Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)
2005-07-20 / 167. szám
2005. JÚLIUS 20., SZERDA 5 HAZAI TÜKÖR i—'T"ri""i"i ..rrm S zekeres: Orbán rossz képet fest az országról orbán Viktor rendkívül kedvezőtlen képet festett a magyar gazdaságról az Egyesült Államokban - mondta Szekeres Imre. Szerinte a Fidesz vezetője által közöltek nem felelnek meg a tényeknek. Orbán Viktor egy washingtoni előadása során arról beszélt, hogy a magyar belpolitikát elsősorban a gazdaság kérdései foglalkoztatják, amely a túladóztatások miatt bénult állapotban van. Új helikoptereket kapnak a légi mentők A közbeszerzési eljárás keretében kiírt pályázatok lezárulta után, várhatóan fél éven belül új mentőhelikoptereket tudnak rendszerbe állítani a légi mentők - minderről Rácz Jenő egészségügyi miniszter beszélt. A tárcavezető elmondta: jelenleg két régebbi helikopter felújítását végzik. Feljelentette a Jobbik Göncz Kinga minisztert A jobbik Magyarországért Mozgalom közerkölcs megsértése miatt tett szabálysértési feljelentést ismeretlen tettesek és bűnsegédjeik, így Göncz Kinga ifjúsági, szociális, családügyi és esélyegyenlőségi miniszter ellen. A Jobbik szerint a július 9-ei budapesti melegfelvonuláson egyesek szeméremsértő módon mutogatták magukat, ezzel pedig sérthették az arra járó gyerekek jogait. Mint ismert, a miniszter nyitotta meg a felvonulást. Ékes József azonnal lemondatná Molnárt ékes József, az Orbán-csa- lád vagyongyarapodását vizsgáló bizottság független tagja felszólította Molnár Lászlót, a testület elnökét: „ne maszatoljon”, azonnal mondjon le a bizottság elnökségéről. A képviselő szerint az MSZP-s elnök magatartása ellentétes a házszabállyal, mivel aszerint csak tartós akadályoztatás esetén adhatná át helyét valamelyik párttársának. Folytatódik a rádió-kabaré frekvenciavihar A jobb- vagy a baloldal krónikása lesz a Krónika? A rádió ugyan szól, de nem tudni, kinek a vezetésével: egyelőre nemhogy elnököt, de ideiglenes vezetőt sem sikerült választani Két nap, két eltérő álláspont arról, kinek is van joga az új rádióelnök megválasztásáig ügyvezetőt kinevezni a Magyar Rádió élére. Az intézmény ellenőrző testületének vezetője szerint egyedül Kondor Katalin dönthet ideiglenes utódjáról. Körmendi Gábor A közszolgálati médium elnöke - azaz a még hivatalban lévő Kondor Katalin -, és nem a rádiót felügyelő közalapítvány kuratóriuma vagy annak elnöksége hivatott ügyvezetőt kinevezni a régi intézményvezető leköszönése és az új megválasztása közötti időszakra - állapította meg közleményében a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének elnöke. Mészáros László azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy tegnap a rádió kuratóriumának vezetője, Gellért Kis Gábor kijelentette: Kondor Katalin nem bízhat meg ügyvezetőt arra az időszakra, amíg pályázat útján kiválasztott elnöke nem lesz az intézménynek. A kérdés a továbbiakban az: a jelenlegi négy hónapon belül immár harmadszorra írja ki a közrádió kuratóriuma a rádióelnöki pályázatot: az első két körben nem sikerült vezetőt állítani az intézmény élére. Május 9-én, az első fordulóban a kuratóriumi elnökség által jelölt Such György, a Magyar Televízió korábbi alelnöke nem kapta meg a nagykuratórium kétharmadának szavazatát. július 7-én a jelölési folyamat idáig sem jutott el: a kuratóriumi elnökség eleve nem tudott szavazásra bocsátandó jelöltet megnevezni. kondor Katalin jelenlegi rádióelnök négyéves mandátuma július végén jár le. rádióelnök által kijelölt Hollós János vagy a kuratórium által delegált Gőblyös István vezeti majd a közrádiót az új elnök megválasztásáig. Mivel a rádió kuratóriumi