Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-26 / 224. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005> VIZSLÁS Polgármester: ANGYAL JENŐ Alpolgármester: MISURÁK JÓZSEF Jegyző: KOTROCZÓ GYULA Polgármesteri hivatal 3218 Vizslás Kossuth Lajos út 69. Tel.: 32-444-077 Fax: 32-444-155 E-mail: vizslas@Drofinter.hu Hétfőcsütörtök 7.00 16.00 Péntek: 7.00-14.00 Lakosság száma: 0-14 éves 221 fő 15-18 éves 84 fő 19-60 éves 825 fő 60 év felett 280 fő Vállalkozók száma: 50 Helyi adók: Gépjármű adó: 1200 Ft/100 kg Iparűzési adó: 2% Intézmények: Orvosi rendelő: Kossuth út 69. Orvos: dr. Imre István Telefon: 444-099 Védőnői szolgálat: Kossuth út 69. Jakah Gyuláné Általános iskola: 1 -4. osztály: Kossuth L. út 75. Telefon: 444-099 Bóbita óvoda: Kossuth L. út 50. Telefon: 444-099 Posta: Kossuth L. út 72. Telefon: 444-033 Civil szervezet: Bányászszakszervezet Elnök: Kakuk József Vizslási Szociálpolitikai Kht. Drajkó József ügyvezető igaz­gató Jeles napok: Vizslási falunap: szeptember 1. Idősek és gyermekek karácso­nya: december 23. Majális: május 1. Vendégség: december 8. Hagyományőrzés: Százszorszép menyecskekó­rus Nevezetességek: ■ Római katolikus templom barokk oltárral, Árpád-kori alapokon, riolittufa, megma­radt palóc házak, ■ Tájház, ■ Petőfi-fa, ■ Mészkővel kirakott fény- effektes szökőkút, ■ Díszkutas pihenőparkok Mindenük megvan, mégis nehéz az élet ANGYAL JENŐ polgármester örömmel újságol­ja, hogy jól érzi magát a faluban, mivel a víz, gáz, telefon, csatorna- hálózat kiépült, s elkészült a ká­beltelevíziójuk is. Tényleg el­mondható, hogy lakhatóvá vált a községük. Vannak, akik lakják is, a lakosság létszáma azonban stag­nál. A település öregszik, az elha­lálozások száma meghaladja a születések számát. Évente 20-25 haláleset történik, szemben a hat­hét gyermek születésével. Az a fiatal korosztály, amely lát lehetőséget abban, hogy az életét jobb körülmények között szeretné felépíteni, oda vándo­rol, ahol könnyebben megtalálja a számítását. Könnyebben talál munkahelyet, megélhetést, s már az EU is kitárult előttük, szerencsét próbálnak. Az idősek már röghöz kötöttek, nem moz­gékonyak, azért mennek a fiata­lok el. Salgótarján árnyékában élni nehéz - mondja a polgár- mester - de azt is hozzáteszi, hogy a városnak sokat köszön­hetnek, mert a kevés munka­helyből is juthat valamennyi a vizslásiaknak is. A közelségből sokan húznak hasznot, segíte­nek olyan gondjaik megoldásá­ban is, amelyeket egyedül nem tudnának megoldani. Mint pél­dául a hulladékszállítást. Az utóbbi időben felismerték igazából annak a lehetőségét és szépségét, hogy a hagyomány- őrzésre nagyobb gondot kell for­dítani. A Százszorszép me­nyecskekórus már arany okle­véllel rendelkezik. Lesz férfi tánccsoport is. Az óvodában és az iskolában is megkezdődnek a programszerű hagyományőrző foglalkozások. Néptánc, koron­gozás, népi mesterségek gya­korlása. Az iskolai társulásról magya­rázza, hogy az iskola helyben marad, semmi sem változik. A társulás lehetővé teszi, hogy nagyobb állami normatívához férjenek hozzá. Hat első osztá­lyossal gazdaságosan nem le­het működtetni iskolát, amely­nek a fenntartása 18 millió fo­rint, amihez nyolcmilliós álla­mi támogatást kapnak. A költ­ségvetésük is szűkös. Az ál­lamtól ugyan fillérre megkap­ják azokat a pénzeket, amiket az előírt szakfeladatokra meg kell kapniuk, ami kevés, fej­lesztésre csak pályázatok útján juthatnak pénzhez. Vagy a mű­ködésükön takarítanak meg va­lamennyit. Eddig azonban hiá­ba pályáztak orvosi rendelőre, ami nem tántorította el őket a jövőbeni pályázástól, mert azért nyertek is, mint például a környezetvédelmi program el­készítésére 800 ezer forintot, s várják az értesítést az útfelújí­tásra nyert 4,5 millió forintot. Ezzel tovább folytathatják a közutak felújítását. Reméli, hogy a kormányzat felismeri: a főváros mellett van élet vidéken is. A vidéknek is nagyobb lehetőségeket kellene adni a létre. A 21-es út felújítá­sa révén több ipari üzemet kel­lene ide hozni - mondja és hoz­záteszi - nem lát nagy lehetősé­geket a turizmusban. Sokkal