Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-27 / 199. szám
4 2005. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT KULTÚRA „Minden teljesítményünk szembesít önmagunkkal” E megfontolandó gondolat Földi Péter festőművésztől való, aki Földvári Györgyi kérdéseire válaszolt - a sok más téma mellett alapvetően - a hitről szóló beszélgetésben. „Az életen keresztüli belső elszántság tevékeny hivatástudatot takarhat. Nem azzal, hogy a világ általunk fog megváltozni, de ha lesz olyan pillanat, amikor a diák egy képpel szembenézve fölismeri önmaga feladatát, akkor már nem ok nélkül keletkezett sem a kép, sem a helyzet. Ha erről a hitről le kellene mondanom, akkor nem tudnék dolgozni.” „József Attila és az avantgárd” című - labirintus formájú képversekkel illusztrált - tanulmánya vezeti be, s helyei kaptak benne e sorok írójának, továbbá Fancsik Jánosnak és Petrőczi Évának a gondolatai is. Utóbbi - költő lévén - a „Születésnapomra” című parafrazáll versében is megfogalmazta a „kamasz nagyapához” - „aki mára lassan fiává fi atalodott a senkinek nem irgalmazó, de az ifjan haltakat ifjúságukban megőrzőidőkben” - fűződő érzelmeit. A megyebeliek számára egész biztos szívesen olvasott írások soroltatnak az „Otthon, Nógrádban” rovatcím alá. Hiszen valóságunkról, közelebbről rólunk szólnak, velünk foglalkoznak. Pékár István „Palócföldi vallomás” című dolgozata egy megnyitóbeszéd szerkesztett változata, amelyben a herencsényi származású szerző ere- . detileg a fővárosiaknak mutatta be a palócság múltbeli és jelenkori értékeit, s bizakodva szólt az Európai Unióban várható jövőjéről is. Kovács Bodor Sándor 1999-ben forgatott „Cigánydomb” című dokumentumfilmjének szövegkönyvét - benne Bedegi Győző bevezetőjével - is e rovat teszi közzé. A salgótarjáni városközpontban a hatvanas-hetvenes években megszüntetett, egészségtelen kunyhók, putrik alkotta, de különleges hangulatú telepre emlékeznek az egykoron ott élt megszólaltatottak. A lapszám illusztrációit a filmből vett fotók képezik. Direk tebben kapcsolódik napjainkhoz Bajczár Tibor disszertációja, amely a jc adottságú Salgótarján kistérség, illetve a város idegenforgalmát elemzi egy kérdőíves felmérés tanulságaira alapozva. A szerző 2002 nyarán 100-100 helybe lit, illetve ide érkezett vendéget - köztük 20 lengyelt - kérdezett ki tapasztalatairól, benyomásairól. A megállapítások - bár az úgymond laikus olvasók számára sem érdektelenek - mindenekelőtt a városi és megyei vezetők, az idegenforgalomban érintett szakemberek részére kell, hogy sokat jelentsenek. Annál is inkább, mert jórészt ők a címzettjei az ösz- szegzett konklúziónak: „...mind a helyi lakosok, mind pedig a turisták jó véleménnyel vannak a város és térségének idegenforgalmi attrakcióit illetően, mindez azonban nem mondható el a hozzá páré tás a 3. számhoz" című kommentárjából is az derül ki, hogy az idegenforgalom, a turizmus „az itt élőknek az egyik lehetőség az előre meneküléshez. ” Minthogy azért a Palócföld végül is legalább annyira irodalmi lap, mint művészeti és közéleti, természetes, hogy kisprózák, versek, esszék is olvashatók a 3. számban is. Ezeket az „Új írások” címszó alatt lehet megtalálni. Sajnos napjainkban igencsak aktuális Pelle János eszmefuttatása a kegyetlenségről. Különösen kiábrándító az esszé végkövetkeztetése: „...sem a kultúra, sem a civilizáció nem tudta „pacifikálni” az emberi lelket Úgy tűnik, a kegyetlenség re való hajlam és a borzalmak iránti vonzódás a jó szándékú nevelőink minden törekvése ellenére kiirthatatlan része