Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-27 / 199. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005- KÁLLÓ BABECZ JÁNOSNÉ Jegyző: GAZSÓ ÁRPÁD Cigány kisebbségi önkormányzat Elnök: SZÉLES LAJOS Elnökhelyettes: PIKÁCS SÁNDOR Képviselők: DOMBI ZOLTÁN DIVIÁK ISTVÁN MAKA VENCEL Az önkormányzat elérhetőségei: 2175 Kálló, Kossuth utca 16. Tel.: 32/577-001 Fax: 32/477-407 E-mail: kalloxmail.profinter.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő-csütörtök: 8.00-16.30 Péntek: 8.00-14.00 A lakosság száma: 1555 fő korcsoportok: 0-14 éves: 354 fő 15-18 éves: 97 fő 19-60 éves: 819 fő 60 év feletti: 285 fő Vállalkozások száma: 40 Helyi adók: Gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg Iparűzési adó: 2 százalék Idegenforgalmi adó: - Magánszemélyek kommuná­lis adója: - Ft/év Jeles napok, ünnepek, rendszeres rendezvények: augusztus falunap január (Szent Pál-napi búcsú) Nevezetességek, érdekességek, látványosságok:- Római katolikus templom: 1805-ben kezdték építeni, klasszicista stílusban. A főol­tárképet - ami Szent Pál meg­térését ábrázolja, s Johann Martin Schmidt 1778-ban ké­szült alkotása - Migazzi Kristóf váci püspök adományozta az egyházközségnek. A templom­ban más értékes kegytárgyak is vannak. Jövőt építeni egyetértéssel, szeretettel, összefogással lehet BABECZ jánosné a választók bi- I zalmából 15 éve polgármestere Káliénak. Noha 27 éve dolgozik már az államigazgatásban a napi mun­ka, a számos feladat és kihívás nap­ról napra próbára teszi erejét és fel­készültségét. Azt mondja a nehézsé­gek ellenére is szereti a települést, a felelősségtel­jes munkát. Az elmúlt években sokat fejlődött és szépült a falu. Az önkormányzat intézményeinek és épületeinek külső és belső felújítása, korszerű­sítése megtörtént. Valamennyi útjukat és járdáju­kat aszfalt borítja. Kiépült a vezetékes gázrend­szer, a DECT rendszerű telefonhálózat. Elkészült az Arany János úti járda támfallal és az óvoda előt­ti leállósávval. A nyár során átadták az öt telepü­lés közös finanszírozásával megvalósított Kálló és térsége ivóvíz-távvezetéket. Elkészült a Kossuth utcai két autóbusz-megálló buszöböllel és leálló­sávval. A temetőben befejezés előtt áll a vízbeve­zetés, az út aszfaltozása és több száz méter beton­járda építése. A polgármester hittel vallja és tette­ivel bizonyítja, hogy számára azért fontos a tele­pülés fejlesztése, az itt élők életkörülményeinek fo­lyamatos javítása, hogy Káliónak ne csak múltja, hanem jövője is legyen. Ehhez azonban nemcsak jó pénzgazdálkodás, pályázatok és anyagi támoga­tás szükséges, de kell ehhez a lakosság egyetérté­se, a megértés, egymás kölcsönös megbecsülése és szeretete is. gazsó árpád Kálló és a szomszé­dos Erdőtarcsa körjegyzője. Har­mincöt évvel ez előtt éppen Kálién, a községi közös tanácson kezdte gyakornokként közigazgatási tevé­kenységét. 1990 decemberében pá­lyázat révén elnyerte a körjegyzői munkakört. Vallja, hogy a körjegyzőség működte­tése szakmailag és anyagilag is előnyös mindkét település számára. Bizonyíték erre, hogy az egy év alatt meghozott több ezer határozat ellen szinte alig érkezik fellebbezés. Ami pedig az anyagi elő­nyöket mutatja: 2005-ben a körjegyzőség támoga­tása jogcímén több mint hétmillió forint normatív hozzájárulást kap a két önkormányzat. A körjegy­zőségi hivatalban héttagú köztisztviselői csapatot irányít, akik mind kiváló kollégái. Azt mondja, hogy alapvető fontosságú a képviselő-testületek szigorúan törvényes működése. S komoly kihívást jelent körjegyzőnek lenni, ugyanis egyre több a jo­gait jól, de a kötelezettségeit sokkal kevésbé isme­rő ember. Sportszerető ember, több mint másfél év­tizedig szerepelt a káliói labdarúgócsapatban. A sportszeretetből mára már csak annyi maradt, hogy alkalmanként lelkesen szurkol a Vác első osztályú női kézilabdacsapatának. Kiváló közigaz­gatási munkájának elismeréséül egyebek mellett 