Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-07 / 130. szám

2 2005. JÚNIUS 7., KEDD Csata a szaracénokkal Mihalik J. Hollókő. A keresztes lovagok korát idézik meg Szent László Vitézei a június 11-i szombati, tíz órakor kezdődő várjátékuk­kal. A 17.30-ig tartó „időuta­zás" vendégei láthatják majd, amint csatába szállnak a sza- racén seregekkel, megtekint­hetik a híres lovagrendek - például a templomosok, johanniták - viseletéinek be­mutatóját, a fegyveres versen­géseket középkori hajító- és lő­fegyverekkel. Ha kedvet érez hozzá, a közönség is bekapcso­lódhat az ostromjátékba, pihentetőül megnézhetik a ko­rabeli táncokat, a bábelőadást vagy a fegyverparádét, utóbbit kipróbálási lehetőséggel. A nap további színfoltjaként láthatják és hallhatják, milyen is az, ha két dudás van egy vár­ban, s akit érdekelnek a régi mesterségek, akár el eshet pár fogást az erődítmény különbö­ző szegleteiben felállított kéz­művesműhelyekben. Művészpalánták tanévzárója V. K. ~ A Rózsavölgyi Márk Művé­szeti Iskola Érsekvadkerten működő tagozata június 9-én a közösségi házban tartja tanév­záró ünnepségét. A rövid mű­sor után bizonyítványosztás kö­vetkezik, majd a növendékek beiratkozhatnak a következő tanévre. NÓGRÁD MEGYE Másfél évtizede a polgárőrségért Közelmúltban tartotta éves közgyűlését Salgótarján­ban a Nógrád Megyei Polgárőr Szövetség, amelynek keretében elismeréseket vehettek át a legjobb mun­kát végző polgárőrök. Szatmári Gyula, az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke elsőként id. Varga Jó­zsefnek, az Őrhalom és Térsége Polgárőrség tagja nak adta át közel másfél évtizedes, lelkiis­meretes, tevékeny és rendkívül eredmé­nyes munkájáért a Polgárőr Érdemrend arany fokozatát. postarablás, illetve közúti balesetek helyszínének bizto­sításában iS. A rend­őrség, a határőrség és a tűzoltóság mun­káját számtalan eset­ben segítette az elmúlt kö­zel másfél év­tizedben. as IDŐSEBB VARGA JÓZSEF alapító tagja volt a megyében az elsők között, 1991-ben létrejött őrhal­mi polgárőrségnek. Rendszeres éjjeli járőrszolgálatai során jár­őrtársával öt, máig emlékezetes elfogásuk volt: elfogtak üzletek­be és óvodába behatoló betörő­ket, tetten ér­tek autó­buszt feltö­rő, valamint a főútra kuká­kat kihúzó fia­talokat. Az Őr­halom és Térsége Polgárőrség alapító tagja, részt vett a 2003­Színházi évad, rásegítéssel M. J. Salgótarján színházi élete a helység több évtizede meghatá­rozó értéke, amely túlmutat a vá­ros keretein, megyénkben ugyanis a József Attila Művelő­dési Központ az egyetlen olyan intézmény, amely rendelkezik a színvonalas színházi előadások­hoz szükséges feltételekkel. így a salgótarjáni, úgynevezett befo­gadó színházat nem csak a he­lyiek látogatják. Növekvő közönségigényre már a 2002-2003-as évadtól két bérletsorozatot kellett indítani. Az inflációt meghaladó áremel­kedés, illetve a művelődési köz­pont bevételkiesése miatt, a színvonal megtartása, javítása érdekében ugyanakkor szükség volt önkormányzati hozzájáru­lásra is. Az előző évadban tíz bemutatót tartottak húsz előadásban a meg­szokott és a színházkedvelők ál­tal elvárt színvonalon, 28,7 milli­ós költséggel. Ennek egy részét, 12,5 millió forintot a bérlet-, illet­ve jegyárakból, 8,2 milliót pedig a központ saját bevételeiből fi­zették. A hiányzó nyolcmilliót az önkormányzat adta. A 2005-2006-os évadra szin­tén tíz bemutatót, húsz előadás­ban terveznek, 28 milliós ráfor­dítással. Kilencmillióval azon­ban ezúttal is rá kell segítenie az önkormányzatnak, s erre - a napokban tartott ülésén - igent mondott a város közgyűlése is. Fabula-gála Vanyarc. Évzáró gálaműsorát tartja június 7-én, kedden 17 órakor a Fabula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagintézményében, a vanyar- ci