Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-14 / 213. szám (214. szám)
2 2005. SZEPTEMBER 14.. SZERDA NÓGRÁD MEGYE A nemzeti fejlesztési terv pályázatainak pillanatnyi helyzetéről tartott tájékoztatót Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Boldvai László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. Az országos helyzetképet Boldvai László vázolta föl, amíg a megyei aktualitásokról Dóra Ottó beszélt. Juhász Anita Nógrád megye. Boldvai László elmondta, hogy Magyarország esetében három évet érint a nemzeti fejlesztési terv 2006-ig bezárólag. I -Ha azt vizsgák juk, hogy a viseg- ! rádi „négyek”, va- ! gyis kengyelor- I szág, Csehország, I Szlovákia és Ma- | gyarország telje ï sítményének ösz- szehasonlításában mi hol is állunk a rangsorban, akkor azt tudom mondani, hogy a szerződés- kötések tekintetében az első helyen - szögezte le az ország- gyűlési képviselő. - Magyarország az érintett keret 58,5 százalékával rendelkezik szerződéskötéssel, míg a legutolsó helyen Csehország áll, 19 százalékkal. A második helyen Szlovákia 44, míg a harmadikon Lengyelország van 36 százalékkal. Azt gondolom, ezek a számok világosan mutatják, hogy a hazai belpolitikai hírverésekben azok a kitételek, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország lemarad a nemzetközi versenyben az európai uniós források elérésében, azok hamisak. Erre bizonyíték az összehasonlítás, amelyet az imént említettem. A kifizetések tekintetében ugyanúgy elmondható, hogy Magyarország az élen áll. Méghozzá toronymagasan vagyunk az élen a visegrádi „négyek” között. Közel kilenc százalék került kifizetésre a mi esetünkben, míg az utolsó helyen álló Csehország alig haladja meg az egy százalékot a kifizetéseivel. A második helyen 4,5 százalékkal Lengyel- ország, míg a harmadik helyen 3,3 százalékkal Szlovákia áll. Vagyis még a második helyen álló lengyelekhez képest is kétszeres a magyar teljesítmény a kilencszázalékos kifizetéssel. A mindenkori csatlakozó országok esetében Portugáliától Spanyol- és Görögországig elmondható, hogy esetükben az első évek hasonló teljesítéseket mutattak - fogalmazott Boldvai László, majd az újításokról, a bürokratikus rendszer könnyítéséről beszélt - A kormány úgy érezte, hogy szükséges lendületet adni a pályázati rendszernek és valamelyest át Is kell alakítani. Az elmúlt hónapokban mint egy új elem, bevezetésre került az előleg kifizetésének lehetősége. Ez azt jelenti, hogy 25 százalék előleget kap minden pályázó, vagy kérheti, hogy az államkincstár a támogatást közvetlenül a szállítónak fizesse ki. Ez gyakorlatilag a likviditást jelenti. Azt a likviditást, ami sok esetben a pályázóknak - mivel utófinanszírozásról van szó - komoly gondot szokott okozni. Másik fontos elem, hogy egyszerűsítettük a pályázati feltételeket, vagyis kevesebb igazolást kérünk. Könnyítettük a biztosítékadási kötelezettséget is. Ez azt jelenti, hogy pénzügyi bizto- sítéko^csak azon vállalkozásoktól kérünk, amelyek több mint ötmillió forint támogatást nyertek el. A pályázók egy részénél - főként civil szervezeteknél - komoly gondot jelentett eddig is a pénzügyi biztosíték kérése. Nekik akartunk elsősorban segíteni az ötmilliós határral. Mindezek ismeretében és ennek eredményeként a támogatott projektek közül 1667 településen valósul meg fejlesztés. Vagyis Magyarországon minden második település érintett valamilyen projektben. Az 1667 településen összesen 820 milliárd forint értékben valósul meg fejlesztés, aminek eredményeképpen több mint 33 000 új munkahely jön létre és több mint 98 000 munkahelyet sikerül ezzel a hatalmas összeggel megtartanunk. A nyári intézkedések hatására jelentős mértékben felgyorsultak a kifizetések. Míg 2005 januárjában 7,8 milliárd forint volt ez az összeg, augusztusra már 67 milliárd forintot fizettünk ki. A májusi 13,7 milliárdhoz képest augusztusra nagyon megugrott ez a szám. Összesen 620 település kapott eddig pénzt, amely 2444 projektet jelent - tudatta Boldvai László országgyűlési-képviselő, aki után Dóra Ottó beszélt a Nógrád megyei helyzetről.