Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-25 / 197. szám

4 PF. 9 6 2005. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK Salgótarján levegőjéről Városunkat a négy leg­szennyezettebb levegőjű ma­gyar város egyikeként tart­ják számon az illetékes ellen­őrző szervek. Egyértelműen nyilatkoztak: ennek okozója a gépjárműforgalom, vala­mint a felelőtlen gáz és egyéb mérgező anyagok, vizesavar- égetők okozzák. A város ille­tékes szervei nem hoznak szigorú rendeleteket. A rend­védelmi szervek szemet hunynak a renitenskedő la­kók káros tevékenysége ese­tén. Ez tisztelt uram nem pol­gárbarátság. A felelőtlenség kategóriájába tartozik. A leírtak figyelembevéte­lével felháborít sok lakót a Gagarin iskola mellé építen­dő mélygarázs terve. Ki törő­dik a sok iskolás gyermek egészségével? Az összes jár­művet ki kellene tiltani! Épít­senek garázsokat távolabb a város belső területétől! A vá­ros vezetői ne azzal törődje­nek, hogy az olyan uraknak kedvezzenek, akik szeret­nék, ha az egyik karosszéri­ájuk közel lenne a másikhoz. A közelmúltban olvastam egy napilapban, hogy Német­országban a környezetvédők az ügyészségen tettek felje­lentést az egyik város polgár- mesteri hivatalával szem­ben, mivel nem intézkedtek a levegő szennyezettségének felszámolása érdekében, ez­zel veszélyeztették a lakók egészségét. Az ezredfordulót követően többször közöltem a Nógrád megyei főkapitány­ság vezetőjével, hogy az isko­lák környékén száguldoznak a gépjárművek, ahol har­minc kilométeres sebesség­gel lehetne közlekedni. Ha­vasi Zoltán írásban válaszol­ta: intézkedni fog - sajnos semmi változás, még az új fő­kapitány kinevezése óta sem. Nagy a veszély a Gagarin iskola környékén, a Meredek és Szerpentin úton. Műszeres ellenőrzés tíz éve nem volt. Olyan helyeken parkolnak a gépjárművek, ahol tábla tiltja. A rendőrjár­őr nem intézkedik. Remé­lem, az illetékesek egyetérte­nek abban, hogy a rendelete­ket be kell tartani. Követke­zésképpen betartatni. Rend, fegyelem csak így lesz, ame­lyet a jogkövető állampolgá­rok akarnak a rendvédelmi szervektől. Ozsvárt Barnabás Salgótarján Nem belső ellenzék A Munkáspárt Bátonyterenye Városi és Kistérségi Elnök­sége a lapunk augusztus 16-án megjelent „Felszámoljuk a belső ellenzékiség gócpontjait” című írásával kapcsola­tosan juttatta el álláspontját szerkesztőségünkbe. „Mi, a Munkáspárt tagjai va­gyunk, demokratikusan, küldött- gyűlés által megválasztott elnök­ség, amelyet nyolc alapszervezet tagsága fogadott el. A cikkben Ur- bán Sándor megyei elnök által megnevezett területi elnökséget nem a tagság választotta meg, ha­nem az elnök nevezte ki úgy, hogy az alapszervezetek jóváha­gyását, véleményét nem kérte ki. Ezzel megsértette a szervezeti szabályzatot és a pártdemokráci­át. (Nem ez volt az első alkalom!) A Bátonyterenye városi és kis­térségi elnöksége nem a Mun­káspárt belső ellenzéke. Mi nem a párt politikájával helyezke­dünk szembe, hanem a megyei elnök diktatórikus, ellentmon­dást nem tűrő, minden építő ja­vaslatot félresöprő vezetési mód­szereivel. A megyében Urbán Sándor an­tidemokratikus vezetési stílusát, viselkedését nem csak a bátony- terenyeiek utasítják el, hanem több megyei pártalapszervezet