Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-27 / 225. szám

8 2005. SZEPTEMBER 27., KEDD VILÁGTÜKÖR Gerhard Schröder átadná a hatalmat, de még maradna A németországi kormányalakí­tás középpontjában változatla­nul az a kérdés áll, hogy ki le­gyen Németország kancellárja. Egy héttel a választások után - és egy héttel a képviselőjelölt ha­lála miatt elhalasztott drezdai pótválasztás előtt - mindinkább körvonalazódik a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciója. Maga Gerhard Schröder kancellár is hajlik arra, hogy elfogadja ezt a megoldást. Ötletként felvetette az úgynevezett jeruzsálemi for­mulát, amely egy korábbi izrae­li minta alapján két-két eszten­dőre megosztaná a kormány irá­nyítását közte, illetve az ellen­zék kancellárjelöltje, Angela Merkel között. A hatalom felosz­tása azonban az erős ideológiai különbségek miatt alaposan megnehezítette a kormányzást. Gerhard Schrödert egyre több bírálat éri saját pártjából is, hogy túlságosan ragaszkodik a hata­lomhoz, amit az is alátámaszt, hogy javaslata szerint először ő irányítaná a kormányt, tehát most maradna hivatalában. A kancel­lár ugyanakkor kijelentette, hogy sem magát, sem pártját nem hagyja zsarolni. Günther Beckstein bajor bel­ügyminiszter áthidaló megol­dásként azt javasolta, hogy a két párt listavezetője vonuljon hát­térbe, s adja át a kormánybotot egy harmadik személynek, jele­sül Edmund Stoiber bajor mi­niszterelnöknek, a CSU elnöké­nek. Ötlete azonban az érintet­tek részéről hatalmas ellenállás­ba ütközött. ■ Gy. Z. MmillLHIUHM TJ „... schwankt hcnim der Eintags-Herrscher­«*»*»•»! rs«®* «l^SS*ae*feU<c« — i-.r.vi-.Tr - r A Bild montázsa szerint véget vetne a vitának ez a megoldás Ikerpár kerülhet az élre varsó Máris megkezdődött az elnökválasztási kampány Az ikreket csak egészen közelről lehet megkülönböztetni. Érdekes helyzet alakulna ki, ha egyikük kormányfő, a másik pedig államfő lenne. Két jobboldali párt alakít kormányt Lengyelország­ban a választások után. A hatalom élére akár egy ikerpár is kerülhet. Csák Elemér A fog és Igazságosság (PiS) párt nyerte meg a lengyelországi par­lamenti választásokat. Második helyen végzett az Ugyancsak el­lenzéki, jobboldali liberális Pol­gári Platform, őt követi az eddig kormányzó Baloldali Demokra- ükus Szövetség. Várhatóan jobb­oldali koalíciós kormány alakul Lengyelországban. A két jobbol­dali győztes párt koalíciója a 460 fős alsóházban legkevesebb 300 mandátummal rendelkezik. A választási részvétel nem végleges adatok szerint rendkí­vül alacsony, 38,3 százalékos volt. Ez a legrosszabb arány 1989 óta. A parlamenti választá­sok befejeztével azonnal meg­kezdődött az elnökválasztási kampány: két hét múlva köztár­sasági elnököt választanak a len­gyelek. jaroslaw Kaczirtsky, a va­sárnapi győztes párt kormány­főjelöltje felhívta a voksolókat ikertestvére támogatására. Hoz­zátette: ha testvére lesz a befutó, akkor ő nem vállalja a minisz­terelnökséget; furcsa lenne, ha az állam- és a kormányfőt nehe­zen lehetne megkülönböztetni egymástól. Megfigyelők úgy vélik: a jobb­oldali győzelem nyomán az ál­lam erejét erősíteni kívánó erők határozhatják meg az új kor­mány programját; a kisebbik partnernek várhatóan le kell mondania több privatizációs el­Az őszi elnökválasztás legnagyobb esélyese jaroslaw kaczynski ikertestvé­re, Lech a főváros konzervatív főpolgármestere. Támogatottsá­gához jelentősen hozzájárul­hat, hogy júniusban engedé­lyezte a „normalitás parádé­ját”, amellyel az Összlengyel If­júság nevű szélsőjobboldali szervezet egy melegfelvonulásra válaszul azt kívánta bizonyíta­ni, hogy a lengyelek többsége heteroszexuális. A jobboldali­populista Lengyel Családok Li­gájának (LPR) elnökjelöltjeként Kaczynski a gyülekezési jog sze­lektív alkalmazásával, a mele­gek rovására szerezte meg a jobboldal egységes jelöltjének pozícióját. A tíz elnökjelölt kö­zött messze az élen, 26 százalé­kon áll. A jobboldal mostani és várhatóan még tovább erősödő előretörése magabiztosabb lengyel politizáláshoz vezethet az Európai Unióban, s feszül­tebbé teheti Lengyelország vi­szonyát mind Németországgal, mind pedig Oroszországgal. képzelésről. A legerősebb ellen­zéki párt az eddig kormányzó, botrányai is visszaélései miatt népszerűtlenné vált Baloldali Demokrata Szövetség lesz. Ez a párt csak 11 százalékot kapott, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy teljesen sikerült megfiata­lítania vezetését. Néhány hónap­ja még az fenyegette őket, hogy kimaradnak a parlamentből, most viszont félszáz képviselőt küldhetnek az alsóházba. A parlamenti erőviszonyokat befolyásolja, hogy bekerült a tör­vényhozásba két szélsőséges csoport. A parasztmozgalmakat egyesítő Önvédelem számos tör­vénysértő akciójával keltett feltű­nést. A másik csoport képviselő- jelöltjei között neonáci, rasszis­ta fiatalok is voltak. Tekintve azonban, hogy a jobboldali szö­vetség szavazatai együttesen sem teszik ki az alkotmánymó­dosításhoz szükséges kétharma­dot, egyes esetekben szükségük lesz ellenzéki voksokra is. Súlyos helyzet Romániában hat dél-romániai megyében továbbra is különböző foko­zatú készültség van érvény­ben az idei hatodik árvíz mi­att, amely tizenhat megyé­ben 337 településen pusztít. A természeti katasztrófa ed­dig hat emberéletet követelt további három személy pe­dig eltűnt. A Pannon GSM és munkatársai 2 734 000 forintot gyűjtöttek az árvíz- károsultaknak. Az összeg kétharmad részével Székely­föld egyik magyarlakta települését segíti a távközlési szolgáltató. Összehangolt őrizetbe vételek HÉT FELTÉTELEZETT iszlámista terroristát vett őrizetbe a francia rendőrség hétfőn. Az összehangolt razziát Párizs térségében és Nor- mandiában hajtották végre. Megszüntették az elfogatóparancsot az orosz államügyészség visszavonta a két héttel ez­előtt fölmentett ukrán mi­niszterelnök, Julija Timosen- ko elleni elfogatóparancsot. A döntés indoklása szerint Timosenko a hét végén talál­kozott a nyomozókkal, és kifejezte hajlandóságát az együttműködésre. A gazdag politikusnőt Moszkva korrupcióval vádolja. Terroristákat ítéltek börtönre huszonhét évi börtönbünte­tésre ítélték az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet spanyolországi főnökét, a szíriai Imád Eddin Barakat Jarmaszt az Egyesült Álla­mokban 2001 szeptemberé­ben elkövetett merényletek­kel kapcsolatban. Gyilkos­sággal nem vádolták. Az al-Kaida új edzőtábora iraki terrorizmus Megnövekszik a merényletek veszélye Vihar után: károk és leckék ríta Használtruha-hegyek magasodnak a járdaszéleken A vihar megkímélt több államot, de sok család számára végzetes volt Öngyilkos merénylők hétfőn Irakban tizenhat embert ragad­tak magukkal a halálba. Egy to­vábbi személyt pedig lelőttek. A hét végén a különböző táma­dások és összecsapások során több mint negyvenen vesztették életüket az országban. Az Egye­sült Államok azt reméli, hogy az új iraki alkotmányról tartandó népszavazáson minél többen vesznek részt. Hogy a szunniták is kellő számban képviselhessék magukat, Washington több mint ötszáz fogva tartottat szabadon bocsátott a hírhedt Abu Ghraib börtönből, és még további csak­nem ezer ember elengedését ké­szíti elő a közeljövőben. Afganisztánban éveken át gyakorolhatták zavartalanul a Nyugat elleni, föld alatti harcot Oszama bin Laden terrorszerve­zete, az al-Kaida tagjai. Amikor azonban Amerika 2001-ben be­vonult, elvesztették biztos bázi­saikat a Hindukus hegységben. A