Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-19 / 193. szám

2005. AUGUSZTUS 19., PENTEK 5 INTERJÚ Egy évezred mércéje - Térségek, viszonyok, közcélok Dóra Ottó: A ciklusprogramban meghatározott feladatok teljesítése folyamatosan történik Az ünnep jó alkalom a megállásra, az elvégzett mun­ka áttekintésére és az erőgyűjtésre is. Ez a kitétel kü lönösen igaz államalapító Szent István királyunk ün­nepe és az állimáságunk részét megtestesítő megye, mint középfokú közigazgatási szint viszonylatában. Ezért is kerestük fel a megyei közgyűlés elnökét az ol­vasóinkat leginkább foglalkoztató kérdéseinkkel, köz­tük a 2002-2006. évre elfogadott megyei ciklusprog­ram végrehajtását firtatókkal. Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke kész­séggel válaszolt kérdéseinkre, nemzeti ünnepünk al­kalmából jókívánságait is kifejezésre juttatva me­gyénk lakói számára. Dóra Ottó- A közvélemény t irritálják a po­litikai és társadalmi konfliktusok, a meg nem értés, a korántsem csak megyénkre jellemző együtt­működési készség alacsony szín­vonala. Ön - talán éppen ezt jól ér­zékelve - többször apellált a közös cselekvés, a térségi és megyei fel­adatok végrehajtásában az együtt­működés szükségességére. Megva­lósult ebbeli elkötelezettsége és tö­rekvése?- Valóban vallom az együtt­működés fontosságát közös fel­adataink végrehajtásában. Mie­lőtt azonban annak milyenségét megítélném, utalnom kell arra - mert talán a közvéleményben ez kevésbé széles körben ismert - hogy a megyei közgyűlés elnökét egyes törvények és jogszabályok a szűkebb értelemben vett intéz­ményfenntartási és -működtetési feladatok irányításán túl, más fe­lelős tisztségekkel is felruházzák. Például a megyei tanács elnöke a megyei területfejlesztési tanács elnöke is egyben, a regionális te­rületfejlesztési tanács tagja, adott időszakban éppen elnöke - mi­ként magam is az voltam két éven keresztül - ellátja a megyei honvédelmi bizottság elnöki te­endőit és így tovább. Az együtt­működés eredményességét tehát csak így, a különböző tevékenysé­gi területeken lehet és érdemes vizsgálat tárgyává tenni. Mint­hogy ezek mindegyikére itt nem térhetek ki, tömören már vála­szolhatok is a kérdésére: a me­gyei önkormányzat testületé, bi­zottságai, hivatali szervezete és intézményei együttműködése a települési önkormányzatokkal és a megye társadalmi és gazdasági életének különböző szereplőivel differenciáltan, a korábbihoz ké­pest azonban javuló színvonalon valósul(t) meg. Egy konkrét példával rögtön megvilágítom és érthetőbbé is te­szem az előbb elmondottakat. A megyei közgyűlés elnökeként nagyjából olyan, vagy hasonló hatásköreim és kompetenciáim vannak, mint egy-egy település polgármesterének. Ebbéli funk­ciómban javaslatot tehetek egy- egy térségi, megyei szintű feladat megoldásában való közreműkö­désre a települések polgármeste­reinek, és ajánlásokat fogalmaz­hatok meg az együttműködés egyes területeire, módjaira a tár­sadalmi-gazdasági élet más sze­replőinek is. Meg is hallgatnak, aztán vagy hajlandók a részvétel­re vagy sem. A területfejlesztés­ben más a helyzet, mert a megyei területfejlesztési tanács és elnöke rendelkezik azokkal az eszközök­kel, beszéljünk magyarul: birto­kában van azoknak a felosztható forrásoknak, amelyekkel ösztö­nözni tudja a közös célok megfo­galmazását, motiválni tudja a végrehatásban való részvételt. Nyilvánvaló, hogy itt - és elsősor­ban a kötelezően ellátandó önkor­mányzati feladatok tekintetében- eredményesebb lehet az együtt­működés. A korábbi - részben még eb­ben a ciklusban is tapasztalható- más megyékhez képest szerin­tem is visszafogott együttműkö­dési készség egyik okát egyebek mellett abban látom, hogy a for­ráselosztás a beadott igényekre, pályázatokra lényegében fejkvó­ta vagy különböző szorzószámok alapján meglehetősen mechani­kusan történt, és ehhez a telepü­lési vezetők hozzászoktak, talán- nem szeretném megbántani őket - kissé el is kényelmesed- tek. Én ezen a testület támogatá­sával változtattam, hogy - ha szabad ezt mondanom - lehes­sen nagyobbat álmodni. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a források egy részét hagyományosan a te­lepülési feladatok megvalósítá­sára, például járdák, utak építé­sére, felújításokra hagyjuk meg. A források másik - adott esetben nagyobb - részéhez való hozzá­jutást a települések összefogását igénylő mikrotérségi és kistérsé­gi feladatok megoldását célzó kö­zös pályázat útján tesszük elér­hetővé. Hála Istennek, már vannak elő­remutató példák arra, hogy fele­lős vezetők túl tudnak nézni saját településük határain és olyan tér­ségi érdekeket is képviselnek és fölvállalnak, amelyekből „saját” hasznuk, legalábbis azonnal vagy rövidebb távon, nem szár­mazik. Említhetem az ipolytar- nóci őslelet széles körű települé­si összefogással, 500 millió forin­tos pályázaton elnyert forrásból megvalósuló fejlesztését, amely­nek eredményeképpen az ide­genforgalom várható növekedé­séből a mikrotérség valamennyi községe profitálhat. Egy másik példa. A kazári polgármester, Molnár Katalin kezdeményezésé­re Kazár-bányatelep, Mátraszele, Vizslás összefogásával megvaló­suló közös fejlesztés. Látható, ér­zékelhető, hogy az együttműkö­dés nagyban múlik az önkor­mányzati testületek kezdeménye­zőkészségén, a képviselők, de el­sősorban a polgármesterek kre­ativitásán, aktivitásán, azt is mondhatnám, hogy az összefogás bizonyos értelemben „személy­függő” is.- Utóbbi mondata akár ajánlás is lehetne a választópolgárok szá­mára. De milyennek ítéli meg az együttműködés tartalmát a politi­ka szférájában, jelesül a megyei politikai ellenzékkel kapcsolat­ban? Vagy éppen a politikai békes­séget is szimbolizáló nemzeti ünne­pünket megelőző napokban nem kíván politizálni?- Ellenkezőleg. Egyrészt büsz­kén szoktam vállalni, s ezt meg­erősíthetem most is, hogy válasz­tóim jóvoltából politikai szereplő vagyok, sőt jó és okos politizálás­sal tartozom nekik. Másrészt még csak kegyeletsértő sem le­szek az ünnep alkalmából, hiszen Szent István királyunktól politi­kusabb alkat és személyiség alig­ha élt Magyarország államiságá­nak történetében. De íme a kér­désre a válaszom: az ellenzékkel való viszonyunk itt a megyében és kiváltképp a közgyűlésben is nagyjából olyan, amilyen ma Ma­gyarországon az ellenzék és a ha­talmon lévők viszonya általában. Jó érzéssel teszem hozzá, hogy ta­lán kevésbé feszült, mint az mondjuk a parlamentben látszik, de kisebb is a súlya, minthogy megyeként rész az egészben va­gyunk. A baloldali többségű me­gyei közgyűlési koalíció ebben a ciklusban már elfogadott néhány ellenzéki javaslatot, s ez fordítva is igaz. Zárójelben jegyzem meg, hogy a közgyűlési döntések mint­egy 70%-a egyhangú vagy közel ilyen arányú. Elsősorban a sze­mélyi kérdésekben szokott éle­sebb vita kialakulni, illetve az in­tézmények normál működésén felüli kezdeményezések és javas­latok esetében oszlanak meg job­ban a vélemények. A viták általá­ban tűréshatáron belül marad­nak, ám őszintén szólva nem mindig elég konstruktívak.- Ami akár hátráltathatta vol­na is vállalásaik végrehajtását En­nek ellenére azt nyilatkozta egy he­lyütt, hogy terveiket a ciklus első két évében idősarányosan is jóval túlteljesítették. Ezek szerint ön ma­ximálisan elégedett a „megye” egész e ciklusbe ti teljesítményével.- Aki közelebbről ismer, tudja, hogy az altató elégedettség nem sajátom, az önáltató megnyugvás meg távol áll tőlem. Amikor a tel­jesítményünkről vagy a teljesítés­ről nyilatkoztam, azt is hozzátet­tem, hogy nem ülünk továbbra sem karba tett kézzel, előttünk áll számtalan megvalósításra vá­ró feladat és sok olyan lehetőség, amelyet ki kell használnunk. Egyébként az idézett nyilatkoza­tom után közvetlenül a közgyűlés is áttekintette vállalásaink végre­hajtásának állását. A testület megerősítette, hogy „a ciklus­programban meghatározott fel­adatok teljesítése folyamatosan történik” és a meghatározott pre­ferenciák fenntartása mellett döntött a kiemelt figyelmet ér­demlő és kívánó konkrét felada­tokról is.