Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-25 / 197. szám

Nógrád Megyei Hírlap Almanach 2005- EndREFALVA CSŐRI PÉTER PÁL Alpolgármester: PUSZTA ISTVÁN Jegyző: KRISTÓF EDIT Endrefalvai Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnök: Jónás Róbert Polgármesteri hivatal: 3165 Besztercebánya út 53. tel ./fax: 32/557-010 e-mail: endrefalva@xmail.profinter.hu web: falvak.hu/endrefalva Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 9-12 és 13-15 óra Kedd: ügyfélfogadás nincs szerda: 9-12 és 13-15 óra Csütörtök: ügyfélfogadás nincs Péntek: 9-12 óra Általános iskola: Béke út 4-6. tel.: 557-020 Óvoda: Besztercebánya út 29. tel: 457-073 Orvosi rendelő: Besztercebánya út 47. tel.: 457-007 Lakosságszám: 1288 fő 0-14-298 15-17- 61 18-59-711 60- -218 Gazdaság: vállalkozások száma: 45 helyi adó: iparűzési adó mértéke: az adóalap 2 százaléka szemétszállítási díj: 5000 Ft/év Civil szervezetek: Endrefalva Községért Alapítvány Endretálva Iskoláért Alapítvány Endrefalvai Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Endrefalvai Polgárőr Egyesület Jeles napok: falunap és gyermeknap: június első szombatja vendégség: szeptember 8. Nevezetességek: A régi templom időközben el­pusztult, a jelenlegit 1905-ben építették. A templomkertben ugyancsak az 1900-as évek ele­jéből származó szobrok talál­hatók. (Szentháromság, Nepo- muki Szt. János stb.) Ugyanitt áll az I. és a II. világ- háborús emlékmű, amely már az előző rendszerben egy he­lyen tisztelgett a két világégés­ben elesett katonák emléke előtt. Reményt keltő lépések és tervek A község meghatározó épülete, a római katolikus templom mai formájában 1905 óta létezik Az alapvető infrastrukturális szolgáltatásokkal ren­delkező községben hamarosan - az ígéretek szerint november-december környékén - a kábeltelevízió nyújtotta előnyöket is élvezhetik az előfizetők. A leg­nagyobb gondokat - a munkanélküliséget, a lakos­ság nehéz életkörülményeit - saját erőből még né­hány nyertes pályázattal kiegészítve is lehetetlen megszüntetni, viszont számos területen sikerül egyéb hangulatjavító lépéseket tenni. Mint csőri péter polgármes­ter elmondta, július 16-án a ma­gyar és horvát cigányválogatott labdarúgó-mérkőzésével avatták fel a felújított, korszerűsített sportpályát. Van igény és esély arra, hogy szerveződjön és a me­gyei harmadik osztályú bajnok­ságban elinduljon a helyi csapat. Annál is inkább, mert már le is játszották az első edzőmeccset és Ipolytarnóccal 4-4-es ered­ményt értek el. Az új öltözőt pá­i lyázat révén ter- j vezik kialakítani, - jelenleg az isko- ; Iában készülhet- t nek és fürödhet- I nek a játékosok - ——J a korábbi öltözőt viszont fedett szabadtéri szín­paddá alakították át. A Petőfi úton minden lakás elé három fa­csemetét vásárolt az önkor­mányzat, amelyet szépen gon­doznak az ott lakók. Miután a ki­sérlet sikerült, a következőkben a többi széles utcát is hasonló­képpen kívánják fásítani. Elkép­zeléseik, döntéseik sorában egyébként is nagy figyelmet for­dítanak a parkokra, játszóterek­re, a faluközpont és a Pilinyhez közeli, különálló falurész, Bábát fejlesztésére, egyáltalán a szebb, levegősebb, jobb hangulatú la­kókörnyezet kialakítására. Az idén a Besztercebánya úti járdá­ra sikerült pályázati pénzt sze­rezni; de e programot terveik szerint más utcákban is folytat­ják majd. A szórakozási lehető­ség sajnos kevés a faluban, a mű­velődési ház jelenlegi állapotá­ban nem felel meg napjaink kö­vetelményeinek. Megyei térség- fejlesztési pályázatból szeretnék megoldani az intézmény vizes­blokkjának felújítását és fűtésé­nek megoldását. Bizalom a „Leader pluszában Endrefalva további öt Ménes-patak menti település­sel együtt 2003-ban már részt vett és sikeresen sze­repelt az európai uniós „Leader plusz”-program első fordulójában. Ennek eredményeként sikerült például megszervezniük a fotótábort és elkezdeni a roma mesterségek műhelyének kialakítását. