Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-29 / 227. szám
8 2005. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK VILÁGTÜKÖR Marcinkiewicz a győztes párt kormányfőjelöltje Erős és szilárd kormányt akar alakítani a lengyel választások győztes pártjának, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) miniszterelnök-jelöltje. Ezt maga Kazimierz Marcinkiewicz jelentette ki. Marcinkiewicz a köz- szolgálati rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: kormányában egyenrangú szerepet fog kapni a PiS és a liberálkonzerva- tív szövetségese, a Polgári Platform (PO). A politikus egyúttal visszautasította a feltételezést, hogy pártja csupán ügyvezető kormányfői feladatra kérte volna fel. „Elfogadtam a megbízást, hogy négy évre szóló koalíciós kormányt alakítsak a PO-val” - mondta. Meglepetésként hatott ugyanis, hogy a várakozásokkal ellentétben nem a PiS vezetője, Jaroslaw Kaczynski lett a párt kormányfőjelöltje, hanem Marcinkiewicz. A PO vezetője nem rejtette véka alá a jelölt személyével kapcsolatos csalódottságát. Donald Tusk azt állította: Kaczynski „kibújik a felelősség alól”. Marek Belka távozó miniszterelnök szerdán búcsúlátogatásra Washingtonba utazott. Huszonkét meggyilkolt irakit találtak Tál Afarban tegnap öngyilkos merényletet követett el egy nő. A pokolgép ott robbant fel, ahol helyi lakosok háborús kártérítésért álltak sorba. A felkelők Haglania városban rakétatámadást hajtottak végre; ötöt közülük megöltek a szövetséges erők. Irak déli felében 22 ember holttestét fedezték fel. Valameny- nyiüknek össze volt kötve a keze, szemüket bekötötték. A rendőrség szerint az áldozatokat előzőleg megkínozták. Kedden egy támadásban a lázadók 12 embert lőttek le, köztük kilenc újsütetű rendőrt. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége újból arra kérte a külföldi országokat, hogy ne tagadják meg továbbra sem a tartózkodási engedélyt az iraki menekültektől, mert a helyzet még nem elég biztonságos hazatérésükhöz. Három év a fogolykínzó katonanőnek Három év börtönre ítélte és elbocsátotta a hadseregből az amerikai katonai bíróság Lynndie Enlandet az iraki Abu Graib börtönben elkövetett fogolykínzások miatt. A botrány egyik legis- merett szereplője sírva fogadta az ítéletet, noha a maximális tíz év helyett csak hármat kapott. A 22 éves nő a per során bocsánatot kért a megalázott irakiaktól, s azt vallotta: élet- és katonatársának akart tetszeni, amikor részt vett a kínzásokban és az obszcén cselekedetekben. A tárgyalásra a védelem elvitte En- land tíz hónapos kisfiát, de ez nem hatotta meg a vádlót. Az ügyész rámutatott: nem tud olyan esetről, amely annyit ártott volna az amerikai hadsereg tekintélyének, mint az, amit a katonanő és nyolc társa az Abu Graib börtönben elkövetett. Törökország tárgyalhat európai unió Előfeltétel, hogy Ankara is ismerje el Ciprust Az Európai Parlament tegnap jóváhagyta Törökország uniós csatlakozásának megtárgyalását. Csák Elemér Október 3-án megkezdődhetnek az EU-csatlakozási tárgyalások Törökországgal. Nagy szavazat- többséggel így döntött tegnap az Európai Parlament (EP) Stras- bourgban. A képviselők ugyanakkor kikötötték: ha Ankara nem ismeri el rövid időn belül Ciprust, és továbbra is megsérti az emberi és kisebbségi jogokat, a tárgyalásokat fel kell függeszteni. Az unió 25 tagállama közül Ausztria egyedüliként azt követelte, hogy a tárgyalások végcélja ne csupán a teljes jogú tagság legyen, hanem a célok között szerepeljen valamiféle különleges partneri viszony is, ezt Törökország