is. 2002-ben a helyi önkormány­zati választásokon az országos el­nökség tudtával és Thürmer Gyu­la pártelnök támogatásával bal­oldali összefogás jött létre Bátony- terenyén. (Természetesen az or­szág más pontjain is!) Az MSZDP, a Bányász Nyugdíjas Szakszerve­zet, az MSZP és a Munkáspárt kö­zös jelölteket állított, s így pár­tunkból ketten bejutottak az ön- kormányzatba, hárman pedig külsős bizottsági funkciókat lát­nak eh (Ez például összefogás hi­ányában Kazáron nem valósult meg, egy munkáspárti sincs az önkormányzatban.) Szeretnénk megjegyezni, hogy 2002-ben megyei szinten is történt megegyezés az MSZP- vel, melyet a Munkáspárt részé­ről Urbán Sándor írt alá a tag­ság és az elnökség tudta nélkül. Az uniós választások alkalmá­val 2004. december 5-én a bá- tonyterenyeiek bebizonyították, hogy tudnak eredményes párt­munkát végezni, mert nemcsak a megyében, hanem országos szinten is a legjobb eredményt értük el. Ezt az elnökséget és tagságot utasítja el, kérdőjelezi meg, zár­ja ki a párt soraiból Urbán Sán­dor és a központi bizottság. Ki akarja akkor szétverni a pártot? Ezzel a megyei vezetéssel és különösen Urbán Sándor megyei elnök személyével nem értünk egyet, s úgy gondoljuk, hogy a 2006-os választásokra feltétle­nül tisztújítás szükséges. Nem szeretnénk abba a téve­désbe, vagy inkább hibába esni, amely a szécsényi időközi vá­lasztásokon történt. Nagy Attila indításával a párt súlyos veresé­get szenvedett, amely rámutatott a Munkáspárt jelenlegi megyei helyzetére. Elnökségünk úgy gondolja, hogy a választásokra minden erőnket egyesíteni kell, s egy új, kompromisszumokra kész me­gyei vezetéssel kell készülnünk 2006-ra. Munkáspárt Bátonyterenye Városi és Kistérségi Elnöksége" Kultúrhét Sóshartyánban Egy eseményekkel telített au­gusztus eleji hét mögött áll Sós- hartyán, ami a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropoló­gia Tanszék öt hallgatójának ön­zetlen munkája, valamint a közsé­gi önkormányzat támogatása ré­vén jöhetett létre. A hat napon át tartó rendezvénysorozat délelőtti - elsősorban gyermekeknek szóló - kézműves-foglalkozásaiba napi 40-80 fő kapcsolódott be. A zené­vel és vetítéssel színesített esti program már szélesebb korosztály érdeklődésére tarthatott számot. Ennek keretén belül került sor a Romák Erdekvedelmi Szervezete Sóshartyán rendezésében, az elő­ző évben megvalósított „Roma életmódot és kulturális hagyo­mányt felelevenítő” tábort felidéző felvételek, illetve a falu élete vizu­ális emlékeinek fotóklipes válto­zatának ősbemutatójára. A napi két esemény közötti idő­ben, délutánonként az egyetemis­ták kultúrtörténeti és néprajzi gyűjtőtevékenységet folytattak, amelynek feldolgozott, tanul­mánnyá tett része remélhetőleg egy 2006-os községi kalendárium­ban fog napvilágot látni - ezzel mintegy szolgáivá es elősegítve önmegértésünket. Úgy véljük, az augusztus 1. és 6. között megvalósuló programsoro­zat legfőbb tanulsága, hogy szük­ség lenne hasonló alkalmak rend­szeresebb előfordulására, hiszen a hasznos és produktív időtöltés nem csak megelőzi a gyermekek csel­lengéséből származó baleseteket és egyéb, társadalmilag nem kívánt, unaloműzés gyanánt elkövetett tet­teket, egyben szellemi