- A testület összegező megálla­pítása lehet ugyan elismerő, de az ördög a részletekben van. Kérem, beszéljen először a megyei önkor­mányzatszolgáltatójellegének erő­sítéséről!- Pedig látványos és az állam­polgárok számára is érzékelhető eredményei vannak ez irányú in­tézkedéseinknek. így például megteremtettük a lehetőségét a megyei önkormányzat Balassa­gyarmaton történő képviselete létrehozásának. A területi iroda immár két éve 2003. augusztus 1- jétől a volt vármegyeházán ered­ményesen működik. Ottani mun­katársunk tájékoztatást nyújt az önkormányzati feladatokról, ha­tályos jogszabályokról, valamint a pályázati lehetőségekről. Emel­lett jelentős szerepet vállal a tér­ségben élő, különösen a hátrá­nyos helyzetben lévő emberek mindennapi problémáinak meg­oldásában. Az iroda települési ön- kormányzatokkal, megyei intéz­ményekkel, valamint az itt mű­ködő dekoncentrált szervekkel történő szakmai együttműködése is megfelelő. Nógrád Megye Önkormány­zatának honlapja tartalmának folyamatos karbantartásával, ak­tualizálásával szintén a területi önkormányzat szolgáltató jelle­gű tevékenységét kívánjuk széle­síteni. Partnerkapcsolataink - egy részük ugyancsak a szolgáltató jelleg erősítését szolgálva - szé­les körűek, ezek egy részéről itt csak tőmondatokban beszélhe­tek. A megyei érdekek képvise­lete és érvényesítése érdekében a közgyűlés közreműködik a kormányzati célok megvalósítá­sában. Ennek érdekében létre­hoztuk a Nógrád Megyei Esély­egyenlőségi Koordinációs Irodát, és az országos intézményháló­zat részeként tavaly májusban Salgótarjánban megnyitotta ka­puit az „Esélyek Háza". A ki­sebbségi önkormányzatokkal való együttműködést stratégiai célként fogalmaztuk meg. A bűnmegelőzés, a közrend és köz- biztonság javítása érdekében fo­lyamatos a kapcsolatunk a Nóg­rád Megyei Rendőr-főkapitány­sággal. Az európai uniós csatla­kozás jegyében az „Intelligens régió” információs megyei prog­ram keretében megvalósult az intézmények és a fenntartó me­gyei önkormányzat közötti köz­vetlen informatikai kapcsolat. A ciklusprogram ideje alatt aktív tevékenységet folytattunk a nemzetközi kapcsolatok ápolása és építése érdekében is.- Az intézményi rekonstrukciók folyamatos végrehajtásáról ön többször és részletesen nyilatko­zott, így legutóbb a Szent Lázúr Me­gyei Kórházban végzett nagysza­bású munkálatokról De, hogyan áll az egyik legnagyobb erőket és eszközöket igénylő feladat, a „szécsényi rehabilitáció”?- Ahogy a kérdésében utalt rá, pontosan egy héttel ezelőtt arról számolhattam be jó érzéssel és éppen lapjukban, hogy nem kis erőfeszítések árán a megyei kór­ház teljes rekonstrukciója jó eset­ben 2006. év május végére befe­jeződhet. Csak megerősíthetem - mert érdemes, hiszen korábban éppen az együttműködésről is kérdezett - hogy nagyra becsü­löm a kórház menedzsmentje és a megyei szakemberek között megvalósult eredményes együtt­működést ebben a mintegy tíz éve tartó hatalmas vállalkozás­ban, amelynek eredményeként egy olyan korszerű létesítmény­nyel rendelkezhet a megye, amely nagyban hozzájárulhat az egészségügyi prevenciós tevé­kenységhez, az itt élő emberek egészégének védelméhez és meg­őrzéséhez, a magas színvonalú gyógyítómunka ellátásához. A szécsényi Forgách-kastély- ban helyet kapott Kubinyi Ferenc Múzeum és parkjának felújítását - bizonyára nem véletlenül kér­dezte - kiemelt feladatként fogal­maztuk meg és ennek megfelelő­en kezeltük azt. A PHARE-prog- ram keretében a gesztor szerepét is ellátó Szécsény Város Önkor­mányzatával és a Kincstári Va­gyonigazgatósággal közösen si­kerrel pályáztunk - és ez is az ön által egyébként joggal firtatott együttműködés eredménye - a történelmi városrész rehabilitá­ciójának megvalósítására. Ennek keretében kerül sor a kastély és parkjának felújítására 300 millió forintos költséggel, amelyhez az önkormányzat 15 millió forinttal járul hozzá a 2004. és 2005. évi költségvetéséből. A Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács a nemzeti örökség program célelő­irányzat 2003. évi keretéből közel 10 millió forint vissza nem térí­tendő támogatást biztosított a munkálatokhoz, amelyek folya­matban vannak. Megtiszteltetés és nagy öröm számunkra, hogy az 1705-ben Szécsényben meg­tartott „Rákóczi-országgyűlés” 300. évfordulója tiszteletére szep­tember 14-én a Forgách-kastély- ban kerül sor a parlament emlék­ülésére.