- A beadott pályázatok száma országos viszonylatban Nógrád megyében a legalacsonyabb. Ösz- szesen 320 pályázatot adtak be a megyéből - ecsetelte Dóra Ottó. - Ami talán egy kicsit biztató és számomra pozitív meglepetés, hogy a 320-ból 148 a gazdasági versenyképesség operatív programra került beadásra. A megítélt, támogatott pályázatok száma ezek közül augusztus végéig 49 volt Idén augusztusig döntés született 123 pályázat esetében és ebből 107 nyert. Hatékonyságát tekintve én azt gondolom, hogy ez figyelemreméltó, ugyanis összesen 17 milliárd 374 mülió forint támogatásban részesült a 107 pályázat Ha ehhez hozzáadnánk a regionális és megyei forrásokból is elnyerhető pénzeket, akkor kijeleüthetjük, hogy az elmúlt évtizedek egyik legerősebb éve volt. Az összes támogatást figyelembe véve a 19 megyéből mi vagyunk a tizedik legtöbbet „kapó”. Egyebek között megelőzzük ezzel Somogy és Tolna megyéket, de alig maradunk el Heves megyétől, amely mintegy kétszer akkora, mint Nóg- rád. A több mint 17 milliárd forintból jelentős összeg érinti a közlekedésfejlesztést: körülbelül tízmilliárd. Ez magában foglalja többek között a 21-es utat és a 210- es tehermentesítőt is. Egyéb pályázatoknál, például az agrár és vidékfejlesztésinél (AVOP) 37 támogatott pályázatunk volt augusztus végéig. A humánerőforrás-fejlesztési operatív programban (HEFOP) 18-ból 10 és a regionális operatív programban 74-ből 15 támogatott pályázatunk van. A ROP-ban egyébként a 15 milliárdos igénnyel szemben 4,5 milliárdos támogatási döntés van eddig - mondta Dóra Ottó, majd néhány konkrét megyei pályázatot is megemlített. Felújítják a magyarnándori általános iskolát is- Az AVOP-ban a Cserhátszolg mezőgazdasági társaság kapott 21 milliós támogatást, az érsekvadkerti Agroméra BL terménytároló készítésére nyert el 90 milliót. A gazdasági versenyképesség operatív programban a Salgó Sík közel 50 milliós, a romhányi Ipolykenyér Kft pedig 18 milliós támogatást kapott. A HEFOP-ban a salgótarjáni mozgáskorlátozottak egyesülete 60 milliót, a Salgótarjáni Foglalkoztatási Kht. 53 milliót kapott. A ROP-ban a magyarnándori önkormányzat iskolafejlesztésre 136 milliót, míg a salgótarjáni önkormányzat a Gagarin Általános Iskola felújítására 123 millió forintot nyert. Úgy hiszem, hogy nem járunk rossz úton - jelentette ki Dóra Ottó, aki szerint a kettősség megvan, hiszen kevés a pályázat, de vannak már szép sikerek is. Elmondta: az is igaz, hogy míg az első hónapokban nagyon sokan formai problémákkal küszködtek, mostanra már a bürokratikus „buktatók” könnyítésével az önkormányzatok jobban mernek pályázni és egy-egy megírásához szakemberek segítségét is kérik. Ezáltal nagyobb sikereket érhetnek el.- A profi módon elkészített pályázatokért érdemes kifizetni némi összeget, hiszen időben rengeteget lehet nyerni azzal, ha megvan a pályázat és az szakszerűen van elkészítve. Nem kell hónapokat várni arra, hogy bírálható állapotba kerüljön. Bizakodunk, reméljük, hogy 2007- től az említett, már megnyert összegeknek akár a többszörösét is el fogják nyerni a Nógrád megyeiek. Legyen itt szó akár a gazdasági élet szereplőiről, akár a civil szféráról vagy esetleg az önkormányzatokról. Annyi bizonyos, hogy országszerte ezrével fognak indulni új fejlesztések és reméljük, hogy ez Nógrád megyében is így lesz - zárta szavait a Dóra Ottó a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke. Készült a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése támogatásával. Kevés a pályázat, de szép sikererek vannak