maradt a kollektív tudatunknak. ” A „Szeretnék május éjszakáján” című prózát szerzője is figyelemre méltóvá teszi: Korzenszky Richárd ugyanis tihanyi apát. Nem mehetünk el szó nélkül a recenziók mellett sem: ugyanis az egyik - Faragó Ildikó tollából - a Musica Hungária együttes Balassi CD- jét, a másik - Árpás Károly írása - a magyarnándori kötődésű Konczek József költő „Damó” című, lírai hangulatú prózakönyvét méltatja. A Palócfóld évenként szokásos hat számából eleddig tehát három látott napvilágot - nem sokat várat majd magára a negyedik sem - megjelent továbbá egy költészet napi összeállítás és egy - Csohány Kálmán grafikusművész munkássága, szellemi hagyatéka előtt tisztelgő - emlékszám. Ez az aktivitás - persze a toliforgatókon kívül - a szerkesztést dicséri, de - mint a fentiekkel is jelezni kívántuk - tartalmilag is érdemes az érdeklődésre, elismerésre Nógrád megye immár 51. évfolyamában járó folyóirata. Most már az olvasókon a sor... Csongrády Béla Az interjú - mint a legutóbbi Ma- dách-pályázat különdíjas alkotása - „Napba öltözött Mária” címmel jelent meg a Palócfóld idei harmadik számában. A szerző jól átgondolt koncepció alapján készteti véleményformálásra Földi Pétert, aki kitárulkozik, mintegy beengedi, bevezeti az olvasót lelke legmélyebb titkaiba. Bevallja: még soha nem gondolkodott azon, hogy számára mit jelent a hit, amelyet - legalábbis saját élményei, tapasztalatai alapján - sokfélének lát. Olyannak, amelyet az ő esetében például a minden esti imádkozás kötelezettsége vagy a Karancs hegyi zarándoklat testesít meg, s amelynél „nagyobb csodát” csak Csíksomlyón élt meg: ott a „Má- ria-szoborban megszólal a megértő szépség és a megejtő együttérzés... Ilyen közel még soha nem éreztem magam sem a természethez, sem a hithez, sem az Isten-élmény születéséhez. Mindezek összességükben szinte rávezetésszerű- en olyan szinkronitást teremtettek köztem, a világteremtő akarat és az embertársaim között, amit addig nem éltem át. ” De Földi Péter számára a hit - mint a bevezetőben idézett mondataiból kitetszik - nemcsak transzcendens jelenség, hanem értelmes tettekre, érdemes alkotásokra sarkalló evilági muníció is, amely összefügg a jövőbe vetett bizalommal: „Hiszek a jövőben. Nem a magaméban, de azt egészen biztosan tudom, azok maradnak a felszínen, akikben a hit egy része a saját mahl idei Palócföld-számok József Atti- la-írásokkal kezdődnek. Nyilván nem véletlenül: a költő századik születésnapja tiszteletére. Ezúttal e rovatot Nagy Pál suló infrastruktúráról, illetve az idegen- forgalom aktivitásáról. A Salgótarján kistérség idegenforgalma fejlődésének fő kérdése az, hogy miként tud megfelelni az új elvárásoknak és milyen mértékben tudja kihasználni az új lehetőségeket.. Vajon a turizmus felelősei felismerik-e felelősségüket, küldetésüket a társadalmigazdasági fejlődés előmozdításában, a területi egyenlőtlenségek mérséklésében?" Mindenesetre a Palócfóld főszerkesztőjének, Praz- novszky Mihálynak a „Használati utasíPityi már az égben zenél... Hosszan tartó betegség után augusztus 21-én 51. életévében elhunyt Cserháti István, vagy ahogyan a legtöbben ismerték: Pityi. Tagja volt a klasszikus P. Mobil zenekarnak, társszerzője volt a Honfoglalás rockszvitnek. Bencsik Sándor gitárossal 1980-ban alapították meg a P. Box zenekart, amelyben előbb Varga Miklós, majd az időközben a Dinamitot is megjárt Vikidál Gyula lett az énekes. A P. Box 1985-ig három, mára klasszikussá érett albumot jelentetett meg P. Box, Kő kövön és Ómen címmel. A zenekar pályafutásának