Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-16 / 164. szám

2 2005. JÚLIUS 16., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Szolnokon nyílt a 35. Palóc Nagyker-üzlet A CBA-áruházlánc, melynek alapító tagja a Palóc Nagykereskedelmi Kft., alelnöke Varga Sándorné, az el­múlt esztendő 495 milliárdos forgalmával a külföldi tu­lajdonú multikat is megelőzve a szakma élére ugrott. Éppen esztendeje, hogy meg­vásároltuk a volt Domus Áru­ház épületét, kezdte ünnepi megnyitóját Varga Sándorné ügyvezető igazgató. A földszin­ten egy 1500 négyzetméteres eladóteret rendeztünk be és egy pékséget is nyitottunk. Az emeleten egy bérlőnk ruháza­ti terméket árusít. A beruhá­zás 400 millió forintot emész­tett fel. Induló árukészletünk 120 milliós értéket képvisel, a polcokon 10 000 terméket he­lyeztünk el, melyet 800 beszál­lítótól vásárolunk. Szolnok város új színfolttal gazdagodott. Nagy az örö­münk, hogy ez az áruházlánc nálunk váltotta valóra fejlesz­tési elképzeléseit - mondta avatóbeszédében Botka Lajos­áé, a megyei jogú város polgár- mestere. Az üzletet bejárva elmondha­tom, hogy az számomra tökéle­tes komfortérzetet nyújt, min­dent megkaphatok itt, amire a konyhámban szükségem lehet. Fontos - folytatta - hogy az áruház 50 új munkahelyet te­remtett és abban minden jelen­lévő egyetértett, hogy ezt meg kell süvegeim. Dr. Ármós Sándor ezredes, megyei rendőrfőkapitány, Bakos At­tila alezredes, Bátonyterenye rendőrkapitánya és Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere járőrözött tegnap a város területén. A cél, hogy pontosabb képet kapjanak a településen élők gondjai­ról, meghallgassák véleményüket, javaslataikat a közbiztonság ja­vítása érdekében. Kihasználatlan kórházi ágyak ...avagy ki pazarol az egészségügyben? (Folytatás az 1. oldalról) az adott beteg gyógyítására fordítandó egyéb költségek is terhelik, a főorvos szerint kijelenthető: mindenki sokkal jobban járna, ha a megmaradó hasznot a rendkívül nehezen finanszírozható - ám az emberek által jogosan igényelt - gyógyítási folyamatok korszerűsítésé­re fordíthatnák. Másrészt a kimaradás zavart kelt az osztály életében, s további várakozásra kényszeríti azokat a betegeket, akik akár hónapokat is várnak a befekvésre.- Ha az orvostól, illetve a gyógyító személyzettől - egyre szaporodó bünte­tések terhe mellett - elvárja a társada­lom a felelős, pazarlások ellen irányuló magatartást, akkor a betegeknek is vi­gyázniuk kellene az egészségügy pén­zére - hangsúlyozta dr. Palkonyay Gá­bor, aki úgy véli: amikor az orvos elő- jegyzi a beteget kórházi kezelésre, ak­kor kettejük, illetőleg az intézet és a be­teg között olyan „polgári szerződés” jön létre, amelyben a beteg igényli a kórház­nak, mint szolgáltatónak a szolgáltatá­sait, az intézet pedig vállalja, hogy szol­gáltatást nyújt ügyfelének.- Vagyis a szerződő felek mindegyi­kének jogai és kötelezettségei keletkez­nek. Jelenleg azonban csak a gyógyító ellátást nyújtó intézetet terhelik kötelezettségek... Dr. Palkonyay Gábor úgy tudja, hogy nem minden országban engedik meg a döntéshozók az ilyen jellegű „pazar­lást”. Angliában például részben, vagy egészben megtéríttetik az így okozott kárt. A főorvos szerint a megoldás egy „próbaper” indítása lehetne, melynek eredményét a széles nyilvánosság elé kellene tárni. Nincs határozott állásfoglalás Dr. Palkonyay Gábor 2002 áprilisá­ban az Egészségügyi Minisztériumhoz fordult állásfoglalásért a következő kér­désekkel: joga van-e egy kórháznak az előjegyzést szabályos polgári szerződés formájában aláíratni a beteggel is? Ki­kötheti-e az intézet, hogy amennyiben a beteg önhibájából nem veszi igénybe a számára előre lekötött gyógyítókapa­citást, akkor a kórháznak befizetendő kártérítési kötelezettséggel tartozik? Dr. Kereszty Éva, az államigazgatási szervezet gyógyító és ápolási főosztá­lyának megbízott vezetője 2002 szep­temberében válaszolt írásban, kiemel­ve, hogy a minisztérium állásfoglalást