in­kább telepített munkahelyekre lenne szükség. Ezzel csökken­hetne a vizslási munkanélküli­ek száma is. Kétségtelen, hogy az idegenforgalomban van pénz, de csak ha van mit meg­mutatni az ide érkezőknek. Ná­luk bizony nincsenek vendég­csalogató dolgok. Ahol vannak, ott az embereket sem kell biztat­ni, hogy adják ki a szobájukat. Két éve a településen alakítot­tak egy közhasznú társaságot, amelyben a községnek többségi tulajdona van. Azért hozták lét­re, hogy egyes pályázatokon akár párhuzamosan is el tudja­nak indulni. Vannak olyan fog­lalkoztatáspolitika pályázatok, amelyekben előnyös, ha köz­hasznú társaság pályázik és nem önkormányzat. Másrészt vállalkozói tevékenységet is folytathat, fűnyírást, parkrende­zést, árokásást, vagy bármi mást. Jelenleg hat főt foglalkoz­tatnak. Erre a foglalkoztatásra is pályázaton nyerték a pénzt. Diplomatának készül kotroczó gyula jegyző a törvényesség őre Vizsláson. Alig egy éve végezte el az ál­lamigazgatási főiskolát nappali tagozaton, amikor lehetősége nyílt rá, hogy a gyermek­segélyen lévő jegyző asszony helyére pá­lyázzon segédjegyzőnek. Immár 8 hónapja helyettesíti őt, s megtapasztalhatta, hogy ennek a munkának a szépségei mellet nehézsé­gei is vannak. Leginkább az a nehéz, hogy fiata­lon nagy felelősséget kell vállalni a döntésekért. Ezek sokszor emberek sorsát befolyásolják, nem szólva arról, hogy pénzügyekben is többek között neki kell rendelkeznie, karöltve a polgármester­rel. Ugyanolyan hatósági munkát végez, mint a többi ügyintéző, mellette azonban ellátja azt, ami csak a jegyzőre tartozik, s össze is kell fognia a többieket. A döntő szót végül is neki kell ki­mondani, és mindent aláírni. S ami még fontos, hogy a jogszabályokat nem olyan egyszerű betartani, mert mindennek figye­lembe kell venni az emberi oldalát. Ilyen kis helyen, ahol mindenki ismeri a másikat, nagyon közvetlen a kapcsolat az emberek­kel, lélektanilag nehezebb a döntés is. Azt mond­ja, hogy mivel nem helybeli - Nádújfaluról jár be naponta dolgozni - így talán objektívabban tud ítélni dolgokban. Magáról csak annyit árul el, hogy nem kifejezetten jegyző akart lenni, de az ál­lamigazgatásban kívánt dolgozni. Nagyon szere­ti a nyelveket, angolul és spanyolul beszél. Feltett célja, hogy a későbbiekben valamelyik konzulá­tuson dolgozhasson. MISURÁK József már a második ciklusban tagja a kép­viselő-testületnek, amelynek a legidősebb tagja, s mint rangidős, betölti az alpolgármesteri tisztet is. Munkásember, az acélgyárban volt kovács 1967-ig, majd gépkocsivezetőnek állt és munka mellett képez­te magát, leérettségizett. Különböző szakmai tanfolya­mokat végzett, garázsmesteri, autóközlekedési forgal­mi tiszti szakképesítést szerzett. Megfelelő tapasztalatai vannak a közéletben, hiszen már a hetvenes években tanácstag is volt. Egy közműépítés során került nagyon szoros, mindennapi kapcsolatba a falusiakkal, s noha újlaki, mégis megválasztották. Már az újlaki­ak képviselete miatt is felvállalta a tisztséget. Másodszorra ő kapta a második legtöbb szavazatot, amire nagyon büszke, mert korábban az újlakiakat csak „pusztaiaknak” tartották. BAKONYINÉ forgó Brigitta jó kedélyű fiatalasszony, aki vállalkozóként keresi a kenyerét. Az egész család tojástermeléssel foglalkozik, s még krizantémot is ter­meszt. Azt mondja fanyar mosollyal, hogy saját ma­ga ura, no meg a hajcsárja is - teszi hozzá. Tízéves fia is azt látja otthon, hogy mindenki keményen dolgozik, de tisztelik és művelik a kultúrát is. Az idősebb lány­kák a tanév megkezdése óta a tanulás miatt nem tudnak már a pró­bákon, fellépéseken részt venni. A helyi közéletben az első ciklus­ban vesz részt, és tetszik neki ez a munka. Azok közé tartozik, akik rendszeresen eljárnak a testületi ülésre. A művelődési, ifjúsági bi­zottságban dolgozik. Ha iskolai, óvodai, vagy sportrendezvényre ké­szülnek akkor jönnek össze. Vagy ha olyasmiről kell dönteni, ami az iskola működéséhez szükséges, az igazgatónő kikéri a vélemé­nyüket. A faluban sok mindent meg lehetne valósítani, de a pénz határt szab az