Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-30 / 150. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2005. JÚNIUS 30. CSÜTÖRTÖK Eltűntek, keresik őket A rétsági rendőrkapitányság bűnügyi osztálya eltűnés miatt keresi a képen látható Szájbely Zsolt 18 éves, Rét- ság, Rákóczi út 34. \/\. szám alatti lakost. A fiatalember június 21-én reggel Balassagyarmatra indult a Szent-Györgyi Albert Középiskolába tanévzáróra, onnan azonban már nem érkezett haza. Szüleivel nem közölte, hová ment, ezért édesapja bejelentést tett eltűnéséről. Az eddig felmerült adatok alapján valószínűsíthető, hogy barátnője, Tinyei Brigitta balassagyarmati lakos társaságában tartózkodik valahol az ország területén. Eltűnése előtt fekete színű öltönyt, fehér, rövid ujjú inget és fekete színű alkalmi cipőt viselt. Személyleírása: 180-185 centiméter magas, vékony testalkatú, világosszőke, rövid hajú, szeme színe zöldes. Különleges ismertetőjele: hasának bal oldalán 4-5 centiméter hosszú régi műtéti heg, egyik combján 3-4 centiméteres vízszintes heg, egyik hüvelykujján 2-3 centi- méteres kanyargós vágási heg látható. Ugyancsak a rétsági rendőrkapitányság bűnügyi osztálya (eltűnés miatt) keresi a képen látható Gáspár Lívia 16 éves felsőpetényi lakost. A fiatal lány június 17-én távozott Felsőpetényből a „Margaréta” gyermekotthonból azzal, hogy Karancsság, Palóc út 17. szám alatt lakó édesanyjához megy. Karancsságról június 18-án ismeretlen helyre távozott. Mivel a gyermekotthonba nem tért vissza, onnan bejelentették eltűnését a rétsági rendőrkapitányságon. A kislány személyleírása: 160 centiméter magas, kerek arcú, barna szemű, festett fekete hajú. Utolsó ismert ruházata: fehér nadrág, mélyen kivágott, fekete póló, fehér körömcipő. Keresik még továbbá a képen látható Madegán József 35 éves, Felső- petény, Rákóczi út 22. szám alatti lakost. A férfi június 24-én éjjel 03 óra 30 perckor ismeretlen helyre távozott. Otthonából történő távozásakor azt a kijelentést tette, hogy öngyilkos lesz. Keresése eddig nem vezetett eredményre. Személyleírása: 175 centiméter magas, vékony testalkatú, barna, egyenes haját a homlokába fésülve viseli. Különös ismertető jele: álla alsó részén egy 3-4 centiméter hosszú forradás látható. Utolsó ismert ruházata: fekete farmernadrág, sötétzöld kötött pulóver, szürke, velúr alkalmi cipő, fekete bársonykabát. Amennyiben a képen látható fiatal lányt, fiút vagy férfit felismernék, értesítsék a legközelebbi rendőri szervet, vagy a rétsági rendőrkapitányságot a 35/350- 144 számon. Elutasított határozati javaslat- A Gyurcsány-kormány ismét nemet mondott Nógrád megye, s ezen belül Salgótarján fejlődésére - jelentette ki Becsó Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. A parlament területfejlesztési bizottsága elutasította a Becsó Zsolt, dr. Nagy Andor és Bállá Mihály által jegyzett, „A Nógrád megyei foglalkoztatási feszültségek kezeléséről” szóló határozati javaslatot. Schveiczer K. Salgótarján. A parlament területfejlesztési bizottságának 2005. június 15-i ülésén (amelyen megyénk tíz parlamenti képviselője közül egyedül Becsó Zsolt volt jelen...) 10-8 arányban utasították el a három nógrádi ellenzéki honatya határozati javaslatát.- A szocialisták még abban sem voltak partnerek, hogy a javaslatról egyáltalán tárgyaljon az Országgyűlés. A Gyurcsány-kabinet az erőseket támogatja, a gyengéket bünteti - hangsúlyozta Becsó Zsolt - a fideszes képviselők java? lata ugyanis nem volt egyedülálló.