Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-26 / 198. szám
2 2005. AUGUSZTUS 26., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Falunap előtt - Épül, szépül, gyarapszik Vizslás A falu központjában található szökőkút hangulatos helyszínt biztosít a rendezvényeknek A hagyománynak megfelelően idén is megrendezik Vizsláson a bányásznappal egybekötött falunapot. Igazi ünnep lesz a község életében augusztus 27-e, amire a község apraja-nagyja egész évben készül. Angyal Jenő polgármester kérdésünkre elmondta:- Nagy ünnep ez a nap a község életében. Rohanó hétköznapjaink során egyre kevesebb az olyan ünnep, amit pihenéssel, szórakozással, aktív kikapcsolódással töltenénk családunkkal, barátainkkal. Ezen a napon nem csak rokonainkkal, hanem a község lakosságával, a környező településekről érkező emberekkel ünnepelünk együtt. Hogy miért vonzanak annyi embert a rendezvények? Úgy gondolom, talán azért, mert földrajzilag szerencsés helyen élünk. Salgótarján közelsége miatt sok városi ember érzi sajátjának rendezvényünket. Szokták is mondani: „Olyan, mintha Tarján kertvárosa lennének.” Ugyanakkor azt gondolom, nem tűnik szerénytelenségnek, hogy a mindenre kiterjedő, aprólékos szemező munkának is megvan az eredménye!- Mik a programok?- A községet zeneszóval ébresztjük. A szökőkút körüli parkban egész délelőtt ügyességi és sportrendezvények zajlanak. Lesz kispályás labdarúgás, célba dobás, kerékpárverseny, valamint gokartverseny. 10 órakor Vincze Angéla és Kakuk Gyula festőművészek kiállítása nyílik meg a kultúrotthonban. A megnyitó alkalmával Sándor Zsuzsanna művésznő zongora- játékában is gyönyörködhetünk. 13 órakor megemlékezést tartunk a bányászemlékműnél. A község lakói, a testvérfalunkból, a szlovákiai Mucsinyból érkezett vendégek és a nyugdíjas bányászszakszervezet tagjai közösen koszorúzzák meg a bányászemlékművet. 13 óra 40 perctől az iskola előtti parkban hivatalosan is megnyitásra kerül a rendezvény. A megnyitó után tovább folytatódnak a kulturális műsorok. Fellép a vizslási Százszorszép menyecskekórus és a mucsinyi asszonykórus is. Ünnepi műsort mutatnak be az iskolás gyerekek. Bemutatót tartanak a helyi karate egyesület sportolói, lesz aerobic és divatbemutató. Fellép a Nógrád tánc- együttes, az egri Gárdonyi Géza Színház társulatának tagjai operetteket, nótákat és sanzonokat énekelnek. A nézők maguk is kipróbálhatják hangjukat a karaokeshowban. 20 óra 30 perctől ismét a profi művészeké a színpad, a sztárvendég az Irigy Hónaljmirigy. A koncert után tűzijáték és hajnalig tartó utcabál várja az érdeklődőket. Természetesen enni- és innivaló lesz bőven, vásározók sátrai is színesítik a rendezvényt. Köszönet azon cégeknek és magánszemélyeknek, akik segítették a rendezvény létrejöttét!- A rendezvények egyik színhelye a „szökőkutas park”.- A szökőkút és körülötte a park a helybelieknek és átutazó vendégeknek is elnyerte a tetszését. A szökőkútra méltán lehetünk büszkék, hiszen nyolc méter az átmérője, fél méter a mélysége, három méter magasra lövell 16 vízoszlopa. Ez Nóg- rádban a legnagyobb szökőkút, de alighanem az északi régióban is! Hogyan épült meg? Adott volt egy zöldterület, amit a képviselő-testület pihenőparkként kívánt hasznosítani, megőrizni. Úgy gondoltuk, hogy ne csak a szokásos sétautak és növényzet kerüljön ide, hanem legyen valami olyan is, ami előtt megállnak az emberek, megcsodálják, ami mellé leülhetnek és megpihenhetnek. Egyébként a kút a saját műszaki terveim alapján, szakemberek segítségével épült! Villany- és vízvezeték-szerelő, kőművesmesterek, favágók és sokan mások segítettek. Köszönöm nekik és mindenkinek aki tett valamit érte!- Az új buszmegállók szintén helyi mesterek munkája?- Igen. Nagyon örülök, hogy vannak a községünkben tehetséges, szakmájukat magas szinten űző asztalosmesterek, akik megvalósítják terveinket. Kitaláltuk, hogy a régi, lerobbant buszmegállókat cseréljük le új, esztétikus, környezetbarát anyagból készültekre. Az ötlet értő fülekre talált. Ennek nyomán elkészült a központban látható két megálló, a jövő hónapban pedig még három épül, az előzőek mintájára. Az a cél, hogy a munka tökéletes legyen. Ezért vagy törekszünk olyan mesterek, kivitelezők bevonására, akik szintén azt az elvet vallják, vagy különös gonddal kell figyelni, ellenőrizni tevékenységüket. Jó példa erre a 21 -es számú főút szélesítéséből fakadó, községünket is érintő munkálatok. Igaz ugyan, hogy nehézségek árán, de jószerével minden igényünket kielégítve végezték el a kivitelezést. Azt hiszem, aki Vizslás-Újlakon jár, az megállapíthatja, hogy a településrész tíz évet ugrott előre a fejlődésben, hála a folyamatos ellenőrzésnek, a kivitelezőkkel fenntartott állandó kapcsolatnak! Egyébként megválasztásom óta azon dolgozom, hogy szebbé, lakhatóbbá tegyem községemet. 