Veres Pálné Általános Isko­la zenetermében. Az előadá­sokat diáktársaiknak, taná­raiknak, a szülőknek és min­den érdeklődőnek mutatják be a „fabulások”. Hatványozott kiszolgáltatottság Zsúfolásig megtelt a szü­gyi művelődési ház nagy­terme a Nógrád megyei fa­luparlament összejövete­lén. A rendezvényen részt vett Bállá Mihály, dr. Nagy Andor és Becsó Zsolt fideszes honatya, Arnold Sándor, a faluparlamentek megszervezésével megbí­zott képviselő, illetve Ja­kab István, a Magyar Gaz­dakörök és Gazdaszövet­kezetek Szövetségének el­nöke, valamint Szandai József, a Fidesz falusi ta­gozatának megyei elnöke. Szabó Andrea Tájékoztatójában Balta Mihály elmondta: a megyében mintegy 45 településen alakultak meg a helyi szintű faluparlamentek, a megyei, pártpolitikán felülemelkedő, nyi­tott szügyi rendezvényre pedig kö­zel kétszázan kaptak meghívót, azért, hogy megvitassák a falvak legégetőbb problémáit- Az úthálózat, a földtulajdon­lás kérdése, az iskola-, óvodabezá­rások, a bogyós gyümölcsök ala­csony felvásárlási ára, a megyé­ben mintegy 14 százalékos mun­kanélküliség mind-mind olyan súlyos gondot jelentenek, amelye­ket a döntéshozóknak feltétlenül figyelembe kell venniük - szögez­te le a honatya. Arnold Sándor szólt arról, hogy a faluparlamentek választókerü­leti alapon szerveződnek, s mind a 176 választókörzetben létrejöt­tek a fórumok, amelyek földrajzi és népességi szempontok alapján is csomópontozódnak.- A faluparlament egy állandó­suló, alulról kezdeményezett falu­si-polgári mozgalom, amelynek keretében országosan 400 he­lyen mintegy 60 ezren vettek részt a gyűléseken. E hónap kö­zepéig mindenütt üléseznek a megyei faluparlamentek, ame­lyeknek jegyzőkönyveiből tanul­mánykötet készül, s e kötetet nyújtjuk át az országos faluparla­mentnek - fogalmazott Arnold Sándor, aki hozzátette: az össze­gyűjtött anyag nyilvánosságra ke­rül, s törvénymódosításokat hoz­hat maga után. Dr. Nagy Andor a külső üzlet­résszel kapcsolatos problémákról szólt. Jakab István elnök leszögez­te: életképes, működőképes vidék nélkül a gazdatársadalom sem tud fennmaradni.- Aratás előtt állva a gazdák a betakarított gabona elhelyezésé­vel küszködnek, hiszen a raktár­tulajdonosok megalázóan ala­csony árakon kívánják felvásárol­ni a terméket - mondta Jakab Ist­ván, aki említést tett a rendezet­len birtokviszonyokról, a termelés szervezetlenségéről is. - Ez az utolsó év, amelyet a gaz­dák még kibírnak. Nógrád me­gyében még hatványozottabban jelentkezik a kiszolgáltatottság, pénztelenség, a működő piacok hiánya. Más uniós országokra szi­gorú piaci szabályozás, fizetési fe­gyelem jellemző. Amit nem tesz meg ez ügyben a kormány, az ki­fejezetten a gazdák érdekei ellen tett lépés - szögezte le az elnök. Program a hátrányos helyzetűekért A mátrakeresztesi kár enyhítésért tett lépéseikről, va­lamint az ez év áprilisában a Foglalkoztatási és Mun­kaügyi Minisztérium humánerőforrás-fejlesztési ope­ratív program keretében „Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Salgótarján térségében” címmel indí­tott komplex szolgáltatás jelentőségéről nyilatkozott lapunknak Tőzsér Zoltán, a Salgótarján Foglalkoztatá­si Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója. Ez utób­bi program hosszú távú célkitűzését összegezve el­mondta: a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek mielőbbi visszavezetését a munkaerőpiacra, a sze­génység mérséklését, és a társadalmi kirekesztődés minimalizálását szolgálja a terv. Szeles Enikő Salgótarján önkormányzata egyszemélyes társaságként ala­pította a Salgótarján Foglalkozta­tási Közhasznú Társaságot, amely 1997-ben kezdte meg te­vékenységének gyakorlását. A társaság fő feladata a város fog­lalkoztatási gondjainak csök­kentése, a munkaerőpiacon hát­rányos helyzetű rétegek képzé­sének, foglalkoztatásának előse­gítése, valamint az ehhez kap­csolódó szolgáltatások nyújtása, melyek keretein belül közhasz­nú, közcélú és közmunkaprog­ramok koordinálását és lebonyo­lítását végzi. Az eredményes munkaerő-pia­ci beilleszkedés segítéséhez, a fog­lalkoztathatóság javításához járul hozzá a Salgótarján Foglalkoztatá­si Kht. egyéves programja. A komplex szolgáltatást biztosító projekt az Európai Szociális Alap támogatásával valósulhat meg. A kht. vezetője elmondta: a foglalkoztathatóság javításának a hátrányos helyzetűek esetében olyan integrált megközelítésen kell alapulnia, amely figyelembe veszi a hátrányos társadalmi­gazdasági helyzetből fakadó problémák összetettségét, hal­mozódását. A program célcsoportja a tar­tós munkanélküliek, ezen belül is kiemelt fontossággal bírnak a 45 éven felüliek, a nők, a romák, illetve a nem piacképes végzett­séggel rendelkező munkanélkü­liek. Tőzsér Zoltántól megtudtuk, a tartós munkanélküliek legfőbb problémái abból adódnak, hogy hónapokig, évekig távol marad­nak a munkaerőpiacról. Ismere­teik megkopnak, képességeik tompulnak, munkavállalási haj­landóságuk - a sorozatos kudar­cok miatt - egyre inkább csök­ken. A kieső jövedelem miatt na­gyon nagy arányban vállalnak illegális munkát, sokuk eseté­ben szenvedélybetegségek ala­kulnak ki. Sok esetben a külön­böző ellátások igénybevételére rendezkednek be. * £ VjÍKrt»ti ^iriln fttym A foglalkoztatási közhasznú társaság ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: kiemelten foglal­koznak a női munkanélküliek­kel, hiszen ők is speciális prob­lémákkal küzdenek. Az igazga­tó példaként említette, hogy a nők foglalkoztatási színvonala jóval alacsonyabb az azonos vég­zettséggel rendelkező férfiaké­hoz képest. Tőzsér Zoltán elmondta: a projekt konkrét célkitűzése, hogy Salgótarján térségében 800 fő hátrányos helyzetű em­bert vonjon be a programba, al­ternatív foglalkoztatási szolgál­tatásba való beillesztés keretén belül, s egyéni helyzetüknek megfelelően 240 főt három hó­napon túli munkába helyezzen. A munkába helyezés alapfel­tétele és egyben a projekt továb­bi rövid távú célkitűzése, hogy a résztvevők egyéni, így szemé­lyes szükségletükön és adottsá­gaikon alapuló, fejlesztőele­mekre épülő foglalkoztatási szolgáltatásban részesüljenek. A jelenlegi szolgáltatás kiszé­lesítéséhez, hatékonyságának ja­vításához, valamint a célcsoport szükségleteinek teljes körű fel- térképezése és foglalkoztatható­ságának javítása érdekében szükség van a foglalkoztatás le­hetőségét feltáró, különböző in­formációkkal rendelkező helyi szervezetekkel való intenzív együttműködésre. Ezáltal lehető­ség nyílik arra, hogy a foglalkoz­tatási kht. és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ által párhu­zamosan futó humánerőforrás­fejlesztési operatív programok, valamint a munkaügyi központ, munkáltatókat segítő támogatá­sai egymást kiegészítve tegyék lehetővé a hátrányos helyzetű emberek munkához segítését. A társaság, a városi közgyűlés jóváhagyásával, felajánlást tett a mátrakeresztesi kár enyhítésé­re: május 12-én, csütörtökön a közhasznú társaság alkalmazá­sában álló dolgozók önkéntesei a hasznosi víztározóba befolyó Kövicses-patak medrét tisztítot­ták ki, mintegy két kilométeres szakaszon, ahonnan 185 zsák szemetet szedtek össze. Egy ki­lencfős csoport pedig a faluban 40 köbméter tűzifát segített kivá­logatni a felhalmozott törmelék­ből. A dolgozókat a Nógrád Vo­lán által biztosított járat szállí­totta a helyszínre, az étkezésü­ket pedig arra a napra a Sodexho vállalta. A kht. vezetői Puszta Bélát, Salgótarján polgármesterét tájékoztatták a tartósan munkanélkülieket segítő új program működéséről

Next

/
Thumbnails
Contents