- Precedens értékű volt, hogy a kormány 1093/2004. (IX. 29.) számon a Békés megyei foglalkoztatási feszültségek kezeléséről kormányhatározatot alkotott. A munkahelyek szempontjából jobb helyzetben lévő Békés megyét preferálta a kormány, a nagyon rossz mutatóval rendelkező Nógrádot ellenben nem - fejtette ki a honatya.- A békési szocialista lobby jóval erősebb, mint a nógrádi. Másrészt valószínűleg zavart okozott, hogy ellenzéki képviselők vetették fel a problémát és dolgoztak ki megoldási javaslatot. Pedig - Becsó Zsolt szerint - a fideszes nógrádi képviselők támogattak volna minden olyan szocialista kezdeményezést, amely révén megyénk jobb foglalkoztatási helyzetbe kerülhetne.- Ilyen azonban nem született. Sőt! Kezdeményeztük, hogy salgótarjáni munkahelyteremtésre különítsen el a kormány egymilliárd forintot. Leszavazták... Egyetértettünk azzal, hogy területi integrált szakképző központ jöjjön létre Salgótarjánban. Első körben nem támogatta a kormány a pályázatot.... Válaszokat vártunk az öblösüveggyár több mint érdekes privatizációjával kapcsolatban. Mellébeszélést kaptunk... Kezdeményeztük, hogy a Nógrád megyei foglalkoztatási feszültségek kezeléséről határozat és intézkedési terv szülessen. Ezt is lesöpörték... - fejtette ki az ellenzéki honatya.- Nógrád megyében és Salgótarjánban drámai mértékű a munkanélküliség. A fejlődés érdekében váltásra van szükség - zárta gondolatait Becsó Zsolt. „Igen” azuszndafdiíjításra Küencvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a salgótarjáni uszoda felújításához az Észak-magyarországi Regionális Terület- fejlesztési Tanács, amely tegnap döntött erről. Boldvai László elnökségi tag tegnapi, az MSZP- irodán tartott sajtótájékoztatóján számolt be a részletekről. A területi regionális fejlesztési célelőirányzat (trfc) forrásaira benyújtott munkahelyteremtő pályázatokat és a szennyvízberuházásokhoz kapcsolódó kiegészítő pályázati kérelmeket bírálta el a testület (Több mint négy és fél milliárd forint áll a régió rendelkezésére éves szinten, a benyújtott igények jóval meghaladják ez az összeget) A humán erőforrásokra iskolára, óvodára, egészségügyi intézményekre - szóló pályázatokról a későbbiekben, az augusztus végén tartandó ülésen fognak dönteni. Ennek oka az, hogy olyan nagyszámú pályamunka érkezett a régióból, hogy a feldolgozáshoz még több idő kell, másrészt még lehetőség van továbbiak benyújtására, a határidő ugyanis még nem járt le. Boldvai László kérésére a salgótarjáni uszoda esetében kivételt tett a tanács: a létesítmény felújítását célzó százmilliós forrásigényt kedvezően bírálta el: kilencvenmil- lió forint vissza nem térítendő támogatást ad a százmilliós költségű beruházáshoz, a saját erő tízmillió forint Boldvai László arra is felhívta a figyelmet, régiós szinten, adott esetben, távlati fejlesztési elképzelések birtokában hogyan lehet befolyásolni a pályázat feltételrendszerét A trfc, mint pályázati lehetőség ugyanis igen sokféle címszó alatt fogadhat be pályázatot, s a mindenkori régiós tanácsokra van bízva, hogy a forrás leszűkítése miatt végiggondolják a befogadható címeket és célokat Az első elképzelések között ebben a régióban nem szerepelt sport- szabadidős beruházásokra szóló pályázatok befogadásának lehetősége. Boldvai javaslatára került ez be a feladatok közé. Tiszta környezetünkért! A környezettudatosság erősítése az előrelépés fundamentuma Környezetvédelmi cikksorozatunk befejező részével tiszteljük meg