épülését is elősegíti a jövő felnőttéinek. S talán ez utóbbi szempont sem elhanya­golható egy olyan társadalmi tér­ben, ahol a mindennapi létfenntar­tás felemészti az emberek erejét, il­letve a kilátástalanság súlya nehe­zedik életükre. Szinte leírhatatlan öröm ilyenkor a kiskorúak szemé­ben felébredő fényt látni, és szere­tő elfogadásukat megtapasztalni. Csak remélni tudjuk, a már ne­gyedik éve rendszeresen Sós- hartyánba látogató antropológus­hallgatók 2006-ban is nyári sza­bad idejük egy részét a település ifjúságával együtt töltik el, s a me­gye akkor majd felkarolja önzet­len tevékenységüket. Handó Péter Jó személyi és tárgyi feltételekkel gyógyítanak Pásztó. A Margit Kórházban évek óta komoly, életmentő műtéteket is végeznek a sebészeti osztályon. Azon az osztályon, ahol a la­kosság körében kiváló sebészi hírnévnek örvendő dr. Fekete Gyu­la sebész főorvos a vezető. A veszprémi születű főorvos az akkori Budapesti Orvostudományi Egyetem 1970-ben történő elvégzését követően Várpalotára került a sebészeti osztályra, onnan pedig az újonnan induló ajkai kórház baleseti sebészetére. Ajkán találko­zott a korábban Pásztón igazgató főorvosként dolgozó Káposztás Józseffel, aki akkor szintén ott dolgozott. Őt a salgótarjáni kórház sebész főorvosa hívta a nógrádi megyeszékhelyre. Kerekes Lajos Káposztás József tudta, hogy dr. Feke­te Gyula nem elsősorban a baleseti se­bészet, hanem a sebészet felé orientá­lódott, hát megkereste, hogy ha kedve tartja, jöjjön Salgótarjánba. így került Nógrád megyébe. Életében sosem járt előtte itt, azt sem tudta, hogy hol van Nógrád megye, de most már szinte tős­gyökeres nógrádinak vallja magát, mert élete nagy részét egyfolytában itt töltötte. Harmincöt éve él Salgótarján­ban és 1975-től 1993-ig a megyei kór­ház sebészetén dolgozott - előbb mint adjunktus, majd főorvos lett. Közben természetesen letette a sebészorvosi szakvizsgát. Még 1993-ban meghirdették Pásztón a sebészeti osztályvezetői állást, amit megpályázott és elnyert. A beilleszke­déssel nem volt probléma, mert itt egy nagyon jó kollektívára talált, akár a nő­vérek, akár a kollégákat illetően. Az élet egyik nagy ajándékának érezte azt - miután korábban szó volt arról, hogy ezt a kórházat megszüntetik, de végül is nem ez történt, hanem épült egy új kórház - hogy itt végezheti a munkáját ilyen körülmények között. Nemcsak az orvosoknak, az egész­ségügyi személyzetnek igen hasznos, hanem főként a betegeknek, mert kom­fortosabbá vált'a kórházi tartózkodá­suk. Korábban tíz-tizenegy ágyas ter­mekben voltak elhelyezve, a higiénés feltételek be voltak szűkülve. Jelenleg két-öt ágyas, korszerű, szép, világos ho­telrészben gyógyulnak a betegek. A mű­tő külön van a szeptikus műtétekhez, külön a steril műtétekhez, felszerelé­sük európainak mondható, megfelelő műszerek, berendezések, ezen belül ra­diológiai berendezések. Sikerült az osz­tályon a laparoszkópos műtéteket bein­dítani, amely olyan eljárás, amikor pél­dául nem kell a hasüreget nagy met­széssel megnyitni és nyitott körülmé­nyek között manipulálva végezni a műtét, hanem apró, egycentis behatolá­sokkal bevezetnek olyan eszközöket, amelyek segítségével az egész tevé­kenységet monitorra