Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-23 / 222. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005> Zabar Ahol talán egyedüli megtartó erő a szegénység Polgármester: NAGY TAMÁS Alpolgármester: BÍRÓNÉ KATONA TÜNDE Jegyző: SZUROK SÁNDORNÉ Községháza: 3124 Zabar Petőfi út 26. Telefon: 32/407-002 Fax: 32/407-002 E-mail: xabar@xmail.profinter.hu Ügyfélfogadás: Hétfő-csütörtök 8 16 óra Péntek 8-14 óra Orvosi rendelő: Zabar, Petőfi út 26. Lakosság száma: 555 fő 0-14 éves 94 fő 15-18 éves 20 fő 19-60 éves 269 fő 60 év feletti 172 fú Vállalkozások száma: 16 Gyógyszertár: Minigyógyszertár Zabar, Petőfi út 26. Szórakozóhely: Öcsi presszó Petőfi út 8. Vadász söröző Béke út 35. Civil szervezetek: Zabari Polgárőr Egyesület Elnök: Ferencz Nándor Elnökhelyettes: Lázár László Gazdaság Gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg Magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/év Vállalkozók kommunális adó­ja: 2000 Ft/év/átl. létsz. Jeles ünnepek: Térségi gyermeknap május utolsó vasárnapja, Október második vasárnapja Nevezetességek: Zabar több rekordot is tart, az or­szág egyik leghidegebb pontja. Zabaron él a telefonkönyv „leg­utolsó” embere A falu római katolikus templo­ma műemlék, a XHL században épült román stílusban. A XV. században gótikus stílusban át­építették, majd 1932-ben a homlokzatot átalakították, ek­kor készült el a torony is. A ha­jó síkmennyezetes. A templom orgonakarzattal, félköríves, dongaboltozatos szentéllyel, ké­ső gótikus kapuval, román töl­csérablakokkal rendelkezik. nagy tamás pol­gármester szerint az elmúlt év siker­beruházása volt a kistérségben, a szennyvízelveze­tés megoldása. Igaz, ez Zabar szempontjából nem a legjobban sikerült, mivel külső Zabaron bűz van a levegő­ben. Ennek az okát a szakembe­rek keresik, kutatják, egyelőre eredmény nélkül. Ezzel a gond­dal egy éve küzdenek sikertele­nül. Most naponta műszerrel mé­rik, hogy milyen gázok szabadul­nak fel a csatornaszakaszból, s ebből próbálnak következtetést levonni. A polgármester hálás, amiért az érintett emberek még tűrik ezt az állapotot. A falu iránt érdeklődőknek azt mondaná, hogy a világ legjobb helyére csöppentek, mert itt olyan ter­mészeti adottságokkal megáldott településcsokor közepébe jöttek - hogy ha kitágítjuk a teret Szilaspogonyig - ami környeze­tileg érintetlen. A természetet romboló üzemek itt nincsenek Roppant nagy probléma az is­kola lerobbant állapota. Ez egy közös fenntartású iskola Cered- del. Sokkal nyugodtabb lenne a polgármester, ha egy európai mértékű iskolába járhatnának a gyerekeik. Tavaly az óvodánál si­került fejlődést elérni, s az óvoda bárhol megállja a helyét. Jó szak­emberek dolgoznak benne, gyö­nyörűen rendbe tették, jól fel van szerelve. A gyerekek itt a számí­tógéppel is foglalkozhatnak. En­gem az nem érdekel, hogy ennek és kiélvezhetik a jó levegőt, a csendet és nyugalmat. Kirándul­ni lehet, bőséges a gombatermés. Csupán a vendégek elszállásolá­sával lenne egy kis gond. Zabar erre nincs felkészülve. Az itt élők egy része megöregedett, a másik réteg pedig nem képes arra a gondolatra, hogy nála vendégfo­gadás legyen. Az viszont más helyzet, ha ide érkezne néhány száz ember - egy éjszakára. Eny- nyi időre minden családnál befo­gadnának egy vendéget, mert itt végtelenül segítőkész emberek laknak. Azt én sem tudom ponto­san, hogy miből élnek a zabariak - jelenti ki. Az összes lakosság több mint 10 százaléka munka- nélküli. A keresőképes lakosság­ra vetítve ez a szám több mint 50 százalék. A nyugdíjasok csak megélnek valahogy, az a kevés ember, aki még dolgozik valahol, az is létezik. A Gazdasági Minisz­tériumban el sem tudják képzel­ni, hogyan lehet megélni 17000 forintból. Ebben a .kis faluban több mint 50 embernek fizetünk ilyen összegű rendszeres szociá­a gépnek mennyi volt az ára - jegyzi meg - ha én ingyen kap­tam. De azon fáradoztam, hogy a zabari gyerekeknek legyen ilyen. Azt szeretném, ha az iskola is leg­alább ilyen színvonalon állna. Amikor a közös fenntartású isko­la ügyéről tárgyalunk, folyvást azt szorgalmazom, hogy erre kel­lene többet áldozni. Azt már meg­élte, hogy Zabarról elkerült az is­kola, de ha mind a három telepü­lésről is elkerül, az katasztrófa lesz. A szülők nemcsak azt né­lis segélyt. A másik probléma pe­dig az, hogy aki ilyen segélyes, annak nagy valószínűséggel a családtagja is - férje, felesége - az és minimum két gyereket ne­velnek. Ha Salgótarján és Zabar között jó út lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy az infrast­ruktúra teljes. A belterületi utak rendben vannak, bár a csatorná­zással rontottuk a minőségét. Semmit nem lehet manapság úgy visszaállítani Magyarországon, amilyen volt. Az önkormányzat költségvetése 60 millió, amit egy önkormányzati üzemeltetésű benzinkútból származó bevétel 100 millióra növel. Vásárolják az üzemanyagot és eladják, s ha képződik rajta egy kis haszon az jó nekik, bár tavaly éppenséggel veszteség keletkezett. Az önhibá­jukon kívül veszteséges kategóri­ába nem férnek bele, ezért az egyik szemük sír, a másik meg nevet. Az utóbbi azért, mert ha önhikisek lennének és mégsem kapnák meg, az lenne a gond. így, hogy megvannak nélküle, talán ez a jobbik állapot. zik, hogy milyen az oktatás minő­sége, sokszor nem is azt nézik, hanem a külsőségeket. Lehet, hogy egy helyen sokkal gyen­gébb oktatás folyik, de ha min­den rendben van, akkor ez nyerő. Az oktatásra nem lehet panasz, mert a gyerekek mindenütt meg­állják a helyüket. Nincs olyan év, hogy ne vegyék fel az innen to­vábbtanuló gyerekeket oda is, ahol háromszoros a túljelentke­zés. Kikerültek már innen orvo­sok, mérnökök is. Közmunkától közbiztonságig építő károsultak körében ő is ben­A falu első emberét most az fog­lalkoztatja a legjobban, hogy van egy utca, ami be akar csúszni a patakba. A Belügyminisztérium­tól nyertek 8 millió forintot a mun­kák első ütemére. A támfalat száz­méternyi hosszan kell kiépíteni. A legveszélyesebb első 25 méter, ha az idő engedi, még az idén elké­szül. Az erre az évre tervezett fel­adatokat egyetlen kivétellel teljesí­tik. Csupán az intézmények moz­gáskorlátozottak által történő meg­közelítését nem tudják teljesíteni akkorák a költségei. Emiatt a tes­tület kényszerűen elfogadta a mu­lasztásos törvénysértést Abból a pénzből, amennyiért ennél az épü­letnél meg lehetne ezt oldani, egy ház is felépíthető. Az utóbbi idő nagy változása számára, hogy az egykori ózdi martinsalakos ház­ne van. A kártérítésként kapott pénzen azonban nem a faluban vett házat. Ő azonban zabarinak vallja magát, itt él, csupán a hét végéket nem itt tölti. A faluban a polgármester nyitott könyv. 