ötleteiknek. bakos jánosné, aki már harmadik ciklusát tölti a képviselő-testületben már a rendszerváltás előtt is részt vett a közéletben, a Hazafias Népfronton belül. A közéleti munkában nagy tapasztalatokkal rendel­kező asszony, aki ápolónőként dolgozik a községben az egyik erőssége a testületnek. Nem véletlen, hogy a, mondhatni legfontosabb bizottságnak, a szociális bi­zottságnak az elnöke. Egyike azon keveseknek, aki a legtöbb köz­ségbeli lakos, fiatal és felnőtt gondját-baját jól ismeri. Azt mondja, hogy a mások gondját szívesen veszi a vállára, hiszen erre az infor­máltsága és felkészültsége mellett a szociális érzékenysége is alkal­massá teszi. Meg az a beleérzés, amit az elesettek, nehezen élők ne­héz élete vált ki belőle. Szerinte nem is annyira a vizslásiak egész­ségi állapota aggasztó, hanem sokkal inkább az elöregedés. Nagyon jó lenne, ha olyan szociálpolitika valósulna meg az országban, ami lehetővé tenné, hogy az elöregedő falvakba minél több fiatal költöz­hetne. Általában elégedett a község fejlődésével, egyetlen kivétellel. Már a harmadik ciklusban szeretné már végre megérni, hogy az új orvosi rendelő megépüljön a községben. gyöngyösiné fülöp Valéria képviselő asszony reme­kül érzi magát. Végre a József Attila utcájuk olyan bur­kolatot kapott, hogy sár nélkül közlekedhetnek. Ettől már csak az lenne jobb hír, ha a Kossuth út is ilyen lenne. A közművek elkészülésével a településen vég­re aszfaltszőnyeget kaphatnak az utcák. A második ciklusát töltő képviselő a művelődési, ifjúsági és sport- bizottság tagja. Nem véletlenül, hiszen intézményvezető a napközi otthonos óvodában. Vezetésével évek óta minden nyáron kézműves­foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek. Ezt a megválasztását kö­vető első nyáron kezdte szervezni, s a nagy siker következtében éven­te megszervezi. A létszám változó, évente 40-50 gyerekkel zajlik a tábor. Az idén a polgármester a saját keretéből biztosította a tábor anyagi fedezetét, amiért anyagot vásároltak, mivel a költségvetés ezt nem tette lehetővé. A pénz nagy úr - jegyzi meg az iskolatársulás­sal kapcsolatban. jakab János a vizslási kereskedelmi ellátás legfonto­sabb tagja, ő a helyi élelmiszerbolt vezetője. A rend­szerváltás óta tagja a testületnek. Nagy felelősséget ró rá és eszerint is cselekszik megtisztelő tisztségében, de már szívesen látna fiatalokat is a képviselő-testü­letben, ha lennének. A helyi élelmiszerboltban lehet talán a legjobban lemérni a vizslási lakosok anyagi helyzetét. Áru ugyan sok és sokféle van, pénz azonban kevés. Mun­kalehetőség sem közel, sem távolabb nincs. A kisebbik fia, aki gé­pészmérnök csak a fővárosban tudott elhelyezkedni, a nagyobbik fia anyagbeszerző egy cégnél. A még létező salgótarjáni gyárak jö­vője beláthatatlan. A felesége az öblösüveggyártól munkanélküli. Az egykor ipari megyeszékhely közelsége már csak annyi előnnyel jár, hogy az emberek könnyebben bejutnak vásárolni, ami neki viszont csökkenti a bevételét. A képviselő-testületben kezdetben éjfélekig tartó ülések voltak, hiányoztak a munkát könnyítő törvények, ren­deletek, tapasztalatuk sem volt még a testületi munkában. Most a szociális, ügyrendi és pénzügyi bizottságban segít. Sándor Zsolt már tapasztalt közéleti ember, hiszen a rendszerváltás előtti utolsó tanácsnak is tagja volt. Rendszerváltás óta pedig önkormányzati képviselő. Valamikor ő volt a legfiatalabb képviselő. A pénzügyi és a szociális bizottságban segíti a döntéseket. Mint a kultúrház gondnoka ő rendezi a kulturális eseménye­ket, a lagzikat, segít a sportrendezvények szervezésé­ben. Vállalkozásban végzi ezt a munkát. A könyvtárosi feladatokat is ellátja. Nincs minden héten rendezvény, annyi mulatságot rendez­nek amennyit az anyagiak engednek. Szerencsére még működik az asszonykórus, van kis citeraegyüttesük is, de mintha elerőtlened- ne ez a tevékenység. Szíve szerint egy bányász férfikórust is alakí­tana, mert lenne vagy tíz-tizenkét résztvevője. Vannak még a falu­ban jó hangú emberek. JÉk t JjfWjj fi­spB-fm mm

Next

/
Thumbnails
Contents