szélsőségesek azonban - mi­ként a hét vége eseményei is mu­tatják - pótolni tudták elveszí­tett afganisztáni táboraikat. Új kiképzőtábor áll a rendelkezé­sükre, és ez Irak - derül ki ter­rorszakértők által az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa részére készí­tettjelentésből. „A világ minden részéről utaznak újoncok Irak­ba, hogy elsajátítsák az utcai Egyre nagyobb vita Irán atomprogramjáról GOLAMREZA AGASZÁDEH iráni alelnök óva intett attól, hogy az atomvita tárgyában országát az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé idézzék. Ha erre mégis sor kerül, véleménye szerint tovább fokozná a feszültséget a Közel- Keleten. A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség kormányzó- tanácsa ugyanis az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomására a hét végén először határozatban ítélte el Teheránt, és ez megalapozhatja a Bizton­sági Tanács összehívását. Az alelnök megtorlásul az olajcsa­pok elzárását is kilátásba he­lyezte, ami érzékenyen érintené a világgazdaságot, mivel Irán a világ negyedik legnagyobb kőolajteffhelője. harc, a bombagyártás és a me­rényletek kivitelezésének isme­reteit” - áll a jelentésben. „Ami­kor aztán visszatérnek hazájuk­ba, és olyan személyekkel lép­nek kapcsolatba, akik ott jól be­illeszkedtek, a sikeres merényle­tek veszélye érezhetően megnö­vekszik.” A nemzetközi terror- cselekmények megfigyelői már hosszú idő óta figyelmeztetnek, hogy a hazatérő iraki harcosok mindenekelőtt Szaúd-Arábiá- ban, de Európában is új színhe­lyeket kereshetnek felforgató ténykedésük számára. „Az olyan újonnan fölbukkant szélsőségesekkel, mint Abu Mu- szab az-Zarkávival kötött szövet­sége, az al-Kaida bin Ladent kö­rülvevő régi gárdájának sikerült nemzetközi hatalmi pozícióit megerősíteni” - olvasható a je­lentésben. Bin Laden elérte, hogy az-Zarkávi Irakban a ko­rábbiakhoz hasonló kihívásokra vállalkozzon az Egyesült Álla­mokkal szemben. Úgyanakkor az-Zarkávi kihasználja bin La­den népszerűségét, hogy újabb embereket toborozzon. ■ Gyulay Zoltán A Rita hurrikán időben lecsilla­podott, és elmaradt a félt tragé­dia. Az Egyesült Államok szá­mos vidékén azonban nem múlt el a veszélyérzet. Az időjárás­kutatók például arra figyelmez­tetnek, hogy a szélviharok kö­vetkező áldozata a tízmilliós New York lehet. Az intést a met­ropolisz vezetői olyannyira ko­molyan vették, hogy elkezdtek dolgozni a tömeges evakuálás tervén, és plakátkampányt indí­tottak a lakosság felvilágosítása céljából. Hogy mikor következik be vészhelyzet, nehéz megjósol­ni. Az egyik szakértő azonban úgy nyilatkozott: a Holnapután (The Day After Tomorrow) című filmben látott árvíz elkerülhetet­len a valóságban is. Szerte az országban, minde­nekelőtt az érintett déli államok­ban, a Katrina és a Rita tanulsá­gait elemzik. Az első: az elnököt is be kell vetni, hogy az emberek elhagyják lakóhelyüket. A forgó­szél során elkövetett hibákból okulva a hatóságok Rita közeled­tére tömeges kitelepítést rendel­tek el- Arra azóhúan nem gon­doltak, hogy ha több millió em­ber menekül, hihetetlen állapo­tok alakulnak ki. Houston eva­kuálása során autósok százezrei rekedtek az autópályákon, nem egy család tíz-tizenöt órát vesz­tegelt benzin nélkül. A repülőtér megbénult az utasok rohamától. Nem kisebb problémát jelentett, hogy az illetékesek képtelenek voltak összehangolni a segély­akciókat. A USA Today című lap jellemző példát említ. Ha vala­hol baj van, az amerikaiak első reflexe az, hogy kiselejtezik ru­határukat. Ennek most az lett a következménye, hogy a külde­mények az út szélére kerültek: a rengeteg használt ruhát a se­gélyszervezetek nem tudják fel­dolgozni. ■ Csák E.

Next

/
Thumbnails
Contents