Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-22 / 221. szám

2005. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Eltűnt, körözik A rétsági rendőrkapitányság bűnügyi osztálya eltűnés mi­att rendelte el Alföldi János körözését eltűnés miatt. Az eltűnt férfi 1948. május 9-én született, Felsőpetényben, a Mező út 32. szám alatt lakik. 2005. szeptember 15-én gya­logosan távozott el lakásáról, azóta ismeretlen helyen tar­tózkodik, életjelet nem adott magáról. Alföldi János mintegy 165 centiméter magas, vékony, so­vány testalkatú, arca beesett, rövid, szőke hajú, szeme szí­ne kék. Bajuszt, szakállt nem visel. Különös ismertetőjele a bal szemöldök feletti forradá- si heg, mely egy korábbi bal­esetből származik. A felkutatására tett eddigi in­tézkedések nem vezettek eredményre. A falut és kör­nyékét a tűzoltóság segítségé­vel átkutatták a rendőrök, de a férfit nem találták meg. A rendőrség kéri, hogy aki Al­földi János tartózkodási helyé­ről információval rendelkezik, az értesítse a rétsági rendőr- kapitányságot a 06/35/350- 253-as telefónszámon. Gyermekszínház Salgótarján. A József Attila Művelődési Központban szep­tember 29-én 10, 13, illetve 15 órától a szlovákiai Árgyé- lus Színház előadásában az „Angyalbárányok” című elő­adást nézhetik meg a Tudor, Vidor, Kukucs bérlet kis tulaj­donosai. Rumcájsz a színpadon Rétság. A városi művelődési központ színháztermében szeptember 25-én, vasárnap délután három órakor a Szarvasi Szlovák Nemzetiségi Színház szlovák nyelvű ven­dégjátékát, a Rumcájszt te­kinthetik meg az érdeklődők. Art mozi Salgótarján. A József Attila Művelődési Központ Art mo­zijában szeptember 26-án 18 órától „Az élet egy csoda" című filmet nézhetik meg. Összejönnek Rétság. A művelődési köz­pontban szeptember 23-án 15 órakor tartja a Spangár- kör összejövetelét. A palóc népi kultúráról Salgótarján. A „Palóc Nők a Holnapért” civil szervezet szeptember 24-én (szombaton) 10.órától tartja következő ülé­sét a József Attila Művelődési Központban. A téma ezúttal a palóc népi kultúra, amelyhez kapcsolódóan neves palóc együttesek is fellépnek. A ren­dezvény vendége Vadai Ágnes országgyűlési képviselő. NÓGRÁD MEGYE 3 A Kajászról érkezett halakat kihelyezték a víztározóba Mihálygerge. A komravölgyi víz­tározónál szeptember 25-én ren­dezik meg második alkalommal a „Komravölgyi Vízmű Feeder Kupa” elnevezésű kétfordulós (tavaszi és őszi) horgászver­senyt. A verseny gyülekezője reggel hattól hét óráig a Juhász­háznál lesz, ahol majd nevezni is lehet. Ezután sorsolás és hor­gászhelyek elfoglalása követ­kezik. A verseny nyolc órakor kezdődik és délután egyig tart, amely után értékelés és díjkiosz­tás zárja a napot. A versenyen részt vehet min­den állami horgászjeggyel éstte- rületi engedéllyel rendelkező horgász, ifik és felnőtt korcso­portba tartozók egyaránt. A ne­vezési díj az egyesület tagjainak 1000 forint, más egyesületek tag­jai számára napijegy váltása kö­telező, amelynek ára 2500 forint. A nevezési díj tartalmazza - egy fő részére - az egyszeri étkezést. A külön ebéd 500 forint. A prog­ram ideje alatt a tó egész terüle­tén az egyéb horgászat tilos! A versenyen csak egy bottal és ho­roggal lehet horgászni, valamint tilos mindennemű kapásjelző használata! Kapást csak a botok spiccével szabad érzékelni! A ki­fogott halakat a verseny ideje alatt életben kell tartani, illetve a horgászrendben előírtaknak megfelelően el lehet vinni, vagy vissza kell helyezni. Nevezni a verseny előtt Bódi Lajosnál, a horgászboltban, valamint a hely­színen lehet. A helyezettek kö­zött értékes felszerelések kerül­nek majd kiosztásra. Kárenyhítés. A Horgászegyesüle­tek Nógrád Megyei Szövetsége és az országos horgászszövetség csaknem félmillió forint értékű vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Nógrádi Vízügyi HE- nek, a kezelésében lévő (árvíz sújtotta) hasznosi víztározó hal­állományának pótlására. Találkozóra jönnek a technikusok Pádár András Salgótarján. Holnap ötvenéves érettségi találkozó­ját ünnepli Salgótarjánban az egykori gépiparisták 1955-ben