- A ciklusprogram áttekintésé­ről szóló előterjesztés úgy fogalmaz, hogy célszerű lenne egy 150 férőhe­lyes idősek otthona létesítése.- Nagyon sok, több mint fél­ezer körüli időskorú vár elhelye­zésre, egy jó részük a salgótarjá­ni térségben. Ennek megfelelően Salgótarján-Baglyasalján szeret­nénk egy 150 férőhelyes idősott­hont felépíteni, amelyre bead­tunk egy címzett pályázatot 1,8 milliárd forint értékben. A régiós támogatás megvan, kötöttünk megállapodásokat, harcolunk a megvalósítás kondícióinak meg­teremtéséért - úgy gondolom, jó eséllyel. Már eddig is számos je­lentős lépést tettünk az időskorú­ak érdekében, ezek közül itt csak egyet említek: az országban má­sodikként alakult meg az idős­ügyi tanács, amelynek eínöki tisztét felkérésre magam szíve­sen vállaltam. A testület elisme­résre méltóan végzi munkáját, és segíti az én ez irányú és más el­nöki feladataim ellátását is.- Hol tudnak még javítani az in­tézmények működési feltételein, hi­szen ez is szerepelt a vállalásaik között? Említene néhány konkrét példát?- Igen, vállaltuk a működési feltételek színvonalának javítását is, és nyugodtan mondhatom, eb­ben is jól teljesítettünk. Az eddig megszokott egy-két-három milli­ós, hogy úgy mondjam „itt lefes­tem, ott kijavítom” munkákon túl - nem lebecsülve az előbbieket sem - jelentős ráfordításokat esz­közöltünk. Valóban csak néhá­nyat említve: folyamatban van Balassagyarmaton a csecsemő- otthonban egy lakórész építése, 70 millió forint értékben. Mizser- fán felújítjuk az idősotthont, Bercelen, Diósjenőn, Szátokon is jelentős korszerűsítéseket haj­tunk végre, amelyek komforto­sabbá, lakhatóbbá teszik intéz­ményeinket. Másutt és összessé­gében a ciklus hátralévő egy évé­ben több tízmilliós fejlesztéseket hajtunk még végre. Ahogy én szoktam mondani, igyekszünk minden nap valami jót tenni a gondozottak közérzetének, de az ott dolgozó ápolók és más munka­társak élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása érdekében is.- Tavaly ilyenkor ünnepi meg emlékezésében azt mondta - töb­bek között - hogy államalapító Szent István királyunk egy évezre­de magasra tette a mércét. Azóta kiderült, uniós csatlakozásunkkal ez a mérce még magasabbra ke rült Vajon sikerül-e átugomunk? Mit üzen elnök úr a nemzeti ünne­pünk alkalmából Nógrád megye lakosságának a hétköznapokra?- Amit én mindig nagyon fon­tosnak tartok - és ez lehet az ün­nep alkalmából üzenet is - min­denekelőtt az, hogy itt Magyaror­szágon és Nógrád megyében is mindenkinek el kell hinni, csak rajtunk múlik, mit sikerül elér­nünk, hová tudunk eljutni. Min­denkinek van dolga és minden­kié egyformán fontos, ezért első­sorban annak megvalósításán kell munkálkodnia. Ugyanakkor, ha az eddiginél többet tudunk ten­ni a magán- és közcélok együttes megvalósításáért, akkor a mosta­ninál fokozatosan jobb körülmé­nyek közé kerülhetünk. Ha min­denki megtalálja a helyes arányt a magán- és közcélokért való munkálkodásban, akkor kiegyen­súlyozottan is fog élni. Azt üze­nem, hogy együtt, közösen pró­báljunk meg tenni családjainkért, kisebb és nagyobb közösségein­kért, lakóhelyünkért, megyén­kért, országunkért. És akkor jobb érzésekkel, boldogabban és büsz­kébben fogunk magunkról, kö­zösségeinkről és környezetünkről is beszélni - nem csak az ünne­pen, de a hétköznapokon is. Ezt üzenem államalapító Szent István királyunk és - ne feledjük - az új kenyér ünnepe alkalmából, és egyben kívánok minden honfitár­sunknak, külön megyénk min­den lakójának erőt és egészséget! ■ Barátin Ottó írásunk Nógrád Megye Önkormányzata Közgyűlésének támogatásával készült

Next

/
Thumbnails
Contents