Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-19 / 193. szám
2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK 9 NÓGRÁD MEGYE és szolgálni csodálatos" Varga András érő kiruccanást és vele tették meg. Eljött a búcsú napja. Az elválás nem volt könnyektől mentes...- A változás mindig fájdalommal jár - jegyzi meg bölcsen Varga András, nyugodt, sőt, inkább derűs tekintettel. S emlékezik:- Nagyon kedvesek voltak, próbáltak engem elengedni, hogy aztán az új lelki vezetőjüket tudják fogadni. A gyerekek arról faggattak, mit fogok az új helyen csinálni? Szeretném jelezni, nem kértem el magamat a három faluból. Ide, Salgótarjánba, a főplébániára helyeztek, Somoskőújfalut, Forgách- telepet is ellátom. Az új helyen, helyeken, azt a feladatot folytatja, amit elődje, Győri Csaba főplébániai kormányzó végzett.- A bemutatkozó szentmisén érzékeltették, hogy nem lesz egyszerű a munkám. Én erre egyrészt Pál apostol szavaival válaszolok: „nyitott szívvel jöttem hozzátok...” Másrészt már itt is megtapasztalhattam a bizalmat, a befogadás jeleit, a gesztusokat, melyek segítenek az új hely megismerésében. Varga András megemlítette azt is, hogy hivatása során a pap is sűrűn találkozik visszautasítással, s olyan emberekkel is, akik könnyen rámondják a hívő emberre, hogy együgyű.- Ez a kifejezés, ha jól megnézzük, nem is bántó: aki együgyű, az ugye, egy ügyű, egy bizonyos ügyet, Jézus Krisztust követi - fejtegeti gondolatát és sokat sejtető- en elmosolyodik. Mindezzel együtt azt vallja, emberekért papként élni és szolgálni - csodálatos. Szent István ünnepére úgy készül, mint más jeles napokra. Államalapítónkban az országot sziklára építő, ezzel is irányt mutató királyt, szentet tiszteli. Amint megfogalmazta, Szent István a magyarságnak nem csak területet adott, próbálta azt megtölteni lélekkel... S azzal, hogy országát felajánlotta Máriának, megmutatta, hogy ő maga kire építette az életét, s kire építse jövőjét a nemzet. Mihali k Júlia- A budapesti Kevi Farkas Zsolt ötvösművész és veresegyházi társai indiai igazgyöngyökkel, ázsiai drágakövekkel, égetett zománcból készítették el a másolatot. A kereszt dőlésszöge tér el egy kissé az eredeti 23 foktól, a görbület mintegy 18 fokos. Egyébként meg 1924-ig látható volt a templomban az a szent helyként tisztelt üreg, amelyben a koronát őrizték. Az üreget a cseh urak akkor befalaztatták. A helyiek ekkortájt pléhvel fedték be a templom ősi kapuit is, hogy megmentsék őket a pusztítástól.- 2003-ban bontottuk ki az üreget, melynek egy kupolaszerű hátsó részét is felfedtük. A szent hely a hajdani szószék alatt található, itt helyeztük el a korona másolatát, melyet most golyóálló üveg véd. Csaknem négyezer hívő jelenlétében celebrált a nagy napon szentmisét dr. PaskaiLászló bíboros, a korona másolatát pedig Pásztor Béla, az ipolybalogi származású veresegyházi polgármester nyújtotta át Balogh Gábornak, a község vezetőjének. CsákyPál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese is részt vett az ipolybalogiak számára feledhetetlen eseményen - tudtuk meg az ősi templomot és az ipolybalogi hívőket lelkesen szolgáló, a hagyományt hűséggel ápoló György Ferenc atyától. Szabó Andrea A Szent Korona másolata Ipolybalogon látható 1304 augusztusában a ma 850 lelkes felvidéki településen, Ipolybalogon „pihent meg” fordulatokban gazdag történelme során - a hagyomány szerint egyetlen éj erejéig - a magyar Szent Korona. Az Árpád-ház kihalása után a trónviszályok közepette Vencelt, a cseh származású királyt koronázták meg, aki mintegy 2000 fős seregével Prágába menekült, magával menekítve a koronázási ékszereket. A legenda szerint az első éjszaka Vác környékén érte, a második éjjel pedig Ipolybalogon szállt meg a helyi fóldesúrnál, míg közben a Szent Koronát katonaság védte a község templomában. Csodálatos módon a falucska hűséges népe 700 éven át őrizte a nagy esemény emlékét, olyannyira, hogy a pozsonyi és jászberényi templomok mellett a legelső volt, amely Árpád-kori, erődítményszerű temploma tornyára tűzte a jelképet. György Ferenc, a község Szent Miklós-plébániájának plébánosa 2001. július 1-jétől szolgál Ipolybalogon, előtte a Nyitra közeli Nagycétény papja volt 11 esztendeig.- A balogi nép szívében mély nyomot hagyott a Szent Korona megőrzésének emléke. Mátyás király 1464«s rendeletét követően került fel az első másolat a templom tornyára, amelyet azért többször cseréltek újabbra az György Ferenc korona a sosem feledett magyarságtudatot és a keresztény értékeket is jelentette - fejtegette az atya. Azt is elmondta: augusztus 14-én. végre az ezeréves templomba érkezett meg állandó helyére nemzeü jelképünk hiteles másolata. idők folyamán. Az 1960-as évek végén komoly harcot vívtak a helyiek a szent szimbólum megmaradásáért, hiszen számukra a El a szent hagyomány Ipolybalogon a templom tornyán is korona látható Az eukarisztia éve II. János Pál pápa 2005-öt az eukarisztia évének nyilvánította ki. Az eucharisztia görög eredetű szó, jelentése: hálaadás. így nevezték az első keresztények az oltáriszentséget. Az eucharisztia, vagyis az oltári szentség az Úr Jézus teste és vére a kenyér é§ a bor szíve alatt. Jézus teste és vére misztérium, vagyis ütök az egész emberiség számára. Jézus az utolsó vacsorán a kenyeret és a bort az ő testévé és vérévé változtatta. Az ő teste és vére lelki táplálék mindannyiunk számára. A szentmise találkozás a feltámadottal, a szentmise csúcspontjában a pap a megtört ostyadarabot, vagyis Jézus testét belehelyezi a kehelybe, vagyis a borba, amely nem más, mint lézus vére. Ez a csodálatos élmény kell, hogy elvezessen bennünket arra a tényre, hogy foglalkoznunk kell lelkünk táplálásával és találkoznunk kell Jézussal a kenyértörésben. Jézus, aki az élet kenyere, örök életre hív bennünket amikor azt mondja: „Én vagyok a mennyből alá- szállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, az örökké él.” (Ju. 6,51 ) Korunk világában fontos, hogy törekedjünk arra, hogy egy imád- ságos kapcsolatot alakítsunk ki a második isteni személlyel. A bűn sodrásában élünk, a társadalom, a környezet sodorja a bűnöket, amelyből csak a lelki tisztulás segíthet, amely nem más, mint a bűnbocsánat szentsége. Minden eucharisztiában a „Lélek és a Menyasszony mondja” (Jézusnak): „Jöjj el! (Jel 22,17) És mi is, akik hallottuk, így szólunk Jézushoz: Jöjj el!” Az euchrisztiának köszönhetően nincs több „felesleges” élet a Földön. Senkinek sem kellene azt mondania: „Mire való az életem? Miért vagyok a világon?” A legmagasztosabb célért vagy a világon, ami csak létezik: hogy élő áldozat légy, eucharisztia Jézussal. Berki József hitoktató napi csodája