1996-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemke­reszt, 2003-ban pedig a Szontagh Pál-díj kitünte­tésben részesült. Autóipari termékek mesterei Sokan nem tudják, hogy Kálló a székhelye egy olyan ipari üzemnek, amelynek termékeit elsősorban a vi­lág egyik legfejlettebb autógyártásában, a német gép­kocsiiparban használják. Ez a kis cég a több mint tíz éve működő Alutech Kft. A céget irányító Pardi János igazgatótól megtudjuk, hogy a kovácsolással és az ezt követő megmunkálással különféle ki- sebb-nagyobb járműalkatrésze­ket előálb'tó üzemben a kis lét­számú vezetőgárda irányításá­val közel százan dolgoznak. A cég hosszú éveken keresztül bérmunkában dolgozott a német anyacégnek, amely nemcsak a nyersanyagot biztosítja a mun­kához, hanem náluk történik az anyagbeszerzés, valamint az ér­tékesítés is. Nemrégiben fontos változás történt az életükben, mivel a né­metek helyett egy holland hol­ding (Bons & Ewers) vásárolta meg a céget. Ez a változás egy újabb lépés a modem, felgyorsult élet útján, amikor a termelésnek is gyorsnak, a minőségnek pedig állandónak kell lennie. Amikora több ezres széria termék hagyja el a gyár kapuit, az a fontos, hogy az első darabtól az utolsóig min­den termék ugyanolyan minősé­gű legyen. Ha ugyanolyan gyor­sasággal, ügyességgel dolgoznak a kollégáink, mint az új tulajdo­nosoknál a robotok, akkor egész biztos, hogy ezt a minőséget lehet tartani. Az új tulajdonosok a cég gaz­daságosságának növelése érde­kében feltehetően a káliói üzem­ben modernizálást hajtanak vég­re a technológián. A présgépek szerkezete jobb, modernebb lesz, hogy az összeszerelő-ipar által elvárt minőséget produkál­ják, ezért az első cél új gépek be­szerzése, telepítése lesz. Ugyan­is csak így lehetséges azt a ter­mékmennyiséget elérni, amely a cég elvárt gazdaságosságát biz­tosítja. A több mint három éve a gyár élén álló Pardi János szerint, ha az igen fejlett német autóipar el­fogadta őket, mint másodlagos beszállítókat, akkor az üzem jól dolgozik. Ha meggondoljuk, hogy sikerült kialakítania a rendelke­zésére álló falusi emberekből a modern technikát kiszolgáló csa­patot, büszke lehet a teljesítmé­nyére. Ezt megerősítették mind­azok a külföldi érdeklődők, akik náluk jártak. Munkásai fiatalok, energikusak, tettrekészek, telve bizonyítási vággyal, s bármilyen feladatot rájuk lehet bízni. Mun­kájukba valamilyen egyéni ötle­tet is mindig belevisznek a fel­adat jobb megoldása érdekében. A vezetőgárda felkészült szakem­berekből áll, a. munkásgárda pe­dig olyan betanított dolgozókból, akik jól megtanulták ennek a mesterségnek a titkait. ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL dóra István ismert alakja a falu közéletének. Egy vá­lasztási ciklus kihagyásával most ismét hasznos tagja a testületnek. Munkájában fő célnak tartja a törvények tiszteletben tartását, a nyüvánosság biztosítását Az ál­lampolgárokkal való előrehaladást tartja szem előtt, ezt képviseli jelenleg is. A képviselő-testületi munkája mel­lett aktív tagja a katolikus egyházközösség képviselőtes­tületének, az egyháztanácsnak is, amelynek négy esztendőn keresz­tül elnöke is volt Munkájának fontos állomása volt korábban a falu ivó- vízhálózatának kiépítésében vállalt szerepe. kapás antal, a kétgyermekes családapa hivatásos gép­kocsivezető, s fontos szerepet vállal az önkormányzat szállítási feladataiban. Szabad idejében a környező erdő­ket járja, hiszen erdészcsaládból származik. Az erdész­házban töltött gyermekévek kifejeződnek a természet szeretetében, amire gyermekeit is igyekszik nevelni. Fe­lesége a helyi könyvtárban és a családsegítőben dolgozik. kurczné török JUDiTOT az emberek iránti tisztelet a se­gíteni akarás indította arra, hogy 2002-ben elinduljon a választásokon. A községbeliek bizalmat szavaztak a csaknem negyven éve Kálién élő asszonynak. Azzal a szándékkal látott munkához, hogy elsősorban azokat a