Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-18 / 192. szám

I .«ográd Megyei Hírlap - Almanach 2005- KAZÁR Polgármester: MOLNÁR KATALIN Alpolgármester: KOVÁCS JÓZSEF Jegyző: MONA GYULA (KÖRJEGYZŐ) Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kazár elnök: Horváth Csabáné Polgármesteri hivatal: 3127 Kazár, Tanács út 1. telefon: 32/341-333 e-mail: kazar@profinter.hu web: www.realonline.hu/kazar2 Ügyfélfogadási idő: hétfő: 7.30-17.00 kedd-csütörtök: 7.30-15.30 péntek: 7.30-14.00 Általános iskola Aba Sámuel Általános Iskola Óvoda Orvosi rendelő Gyógyszertár: Hunyadi út 6. Lakosságszám: 2135 fő 0-14 éves: 318 fő 15-18 éves: 85 fő 19-60 éves: 1172 fő 60 év felett: 560 fő Gazdaság Helyi adók: gépjárműadó: 1200 Fi/100 kg iparűzési adó: 1,7% Jeles napok, ünnepek: Kazári búcsú, Hagyományőrző hét vége. Nevezetességek: A kazári sikerek titka MOLNÁR KATA­LIN polgármester olyan képviselő- testületnek a ve­zetője, amely majd másfél évti­zede dolgozik együtt A testületi tagok többsége már a 90-es évek elején is együtt dolgozott, az emberi, ba­ráti kapcsola­tok megma­radtak kö­zöttük. S a régóta tör- t é n ő együttmű ködés révén már jól isme­rik egymást Min­denki hozza ebbe a munkába a saját kapcsolatrend­szerét, a saját értékrendjét, a sa­ját gondolkodásmódját és tevé­kenységét. Tudják egymásról, hogy ki az, aki ötletelésre, terve­zésre képes, ki az, aki a végrehaj­tásban vállal nagyobb szerepet. Valahol ettől egész ez a testület és ettől jó. Úgy gondolom, hogy ez a kazári testület sikerének titka - mondja.- Mindenki próbálja építeni a maga kapcsolatrendszerét a falu­ban. Ki a nyugdíjasklubot, ki a sportegyesületet, ki a hagyo­mányőrzést patronálja, vagy a fej­lesztési elképzeléseket. Bátran merem mondani, hogy kevés olyan önkormányzat van akár a megyében is, amely többet dől­gozik, mint a kazári testület. Bi­zottságaink révén minden fontos terület megjelenik a képviselőtes­tület asztalán. Amikor a testület 1995-ben elkezdett dolgozni, el­döntötték, hogy nem egy ciklus­ban, hanem hosszú távon gondol­kodnak. Az akkor készített tíz év­re szóló tervet többé-kevésbé megvalósították, s most egy újabb tízéves fejlesztési tervben gondolkodnak. Ugyanis ahhoz, hogy fejlődést tudjanak el­érni, nem egy ciklus­ban kell gondolkodni, tervezni. Mindig fi­gyel­nek rá, hogy az apró, pilla­natnyi ügyek ne vonják el az erő­ket a hosszú tá­vú dolgoktól. A polgármes­ter asszony sze­rint a jövőben bármikor szá­mon kérhető az az időszak, ami­kor ők tevé­kenykedtek. Ez a képviselő-tes­tület, amikor el­jön az ideje, nyugodt lelkiis­merettel állhat fel, mert min­dent megtett azért, hogy az elhatározott fej­lesztések Kazáron megtörtén­jenek. Végül az eltelt tízéves időszak fejlesztési tapasztala­tai rádöbbentették a falu veze­tőit, hogy egyedül már nem mennek a dolgok Ha azt szeret­nék, hogy a térség is fejlődjön, más legyen, akkor összefogás­ra, együttműködésre van szük­ség. A következő évtizednek ar­ról kell szólnia Kazáron, és más településeken is, hogy miként, hogyan lehet és kell együttmű­ködni. A települések hogyan tudnak közösen feladatokat el­látni és közösen fejleszteni, mert ez a jövő. Négy évtized tapasztalattal ■s rs Az egykori Senior Váci Kötött­ig árugyár kazári telepén az eltelt i| évtizedekben sok átalakulás tör- j tént, ahol valamikori 400 dolgo- : zót foglalkoztattak. Jelenleg a : magántulajdonban lévő Axamo : Ruházati Kft.-nél mintegy 40-en \ dolgoznak. Próbálják kamatoz- : tatni a csaknem négy évtizedes tapasztalatokat, kapcsolatokat, de nehéz helyzetben van a textil- ruházati szakma. Szerencsére nekik sikerült ed­dig boldogulni. Elsődlegesen kö­töttárut dolgoznak fel, sport-sza­badidő ruhát készítenek, de már változtattak egy kicsit a profilon is. Lenből készítenek női konfek­ciót, női blúzokat. A cég jelenle­gi külföldi partnerei komoly, a világban is meghatározó divatot diktálnak. Dolgoznak a hazai sportruhás cégeknek is, így az Arénának és a fiatalok körében nagyon ismert Saxoo cégnek. Igyekeznek már saját terméket is kialakítani, tervezni, noha ez nagyon tőkeigényes feladat. Nagyon szeretnék a saját ter­méküket még jobban bevezetni a piacra. Nem terveznek, csupán szabnak, varrnak, van egy hím­zőüzemük és a kész árut szállít­ják, illetve a mintabolton keresz­tül kereskednek is a ruházati ter­mékkel. A partnerük termékét, a Fibrit is forgalmazzák. Vannak tervező ismerőseik, akiket szeretnének jobban be­vonni a termelésbe. Bíznak ben­ne, hogy az általuk produkált magas minőségi szint miatt to­vábbra is marad a bérmunka- kapcsolat. Ez azonban már más, mint régebben, mert most már mintákat is készítenek, techno­lógiát ajánlanak és segítenek a minél divatosabb termékek elő­állításában, és bemintázásában. A szakma válságos helyzetben van, nem fizetik meg a munká­juk étékét, ezért nehéz talpon maradni. Nagyon bíznak, hogy a szakmai érdekképviselet (TMTE) és a gazdasági vezetés nem engedi a textil-ruházati szakmát tejesen elveszni. Kazáron igyekeznek saját terméket is kialakítani, tervezni, noha ez na­gyon tőkeigényes feladat Gördülékeny munkát szeretne Tájház, Bányászház, Kézművesház Kulcsosház Vasaló- és öntvénymúzeum, Szabó István-emlékszoba, Riolittufa. MONA GYULA Debrecenből ke­rült a megyébe. A feleségével a főis­kolán ismerke­dett meg, aki sal­gótarjáni.- Nekem, alföldinek a hegyek teljesen mások, de megszoktam már - mondja. Öt évig volt Bárnán jegyző, majd kétezer nyarán Kazárra vezérelte a sor­sa. S mivel 2004-ben megalakult a körjegyzőség, már két telepü­lésnek a jegyzője, Kazárnak és Rákóczibányának. Szép, felelős­ségteljes és nagyon sokrétű a jegyző munkája, állítja, hiszen a jegyző a faluban a törvényesség őre. Ilyen kis településen, mint Kazár is, nem oszlanak meg úgy a feladatok, mint a nagyváros­ban. Noha kialakult itt is némi szakosodás, mégis mindenhez kell érteni, s ha valaki kérdez, majdhogynem azonnal kell vá­laszolni. A lakosok nem szíve­sen várnak a válaszra, ezért fej­ben kell tartani a napi tudo­mányt. Az írásbeliség mellett ott kell lenni az emberek között. A táj és a környezet befolyá­soló tényezője a településnek, hiszen amíg az Alfoldön egy tí­zezres település is csak község, addig Nógrádban már egy ötez­res is város. Mind a kettőnek megvan a maga szépsége. Sze­retné, hogy gördülékenyen menjen a munka, a lakosság meg legyen elégedve a hivatal tevékenységével. ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL CZECZE László agrármérnök 1979-ben a mátramindszenti Mátragyöngye Tsz-ben kezdte pályafutását innen került a helybeli Zöldmező Tsz-be jött dolgozni, később vissza­hívták Mátramindszentre. Végül 2001-től falugazdásza lett tíz településnek. Ebben a munkakörben pedig min­dent kell csinálni, s valamüyen szinten mindenhez kell érteni. Akkor van az embernek becsülete - mondja - ha mindenhez hozzá tud szólni. Már a rendszerváltás előtt is szerepelta he­lyi tanácsban és az óta is aktív közéleti tevékenységet folytat fekécs Zoltán a közeli Kisterenyéről tanítani érkezett ide. Tanítóskodásának harmadik évében került a kazári iskolába. Első ciklusban képviselő, noha ezt megelőző­en is mindig a közös tennivalókkal foglalkozóknak segí­tett Fő feladatának tartja a gyerekek sporttevékenységé­nek szervezését, bonyolítását vezetőségi tagként támo­gatja a sportkört Az ifjúsági bizottság tagjaként részt vál­lal a faluban élő fiatalok életének irányításában. Legújabb feladata pe­dig a csaknem negyven tagot számláló polgárőrség vezetése. kapás Imre több mint fél évtizede az iskola igazgatója. A fiatal tanárember 1990 óta aktív politikai szereplő is az SZDSZ színeiben. Két ciklusban megyei közgyűlési tag is volt A helyi önkormányzatban is már a második cik­lusban tevékenykedik az oktatási és ifjúsági bizottság el­nökeként Nemrégiben készítették el Kazár község ifjú­ságpolitikai koncepcióját, ami egy hosszú távú program, amely ötéves időtartamra határozza meg az ezzel kapcsolatos feladato­kat Idén szeptembertől új feladatként az alapfokú művészeti oktatást is bevezetik. Nagy vágya, hogy a kazári kultúrházból valóság lehessen, ám ezt önerőből nem, csak pályázati támogatással lehetséges megoldani. kovács D. Ferenc vegyipari gépészmérnök a salgótarjáni öblösüveggyárban termelési igazgató. Azt mondja, hogy 1994-ben azért vállalta a képviselői szerepet, hogy a falut akkori állapotából egy másféle állapotra fejlesszék, A fej­lődés eredményei nyomon követhetők, s úgy véli, hogy mindez nemcsak a testületi tagok érdeme, hanem a pol­gármesteré, a hivatali apparátusé és a falu támogató kö­zösségéé együttesen. Ez a tevékenység igénybe veszi a képviselő szabad idejének nagy részét és a külső kapcsolatrendszert is fel kell használni a célok teljesülése érdekében. Az együttgondolkodáson túl ezeknek a ta­pasztalatoknak a gyümölcsöztetése a testületi siker egyik záloga. kovács József tanár úr 1962-ben került a kazári iskolá­ba igazgatóhelyettesként, s ma már kazánnak vallja ma­gát 38 évet tanított itt, s közben műszaki ismeretek és gyakorlatok szakon tanári képesítést szerzett az egri fő­iskolán. Elégedett az életével, ha százszor kezdené, száz­szor ugyanezt tenné - mondja. A közéletbe kezdettől be­kapcsolódott. 1985-től tanácstag, a rendszerváltáskor képviselőnek választották. A kulturális bizottság elnöke volt, később a mai napig alpolgármesterként dolgozik. A nyugdíjaséveket sem tudja elképzelni a gyerekek nélkül. molnár Béla a falu egyik sportrajongója. Rúgta a bőrt a helyi csapatban, edzősködött, ügyintézett a sportegyesü­letben, szóval, élete a sport. A sport révén szerzett ma­gának tiszteletreméltó helyet a falu közéletében. A közös­ségi feladatok bánt érzékeny villanyszerelő, harminc évig a kazári tsz-ben dolgozott, most a salgótarjáni öblös- üveggyárba jár naponta. A hetvenes években szerepet kapott az egykori helyi tanácsban is, majd az önkormányzati választá­sok idején képviselőként is bizalmat szavaztak neki a falubeliek. A kul­turális és sportbizottságban képviseli a fiatalok érdekeit nagy szilárd a Kazárhoz tartozó Mizserfán él. A kereske­delmi szakközépiskolát végzett élelmiszer-eladó először Kisterenyén, most pedig Kazáron dolgozik az élelmi­szerboltban. Oszlopos tagja volt a helyi labdarúgócsapat­nak, de már két éve a labdarúgó-mérkőzések helyett a kö­zös családi hét végéket a kislánya tölti be örömmel. Nagy Szilárdnak ez az első szerepvállalása a testületben, hiszen ebben a ciklusban választották először a képviselő-testületbe. Két bizott­ságban is tevékenykedik. A szociális bizottságban, ami számára azért fon­tos, mert Mizserfán sok a nyugdíjas, a hátrányos helyzetű család, akiket képviselnie kell. Az oktatási és ifjúsági bizottságban is szerepet kapott. szabó imréné ruhaipari műszaki főiskolát végzett, a he­lyi konfekcióüzemben dolgozik csaknem négy évtizede. A határozott fellépésű asszony a munkája mellett min­dig végzett valamüyen társadalmi tevékenységet is. Egy korábbi ciklusban volt már képviselő, de a következő al­kalommal nem választották be a testületbe, most pedig ismét bizalmat kapott és a szociális bizottság elnöke. A településen 600 nyugdíjas él és a fiatalok meüett az ő gondjaikat is igye­keznek enyhíteni. Létrehoztak egy nyugdíjas civil szervezetet is a falu­ban, amely nagyon aktív, s ez is segíti őket. Második éve szervezik meg az egészségnapot, ingyenes egészségügyi vizsgálatokkal. Külön kö­szöntik a szoptatós édesanyákat, ami azért fontos, mert az élet kezde­tén döntő a szoptatás. Tóm n borné női fodrász ugyancsak először tagja a kép­viselő-testületnek. A szociális és a kulturális bizottságban végez feladatokat Szervezi az egészségnapot, a különbö­ző kulturális rendezvényeket, s mindig ott van ezeken a programokon, különösen, ha főzni is kell, mert szeret főzni is, kedvence a bográcsgulyás. S talán nem véletlen, hogy a fia is szakács. - Amikor felkértek képviselőnek megkérdeztem a családot, hogy induljak-e, erre bólintottak - mondja be­fejezésül, s hozzáteszi - Most már ha több a közéleti elfoglaltságom, ott­hon nem mernek szólni. Inkább besegítenek a házimunkába.

Next

/
Thumbnails
Contents