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium által meghirdetett idei program első fordulóján ugyancsak túlvannak már az időközben tizenegyre bő­vült - minimum tízezer lakost képviselő - községek. Ennek so­rán kialakult a munkacsoport, amelyben helyet kaptak az érin­tett falvak polgármesterei, továb­bá civil szervezetek küldöttei, vállalkozók és magánszemélyek is. A munkacsoport - csakúgy mint a további negyvenkilenc szerte az országban - megfelelő ötletek, projektfüzérek összeállí­tása esetén százmillió forint tá­mogatásban részesül. Ebből gaz­dálkodhat és finanszírozhatja majd településenként a konkrét helyi elképzeléseket, az állam­polgárok és közösségeik által megfogalmazott vidékfejlesztési kezdeményezéseket. Várhatóan egyházi és turisztikai célokra, idősek ellátására, a cigány népi kultúra hagyományainak ápolá­sára érkeznek majd lakossági pályázatok. Jól összehangolt a hivatal Kristóf edit 1998. január elsejétől látja el a községben a jegyzői teendőket. Kétbodonyi gya- kornokság után került a „mélyvízbe”. Államigaz­gatási főiskolát végzett, jelenleg az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen jogot tanul. Férjezett, egy két és fél éves kisleány édesanyja. A szülési szabadságot követően tért vissza munkahelyére. Gyermekére a nagyszülők is vigyáznak, amikor ő Balassagyarmatról autóbuszozik nap mint nap Endrefalvára. Fárasztó ugyan az utazás, de meg­éri. Ugyanis jól összehangolt „csapattal”, remek apparátussal dolgozik együtt és ez feledteti a ne­hézségeket, nagymértékben megkönnyíti az egyébként nem egyszerű munkát. A polgármesteri hivatalban vala­mennyien arra törekednek, hogy minél gyorsabban és minél hatéko­nyabban, közmegelégedésre intéz­zék az ügyeket, s lehetőleg eredmé­nyesen oldják meg a hozzájuk for­duló állampolgárok kéréseit. Sokszor azonban a legjobb szándék is kevés, hiszen elszomorító anyagi helyzetben van a község. Ezt a középüle­tek - köztük a községháza - állaga is igazolja. A jegyző asszony szerint jó lenne változtatni ezen az állapoton is... ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL csonka Tímea. A legutóbbi önkormányzati képvise­lő-választás alkalmával, tehát 2002-ben lett tagja a testületnek. Felkérték, hogy mérettesse meg ma­gát, de saját magának is az volt a véleménye, hogy úgymond belülről többet tehet a községért, a lakos­ság érdekében. Az öttagú szociális bizottság elnö­ki funkcióját is betölti. E pozíciójában jól haszno­sítja körzeti ápolónőként szerzett ismereteit, tapasztalatait. Ugyanis a havonta egyszeri üléseiken főként segélyezéssel, a la­kásfenntartási támogatások és a közgyógyászati igazolványok el­bírálásával foglalkoznak. Jelenleg úgynevezett gyed-en van má­sodik kisfiával. Tősgyökeres endrefalvai, szeret itt lakni, mert - véleménye szerint - jó a közösség, bensőséges a légkör, szinte mindenki mindenkit ismer. csóriné botyánszky Ágnes. Tizenöt évvel ezelőtt Borsod megyéből került a faluba, 1998 óta képvi­selő, a szociális bizottság tagja. Főállásban iskola- titkárként dolgozik, s mint három gyermek édes­anyja is jól ismeri a községben élő, viszonylag nagy számú fiatal helyzetét. Azt szeretné elérni, hogy jobban fogjanak össze, szabad-idejüket értelmeseb­ben töltsék el, legyen klubhelyiségük, legyenek programjaik. Ennek érdekében az önkormányzat törekszik kihasználni az adódó pályázati lehetőségeket. Tudásának, ismereteinek bővíté­se, korszerűsítése céljából vesz részt a megyei közösségfejlesz­tő műhely munkájában. Bár férje - aki a község polgármestere - is nagyon elfoglalt ember, közéleti tevékenységük nem megy a családi élet rovására. fülöp László. 