Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-11 / 186. szám
8 VILÁGTÜKÖR 2005. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK Idő kérdése az atomterror piszkos bombák Szakértők új támadási formákra figyelmeztetnek Korea északi és déli része között, a panmindzsoni elválasztó vonalon tegnap üzembe helyezték a közvetlen kapcsolattartást szolgáló „forródrótot” Hat évtizeddel a hirosimai atom támadás után újabb nukleáris rémálom izgatja a köztudatot - írja a Die Presse című osztrák lap. Csák E.-Gyulay Z. Észak-Korea és Irán tömegpusz- títófegyver-raktárai valós fenyegetést jelentenek a stabilitásra, valamilyen formában azért a nemzetközösség mégiscsak ellenőrzés alatt tudja tartani. Van azonban egy másik veszélyforrás is, amelynek pusztító erejét aligha lehet az atombombáéval összevetni, viszont annál aku- tabb: a terroristák radioaktív anyagokkal követhetnek el merényleteket. Már nem lehet messze az idő, amikor valamelyik nyugati nagyvárosban úgynevezett piszkos bombákat vetnek be - figyelmeztetnek a szakértők: Rolf Tophoven, az esseni terrorizmuskutató intézet vezetője és Friedrich Steinhäusler, a salzburgi egyetem professzora. „A forgatókönyv semmi esetre sem tartozik a sci-fi világába” - mondta a közelmúltban Kofi Annan. Az ENSZ főtitkára tisztában van a helyzet komolyságával. A „piszkos bombákat” ugyanis az atombombákkal ellentétben otthon is össze lehet barkácsolni, a tervrajzok máris elérhetők az interneten. Lényege: a közönséges ipari robbanóanyagot radioEGYELŐRE BIZONYTALAN, sikerül- e megállapodni Észak-Koreával nukleáris programjának leállításáról A pekingi hatoldalú tárgyalások 3 nap után nem hoztak látványos eredményt, teljes kudarcról azonban nem lehet beszélni. A felek (a két Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Oroszország) megállapodtak abban, hogy augusztus 29-én ismét találkoznak. A szándék közös, csak a lépések sorrendisége tér el. valamennyi Érintett azt szeretné, ha Észak-Korea atommentes lenne, és rendeződnének kapcsolatai a világgal. Washington úgy véli, hogy Phenjannak nem szabad zsarolnia állítólagos atombombáaktív burkolattal látják el, s a robbanás során néhány lakóháznyi területen sugárszennyezés léphet fel. Közvetett bizonyítékok utalnak arra, az al-Kaida, Osza- ma bin Laden terrorhálózata máris készített nukleáris pokolgépet Egy feltételezett terrorisjával, s teljesen le kell mondania a nukleáris fegyverekről Betiltaná az áramtermelő atomlétesítményeket is, s attól tart: a Phenjan által tervezett köny- nyűvizes reaktor átalakítható katonai célokra. észak-korea szerint az első az, hogy az USA vonja ki (állítólagos) atomfegyvereit Dél-Koreá- ból, és nemzetközi garanciákat kér az ország biztonságára. Ráadásul elvárná, hogy az atomleszerelésért cserébe a külföld nyújtson segítséget a gazdaság helyreállításához. Christopher Hill amerikai küldöttségvezető közölte: az új hatoldalú egyeztetés előtt sor kerülhet kétoldalú megbeszélésekre is Phenjan és Washington között tárói - José Padilláról - kiderült, hogy konkrét tervek alapján „piszkos bombát” akart robbantani. Az amerikai állampolgárságú férfit 2002 májusában a chicagói repülőtéren Pakisztánból jövet fogták el. A szükséges sugárzó anyagot viszonylag könnyű beszerezni: megtalálható például orvosi műszerekben, ipari mérőkészülékekben. Virágzik a világméretű atomcsempészet is, az urán és a plutónium keresett cikk a feketepiacon. A „piszkos bombának” a pusztításon kívül messzemenő pszichológiai hatása is van: a sugárzástól való félelmükben az emberek elmenekülnek az érintett városokból. A dolgozók tarthatnak attól, hogy a robbanáshoz közel eső munkahelyükön megbetegszenek. A gazdasági károk tehát felbecsülhetetlenek. Önként adódik a kérdés: hogyhogy nem vetették be még a terroristák ezt az eszközt? A terrorkutató szakember válasza: „a merénylők egyelőre nyilvánvalóan megelégedtek azokkal a sokkoló hatású jelenetekkel, amelyeket klasszikus bombával értek el”. Phenjan garanciákat kér tárgyalópartnereitől Marad az amerikai szigor azonosítás Az államfőtől nem vesznek ujjlenyomatot Nem látogat az Egyesült Államokba sólyom László államfő addig, míg az USA-ban a jelenlegi vízum- és beléptetési rendszerrel kell szembesülniük az oda utazó magyar állampolgároknak - mindezt a köztársasági elnök lapunknak adott korábbi nyilatkozatában fejtette ki. Magyar államfő hivatalos látogatáson eddig csak egyszer vett részt az Egyesült Államokban, 1999-ben Göncz Árpád utazott el az országba. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén úgy tájékoztatták lapunkat: hivatalos úton járó, diplomata-útlevéllel rendelkező személyeknek, így természetesen a köztársasági elnöknek sem kell részt venniük az úgynevezett biometrikus azonosítási eljárásban, mely során a többi között ujjlenyomatot vesznek, digitális felvételt készítenek a beutazóról; vízumra azonban nekik is szükségük van. A szeptember 11-ei terrortámadás után bevezetett szigor enyhülésére a közeljövőben nem lehet számítani, az ez irányú miniszteri szintű tárgyalások ellenére nem várható a vízumkényszer feloldása sem. Az amerikai fél álláspontja az, hogy az enyhítéshez az elutasított magyar vízumkérelmek arányának három százalék alá kellene csökkennie; jelenleg a beadványok húsz százalékát utasítják el. ■ T. G. Augusztus 22-étől várható döntés a választásokról A karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság az előrehozott választásokról szóló vitában az augusztus 22-ével kezdődő héten hozza nyilvánosságra döntését - szivárgott ki szerdán alkotmánybírósági körökből. Otto Schily belügyminiszter (SPD) és más politikusok ezt annak jeleként értékelték, hogy a választások kiírását megtámadó beadványokat elutasítják. Az SPD és a zöldek egy-egy képviselője azzal vádolta Gerhard Schröder kancellárt (SPD), hogy lábbal tiporta az alkotmányt, amikor „jól megrendezett forgatókönyv szerint” elvesztette a bizalmi szavazást a Bundestagban. HÍRSÁV Donald Rumsfeld szerint iráni fegyvereket találtak egyértelműen és félreérthetetlenül Iránból származó fegyvereket találtak Irakban - mondta az amerikai védelmi miniszter. Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy nem ad beutazó vízumot Mahmud Ahmanidezsád iráni elnöknek az ENSZ Közgyűlés őszi ülésszakára. Magyar sebesült afganisztáni balesetben felborult terepjárójával egy német katona Kabul közelében. Ő meghalt, hárman megsérültek, köztük egy magyar katonanő. Kórházban ápolják. A terepjáró egy kocsisor utolsó tagjaként igyekezett vissza Kabulba, amikor a szerencsétlenség bekövetkezett. A konvoj az afganisztáni újjáépítésben résztvevő egységhez tartozott. Izraeli sétahajók ellen terveztek merényletet A török rendőrség őrizetbe vett 10 embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy merényleteket terveztek izraeli tengerjáró sétahajók ellen. A gyanúsítottak egyikéről feltételezik, hogy részt vett a két évvel ezelőtti, isztambuli robbantásokban. Helikopter-baleset a Balti-tenger fölött egy sikorsky 76 típusú helikopter a tengerbe zuhant két pilótával és 12 utassal a fedélzetén az észt partoknál. Túlélőket a mentőegységek tegnap estig nem találtak. Discovery: irány Florida, Mars: még várni kell A kaliforniai Edward légi támaszponton kedden végrehajtott sikeres fóldetérést követően a Discoveryt fölkészítik arra, hogy hazaszállítsák Floridába. Az űrrepülőgépet a leszállópályáról lassan egy hangárba vontatják, ahol egy Boeing 747 Jumbo Jet hátára szerelik, hogy egy héten belül útnak indulhasson. Az utazás csaknem egymillió dollárba (mintegy kétszáz- millió forintba) kerül, a küldetés irányítói ennek megtakarítására erőltették - a rossz időjárás miatt sikertelenül - a Cape Canaveral-i leszállást. A NASA most újabb technikai gondokkal került szembe: a Mars-szonda tegnapra tervezett indítását műszaki okokból legalább egy nappal el kellett halasztani. A világ megmentésére készül Bili Clinton Az ENSZ Közgyűlésének megnyitása előtt találkozót szervez a világ vezetői számára Bili Clinton. A volt amerikai elnök ezen a fórumon ismerteti Clinton Global Initiative elnevezésű programját. A Le Monde-nak adott interjúban Clinton elmondta: nem a davosi gazdasági eszmecserét kívánja lemásolni, és nem a G8-csúcstalálkozó- val akar versenyezni. Arra törekszik, hogy a résztvevők mindegyike konkrét kötelezettségek ígéretével térjen haza, s tudja: el kell számolnia vállalásaival. A szeptember 15-17-ei találkozón négy határozatot kívánnak elfogadni: az egyházak bevonása a konfliktusok elkerülésébe; új gazdasági stratégia és új technológa a felmelegedés megállításához; a szegénység csökkentése; a fejlődő országok irányításának javítása. Clinton szerint az emberiség tudja, mit akar, de a politika lelassítja a döntéseket; ezért kell mozgósítani a polgári társadalmat. Ami a gyakorlati lépéseket illeti, a politikus a többi között az éghajlatváltozást említi. A felmelegedés az emberi civilizáció létét fenyegeti, a hagyományos energetikában érdekelt nagy cégek azonban akadályozzák az új energiahordozók és a „tiszta” technológiák bevezetését. Az egyes kormányoknak nincs elég erejük, hogy ezzel a maga tartással szembeforduljanak; Clinton szerint a közvélemény nyomása segíthet. Összefogásra és együttműködésre lenne szükség a szegénység, mint világprobléma, leküzdésében is. Ebben államfők, cégek, szervezetek és adományozók egyaránt részt vehetnének. Ha a gazdag országok lemondanának nemzeti jövedelmük 0,5-1 százalékáról, a szegénységet egy-két évtized alatt meg lehetne szüntetni - állítja. A világmentő program a terrorizmus felszámolását is célul tűzi ki, de nem említi magát a szót. Helyette a vallás szerepét hangsúlyozza a konfliktusok megelőzésében. Fel kell számolni a jogi alapjait annak az ideológiának, amely Istenre, illetve a vallásra hivatkozik azért, hogy konfliktusokat robbantson ki - hangsúlyozza a politikus világot megváltó elképzelései között. ■ Csák E. Négy pontban terjeszti elő programját a világ vezetői előtt New Yorkban