elnökségének március közepe óta nem sikerült elnököt választania, így Kondor Katalin elnöki megbízatásának e hónap végi lejártát követően ügyvezetőnek kell irányítani az intézményt. Kondor Katalin a múlt héten a két alelnök közül Hollós Jánost - az egykori Orbán-interjúk állandó kérdezőjét - bízta meg az ügyvezetői feladatokkal. A rádió kuratóriumi elnöksége - a Fidesz delegálta tagok távollétében, kormányoldali voksokkal - azonban hétfőn Gőblyös Istvánt választotta „tulajdonosi megbízottnak”. Gőblyös István a kuratórium döntésére reagálva azt mondta: „amennyiben személyemmel kapcsolatos bármilyen konszenzus kialakul, nem fogok meghátrálni az ügyvezetés feladataitól, ám bármilyen jogilag vitatható helyzet a Magyar Rádió Rt.-nek káros, számomra pedig vállalhatatlan helyzetet eredményez”.- Az ellenőrző testület elnöke össze sem hívta azt a testületet, amelyik nevében elvileg meghozták javaslatukat, így azt csak magánvéleménynek tudom tekinteni - reagált lapunknak Gellért Kis Gábor, a közrádió kuratóriumi elnökségének MSZP által delegált elnöke. - Az talán mégsem volna helyes, ha a Fidesz a saját jelöltjét ültetné be a rádióba - összegezte az elmúlt napokkal kapcsolatos politikai álláspontját. Ezzel szemben Mészáros úgy fogalmaz: ha mandátuma lejártáig nem választják meg Kondor utódát, a „még hivatalban lévő elnök joga, felelőssége, mi több, kötelessége egyik alelnökét az új elnök megválasztásának, illetve munkába állásának idejéig megbízni hatáskörének és feladatainak kibővítésével az rt. képviselete folyamatos ellátásának biztosítása érdekében”. Úgy tudjuk, ha a választási kampány kezdetéig nem oldódik meg Kondor Katalin utódlásának ügye, akkor a szocialisták szemében az átmeneti vezetők felelőssége lesz, hogy a közrádió legnagyobb értéke, a napi négymillió hallgatóhoz eljutó Krónika továbbra is a volt fideszes Meszlény László felügyelete alá tartozik. Kétféle véleményt alakíthat ki a Zwack-bizottság Parázs vitában értékelte az eddigi dokumentumokat és a testület előtt megjelentek válaszait a Zwack-bizottság. A kormány- párti és ellenzéki politikusok jószerével csak egy dologban értettek egyet, mégpedig abban, hogy a bizottság munkájának végeztével valószínűleg kétféle, eltérő vélemény fog születni. Kóródi Mária, a testület szabad demokrata alelnöke a bizottság előtt elítélte, hogy Font Sándor bizottsági elnök egy névtelen levél dokumentumként való kezelését javasolta. Az alelnök kijelentette: a testület e levél alapján nem gondolkodhat, nem végezheti munkáját. Hétfőn Font Sándor egy neki küldött névtelen levéllel látta alátámaszthatónak azt a gyanút, hogy a Zwack Rt. jövedéki ügyében folytatott vizsgálatot kormányszinten valaki leállíttatta. A bemutatott levelet a 16-os számú vámhivatal névtelenségüket megőrizni kívánó kollégáinak tulajdonították. Tegnap a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kommunikációs osztálya közleményben utasította vissza, hogy a vámhivatalnak bármi köze is lenne a névtelen irományhoz. Kóródi Mária szerint nem lehet hozzájárulni ahhoz, hogy egy magyar terméket előállító céget, a Zwack Rt.-t, csak azért, mert résztulajdonosa szabad demokrata képviselő volt, lejárassanak. Font Sándor ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az ügyben fontosak a szakvélemények, ám a politikai következtetést a bizottságnak kell kimondania. A Zwack-bizottságnak - amely többek közt annak az ügynek a hátterét vizsgálja, amely során a jövedéki törvény kormánypártok általi módosításával a Zwack Unicum Rt. több- milliárdos adóhátralék alól mentesült - augusztus 23-ig kell a parlament elé bocsátania elkészült jelentéstervezetét. Szabályoznák az áremelést gáz Az inflációval egyező mértékűvé tennék a drágulást Szanyi cáfolja a neki tulajdonított mondatokat Eladósít a kollégiumi fejlesztés? Felerészben állami támogatásból tizenhétezer kollégiumi férőhelyet újítanak fel jövőre - jelentette be Magyar Bálint oktatási miniszter. A tárcavezető szerint a teljes oktatási infrastruktúrát, az ingatlanhálózatot is fejleszteni kell. Hangsúlyozta, hogy a magánerővel támogatott felújítási program keretében egyedülálló beruházások valósulnak meg. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint a kollégiumépítési program any- nyiban egyedülálló, hogy húsz évre előre elkölti a magyar felsőoktatás valamennyi fejlesztési forrását, eladósítva az egyetemeket és főiskolákat. Törvényben maximalizálná a Fidesz a gázáremelés éves mértékét - jelentette be Lázár Mózes, a párt országgyűlési képviselője. A földgázellátásról szóló törvényhez benyújtandó módosító javaslat megszabná, mennyivel lehetne évenként emelni a gázárakat, mégpedig úgy, hogy az emelés mértéke ne haladja meg az éves átlagos árváltozás mértékét, azaz maradjon az infláció alatt. A képviselő szerint a javaslat elfogadása a lakossági - köztük elsősorban a 3000 köbméter felett - fogyasztók, illetve az oktatási, továbbá az egészségügyi intézmények gázszámláit csökkenthetné. A honatya leszögezte: a 3000 köbméter felett fogyasztókat, illetve a nem lakossági fogyasztókat érintő hétszázalékos augusz■ Megszabnák, legfeljebb mennyivel lehetne évente emelni a gáz árát. tusi áremeléssel a jelenlegi kabinet hetedik alkalommal emeli a gázárakat. Lázár Mózes állítja: a gáz árának alakítása jelentős nyereséget hoz a forgalmazásban és behozatalban érintetteknek. Az ellenzéki honatya hozzátette azt is, a környező országokkal ösz- szehasonlítva Magyarországon hatnak a legjobban a világpiaci tendenciák, csakúgy, mint az üzemanyagárak esetében. Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője azt mondta: a Fidesz ellenzéki pártként azt kívánja érvényesíteni, amit kormánypártként elmulasztott megtenni. A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány idején az akkori világpiaci ár közel háromnegyedét érvényesítették a hazai gázárakban; ez az arány a kormányváltás után ötven százalékra csökkent - éppenséggel azonban a gáz ennyivel lett drágább. A szocialista politikus közölte: a jelenlegi kabinet a legrászorultabbak részére kompenzációs rendszert alakított ki. Cáfolja Szanyi Tibor a sajtó által neki tulajdonított kijelentéseket arról, hogy „a kormányzati szférát is elérte a maffiatechnika”. A Magyar Nemzet tegnapi számában az jelent meg, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára az Információs Hivatal (IH) vezetői értekezletén beszélt a fentiekről. A lap információi szerint az államtitkár Izraelről szólva azt is kijelentette: az „nem egy ország, hanem egy szervezet”. Szanyi Tibor tegnap a távirati irodán keresztül cáfolta a fentieket, hozzátéve: az IH hétfői értekezletén valóban tartott előadást több más kormányzati képviselő mellett, amelyben a magyar gazdaságpolitikáról beszélt. Tagadta ugyanakkor, hogy tett volna olyan kijelentéseket, amelyeket a lap idézett. - így és ez nem hangzott el - szögezte le az államtitkár. Szanyi Tibor szerint a sajtónak arról sem lehetne információja, hogy a titkosszolgálat zárt értekezletén mi hangzik el és mi nem hangzik el. Szanyi kijelentette: az ilyen híresztelésekkel valójában nem az ügyeknek ártanak, hanem azt sugallják, mintha a titkosszolgálatok nem titkosszolgálatok lennének. A politikus hangoztatta: példát szeretne mutatni azzal, hogy nem beszél arról, mi történt egy titkosszolgálati értekezleten.
