Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-04 / 128. szám

STRAND HOTEL SÖRKERTJE Salgótarján, Tóstrand Nyitva: naponta 13.00-20.00-ig Rendezvények egész nyáron! ■ : i i I'M Kedvező lakossági hitelek. Alacsony kondíciók! Tel.: 32/521-248. ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ Hegedűs Erzsébet Telefon: (32) 416-455 Délelőtt derűs majd erősen U " J felhős idő lesz, este már záporesők is lehetnek. 9lr771215"90100Ö11 05128 $ SUZUKI VITAI Salgótarján, ««WH Rákóczi út 131. AKCIÓS HITELEK! OH önerö, 120 hónap futamidő, M vagy t évig a féléi mi fizetjük. BíS IGNIS GUI, GS 300 000 Ft árelőnnyel. TeLi Qfr-20/9814-542, SUZUKI AZ IPARI PARKBAN Magyarország legnépszerűbb márkájának kereskedői hálózata va­donatúj állomással bővült, a balassagyarmati ipari park területén tegnap átadott Suzuki Ipoly kereskedés és szervizzel. A megnyitón a japán márka magyarországi vezérigazgatója, Toda Kazukisa (ké­pünkön balról az első) és dr. Vas Sándor (balról a második) belföldi kereskedelmi igazgató mellett, jelen volt a cég két tulajdonosa, ügy­vezetője Lévárdi Nándorné (jobbról a második) és Dudok György (jobbról az első) is. TIT-es tisztújítás Salgótarján. A minap tartotta 2005. évi közgyűlését a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesülete. A fő­ként értelmiségieket tömörítő 164 éves múltú szervezet küldöttei megvitatták és elfogadták a szer­vezet szakmai és pénzügyi beszá­molóit, programját és az ötéves ciklus lejártával új elnökséget, va­lamint ellenőrző és számvizsgáló bizottságot választottak. A koráb­bi elnök, dr. Csongrády Béla, vala­mint Ponyi Sándor elnökségi és Telek Zsolt bizottsági tag nem je­löltette magát. Többéves munká­juk elismeréseként mindhárman tárgyjutalomban részesültek. Az új elnök az eddigi alelnök, Kovácsáé Czene Csilla lett Salgó­tarjánból. Az alelnöki funkciót dr. Márton József (St), a koráb­bi bizottsági elnök tölti be. Az elnökség tagja lett dr. Csongrády Béla (St.), dr. Döbrei Tamás (Balassagyarmat), Kiss Sándor (St.), Kovács Miklós (Bgy.), MariányiZsolt (St.), Svecz István (St.) és Végh Gáborné (Szécsény). Az ellenőrző és számvizsgáló bizottság elnöké­nek Kávás Árpádot (Bgy.), tagja­inak Babosán Tibort (Bgy.) Kará­csony Józsefet (St.) Molnár Pétert (St.) és Nagy Melindát (St.) vá­lasztották meg. Városjelkép kerestetik Bár sokan sokfélét mondanak, az mektől fűtött, olykor ironikus szavak, fricskák mögött mégis érződik, ez nagyon fontos. Kell egy méltó, találó, kifejező új jelkép a megyeszékhelynek. Nem mindegy, hogy a Szent Imre-hegy (hívják Pipis-hegynek, Meszesnek is) 12 éve üres betontalapzatán mi és ho­gyan ötvözi, juttatja kifejezésre a legértékesebbet, a maradandót és előremutatót mindabból, amit így hí­vunk: Salgótarján. .Pléh Öcsi” jött, látott, győzött, majd ment. Most az a kérdés mi jöhet a helyére? Hogy a majdani szimbólum ugyanott legyen, ahol korábban Idős Szabó István alkotása állt, részben az indokolja: jól látható, közeli és szép, a város fölé maga­sodó, annak mégis szerves ré­szét alkotó pontja ez Salgótarján­nak. Nyilván a korábbi szerepé­ből is adódóan olyan magaslat, ami vonzza a tekintetet. Egy le­tűnt korszak jelképét, a parti­zánszobrot, (utóbb sokan a mű- alkotás-mivoltát figyelmen kívül hagyva Pléh Öcsinek nevezték, ami sejtteti a hozzá fűződő érzel­meket) 1993-ban bontották el. A betonalap megüresedése, a nem- kívánatossá vált fegyveres alak „távozása” érthetően nem ha­gyott űrt maga után. (Szabó Ist­ván művét 2002-ben a baglyasi szoborparkban helyezték el.) A