olvasóinkat, akik közül bizonyára sokan észrevették, a megelőző részek bármelyikéből - kimondva vagy kimondatlanul, de - kitetszhetett az ember környezetben betöltött szerepe, környezet- alakító tevékenysége, fe- lelőssége-felelőtlensége. Az ember környezethez való viszonyulása, hozzáállása, tettei környezettudatosságának függvénye. Utóbbi mai állapotára és színvonalára aligha lehetünk büszkék. Ezért is foglalkozunk sorozatzáró írásunkban a környezeti nevelés néhány összefüggésével. Dr. Baráthi Ottó HOVÁlfTT A „HOMO SAPIENS”? Kipufogógázzal szennyezett levegő városaink csomópontjaiban, ipari szennyeződéssel terhelt Ipoly és Zagyva, erősen erodált földterületek a Mátra-alján és a Cserhát szélén, illegális szemétlerakók sokasága az egész megyében. Kutyagumi a játszótéri homokozókban, cigaretta- csikkek garmadája a pihenőhelyeken, parkolókban, nylonzacskók, műanyagflakonok és minden más szemét szanaszét - ut- cákon-tereken. Településeink ízlésromboló kísérő jelenségei, mindennapjaink valósága ez, a 21. sz. elején. Mindez egyben sorozatírásunk előző kilenc részének rövid és elrettentő esszenciája is. Miközben az is nyilvánvaló - hiszen ez is kiderült -, minden jóérzésű ember szeretne tisztább, gondozottabb, szebb településen élni, lett légyen lakóhelye nagyvárosban vagy éppen kisközségben. Sajnos az meg jól látható, tapasztalható és érzékelhető, hogy nem mindenki tesz ezért. Sőt, kijelenthető: a környezettudatos életmód messze nem mindenki sajátja még, a környezetbarát viselkedés és mentalitás meg egyenesen csak kevesek megkülönböztető ismérve. Mert az odáig rendben van, hogy az ember, minthogy környezetében él - használja is azt. Ahogy arról szóltunk is az előzőekben, hol szándékosan rongálja, hol akaratán kívül szeny- nyezi. Sorozatunk egészéből kitűnhetett tehát, hogy a környezet állapotáért, minőségéért ide értve a természeti és az épített környezetet is, kizárólagosan az ember felelős (nem beszélve most a természeti katasztrófákról stb.), aki környezetével kapcsolatban nem viselkedik mindig méltányosan, emberhez méltóan, elég bölcsen. Hol a „homo sapiens”? A KÖRNYEZETI KULTÚRA ALAKITASA Kihalt örökre vagy csak elbu- tult? Vagy van még sok bölcs ember csak nem elég környezettudatos, mert a kor és az érdekei más viselkedést, magatartást kényszerítenek rá? Vagy nem tanulta meg az ember a környezet tiszteletét, a természet szeretetét? Hol kellett volna megtanulnia? Mikor és kitől? Ki a felelős környezeti kultúra kitapintható hiányáért? A mai gyakran környezettudattalan mentalitásért? Az esetenként természetellenes magatartásért? Ilyen és hasonló kérdések merülhetnek fel olvasóinkban, akik követték előző írásainkat. Az alábbiakban igyekszünk ezekre a kérdésekre is választ adni. Az ember nem magányos farkasként éli életét a társadalomban, hanem különböző kisebb- nagyobb közösségekhez tartozóan: a családban, az iskolában, a munkahelyén, a lakóhelyén, a különböző szervezetekben. így evidens, hogy a környezet iránti tisztelet, a természet iránti szeretet, a környezettudatos gondolkodás elsajátítása, a környezeti nevelés is ezekben a közösségekben történhet. Nyilvánvalóan mindegyiknek megvan a sajátos, kitüntetett szerepe, feladata, kötelezettsége. Minden ember gyermekként kezdi életét s - általában és jó esetben - családba születik bele, ezért véleményünk szerint a környezettudatos gondolkodás alapjainak lerakásában kitüntetett szerepe van, kell(ene) legyen a családnak, a gyermekkori szocializációnak. A szülő megtanítja a gyermekét a tisztálkodásra, az öltözködésre, a kulturált étkezésre, a köszönésre, a közösségbe történő beilleszkedésre, a viselkedésre stb. Rendkívül fontos szerepe van a szülői mintának, a viselkedésnek és a mentalitásnak. E komplex szocializációs folyamatnak kellene része legyen a környezettudatos nevelés is. Aminek folytatódnia kell az óvodában, az iskolában s mindazokban a közösségekben, ahol az ember folyamatosan megfordul, ahol később tanul, dolgozik és egyáltalán él és létezik.