Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-30 / 201. szám
4 2005. AUGUSZTUS 30., KEDD NÓGRÁD MEGYE Iskolaavatás - tanévnyitó Szandai László a félszáz millióból megújult iskola előtt Szenográdi Ferenc NÓgrádsipek. Szombaton délután a pedagógusokon, a gyermekeken, a szülőkön kívül a faluból sokan ott voltak az általános iskola szép, tiszta, rendezett udvarán, hogy részesei legyenek az iskolaavató és a tanévnyitó ünnepélynek. Jelen voltak a községi önkormányzat képviselői. Elfogadták a meghívást a környező települések polgármesterei, politikusok: Nagy Andor, a térség országgyűlési képviselője, Szandai László helyettes államtitkár, a Nógrád Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője, Borenszki Ervin, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke. A belülről-kívülről megújult iskola falán tábla hirdeti: ez az iskola az Európai Unió támogatásával épült újjá. Az önkormányzat pályázat útján ötvenmillió forintot kapott az épület korszerűsítésére, fejlesztésére. A Himnusz elhangzása után Szandai László ünnepi köszöntőjében szólt azokról a jelentős változásokról, amelyek az elmúlt 15 évben a falvak életében bekövetkeztek. Ezt követően a kistelepülések azon értékeiről beszélt, amelyek az utóbbi időben egyre inkább felértékelődtek, a közvélemény érdeklődési körébe kerültek. Beszélt a falu megtartó erejéről. Azt mondta: NÓgrádsipek ma itt augusztus 27-én példát ad arról, hogy mi lehet az az egyedi és közös, ami az itt élők jövője szempontjából meghatározó. Az itt élő közösség képes és tud is áldozni az iskolájáért. De nem egyszerűen iskolát akar, hanem olyan intézményt, amely képes az egész közösséget szolgálni és a világ új kihívásaihoz segítséget nyújtani. Ez az intézmény képes lesz a jövő nemzedékét olyan módon nevelni, amelyben egyszerre lesz jelen a nemzeti hagyomány és az európai örökség. Az iskolások ünnepi műsora és a helyi hagyományőrző csoport szereplése után Király Boldizsár, a község polgármestere, avatóbeszédében szólt arról, hogy az iskola az Európai Unió szociális alapjából, az oktatási Minisztérium pénzéből és helyi önerőből újult meg. Régi álmuk vált valóra azzal, hogy az épület gázfűtést kapott. A munkák során elvégezték a falak szigetelését, kicserélték a nyílászáró szerkezeteket, új tető került az épületre, felújították az elektromos hálózatot, a tantermekbe új padlózat került. Az új számítógépek a korszerű oktatást fogják segíteni. A polgármester megköszönte mindazoknak a munkáját, akik hozzájárultak a létesítmény felújításához. Azt mondta: valamennyien büszkék lehetünk a megújult, szép iskolánkra. Dr. Nagy Andor gratulált a falu és a megye vezetőinek. Szólt a falvak kisközösségeinek érték- teremtéséről, az ifjúságról, mint a nemzet értékéről. Szita Zoltánná, az iskola igazgatója átvette a felújított létesítményt. Köszöntötte a vendégeket, kollegákat, szülőket, diákokat, közöttük a 12 új első osztályost. A gyermekek műsorát követően az Európai Unió himnuszával zárult az iskolaavató és tanévnyitó ünnepély. Kis-kő, Nagy-kő... (Folytatás az 1. oldalról) az Isten hegyére. Az értékelésre kora délután kerül sor, majd a díjátadások után bemutatók, vetélkedők és az elmaradhatatlan kőhajítóverseny következik. A napot tábortűz, zene és tánc zárja. A szervezők az esetleges rossz időre is gondoltak, hiszen egy több száz fő befogadására alkalmas sátorral is készülnek, hogy semmi se zavarhassa meg a fesztivált. A jó hangulat és a finom ételek tehát garantáltak, ennél több pedig nem is kellhet az ősz első hétvégéjéhez. Szeptember 1.: az 55. bányásznap Bátonyterenyén V. G. Bátonyterenye. Szeptember elsején kerül sor az 55. bányásznap országos rendezvényére. Az 1989-ben a városok sorába lépett Bátonyterenyét a szén emelte mostani rangjára. Ezért a bányásznapot Bátonyterenyén együtt tartják a városnappal. A négynapos program hagyományosan a szénbányászat hagyományaira, a város fejlődésére és jövőbeni lehetőségeire épül. A bányászünnepre vendégeket várnak az ország és Nógrád megye bányászlakta településeiről. Ide várják Rabi Ferencet, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét is. Szeptember elsején tíz órakor emléktáblát avatnak a polgár- mesteri hivatal falán, ahol egykor a bányaigazgatóság dolgozott. A bányásznapi megemlékezésre az Ady Endre Művelődési Központban kerül sor. A megemlékezések után kerül sora bányamunka, a szakszervezeti mozgalom munkásainak kitüntetésére. Szeptember másodikén, mint minden évben, most is megrendezik a Bátonyterenyéről elszármazottak találkozóját. Az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában 17 órakor konferencia kezdődik, Bányászhagyományok Nógrád megyében, különös tekintettel Bátonyterenyére és térségére - címmel. A XX. századi bányászéletről Vajda István, a salgótarjáni bányászati kiállítóhely vezetője, a Bányászlegendák egy iskola életében címmel pedig Hantos Sándor nyugalmazott igazgató tart előadást. Szeptember harmadikén ugyanis „életre kel” a legenda: tíz órakor kezdetét veszi a bányarémségek karneválja. Szeptember harmadika a város napja, amikor is Vanya Gábor, a település polgármestere köszönti a városlakókat és a Bátonyterenyére látogató vendégeket. A ko- » rabbi hagyó- j mánynakj megfelelően, ] a városna- j pon kerül sor S a díszpolgári \ cím átadásé- j ra. Ugyan- j csak harma- j dikán tartják j ünnepi meg- j emlékezé- I süket a bányászszakszervezet Nóg- rád megyei nyugdí- jas-alapszervezetei. A településekről különautóbuszok indulnak Bátonyterenyére. Salgótarjánból, a távolsági autóbusz-pályaudvarról három autóbusz indul 9 órakor. Mátraszelé- ről Mizserfa, Rákóczibánya és Kazár érintésével, valamint Vizslásról ugyancsak 9 órakor indulnak autóbuszok. Karancs- berényből és Mihálygergéről 8.45 órakor egy-egy járat. Mindkettő érinti a Karancs-völgyi településeket. Ugyancsak 8.45 órakor indul autóbusz Szécsény- felfaluból, a karancssági völgy településein halad keresztül. A Nemtiből 8.15 órakor induló járat érinti Mátraalmást, Szilhát, Mátramindszentet és Doroghá- zát. Nádújfaluból 8.30 órakor indul autóbusz és Mátranovákon át jut Bátonyterenyére. A bányásznapot és a városnapot fáklyás felvonulás zárja szeptember negyedikén. A résztvevők 21 órakor indulnak a szabadtéri színpadtól, a bányász- emlékműhöz, ahol megemlékeznek a bányásznapról és tisztelegnek a balesetben elhunyt áldozatok előtt. Az ünnepet számos kulturális és sportprogram kíséri, országosan ismert előadók, helyi és kistérségi hagyomány- őrző csoportok közreműködésével. Többek w között fellépnek a határon túli Fülek város hagyományőrző együttesei is. A város múltjának összegyűjtött emlékeiből a bányászattal, az emberek mindennapi életével összefüggő tárgyakból kiállítás nyílik az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola galériájában. Megtekinthető a tájház és idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész emlékkiállítása a kisterenyei Gyürky-Soly- mossy-kastélyban. A sportot kedvelőket labdarúgótorna várja a sportpályán, a tekepályán pedig a városnapi tekekupa „küzdelmei” zajlanak. Emellett futóversenyen és játékos sportvetélkedőn mérhetik össze erejüket, felkészültségüket a vállalkozó szellemi idősek és fiatalok. Római kori település romjait találták H. E. Kazár. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete tudományos főmunkatársának vezetésével 2002 óta folyik régészeti ásatás Kazár határában. A lelőhely fontossága és veszélyeztetettsége miatt 2005-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja a kutatást, de oroszlánrészt vállalt a hagyományőrző kazári ön- kormányzat is. Római kori kelta ház feltárása A feltárt ház a tartócölöpök helyével A régészeti feltárásokon a későbronzkori telep és temető mellett előkerült egy 1700 éves, római császárkori kelta település, hulladékgödrökkel, tárolóvermekkel és egy nagyméretű, föld fölé épített műhely leégett maradványaival. Az épület közelében tártak fel egy fazekasközpontot, munkagödörrel és két - szokatlan megoldású - edényégető kemencével, valamint egy földbe mélyülő lakóházzal. Az egykori lakók élénk kereskedelmet folytattak a mai Dél- Szlovákia germán lakóival és a Dunántúlon elterülő Pannónia római tartománnyal az i. sz. 190 és 225 közti időszakban.