talapzat beépítésére első­ként hat éve tett kísérletet a köz­gyűlés, de a kapcsolódó pályá­zatát nem támogatták. A város­sá nyilvánítás 80. évfordulójára érkezett javaslatokat pedig nem találták megfelelőnek és az anyagiak is hiányoztak. Művészek, civil szervezetek viszont továbbra is sürgetik a megoldást, a közgyűlés így rá­bólintott egy - elsősorban helyi­ekhez szóló - ötletpályázat meg­hirdetésére. (Folytatás a 3. oldalon) Az olimpiai dobogó legfelsőbb fokán álló francia sportolónak játsszák a német himnuszt! Az amerikai üzletember üzleteljen a piaca egyharmadán! A brit „A nagy könyv” akcióban csak az ő honfitársaiknak a fele vehessen részt! Történjen mindez azért, mert hazájuk kétharmadát a szomszédos országok összefog­va megszállták! A dolog legyen úgymond törvényes, a nemzet­közi joggal harmóniában, is­merje el a Föld minden állama, s még csak az álláspontjukat se vegye figyelembe soha, senki! Fenti nagyhatalmak, ugye, el­képzelhetetlennek tartják, hogy ilyen megtörténhet velük. Közreműködésükkel azonban pontosan ez esett meg Magyar- országgal, éppen ma 85 éve. Mi volt az oka? Csak a felsorolás megtöltene egy könyvtárat, a fontosabbak kiválogatása egy könyvet, úgyhogy nem is érde­mes próbálkozni... Ráadásul a megközelítő igazságot is nehéz kihámozni, mert az éppen ha­talmon lévő rendszer többnyire rányomta bélyegét a kutatások­ra. Aztán lett belőle politikai tő­ke, áldozat a proletár internaci­onalizmus oltárán... Mindenesetre eszembe jut egy, a mai nappal összefüggő, bár jóval későbbi történet. Margó néni egy Losonc mellet­ti faluban élt, s még valamikor a Gyásznap Faragó Zoltán minthogy vásárolni menjen Lo­soncra, s messzire elkerülte még a vasutast i^j^emhOgs a csendőrt. Haláláig alig mozdult ki otthon ró L« a'mi koreltemet'" ték, ✓«'műiden felől összegyűlt csajíád mellett piár csajé néhány öreg magyar kísérte utolsó útjá- ra.Vedig két-háröm emberöltő- ^f-^ÉTkorábbah majdnem'színma- i gyár volpa tálu. Akárcsak/Lo­- SÓIK... " J vi / 'Történt mindez a Nyugat ked:- véne kultúrállamábají, Csehszkte- vákiában. Ami után érdemes eh»- gondolkodni, hogy miminden eáy- hetett meg az első világháború óta à balkáni Jugoszláviában, a ma-,- gyargyűlöletet a politika, a köz- I élet, sőt, az Qktatás szintjére eme- 1 lő Romániában? Ugye, mindenki i hallott történeteket. ' ^ i^öölú/hiHggyarságért adott pofon mindannyu^karfáoxsat- , tan, éljünk határokon inmm vagy túl! Arcunkon çsattan, ae- büntetlen maradhat, védekezni csak azzal lehet, ha másik or­: cánkat is odatartjuk, ahogyan Jé- , zus tanította volt. Akkor talán Ide ezer éven keresztül jöhettek a háborúk, a vallási és etnikai üldöztetések, a szegénység miatt bevándorlók. Érkeztek a török elől menekülve szerbek, horvá- tok, románok. A cár seregei vagy a németek elől futva lengyelek. Szent István korától befogadtuk a német, az olasz, a vallon tele­peseket, jöhettek a kereskedők, a földművesek, az iparosok, a bányászok, később a tőkések. Erdélyben, a Délvidéken, s más országrészekben, meg több vár­megyében is a bevándorlók többségbe kerültek. lefogadtunk. Belefogytunk, -lassú nemzethalál Damok- leszikardja alatt üldögélve néz­zük æNma 85 éve keresztre- feszített magyarság lélekszámá- nak apadását. Ki törődik vele? A művelt Nyög«* *, aligha. Bűnét nem látja, ha m(Ms, a saját vét­keit rçliért ismerneNje? Sokszo­ros többségben vanrfek a kedvez­ményezetted, hallgasson hát a megalázott! Akkor, 85 éve Pártósban a yüztes^öújjséí^imtmt a maga javára, a nut tálán még valahol meg is ért az ember, de a túlzó mértékek szinte felfoghatatla­nok! A magyarokat sújtó igaz­ságtalanságot meg minden ked­vezményezett olyan igazsággá formálja át magának és a külvi­lágnak, amilyet éppen az érde­ke kíván. Ugyan kit hat meg a magyarság, gondja-baja? Az j utódállamokban talán még jól ■ is jön, hogy van egy megnyo- : morított, büntetlenül támadha- : tó, megalázható, bajok esetén ■ bűnbakká tehető, de, ha az ér- ' dekek és a kirakatpolitika úgy : kívánja, előtérbe tolható kisebb­ségük. Tenni mit lehet? Szinte sem- ; mit. A kettős állampolgárság : valamit bizonyára segített vol- : na, de ez már aktuálpolitika, i amivel nem akarok foglalkozni. : Azt meg csak remélem, hogy ; valami az elkövetkezendő évek- • ben változik majd. Talán az ■ unió... Aztán meg szaporodni ; kellene, hogy magyar családok- ; ban magyar gyerekek nevel- ; kedjenek, ha az Úristen úgy ad- J ja, akár heten-nyolcan, tízen... : Nagy erő ám a testvéri össze- ; tartozás! Talán még a lassú ; nemzethalál Damoklesz-kardjá- J nak élét is kicsorbítaná a fejünk : felett... Még valami... Gondolatban el­kezdtem összeállítani a Kárpát- j medencei magyarság ellen elkö­vetett bűnök jegyzőkönyvét. El- : ső helyen, a „Csehszlovákia” fe- ; jezetben Margó néni esete szere- ] pel benne. S valljuk be, az igazi ; nagy' bűnökhöz képest egy po- : fon, egy szétrúgott vesszőkosár j és két csomó retek még a cseké- ; lyebb jelentőségű ügyek közé : tartozik... hatvanas években, a losonci pia­con vett két csomó retket: egy pi­rosat és egy fehéret A zöldség leg- felülre került a kosarában, aztán amikor hazafelé ballagott a faluja felé, szembe jött vele két szlovák (akkor még csehszlovák) csendőr. Az egyik csendőr ránézett a ko­sárra, felhúzta a szemöldökét, az­tán megállította Margó nénit és megkérdezte, hogy magyar-e? Margó néni miért hazudott volna, megmondta hát az igazat. A csendőr erre ráparancsolt, hogy vegye csak a kezébe mind a két csomó retket! Margó néni értett szlovákul, vitatkozni fölös­leges lett volna, fogta hát a zöld­ségeket... .- Ahá! - váltott magyarra a csendőr. - Te vaty matyar faste/ ta! Piros, fehér! Zöld! Valóban: piros retek, fe hé ive­tek, mindkettő zöldjével: /Lo­soncra vezető, poros kis menék- útra visszatért a régi magy^üd­Nem hosszú időre. JVmrgó né­ni akkora prfont kapott, hogy a karjáról $r kösásaft a kezéből meg a két retekcsomót ejtette a földre. /\y^" Ezzel el is intéződöt(a dolog. A csendőrök tovább jároröztek, Margó néni sírt, area égen a po­fontól, de azért összésíEűíÖ a be­vásárlást és hazament. A leckét pedig megtanulta: inkább szükséget szenvedett, nem követi újabb ütés... Nincs I itt megoldás! Törökverő, labanc i kergető, rebellis őseink vére :TTítíTte-kfŰTngsnrár bennünk. He keringene, még'befaçzebben él : nénk meg a szláv tengeç^afran cia rokonság és a germán szóm, széd között... Ma 85 évévalakni jóvátehetet len téjrtént: a földkerekség leg szebb /földrajzi egységet, képezi ■ országát szétszabdalták. Pedig Volt benne minden, amit a ter: y- mészét adhat, s az ember íhég­• L teremthet. Például európai élvo y nalba tartozó -vasút- és telepff ! léshálózat - utóbbi megér még , egy szót. Budapest aránytalan túlsúlyát eredendően az okozza hogy a magyar nagyvárosok többsége, Pozsony, Kassa, Nagy­várad, Arad, Temesvár, Koloz^ ) vár, Brassó -, hogy csatfÏÏJontu sabbakat említsem f a határu /KÚpnyj^kerültek az első világ­háború utánTJÍl^íyik mégsem, az is többnyire vesztett vonzás- körzetéből. Magyarország történelme su rán mindig befogadó ország volt.

Next

/
Thumbnails
Contents