1998- ban választották először polgár- mesternek, az előző ciklusban már képviselő-testületi tag volt. Ennek a munkának is - mint bár­melyiknek - van szép oldala és vannak nehézségei. Időnként mondja az ember, hogy nem csi­nálja tovább, de rádöbben, hogy menni kell előre és csinálni kell. Eredetileg pedagógus, de van épí­tésztechnikus-képesítése is. Ép­pen ezért, amit csak tudnak, el­végzik sajátmagunk. Most már le­het végezni közcélú munkát, ezért az épületfenntartás nagy részét sa­ját kezűleg oldják meg. Tavasszal, amikor kicserélték a községháza egész tetőszerkezetét, ami 100 négyzetméter, a bontását felvállal­ták és ezzel milliókat takarítottak meg. Zabaron a közbiztonság még mindig jónak mondható. Az itteni emberek azt szokták meg, hogy ha kinnhagyják a kerékpárt az ut­ca közepén, azt másnap reggel is ott találják. Ez már nem biztos, hogy így van. De ha azt nézzük, hogy hajnal két órakor végigjárva a falut senki sem támadja meg az embert, az jó. Vannak rossz pél­dák, de gyorsan elfogták a tettese­ket Szerencsére működik a pol­gárőrség, valószínű ez is vissza­tartja a bűnözést Támogatják őket és pályázgatnak is. Határozottan állítja, hogy az önkormányzat nél­kül nem tudnának működni Oktatás: sok a gond bíróné katona tünde második ciklusú képviselő. Óvónő és gyógypedagógiai asszisztens. A szomszé­dos Cereden az iskolában. Egy vak kislányt tanít ír­ni, olvasni. S ha szükség van rá az értelmileg sé­rült gyerekekkel foglalkozik. Neki három gyerme­ke van, akik közül az egyik sérült gyermek. A hi­vatását is a beteg kislánya miatt választotta. A kép­viselőség iránt pedig ambíciót érzett magában. Rendszerint ő szervezi a karácsonyi betlehemes játékot a falusi gyerekek kö­rében. Most már Cereden is szervezik ezt, amióta vendégszere­peitek a szomszédban. Mindig kitalál valamit, mert a települé­sen nem történnek nagy dolgok, ki kellene mozdítani a falut eb­ből az állapotából, mert nincs semmi érdemleges. Ha sok pénze lenne, kihasználná, hogy az ország leghidegebb faluja Zabar. Va­lami ezzel kapcsolatos látványosságot hozna létre. Mondta is már a polgármesternek, hogy jó lenne egy eszkimó falut felépí­teni, vagy valami mást, például egy ősmagyar települést. Bárme­lyik nagyszerű látványosság vonzaná ide az idegeneket. Kiss józsefné tősgyökeres zabari, a szomszédos Cereden tanít, csaknem három évtizede pedagó­gus. Az első szabad választások óta képviselő. Úgy gondolja, hogy amit el tudnak érni az mindig an­nak a függvénye, hogy a mindenkori kormányzat mennyire támogatja a falusi létet. Mennyire érzik fontosnak, hogy a falun élő emberek megmaradja­nak, és boldogulni tudjanak. A polgármesteren szerinte nagyon sok múlik, hogy mennyire nyitott az újra, a fejlődésre, mennyi­re tud kitekinteni, mennyire van jól kiépített kapcsolatrendsze­re. Ő a kulcs mindenben. A képviselők tudják támogatni, ha olyan a cél, amit ők is fontosnak éreznek. Illetve vissza tudják fogni, ha úgy gondolják, hogy ez most nem az a cél, amit ők is fontosnak éreznek. A közös fenntartású iskolát az önkormány­zatok tehetségükhöz mérten támogatják. Fontosnak tartják, hogy megmaradjon az iskola és jó színvonalú munka folyjon. Nem érez különbséget a ceredi, szilaspogonyi, zabari és a váro­si emberek között. Már itt is olyan közel vannak az informáci­óhoz, kultúrához, mint bárki más, mert internet itt is van. Ha sok pénzük lenne valamilyen munkahelyet kellene teremteni, s olyan lehetőséget, ahol a hátrányos helyzetű fiatal férfiak, nők el tudnának helyezkedni, megtanulhatnának