2004-ben befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. Van már vezetékes ivóvizünk, gázunk, telefonunk, korszerűsítettük a közúthálózatot, sőt, idén elkészült a kábeltévé is. Eljött az ideje, hogy eltüntessük ezen beruházások nyomait is, így folyamatosan újítjuk fel útjainkat. Virágosítunk. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is 170 cserepes muskátlit helyezünk ki, virágszigeteket ültetünk a közterületekre.- Szépül a község, de miből telik egy felújításra, beruházásra?- Költségvetésünk sajnos csak igen szerény fejlesztésekre ad lehetőséget, intézményeink fenntartása igen sokba kerül. Ezért és a kötelező szakfeladatok ellátása miatt igyekszünk a lehető leggazdaságosabban megoldani működésüket, megpróbáljuk a kihasználni a társulásokból származó előnyöket. Igyekszünk minél több szakfeladatot más községekkel együtt megoldani. Például iskola- és óvodatársulást hoztunk létre Kazárral és Rákóczibányával, előbbit Kazár, utóbbit Vizslás székhellyel. Folyamatosan pályázunk, ha sikerül valami, akkor már „csak” az önrészt kell előteremteni a megvalósításhoz.- Mikaterveika közeljövőben?- Nagyon szeretnénk, ha sikerrel pályáznánk az orvosi rendelő megépítésére. Égetően fontos lenne a községben áthaladó közút felújítása is. A közbiztonság növelése érdekében térfigyelő kamerarendszert szeretnénk kiépíteni. A munkáltató, a bér kifizetője által adómentesen nyújtható iskolakezdési támogatásról A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2005. január 1-jétől hatályos módosítása szerint 15 ezer forintról 17 ezer forintra nőtt a munkáltató, a bér kifizetője által adómentesen adható iskolakezdési támogatás összeghatára és 30 nappal meghosszabbodott az az időszak is, amely alatt ez a juttatás nyújtható. Az adómentességet biztosító törvényi feltételeket - a téma aktualitására tekintettel - az alábbiakban ismertetjük: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVH. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) 1. számú mellékletének 8.30 pontja értelmében a munkáltató, a bér kifizetője a tanévkezdéssel járó terhek enyhítése érdekében természetbeni juttatásként adómentes iskolakezdési támogatást nyújthat dolgozóinak a törvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén. Más kifizető - például szakszervezet - csak adófizetési kötelezettség mellett nyújthat ilyen célra támogatást a juttatás formájától függetlenül. A támogatásban a gyermek, tanuló részesülhet családi pótlékra jogosult szülője vagy a vele közös háztartásban élő házastársa útján. Gyermeknek az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő gyermeket, tanulónak pedig az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalt kell tekinteni. Az iskolakezdési támogatás adómentességének ugyanakkor nem feltétele, hogy a családi pótlékot ténylegesen is a munkavállaló részére folyósítsák, elegendő, ha arra a törvényi szabályok szerint egyébként jogosult lenne. Élettársi kapcsolatban élő magánszemély számára a juttatás csak akkor adható adómentesen, ha a vonatkozó szabályok szerint ő maga is jogosult a családi pótlékra, azaz a gyermek közös. A juttatás akkor adómentes, ha annak a szülő vagy házastársa útján nyújtott mértéke nem haladja meg gyermekenként az évi 17 ezer forintot A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) útján részesülhet akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak. A támogatás adómentesen a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül adható. 