nem adhat ki, így csupán a kérdésre vonatkozó jogszabályok bemutatására szorítkozik: A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a polgári jogi szerződés tartalmát a fe­lek szabadon állapíthatják meg. A Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezése­itől a felek egyező akarattal azonban csak akkor térhetnek el, ha jogszabály azt nem tiltja, illetve a szerződés nem minősül semmisnek. Dr. Kereszty Éva a szerződés tartal­mának megállapításánál - tekintettel a tárgyra - elsősorban az egészségügy­ről szóló törvény előírásainak, s különö­sen „A betegek jogai és kötelezettségei” alcím alatt foglaltak figyelembevételét javasolja. A cselekvőképes beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog és az ellátás visszautasításának joga. A beteg a be­avatkozás elvégzéséhez való beleegye­zését bármikor visszavonhatja. A bele­egyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére. A Ptk. alapján szerződéskötés nélkül bárki - tehát a beteg és az egészségügyi szolgáltató is - jogosult a bírósághoz fordulni a jogellenesen okozott kárának megtérítése ügyében. A válaszlevél így zárul: „Az önben felmerült kérdésekkel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni azt is, hogy az egészségügyi törvény alap­ján minden beteg jogszerűen igényli a folyamatosan hozzáférhető egészség- ügyi ellátást. Ennek biztosítása pedig nem az egyes egészségügyi dolgozók, hanem az egészségügyi szolgáltató fel­adata”. Dr. Palkonyay Gábor szerint azonban dr. Kereszty Éva „összekeveri a dolgo­kat”, amikor arról ír: „a cselekvőképes beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog és az ellátás visszautasításá­nak joga”.- A beteg ugyanis semmit nem uta­sít vissza akkor, amikor szó nélkül üre­sen hagyja a számára fenntartott kórhá­zi ágyat. Ez egyszerű „egyoldalú polgá­ri szerződésszegés”, melynek hátteré­ben a felelőtlen magatartás áll. Felelőt­len, mert mindenki tisztában van a hazai egészségügyi ellátás szűkös anya­gi helyzetével - fejtette ki a főorvos. Az első lépés A Szent Lázár Megyei Kórház orto­pédiai osztályán a tervezhető kezelé­sekre előjegyzett betegekkel évek óta az alábbi szövegformulát ismertetik és íratják alá: „Amennyiben előjegyzése ellenére sem óhajtja igénybe venni az Ön számára fenntartott ágyat, úgy kérjük, hogy az el& jegyzési időpont előtti héten szíveskedjék azt nekünk telefonon, faxon, levélben, vagy személyesen jelezni! Ezen kérésünk be nem tartásával erkölcsi kárt okozhat azon betegtársainak, akiket az üresen álló ágy ellenére is további várakozásra kényszerít, másrészt gazdasági hátrányt kényszerít kórházunkra, amelyet az üre­sen álló ágyak után is jelentős kiadások terhelnek”.- Ez semmiféle hátrányos kényszert nem okoz, ugyanakkor ha a beteg fele­lőtlen magatartásával - intézetünk megítélése szerint - jelentős kárt okoz nekünk, ez alapján megfelelő kártéríté­si eljárást kezdeményezhetünk ellene - mondta dr. Palkonyay Gábor, hozzáté­ve: - A döntési helyzetben lévők felelős­sége nemcsak abban foglaltatik, hogy mind drasztikusabb rendszabályokkal igyekezzenek megfegyelmezni a „pa­zarló egészségügyi dolgozót”, hanem abban is, hogy a másik, a betegoldalon felmerülő felelősségi kérdéseket is va­lódi súlyuknak megfelelően kezeljék. Felvetésünkre a főorvos kifejtette: nem gondolja, hogy bárkinek, aki fellép a felelőüen betegmagatartás ellen, fél­nie kellene attól, hogy a gyógyító inté­zet elveszíti pácienseit.- Hiszem, hogy a józanul gondolkodó betegeknek is érdekük, hogy minden ^ tekintetben rend legyen a magyar kór­házakban - zárta gondolatait dr. Palkonyay Gábor. Kölcsönös megbecsülés kellene A Szent Lázár Megyei Kórház vezeté­sének felmérése szerint az intézmény 20 osztálya közül nyolcban fordul elő gyakrabban, hogy az előjegyzett bete­gek visszajelzés nélkül nem jelennek meg a számukra megadott időpontban: a belgyógyászaton, az érsebészeten, a szemészeten, a bőrgyógyászaton, az ideggyógyászaton, az ortopédián, az urológián és a reumán.