végzett csapata. A 73 érettségizett tech­nikusi gárda még élő 54 tagjából azok, akik szí­vük parancsának, az emlékek hívásának engedel­meskedve eljönnek találkozóra az egykori iskolá­ba, hogy lássák, hallják egymást, beszéljenek ró­la, hogyan alakult sorsuk az utolsó találkozó óta. Ötven év! Fél évszázad! Hihetetlenül rohan az idő, egyre jobban fakulnak az emlékek, amelyeket mind jobban megszépít az idő. A résztvevők közt talán lesznek olyanok is, akiket még nem láttak az érettségi óta - bizonyára őket várják legjobban. Mások időközben kihagytak találkozókat, s akiket súlyos betegségek gyötörnek, már csak gondolat­ban lehetnek itt. Akik pedig sosem jöhetnek töb­bé, ők tizenkilencen már csak odaátról szemlélik az egykor büszke csapat még élő tagjait. Ötven esztendeje a gépipari technikum második évfolyamának három osztályából szakmailag, em­berileg jól kiművelt csapat lépett ki az ÉLET-be, hogy telve vágyakkal, tervekkel, elhatározások­kal tegye a dolgát. S a fiúk, lányok nem hoztak szé­gyent a „technikus” névre. Akárhová is kerültek az évek során - hazai vagy külföldi állásokba - helytálltak, bizonyítva azt, hogy méltán nevezhet­ték őket „kicsi mérnököknek”. Hiszen sokkal töb­bet tudtak, mint a szakmunkások, s elméleti tu­dásban, gyakorlati ismeretekben megközelítették az üzemmérnököket. Ez nem véletlen, hiszen az egykori felsőipari is­kola utódjaként megalakult technikumokban eny- nyire erős volt a szakképzés. Becsülete és tekinté­lye volt a technikumnak, a technikusoknak, aki­ket szívesen alkalmaztak gyárakban a munkapa­doknál, tervezőirodákban, közép- és felső vezető­ként, mert a szakmai felkészültség mellett erős­ségük volt a fegyelem és a kötelességtudás. Elévül­hetetlen szerepük volt a hazai műszaki értelmiség számának gyarapításában, hozzájárulva ezzel a hazai ipari fejlődés erősödéséhez. Ezek a technikusok, bárhová is vetette őket az élet, a munkahelyükön mindenütt letették a névjegyü­ket, mert maradandót alkottak. Végigjárták a beosz­tások szamárlétráját és közülük számosán felelős ve­zetői állásokat betöltve fejezték be pályafutásukat. Többen főiskolán, egyetemen gazdagították tudásu­kat, néhányan külföldön keresték és találták meg boldogulásukat Nagyrészt azonban a szülőföldön, a megye üzemeiben, az egykori bányákban dolgoztak, de kipróbálták magukat más vidékek nagyüzemei­ben is - elismerésre méltó teljesítménnyel. Akik részt vesznek ezen a találkozón, mondhat­ni életük szempontjukból történelmi eseményén vesznek részt. S az a néhány óra, amennyit együtt töltenek és az egykori padokba ülve megidézik a múltat, s ez új erőt kölcsönöz számukra. A talál­kozó történései örökre bevésődnek a kortól fára­dó elmékbe, s életük hátralévő éveiben jólesik majd erre visszagondolni. Hiszen akármennyire is megöregszünk, a nagyszerű dolgokra történő emlékezés gondolatban visszafiatalít. ELINDULT A SOOTER'S-ÖSZ f-* ■o l: A hagyományos képkidolgozás mellett számos praktikus terméket kínál a salgótarjáni Sooter's foto, a napokban megújult és tetszető­sen átrendezett boltjában, a Pécskő Áruház emeletén. Idős alkotókat várnak Salgótarján. Az idősek világnap­ja, október 1. alkalmából idén is megrendezi a korosztályról a korosztálynak szóló fesztiválját a József Attila Művelődési Köz­pont. Ismét része lesz ennek a hatvan éven felüliek munkáit bemutató kiállítás, amelyre vár­ják az időseket képzőművészeti, kézműves munkáikkal. Az ér­deklődők személyesen vagy le­velezőlapon keressék meg a mű­velődési központot. A tárgyakat, alkotásokat pedig szeptember 22-23-án 9 és 16 óra között lehet az intézménybe vinni. Ki véd\ kit? akárhogy is nézem, megfordult A VILÁG: az ember őrzi a kutyát, s nem fordítva - juttatta eszembe alkonyi órán egy szép, megtermett nyest. Őkelme nem sokkal alkonyat után a kerítés betonalapján, az utca fe­lőli oldalon „ügetett” valamiféle dolgára. Először macskának néztem, azután már csak arra figyeltem, hogy milyen zavartalanul mendegélt a kis placcon. Mint aki szokott útját járja. Hüledeztem, furcsának, ki­csit komikusnak éreztem a helyzetet, de