2005-ben ez a július 2. és október 31. közötti időszakot jelenti, beleértve az időszak első és utolsó napját is. A munkáltató, a bér kifizetője a támogatást három formában nyújthatja:- tárgyi formában tankönyv, taneszköz, ruházat juttatásával;- ezen termékek vásárlásáról a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló számla ellenértékének megtérítése formájában (A juttatás ebben az esetben akkor valósul meg, ha a szülő az említett időszakban megvásárolja a kedvezményezett körbe tartozó javakat és az erről szóló számlát munkáltatójának leadja. Az adómentesség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a számla ellenértékét a munkáltató a jelzett időszakon belül vagy azon kívül téríti-e meg);- kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában. (Ebben az esetben nem szükséges a munkáltató nevére szóló készpénzfizetési számla kiállítása, a törvényi adómentességi feltétel teljesítéséhez elegendő az utalványt forgalmazó társaság számlája.) A taneszköz fogalmának meghatározását nem tartalmazza a törvény, erre az egyébként használatos kereskedelmi vámtarifa sem ad útmutatást Ezért általánosságban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely a tanuláshoz általában szükséges. Ilyen például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék. Ruházat alatt bármilyen iskolában hordható ruhaneműt kell érteni, mint például nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb. Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. A segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek nem tartoznak ide. A munkáltatónak, a bér kifizetőjének az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként nyilvántartást kell vezetnie, melynek tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító jelét, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait). A nyilvántartást nem kell az adóhatósághoz eljuttatni, hanem az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. Az említett feltételeknek bármely okból nem megfelelő módon vagy pénzben adott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. Amennyiben a munkáltató, a bér kifizetője a fentiekben ismertetett feltételeknek egyébként megfelelő módon, de az adómentes értékhatárt meghaladó mértékben nyújt dolgozójának ezen a jogcímen támogatást, az adómentes mérték ( 17 ezer forint) feletti részt kell az érintett magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének tekinteni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megalakult a „Mi Álmunk” „Amaro Szúnó”, vagyis a Mi Álmunk. Ezt a nevet kapta az a 19 fős formáció, amelyet az Érsekvadkerti Cigány Kisebbségi Önkormányzat álmodott és valósított meg a közelmúltban. A tehetséges táncosok nagy sikerrel szerepeltek az augusztus közepén megrendezett rétsági romafesztiválon, ahonnan csoportban és egyéniben is az első hellyel térhettek haza. Vitéz Kata Érsekvadkert - Tavaly is indultunk a rétsági rendezvényen, de akkor csak két egyéni versenyzővel képviseltettük magunkat - mondta el érdeklődésünkre Kovács Csaba, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, majd hozzáfűzte: Akkor fogalmazódott meg bennünk, hogy jó lenne egy hagyományőrző csoportot létrehozni. Idén nyáron segítőivel együtt nekiláttak a munkának és mintegy húszfős csapatot sikerült összetoborozniuk. Júliusban meg is kezdődtek a próbák, a szervező hangsúlyozta, sokat köszönhetnek Csabák Istvánnak, a művelődési ház igazgatójának, hiszen négy hétig minden este az épületben próbálhattak. A bő negyedórás műsort Kovács Csaba és neje koreogra- fálta. Rét-ságon, egész napos, országos tehetségkutató fesztiválon mutathatták meg magukat a publikumnak, ahol több mint húsz csapat közül ítélte legjobbnak produkciójukat a zsűri. Sőt egyéniben is vadkerti lány, Virág Barbara diadalmaskodott. A rendezvény nemcsak ezért volt eredményes - tudtuk meg. Az itt fellépő esztergomi gárdának nagyon megtetszett a vadkertiek műsora, s meginvitálták őket a Duna-par- ti városba. Ezúttal nem versenyezni, hanem vendégként, szintén egy fesztiválon lépnek fel szeptemberben. Egyébiránt a községben élők is ízelítőt kaphattak a „Mi Álmunk” repertoárjából, augusztus 21-i ünnepség egyik műsorszámaként. Felvették a kapcsolatot a környéken működő tánccsoportokkal, a borsosberényiek régi szokásokat, lakodalmakat elevenítenek fel - szeptember 30-án mutatják be a nagyközönségnek -sa produkcióban, vadkerti gyerekek is szerepelnek. - Szeretnénk a hagyományokat újraéleszteni, régi viseleteket beszerezni, csak nem könnyű az ehhez szükséges pénzt előteremteni. Igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni - összegezte terveit a csoport vezetője. A csoport nagy terveket dédelget...