elutasította. A Néppárt kezdeményezésére az EP 311-285 arányban úgy döntött, elhalasztja a szavazást arról a jelentésről, amely kiterjesztette volna Törökország társulási szerződését, illetve a vámuniót a tíz új tagállamra, köztük Ciprusra is. A vitában Hans-Gert Pottering, néppárti jelentéstevő azt mondta: amennyiben Ankara még a voksolás előtt nem jelenti be, hogy Ankara megnyitja kikötőit és repülőtereit a ciprusi járművek előtt, a szavazás elhalasztását fogja kérni. A halasztás nem jelenti annak akadályát, hogy a jövő héten elkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, de komoly politikai jelzésként értelmezhető. A nyár folyamán a török kormány nyilatkozatban közölte, hogy az „Ankara-jegyzőkönyv” néven ismert kiegészítés (amely a társulási szerződés hatályát kiterjesztené) nem értelmezhető Ciprus elismeréseként. Gyakorlatilag ez az álláspont azt jelenti, hogy Törökország változatlanul megséri az áruk és a személyek szabad mozgásának uniós elvét, s nem engedi be kikötőibe, illetve légi kikötőibe a ciprusi felségjelű hajókat és repülőgépeket. A tagállamok szeptember 21-én megegyeztek abban, hogy a ciprusi követelések ellenére a szigetország elismerését nem kötik konkrét dátumhoz. Még aznap a török külügyminisztérium bejelentette, hogy Ankara csak akkor ismeri el hivatalosan Ciprust, ha az ENSZ keretében átfogó megoldást találnak a szi- get'megosztottságának problémájára. (Ciprus egyharmada 1974 óta török megszállás alatt van; ezt az államalakulatot csak Azerbajdzsán ismeri el.) A brit Európa-ügyi miniszter tegnap még a szavazás előtt - azt mondta az Európai Parlament plenáris ülésén, hogy országa az unió soros elnökeként mindent megtesz a további csatlakozási tárgyalások megkezdéséért. Megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a britek e hét végén igent mondanak a horvát csatla- kozás előkészítésére is. Horvátország EU-csatlakozását szomszédai - köztük Magyarország - határozottan támogatják. Több jel is utal arra, hogy a britek is engedékenyebbek lettek, s megfelelőnek ítélik Zágráb együttműködését a hágai nemzetközi bírósággal. Az ítélőszék eddig úgy vélte, hogy Horvátország nem tesz lépéseket a háborús bűnökkel vádolt Gotovina tábornok előkerítése érdekében. A csatlakozás kérdéséről leginkább a kulisszák mögött folyt vita Ciprus követelései Törökországtól az uniós tag szigetország kell a kereskedelmet és a, haza kell rendelnie a tői vissza kell adnia az elvet nie a megszállás során elet arának engedélyezni fekedtkvCiprus viszonylatában; lampolgarokat és katonákat; \ kártérítést kell fizet- 'djának; el kell ismernie a Ciprusi Köztársaságnak a sziget feletti autoritását Ha mindez nem történik jneg, az Nicosia szerint veszélyes precedenst teremt, külônosehJÇelet-Eurÿgà szemében, ahol a múltban több országnak volrtUkßjJCflmgyobb szomszédaival. A megszállt területen együtt lobog a török és a ciprusi török zászló Nyugat-Szahara újra az ENSZ előtt remény Megoldódhat Afrika legrégebben húzódó gyarmatosítási ügye Ismét a világszervezet elé kerül Nyugat-Szahara ügye, amely kereken harminc esztendeje vár megoldásra a fekete földrészen. Amikor 1975-ben Spanyolország lemondott gyarmatairól, a területre Marokkó és Mauritánia is bejelentette igényét. Hasonlóképpen lépett fel a Polisario Front nemzeti mozgalom, függetlenséget követelve a nomád lakosságnak. A hágai nemzetközi . KANARI(SWNYOLORSZÁG) 200 km MAURITÁNIA 1 1 marokkói megszállás alatt \-C;A a Polisario kezén ÀÀ menekülttáborok — marokkói építésű fal zi törvényszék kimondta a szaharaiak önren delkezési jogát, Marokkó azonban katonákat küldött a foszfátban gazdag vidékre. A kirobbant háború miatt tízezrek menekültek Algériába, s laknak ma is táborokban. 