községbelieket képviselje, akik már kevés perspektívát látnak maguk előtt a falusi életben. A nővérként dolgo­zó asszony azt szeretné elérni, hogy az embereken ne a küátástalan- ság uralkodjon el, hanem keressék a lehetőségeket az élményekben gazdagabb életre. urbánné KORBELY Ildikó a fővárosban dolgozik, mun­kája mellett közgazdasági tanulmányokat folytat, ha­marosan államvizsgázik. Vállalkozó férjével és kislá­nyával együtt laknak az édesanyjával. Feladatai közé so­rolja az önkormányzat és a lakosok közötti hiteles infor­mációáramlás biztosítását, ezért indították el a „Káliéi Tükör” című negyedévente megjelenő önkormányzati újságot Kezdeményezésére újraindult a nyugdíjasklub. Ez nemcsak kikapcsolódást nyújt a társaságra vágyó idősek számára, hanem segít a faluközösség erősítésében is. Célja, hogy a falu minden lakosa érez­ze „otthon” magát Neuberger noémi képviselői munkáját a szociális bi­zottságon belül a helyi kultúra és sportélet fellendítése érdekében fejti ki. Elsősorban a fiatalokat szeretné job­ban bevonni a közös tevékenységbe, de sajnálkozva mondja: a mostoha megélhetési körülmények miatt egy­re többen mennek el a községből. A nagyobb részt ka­tolikus lakosság körében intenzív a hitélet, ezért nagy figyelmet fordítanak a vallásos életre. Noha nem dúskálnak az anya­giakban, de szeretnének számítógépet vásárolni a szociális munkás ré­szére, aki a könyvtárban is dolgozik, hogy naprakész adatokkal ren­delkezzenek ehhez a munkához. burián Gábor, a Gyöngyös környékéről származó er­dész két ciklusban volt a falu alpolgármestere. Azt mondja a képviselő-testület alapvető feladata a lakosság életvitelének folyamatos javítása, amit azonban csak a összefogással lehet megvalósítani. Döntő ebben a csa­ládok szerepe, ami alapja a felnövekvő nemzedékek vi­selkedésének. S mivel Kálién jelentős a roma kisebbség, nagyon fontos az ő segítésük már a gyerekkortól kezdve. Hetvenöt fős óvoda működik a községben, de az önkormányzat megteremtette a le­hetőségét annak, hogy száz gyerek járhasson óvodába. kómár László szakmáját tekintve autószerelő. A cég megszűnéséig az Ikaruszban dolgozott. Alapító tagja volt a helyi polgárőrségnek, majd néhány évig parancs­noki szerepet is betöltött Sajnálkozva mondja, hogy egyre többen váltak ki a polgárőrségből, ezért fel kellett oszlatni az egyesületet. Dicsekedve említi, hogy a kép­viselő-testület összefogottan, jól dolgozik. széles Lajos a roma kisebbségi önkormányzat elnöke. A kisebbségi önkormányzat öt taggal működik, s ahö- gyan mondja, nem könnyű a feladatuk. Legnagyobb gondjuk a munkahelyek hiánya. A kisebbségi önkor­mányzat igyekszik támogatni a községi önkormányzat tevékenységét kapcsolatokat tartanak a képviselő-tes­tület és a roma lakosság között. Legfőbb vágya, hogy munka legyen az emberek számára, mert a munkából szerezhető jö­vedelem nélkül nagyon nehéz az élet fehérvári gyuláné vállalkozó, a férjével vezeti a helyi gyógyszertárat A családban már megvan az utánpótlás: lánya, sőt unokája is patikusnak készül. Örök optimis­ta, ez segíti át minden nehézségen. A szociális, egész­ségügyi feladatok megoldását tartja elsődleges felada­tának. Azt mondja, hogy ezekre a feladatokra annyi pénzük mindig van, amennyi kell. Az önkormányzat jól gazdálkodik, s ez biztató. Sejtelmesen elárulja, érdekli őket a szélerő­mű létesítésének gondolata. Megemlíti, hogy nagybátonyiként egykor az SBTC ismert kézilabdázója volt „Bubu” becenéven. KONCz Lajos a rendszerváltás óta képviselő. Az egyko­ri szerszámkészítő szakember minden ciklusban bizal­mat kapott, amit felelősségteljes munkával viszonoz. Képviselői munkájában figyelmet fordít a közutak, in­tézmények állapotára, a közbiztonság helyzetére, s ha hibát tapasztal testület elé viszi intézkedés érdekében. Nagyon jó lenne a romos kultúrházat rendbe hozni, meg kellene oldani a szennyvízcsatornázást is.

Next

/
Thumbnails
Contents