- Azt senki se várja el tőlem, hogy ezért bepereljem a betegeket! - jelentet­te ki határozottan dr. Bercsényi Lajos fő­orvos, a kórház igazgatója. - Nincsen sem lehetőségem, sem jogalapom arra, hogy a kezelések lemondásának indo­koltságát vizsgáljam. Az 1997-ben megalkotott egészség- ügyi törvény 15. paragrafusának ó. be­kezdése szerint „a beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármi­kor visszavonhatja. A beleegyezés ala­pos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek követ­keztében felmerült és indokolt költsé­gek megtérítésére”. A problémára vonatkozó jogszabály - finoman fogalmazva - nem egyértelmű. Kérdés többek között, hogy mi minősül alapos oknak...? A főorvos szerint nem a pereskedés, sokkal inkább egymás kölcsönös megbecsülése, a kórházak és a betegek érdekeit egyaránt figyelembe vevő magatartás tanúsítása lehet a meg­oldás.- Kérem a betegeket, ha alapos in­dok miatt a számukra fenntartott he­lyet nem tudják, vagy nem kívánják igénybe venni, esetleg egyéb megfonto­lásból más időpont biztosítását kérik, feltétlenül jelezzék a kórháznak.- így más betegek hamarabb juthat­nak megfelelő kezeléshez és gyógyulás­hoz. Ne vegyék el betegtársaik elől a le­hetőséget! A megyei kórház vezetése arra törek­szik, hogy folyamatos elérhetőséget biz­tosítson mind a háziorvosok, mind a megromlott egészségű emberek számá­ra. Az osztályos irodák diszpécserköz­pont jellegű kialakítását tervezik, an­nak érdekében, hogy az orvosokkal, az ápolószemélyzettel és a betegekkel tör­ténő kapcsolattartás még egyszerűbb és gördülékenyebb legyen.- A betegtársakkal szembeni szolida­ritáson túl a tervezhetőségben is na­gyon nagy segítséget jelentene a vissza­jelzés. A szabályok betartása mellett a kórház fizetőképessége is több millió forintos nagyságrenddel lenne kedve­zőbb - mondta dr. Bercsényi Lajos igaz­gató-főorvos. Kis kórházban kisebb gond Az előjegyzett fekvőbeteg-kezelések indokolatlan lemondásával kapcsolat­ban megkerestük megyénk többi kórhá­zának vezetését is.- A kis kórházakban ez kevésbé je­lent problémát, de ha előfordul, termé­szetesen hátráltatja a munkánkat. Nem nekünk árt leginkább a beteg, ha nem jelenik meg az előjegyzett időpontban... - mondta Dr. Éles János, a pásztói Mar­git Kórház igazgatója, aki szerint - szem előtt tartva az esetleges költsége­ket is - emiatt kártérítési perek indítá­sáról szó sem lehet.- Ma Magyarországon betegjog van, de betegkötelezettség nincs. A hazai egészségügyben nagy a probléma, s ennek csupán egy apró szelete a felve­tettjelenség: a magyar ember nem fek­tet elegendő hangsúlyt az egészségkul­túrára, nem megfelelő a hozzáállása. Az orvos gyógyítani szeretne, de segí­teni csak azon betegeken lehet, akik ezt hagyják is - hangsúlyozta dr. Éles János. A balassagyarmati Dr. Kenessey Al­bert Kórház-Rendelőintézet igazgatója, dr. Szabó Géza elmondta, hogy intézmé­nyükben nem jellemző a probléma, bár szórványosan természetesen előfordul.- Úgy vélem, a lemondott előjegyzés nem jelent alapot a kártérítési per meg­indítására. A napi gyakorlatot tekintve felmerül a kérdés, kivel szemben kelle­ne kártérítést benyújtani: a fekvő bete­gek döntő többségének előjegyzését kezdeményező háziorvos, vagy a beteg ellen, akinek törvény biztosítja a szabad, orvosválasztáshoz való jogot? Mit ten­nénk akkor, ha a beteg olyan ellátást venne igénybe, melyet a bekerülési költ­ségén alul térít a biztosító? Ilyenkor az elmaradt veszteségünk „megosztásá­val” jutalmaznánk? Vagy köszönetét nyilvánítanánk neki, amiért nem oko­zott további működési deficitet? - teszi fel a kérdések sorát dr. Szabó Géza, hoz­zátéve:- Úgy gondolom, egyetlen hazai egészségügyi intézmény sincs abban a helyzetben, hogy az előjegyzett kezelé­sek lemondásának indokoltságát vizs­gálja. Az erre fordítandó költség messze nem állna arányban a remélhető anya­gi, vagy erkölcsi haszonnal. ■ Schveiczer Krisztián

Next

/
Thumbnails
Contents