dolgozni. Munka- kultúrára kellene nevelni őket. ferencz Nándor Lajos alig több mint harminc éve él Zabaron, de mindenki úgy érzi, mintha születé­sétől itt élne. Falugondnokként dolgozik és 1994 óta önkormányzati képviselő. így aztán teljesen a falu­ért tud dolgozni. Nyíradonyból érkezett erre a vi­dékre. A felesége körzeti ápolónő a három telepü­lésen. Két lányuk tanul még. Eredeti foglalkozása gépjárműoktató, de dolgozott az ötvözetgyárban, az öblösüveg­gyárban is. A jelenlegi munkája vált be a legjobban, ezt is sze­rette volna mindig végezni. A szociális érzékenységét a család­ból hozta magával. A testület szociális bizottságában tevékeny­kedik. A fiatalok közül nagyon kevesen maradnak itt, mivel nagy a munkanélküliség, elöregedőben van a falu, s ez is oka, hogy egyre többen igényelnek segélyeket. A mezőgazdaság nem ad megélhetést, egy-két őstermelő még próbálkozik, hiszen a csa­ládban megörökölték a gazdaságot. Az idősebbek életérzésének, biztonságának gondozását, javítását tűzte maga elé. Ezt szolgál­ja a polgárőrség is, amelynek ő a parancsnoka. BOLLA László tősgyökeres zabari, de a közeli Pétervásárán dolgozik tanárként a mezőgazdasági szakiskolában. Gödöllőn szerzett mezőgazdasági gé­pészmérnök diplomát. Amikor végzett az egyetemen egykori iskolájából megkeresték, hogy szeretnék, ha náluk tanítana. így történt aztán, hogy a volt di­ák régi iskolájában most gépésztechnikusokat és mezőgazdasági gépészeket oktat. A legutóbbi képviselő-választá­son a falusi fiatalság, és az ismerősök ösztönzésére vállalta a jelö­lést, a képviselői feladatokat. E tevékenységét a csatorna beruhá­zás idején gyakorolta leginkább, mivel tanult környezet technikát, ezért vett részt szívesen ebben a bizottságban. Azt mondja, hogy ha sok pénzük lenne, a játszótér korszerűsítésére fordítana belő­le, meg valamilyen munkahelyteremtő vállalkozás idetelepítésé­re. A fiatalok szórakozását szolgáló klub továbbfejlesztésére is kellene gondolni. Nemrégiben nősült meg. A fiatal pár nincs köny- nyű helyzetben, s talán nem véletlen, hogy a személyes jövőt va­lahol a pétervásárai iskola környékén tudja elképzelni. CZUDER Tibor A választások idején hiába indult, ak­kor nem került be a testületbe. Ám időközben Radies Szilveszter képviselő, a helyi romák képvi­selője elhalálozott, majd az egyik képviselő lemon­dásával megnyílt szamára a lehetőség a testületi munkára. Autószerelő, ebben a szakmában dolgo­zik az egyik salgótarjáni autószalonban. Családos, a felesége helyben fodrász, a kislányuk most kezdte középisko­lai tanulmányait Egerben. Mindenki szeretné jobbá tenni a falu­ját - mondja a magát helyettes képviselőnek tituláló férfi - a sa­ját és az emberek körülményeit is. Tervei szerint szeretné segí­teni a faluban sem mindenütt megoldott vizek elvezetését. Első­sorban a felszíni vizekét: rendbe hozni az árkokat, patakmedre­ket. Szerencsésnek érezhetik magukat, hogy náluk még nem romboltak az esők, de csupán a szerencsére nem lehet hagyat­kozni. Ezért tenniük is kell. A környékhez képest a falujuk hely­zete azért is kedvezőbb, mert itt az emberek jobban összetarta­nak. Véleménye szerint a faluban élő romákkal is lehet együtt élni, csak bizonyos helyzetekben vannak gondok. A többséggel egyik helyen sincsenek konfliktusok, csupán a többségből kiló­gó nehéz emberekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents