Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-17 / 191. szám
4 2005. AUGUSZTUS 17., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Királynői csárdás a várban Fülek Az elmúlt hét végén a fülek! palóc napok programsorozatában Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagyoperettjét láthatta a várban csaknem 2000 néző a magyarországi Sziget Színház fiatal művészeinek igényes előadásában. A főbb szerepeket Pintér Tibor, Bordás Barbara, Vincze Klára, Rosta Klaudia, Mező Zoltán, Várfi Sándor és a rendező, Maros Gábor alakította. Az előadást szép számmal megtekintő salgótarjáni operettkedvelők közül többen megfogalmazták, hogy érdemes lenne a megyeszékhelyen is feleleveníteni a nyári szabadtéri színházi hagyományokat. Három-négy lehetséges helyszínt is említettek... BEMUTATTÁK FEGYVEREIKET Fegyverzeti bemutatót tartottak a bátonyterenyei rendőrkapitányság akcióalosztályának munkatársai a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége városi tanodájában résztvevő gyermekeknek a közelmúltban. A 6-13 év közötti roma gyerekek nagy érdeklődéssel vették kézbe a bemutatott fegyvereket, s kíváncsian kapták magukra a védőruházatot. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Önkormányzatok és közhasznú társaságok részére közhasznú foglalkoztatás keretében végzett feladatok ellátására A pályázat célia: a „Háztartásból a munka világába” elnevezésű munkaerő-piaci programba bevont 45 év feletti munkanélküli nők közhasznú foglalkoztatásával munkaerő-piaci helyzetük javítása. Pályázatot nvúithat be az az önkormányzat és közhasznú szervezet amelv: megfelel a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 16/A. paragrafusában, valamint a 6/1996. MÜM-rendelet 12. paragrafusában foglalt feltételeknek és vállalja a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ által nyilvántartott 45 éven felüli munkanélküli nők határozott idejű foglalkoztatását 2005. szeptember 01. napjától 2006. augusztus 31. napjáig 12 hónapos időtartamban. A támogatás mértéke: A támogatás maximuma az 45. életévét betöltött női munkavállaló bér- és járulékköltségeinek 90%-a az alábbi bérlimitek figyelembevételével: • képzett vagy képzetlen munkanélkülivel betöltött segéd-, vagy betanított munkás munkakörnél 57 000 Ft, • középfokú végzettséggel, vagy szakképesítéssel rendelkező munkanélkülivel betöltött szakképzettséget igénylő munkakörnél 60 000 Ft, • felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülivel betöltött felsőfokú végzettséget igénylő munkakörnél 75 000 Ft. A pályázat benyújtása és elbírálása: A támogatás iránti kérelmek a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltségeire nyújthatók be 2005. augusztus 26-ig. A támogatás odaítéléséről mérlegelési jogkörében eljárva a kirendeltségvezető dönt. A pályázat elutasítása esetén jogorvoslatra, fellebbezésre nincs lehetőség. A támogatás iránti kérelem formanyomtatvány beszerezhető a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltségein, illetve letölthető a www.nogradmmk.hu honlapról Nógrád Megyei Munkaügyi Központ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Önkormányzatok és közhasznú társaságok részére közhasznú foglalkoztatás keretében történő temetőgondozási feladatok ellátására A pályázat célia: * a „Gondozott köztemetők” elnevezésű munkaerő-piaci programba bevont regisztrált munkanélküli férfiak közhasznú foglalkoztatásával a köztemetők rendezettebbé tétele. Pályázatot nvúithat be az az önkormányzat és közhasznú szervezet amelv: megfelel a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 16/A. paragrafusában, valamint a 6/1996. MÜM-rendelet 12. paragrafusában foglalt feltételeknek és vállalja a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ által nyilvántartott munkanélküli férfiak határozottidejű foglalkoztatását 2005. szeptember 1. napjától november 30. napjáig 3 hónapos időtartamban. A támogatás mértéke: A támogatás maximuma a munkavállaló bér- és járulékköltségeinek 90%-a az alábbi bérlimitek figyelembevételével: • képzett vagy képzetlen munkanélkülivel betöltött segéd-, vagy betanított munkás munkakörnél 57 000 Ft, • középfokú végzettséggel, vagy szakképesítéssel rendelkező munkanélkülivel betöltött szakképzettséget igénylő munkakörnél 60 000 Ft, • felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülivel betöltött felsőfokú végzettséget igénylő munkakörnél 75 000 Ft. A pályázat benyújtása és elbírálása: A támogatás iránti kérelmek a Nógrád Megyei Munkaügyi központ városi kirendeltségeire'nyújthatók be 2005. augusztus 26-ig. A támogatás odaítéléséről mérlegelési jogkörében eljárva a kirendeltségvezető dönt. A pályázat elutasítása esetén jogorvoslatra, fellebbezésre nincs lehetőség. A támogatás iránti kérelem formanyomtatvány beszerezhető a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltségein, illetve letölthető a www.nogradmmk.hu honlapról Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Arcok Bátonyterenyéről - Amit az Aranykatedra-díj takar Hantos Sándor Békéscsabáról indult, Szegeden az egyetemen tanult és Nagybátonyban kötött ki. Ennek már ötven esztendeje. Békéscsaba, Szeged is messze van Nagybátonytól, mégis ide talált.