1991-ben az ENSZ elérte a tűzszünetet, de a probléma nem oldódott meg. A bevonulást követően ráadásul sok ezer marokkói települt le Nyugat-Szaharában. A világszervezet James Baker volt amerikai külügyminisztert kérte fel közvetítésre. Az 1997- ben létrejött megállapodás azonban Marokkó miatt nem lépett életbe, s Baker tavaly lemondott. Az utóbbi hónapokban az ügy ismét előtérbe került. Erősödtek a függetlenségi törekvések, s Marokkó több ellenzéki vezetőt börtönbe vetett. A Laayoune-ba érkezett külföldi küldöttségeket és újságírókat visszatoloncolták. Liman Ali, a Polisario angliai képviselője úgy nyilatkozott: a helyzet robbanásveszélyes. A palesztinokhoz hasonlóan a nyugat-szaharaiak is fegyveres harcot, intifádát hirdettek meg, s egyre több afrikai ország jelenti be, hogy elismeri a szaharaiak önrendelkezési jogát. A The Economist szerint a kibontakozást elősegítheti, hogy John Bolton, az USA új ENSZ- nagykövete hosszú ideig foglalkozott a nyugat-szaharai kérdéssel. A politikus James Bakerrel együtt több alkalommal személyesen is járt a térségben. A téma valószínűleg napirenden lesz a marokkói vezetők e heti tárgyalásain is a francia, majd a spanyol miniszterelnökkel. ■ Csák E. Újabb tömegsír Szrebrenyica mellett TÖBB MINT száz bosnyák földi maradványait találták meg Szrebrenyica közelében egy tömegsírban az 1995. évi bosnyákellenes vérengzés idejéből. A hatóságok szerint másodlagos tömegsírról van szó, amelybe annak idején máshonnan temették át a maradványokat a szerbek, hogy eltüntessék a mészárlások nyomait. Hetekig elhúzódhat a törvény szenátusi vitája meghiúsult a romániai kisebbségi törvény hallgatólagos elfogadása a romániai törvényhozásban az ellenzék nyomására. Erre lett volna alkotmányos lehetőség, de a szociáldemokraták javaslatára 15 nappal meghosszabbították a határidőt. A döntés következtében a jogszabály parlamenti vitája akár hetekig is eltarthat írja a Krónika című erdélyi napilap. Vegyi fegyvertől kaptak mérgezést TIZENKÉT RENDŐR kapott SÚ- lyos mérgezést az oroszországi Szaratov megyében, mert a tűzszerészek egy talált lövedéket hagyományosnak tartottak, és a megszokott módon felrobbantották. Kommandósok foglaltak vissza egy korzikai tengeri kompot, amelyet a sztrájkoló személyzet tartott két napig megszállva a tervezett magánosítás miatt Kína tart a japán-amerikai rakétatervtől Japán az Egyesült Államokkal együttműködve ballisztikus rakéták új típusú fejrészét fejleszti ki - jelentette a Kyodo hír- ügynökség. A program komoly nyugtalanságot váltott ki Pe- kingben. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivője kijelentette: „Kína, mint Japán szomszédja, őszintén reméli, hogy Japán teljes komolysággal viszonyul a történelem tanulságaihoz, s figyelembe veszi azoknak az ázsiai országoknak az aggodalmát, amelyek a japán agresszió áldozatai voltak a második világháborúban”. A szóvivő figyelmeztetett arra, hogy szomszédjának csak óvatosan szabad hozzányúlni a Japán Békealkotmány 9. cikkelyéhez. E fejezetben ugyanis Japán lemond arról, hogy szárazföldi hadereje, légiereje és tengeri hadereje legyen. Az utóbbi időben egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket a 9. cikkellyel kapcsolatban az országot irányító pártban. Az alkotmány módosé tása alapvetően megváltoztatná Japán önvédelmi erejének természetét. ■ Cs. E.