1990-től ’94-ig volt már képviselő, majd 2002-ben választották újra. Jelenleg a vagyonnyilat­kozatokat ellenőrző bizottság elnöke. A testületet jó szelleműnek tartja, tagjaival sikeresen együtt tud működni. Építőipari előélet után lett vállalkozó, víz- , gáz- és fűtésszereléssel foglalkozik, a községben, a környéken, sőt még Budapesten is kap megrendelé­seket. Jut azonban ideje a közéletre is. Felesége védőnő, általa is be­lelát a lakosság gondjaiba. A legnagyobb problémának a munka- nélküliséget tartja, de a közösségi mentalitás, az összetartás is hi­ányzik sokakból. Ő maga azonban igyekszik példát mutatni, hiszen önkéntes tűzoltóként és polgárőrként is tevékenykedik. Úgy véli, hogy a polgárőrség hatása érződik a közbiztonságban. HOLECZ sándorné. Az első ciklust tölti a testület­ben, a szociális bizottság tagja. Ez utóbbi természe­tes, hiszen főfoglalkozásban egyrészt a gyermekjó­léti és családsegítő szolgálat családgondozója, más­részt pedig a nappali szociális intézet vezetője. Azért lett képviselő, mert úgy gondolta, hogy így többet tud tenni a lakosság általa is tapasztalt gond­jainak enyhítéséért. Ebben a várakozásában nem is csalódott, mégis vegyesek az érzelmei. Az önkormányzat anyagi lehetősé­gei ugyanis szerinte kevésnek, szűkösnek bizonyulnak ahhoz, hogy egyértelműen, látványosan javítsák a lakosság életkörülmé­nyeit. Már az is eredmény, ha a kivételes esetekben sikerül va­lakin segíteni. Felnőtt leánya Győrben főiskolás, szociálpedagó- giai szakon végzi tanulmányait. murányi Zoltán. Először 1998-ban lett képviselő, majd 2002-ben újraválasztották. A vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottság tagja. Eredeti foglalkozása gép- és szerkezetlakatos, de egy ideje már Salgótarjánban az öblösüveggyári kéziüzemben '6+2-es műszakban dolgozik olvasztómesterként. Felesége tanítónő a he­lyi iskolában, fia hivatásos katona, leánya főiskolára jár, idegenforgalmat tanul. A községben a legnagyobb gondnak a pénztelenséget tartja, az önkormányzat szinte ki van szolgáltatva a pályázatoknak. Úgy érzi, hogy a befektetett munka, energia sok­szor nincs arányban az elért eredményekkel. Kevés a szabad ide­je, korábban olvasni szeretett nagyon, manapság a televízióban a hírműsorokat tekinti megnézésre érdemeseknek. papp Gábor. A rendszerváltás utáni második ciklus­ban 1994-ben lett először képviselő, s azóta folyama­tosan megkapta a bizalmat. Szintén a vagyonnyilat­kozatokat ellenőrző bizottság tagja. Korábban a szo­ciális bizottságban is tevékenykedett. Alapképzettsé­ge szerint villanyszerelő, lassan 30 éve dolgozik Sal­gótarjánban a megyei távközlési cégnél, amely most a Hungarotel Rt. nevet viseli. A község legnagyobb problémáját a szegénységben látja. Sokan kölcsönökből élnek, vagy távoli munkahelyekre kényszerülnek és csak aludni járnak haza. Úgy véli, hogy elsősorban az életkörülményeken kellene ja­vítani. Két érettségizett felnőttkorú gyermek édesapja. Régebben dobolt, a zene változatlanul közel áll hozzá, de szívesen barkácsol és kertészkedik is. puszta istván. Ugyancsak 1994 óta képviselő, a fe­leségétől vette át a „stafétabotot”. Rangidős a testü­letben, amelyben az alpolgármesteri funkciót is el­látja. Egykoron kőművesként különböző építőipa­ri vállalatoknál dolgozott, külföldön is vállalt mun­kát. 3 éve nyugdíjas, így több ideje van az önkor­mányzati munkára. Mint született endrefalvai nagyon örül a közösen elért eredményeknek, így például a ren­dezettebb faluképnek, amely a közmunkások tevékenységét is di­cséri. A gondok sorában szerinte az első helyen egy kisbusz hi- . ánya áll. Ezzel számos problémát lehetne orvosolni. Többek kö­zött be lehetne szállítani iskolába a babati falurészen lakó gye­rekeket, akik jobb híján a forgalmas, balesetveszélyes, járda nél­küli főutcán kénytelenek közlekedni.

Next

/
Thumbnails
Contents