azért előre sajnálkozva gon­doltam a felső szomszédra, aki baromfit tart, így náluk kárt tehet a kis vérengző. NYESTÜNK EKÖZBEN KOMÓTOSAN BEFORDULT A KÉT HÁZ KÖZÖTT, mellesleg olyan falurészen, ahol legalább hat kutya tanyázik, meglehetős jómód­ban. Tőlük aztán egyáltalán nem kell tartania. Ezek a házőrzők élnek, mint hal a vízben: esznek, ugatnak, utódokat hoznak a világra a gon­dosan körülkerített, zárt helyükön. A pajkosabb, csavargó fajtákat meg is kötik. Egynémelyik az éjszakát még zártabban mellékhelyi­ségben, fészerben tölti, csakis figyelmességből. Például, hogy ne ka­parjon át a szomszéd kertjébe. így a ragadozók vagy másféle betola­kodók ellen négylábú barátainknak egyetlen fegyvere az észvesztő csa- holás, amiért szegények nem ritkán olyan szidást kapnak, hogy szé- gyenletükben a fülük is hétrét konyul. nem kutyálkodhatnak úgy, ahogyan a természetük parancsolja, nem mehetnek át csak úgy udvarolni, szaglászni, körülnézni a szomszéd­ba, messzebb pedig végképp nem. Ám egy vakkantásuk sem lehet JJiszen vigyázunk rájuk. Féltjük őket a szaporodási időszakban világ­nak szaladt kutyatársaktól, a száguldozó járművektől, a kullancstól, az ebtartási rendelet szigorától, a bélférgességtől, a bolhásodástól, a kutyaellenes lakótársaktól. Eredetileg őrzőnknek, majd - társak he­lyett? - társunknak fogadtuk ezeket a négylábúakat Fontosak nekünk. Az éberséget, védelmet pedig - részben - rábízzuk a riasztóra, a zá­rakra, a saját fülünkre. ígysemmi okunk azon ámulni, hogy éji órán rókák, görények, nyestek, rókák, erdőközeli helyeken vaddisznók járnak a házak között. Mihalik Júlia Francia és belga vendégek Pásztó. Négy újonnan - Francia- országból, illetve Belgiumból - érkezett pedagógus kezdte meg munkáját szeptemberben a Mik­száth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola francia tagozatán. A. Szabó Mag­da, az alapítvány vezetője, a Bu­dapesti Francia Intézetben nem­régiben tartott sajtótájékoztatón elmondta: idén ősszel az ország hetvennyolc intézményében 42 franciaországi nyelvtanár kezd­te meg az új tanévet. A Magyar-Francia Ifjúsági Alapítvány tájékoztatóján el­hangzott: az európai diplomáciá­ban az angol mellett a hivatalos nyelv a francia, amelynek isme­rete külföldi képviseleteken vagy itthon, az egyre bővülő francia cégek köreiben a magyar diákok számára is megélhetést és jövőt kínál. A francia tanárok hazatér­ve pedig egy életen át Magyaror­szág ügyének diplomatái lehet­nek, amelyet érdemes volna az eddiginél jobban hasznosítani. A pásztói gimnázium új, fran­cia iiyelven oktató tanárai között kettő fiatal diplomás, s mint a ta­gozat vezetőinek mondták, rész­ben kalandvágyból, valamint Pásztó franciaországi jó híre nyo­mán választották induló pályá­juk első állomásának hazánkat. Osztrák tűzoltók Vadkerten Az ilzi lánglovagok mindig szívesen jönnek Ersekvadkertre Egy ausztriai városkából, UzbóT érkezett múlt héten nyolcfős tűzoltóküldöttség megyénkbe, a lánglovagok egy vacsora és kötetlen be­szélgetés erejéig Ersek­vadkertre is ellátogattak. Vitéz Kata Ersekvadkert. Az ismeretségük az osztrák kollégákkal 5 évre nyúlik vissza - tudtuk meg Pásztor Já­nostól, a helyi önkéntes tűzoltók vezetőjétől. Akkor egy tűzoltóver­senyre érkeztek a nyugat-nógrádi nagyközségbe. Azóta hol ők jön­nek Nógrádba, hol pedig a helyi­ek látogatnak el hozzájuk. Az ilzi önkéntesek idén is örömmel tettek eleget a megyei tűzoltószövetség meghívásának és sorra látogatták a térségben fel­lelhető egyesületeket. Programju- | kát számos kirándulás gazdagí­totta, megcsodálhatták például a Parlamentet, ahol Sisák Imre, Pásztó város polgármestere, or­szággyűlési képviselő kalauzolta őket - aki egyébként az országos tűzoltószövetség alelnöke. Péntek este Ersekvadkerten a közösségi házban fogadta a kül­döttséget Nógrádi László polgár- mester, Kőhalmi Erika jegyző, va­lamint a helyi kollégák. Az oszt­rák tűzoltók a pazar vacsora után, emléklapot vehettek át a falu első emberétől, majd kötetlen beszél­getéssel zárult az este. Horgászverseny Mihálygergén

Next

/
Thumbnails
Contents