- Az egyetemről földrajz- földtan tanárként jöttem ki. Huszonnyolcán végeztünk és huszonnyolc állásajánlat várt bennünket. Én Nagybátonyt választottam, mert arra gondoltam, ez bányászvidék, itt hasznosíthatom legjobban amit tanultam - meséli. Nagybátonyban akkoriban technikus- és aknászképzés folyt, levelező tagozaton. Földtant, ásványtant, kőzettant, őslénytant tanítottöt évig. Aztán megindult a vájárképzés. Eleinte óraadó tanár volt, később már főállást kapott a vájáriskolában. A képzésre szükség volt, mert Nagybátony jelentős bányászati központtá „nőtt”, kellett a szén és nem volt elegendő bányász. A háromszázötven tanulónak nyolcvan százalék Hajdú, Heves és Szabolcs megyéből jött. A tanárok, köztük Hantos Sándor is, a tanulók mentek bányásztanulókat toborozni. Meséli, egyszer Szabolcsból egy egész falu gyereke jelentkezett, az iskolában külön osztályt alkottak. Szülőértekezletre Debrecenbe mentek, hogy a szülőknek ne kelljen annyit utazniuk. Nem csak a távolság, a hiányzó pénz is visszatartotta őket. A legszegényebb emberek gyerekei álltak bányásznak. Kellett a munka, a pénz a családnak, hogy megélhessenek. Említem neki a valamikor közszájon forgó mondást: nem baj fiam, ha nem is vagy olyan eszes, bányásznak azért jó leszel. Tiltakozik:- A bányásztanulók nem voltak buta gyerekek, csak nem volt módjuk, hogy otthon szakmát tanuljanak. Többségük szerette amit csinált, jó bányász vált belőlük. Gyakran megtörtént, hogy kimentem megnézni, hogyan dolgoznak a gyerekeink. Katalinban volt néhány bányász aki szó-, vá tette, hogy fogjuk vissza őket egy kicsit, mert félő, megemelik a vájárnormát. Jó néhány akadt, aki meggyökeresedett, itt maradt Nógrádban. Később arról beszél, hogyan készítették fel ezeket a gyerekembereket a bányára, a bányamunkára.- Az iskola először két-, majd hároméves volt. Az első évben négy napot az iskolapadban töltöttek és kettőt a tanbányában, gyakorlati munkával. A második évben már három nap volt a munka, a harmadikban pedig öt' nap - mondja. Az iskolában sok mindent megtanultak. Bányaműveléstant, géptant, baleset-elhárítást, geológiát, mindazt, amire a bányamunkához szükség volt. De tanultak matematikát, fizikát, magyart és történelmet is. A tanbányákba fokozatosan vitték be a gyerekeket. A Rákóczi volt a tanbánya, előtte meg Irén-bánya. Külön engedélyük volt, hogy föld alatti munkahelyeken dolgozhassanak, hiszen vájártanulók voltak. Nyáron sem szünidejük volt, hanem harminc nap szabadságuk, mert dolgoztak, fiHantos Sándor: Én Nagybátonyt választottam... zetést kaptak. Volt aki többet vitt haza, mint tanárai. Most ezek az évek beszámítanak a nyugdíjba. Jó néhány szabolcsi bányász kereste már meg, hogy igazolja neki az itt töltött éveket. Nagyon „körüljárták” a vájártanulókat, sok mindent kaptak. A háromszázhúsz fős kollégiumban teljes ellátást, napi négyszeri étkezést, olyan erős kosztat, mint a vájároknak járt. Aranypaszományos volt az egyenruhájuk, amiben az iskolába jártak, tányérsapka járt hozzá. Munkaruhát kaptak, fehérneműt, cipővel, zoknival, még télikabátot is. A tanszerek, a könyvek is ingyenesek voltak. A könyveket az év végén vissza kellett adni, mert a következők is abból tanultak. A tanulók amikor végeztek, megvolt a munkahelyük is. Nem volt gond, hogy hol kezdenek, akár már másnap munkába állhatták. Aztán egyszer mindennek vége szakadt. 1967-ben Nagybátonyban megszűnt a vájárképzés. Akkor már elkezdődött a bányászat visszafejlesztése, nem volt szükség újabb bányászokra.- Az országban, ha jól számolom, tizenhat vájáriskola működött, talán ha öt maradt belőlük, - mereng el. - Egyszer azért még felcsillant a remény, hogy talán mégsem... Miskolcon 1985- ben volt egy tanácskozás, s úgy tűnt, hogy talán nincs minden veszve, szükséglesz bányászokra, újra indul a képzés. Nem lett belőle semmi... Hantos Sándor a Fáy András Szakközépiskolában és Szakiskolában tanított tovább. Majd harminc évig iskolaigazgató volt, 1991-ben, hatvanévesen elment nyugdíjba, de tanít most is. Közben megkapta az Aranykatedra- díjat, amely azt a pedagógust illeti meg, aki negyven évet szolgál egyetlen helyen. Talán ketten vannak ilyenek a megyében. A város aranygyűrűvel, az iskola pedig Fáy-gyűrűvel ismerte el munkáját. Örül valamennyinek, büszke rájuk. Amikor Nagybá- tonyba jött, akkor volt épülőben a bányaváros. Kövest, gyalogjáró nem volt. Nevetve meséli, gumicsizmát vett, hogy eljusson az iskolába, akkora volt a sár. A város ma sok ezer ember otthona. S mikor arról kérdezem, soha nem jutott eszébe, hogy továbbálljon, azt mondja:- Én mindig szerettem a szakmámat... Úgy voltam vele, ha engem itt elfogadnak, megbecsülnek, ugyan miért álljak tovább? ■ v. G.