első szakasza az István, a király rockopera sikere nyomán távozó Vikidál Gyula kilépésével zárult. Cserháti Pityi ezután Debrecenben telepedett le, és ugyan sikeres vállalkozásokat vezetett a polgári életben, de természetesen nem feledte zenészmúltját sem. A háza pincéjében létrehozott P. Box Hangstúdió a cívisváros zenészeinek Mekkája lett, az 1990-es évek elején felkarolt Szfinx zenekar tagjaival pedig az ezredfordulón újra felnyitotta Pandora szelencéjét. Az új felállású P. Box élén két stúdióalbumot és egy amolyan félhivatalos koncertalbumot adott ki, a komoly hangvételű, idén nyár elején megjelent Pangea anyagot pedig már a kórházi ágyról el-elszökve fejezte be. Nevezték őt a Hammondok királyának, mesternek, orgonavarázslónak, pedig ő „csak” mindenki Pityije akart lenni. És az is volt. Fanyar humorát ismerve már bizonyára igényelt odafönt egy orgonát, s az egyik felhőn önfeledten játszik a billentyűkön, mialatt vigyázó szemmel figyel minket. Cserháti Istvánt augusztus 25-én, csütörtök délután helyezték örök nyugalomra Debrecenben. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: fiz az érzésem, hogy valami átok ül ezen az autón. ” Szerencsés nyertesünk: Stockhaus Tamás Salgótarján, Rákóczi út 8.3/3..Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb szeptember 1-jéig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! Örökségvédelmi stratégia születik (Folytatás az 1. oldalról) Is egyben - fogalmazott a kulturális miniszter. Az előadók - többek között - dr. Halm Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese, Varga Kálmán, Nagy Mihály, Inkei Péter - a fejlesztéseket és az épített örökség védelmének kapcsolatrendszerét állították középpontba. Nagy hangsúlyt kapott ezen belül a II. nemzeti fejlesztési terv és a műemlékvédelemben rejlő fejlesztési-gazdasági potenciál. A szakemberek megállapították azt, hogy az épített környezeti örökség kiemelkedő jelentőségű, a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepre hivatott fejlesztési erőforrás, melynek hasznosítása egyaránt szolgálja a turisztikai vonzerő fellendítését és az új munkahelyek teremtését. A regionális, kistérségi és helyi fejlesztési programokban is kiemelt módon kezelendő a kulturális örökség megőrzése és rehabilitációja. A fejlesztési terveknek figyelembe kell venniük a műemléki sajátosságokat. Mindehhez kiszámítható jogi, szakmai, gazdasági környezet, illetve stabil és garantált finanszírozás szükséges. A területen tevékenykedők munkáján kívül az aktívabb társadalmi részvétel szintén elsődleges az örökségi értékek megőrzése kapcsán. Közös feladat és felelősség az uniós tagság alapján megnyíló pénzügyi források hatékony és eredményes felhasználása - nyilvánították ki az előadók. Szűkebb pátriánk konkrétumait érintette Dóra Ottó, megyei közgyűlési elnök, az épített örökség szerepét vizsgálva a megyei fejlesztési tervekben, illetve Moór Mátyás, Balassagyarmat főépítésze, aki a volt megyeháza hasznosítási lehetőségeiről szólt. Az épített örökség kiemelkedő jelentőségének jegyében vállalt védnökséget és szerepet a konferencián KolberIstván, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter is. A Palócföld idei 3. számának címlapja Kovács Bodor Sándor filmfotóival gukba vetett hit. Hisznek az önmegvalósításban... "A beszélgetés azért érdekes, izgalmas igazán, mert érezni belőle a megkérdezett őszinteségét, olykor megrendülését is: mintha számára is meglepő lenne egy-egy kijelentése, következtetése. Képvers Nagy Pál „József Attila és az avantgárd' című írásához