felvezetve, tudják végezni ezeket a műtéteket. Ezeknek a műtéteknek hihetetlen sok előnye van: kevesebb a kórházi tartózkodási idő, a betegnek kisebbek a fájdalmai, hama­rabb tud felkelni a műtét után, keve­sebb a szövődménylehetőség. Ez külö­nösen a testesebb habitusú betegeknél jelentkezik, a vastagabb hasfal miatt a szövődmény lehetősége nagyobb. A sebészeti osztályon olyan műtéteket végeznek az ott dolgozó orvosok, amit kellő személyi és eszközi feltételek mel­lett el lehet végezni. Ami nagyon lénye­ges, hogy a dr. Szabó Irén főorvosnő ide­jövetelével egy stabil anesztéziái háttér alakult ki, ami alapvető feltétele a mű­tétek biztonságos elvégzésének. Ez na­gyon lényeges, hogy van egy olyan aneszteziológia háttér, ami mellett nagy műtéteket, illetve súlyosabb általános állapotú, sok társbetegséggel bejövő be­tegnek a műtétjét is biztonságosan el tudják végezni. A konkrét műtéti formák a követke­zők: az emésztőtraktus megbetegedé­seit, értve alatta a gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél műtéteket, érsebésze­ti vonatkozásban, visszérműtéteket vé­geznek, akut érelzáródást, végtagem­bóliákat tudnak operálni, emlőműtéte­ket végeznek, s ami eléggé gyakori te­vékenység: sérvműtétek, a hasfal kü­lönböző területein kialakuló sérvek műtéti megoldásai. Hasi vonatkozásban vannak sürgősségi műtétek, amelyek halaszthatatlanok, azonnal meg kell műteni. Ezek elsősorban gyulladásos, perforációs, átfúrásos esetek, bélelzá­ródásos, vérzéses esetek, amelyek nem tűrnek halasztást. Vannak az elektív műtétek, amikor tervezetten végzik a különböző megbetegedések következ­tében szükségessé váló operációkat. A sebészeti osztály tevékenysége ezen túlmenően - mint állandó sürgős­ségi osztály - nem csupán sebészeti, hanem baleseti sérültekre is kiterjed. Olyan eseteket, amelyek sebellátást igé­nyelnek, tompa hasi sérülések esetén hasi műtéteket igényelnek, léprepedés. Csontműtéteket nem végeznek, a csont­sérülteket Salgótarjánba küldik, akik­kel jó a kapcsolatuk. Ezenkívül műtéti beavatkozást nem igénylő urológiai betegeket is felvesz­nek, vesekövesség, húgyvezeték-köves­ség és egyéb hasonló betegségek, amik nagyobb fájdalommal járnak. A kövek egy része spontán távozik a szervezet­ből megfelelő kezelés után, amelyik nem, azt szintén Salgótarjánba küldik. Jelenleg huszonnyolc ágyon ápolják a betegeket, három ágyuk van, amelyen a műtét után lábadozó betegeket helye­zik el, s ahol megfelelő szívási, oxigeni- zációs feltételek vannak és intenzív ápo­lást kapnak. A személyi feltételek ideálisnak mondhatók a sebészeti osztályon. Az ambulancia vezetője dr. Vekszler György főorvos, akinek végzettsége baleseti se­bész. Ő végzi az ambulanciái ellátást. A járóbeteg-forgalomnál a nagyobb részt a baleseti betegek teszik ki. Az osztályon három orvos és az osz­tályvezető dolgozik: dr. Fekete Gyula, dr. Boczek Tibor, dr. Nagy Edith, dr. Mender Róbert - a betegek ellátása így ideálisnak mondható. A nővércsapat nagyon jó, mindegyikük szakképzett, van, aki egészségügyi főiskolát végzett és folyamatosan képzik magukat. Betegcentrikusak és nagyon jók a visz- szajelzések a betegek részéről. A sebészet munkatársai

Next

/
Thumbnails
Contents