- Én alapvetően optimista embernek tartom magam. Hiszek abban, hogy az emberek gondolkodása - és a környezet- védelem jelentős mértékben mentalitás, tudati állapot is - jó irányba változtatható. Ehhez mindenkinek hozzá kell tennie a magáét, minden szervezetnek és mindenkinek a maga helyén a saját feladatát kell maradéktalanul ellátnia. Az államnak, az önkormányzatnak, a szakmának, a civil szervezeteknek - nyilatkozza egy helyütt dr. Kecskeméti Sándor környezetvédelmi szakértő. Az előbb vázolt szellemben és folyamatban jutunk el oda, hogy az oktatás, a képzés legalapvetőbb feladata az, hogy az emberek számára közérthetővé tegye, megvilágítsa azt, hogy egyes döntéseinek környezetre ható következményei vannak és, hogy a helyes döntésekhez milyen megoldási módozatok tartoznak. Kiemelten fontos a felnövekvő generáció oktatása, képzése, felvilágosítása a környezet- és természetvédelmi ismeretek, egyáltalán a környezeti kultúra terén, a különböző iskolatípusokban a mindenkori - remélhetően egyre korszerűbb - tantervek bázisán. A KORNYEZETTUDATOSSAG ERŐSÍTÉSE A környezeti kultúra - alapvetően a szocializáción, az óvodai, iskolai nevelésen, oktatáson keresztül történő - alapjainak lerakása utáni lépések a környezettudatosság megteremtésére irányulhatnak. (Még ha a folyamat itt vázolt fázisai - nevelés, kultúra alakítás, tudatosság erősítés - a gyakorlatban soha nem különülnek el egymástól élesen.) Ebben a tömegtájékoztatási eszközök szerepe szinte felbecsülhetetlen. A cél a környezeti, környezet- védelmi jellegű információk számának, terjedelmének, hatékonyságának növelése - a tudati állapot formálása érdekében. A gyakoriság növelésével, a tájékoztatás színvonalának emelésével elő kell segíteni azt, hogy a jelenleg szerény színvonalú - negatív hatásoktól, rossz beidegződésektől sem mentes - környezettudati állapot megváltozzék, és a környezet - mindig beleértve a természeti és az épített környezetet is - értékei, azok védelmének szerepe és jelentősége kerüljenek be a köztudatba és az egyén gondolkodásába. S hogy mit lehet és kell tenni a környezettudatosság erősítése céljából és érdekében? Egy közhellyel válaszolva saját kérdésünkre: nagyon sok mindenkinek, nagyon sok mindent. Terjedelmi korlátok miatt itt csak három kiemelést teszünk:- az iskolarendszerű és iskola- rendszeren kívüli képzésben, oktatásban és nevelésben nagyobb figyelmet kell fordítani a környezeti szemlélet formálására (egészséges életmódra nevelés, személyi higiénia, természet- és környezettisztelet, turisztikai viselkedés, növény- és állatszeretet és -gazdálkodás, kemikáliák szakmai kezelése és így tovább),- erősíteni indokolt a környezetet érintő valamennyi (politikai, társadalmi, központi és helyi) döntés- előkészítésnél a civil szervezetek szereplőivel, a lakosság széles rétegeivel való kommunikációt, demokratizálni szükséges a döntési folyamatot;- széles körű nyilvánosságot indokolt biztosítani a környezet állapota alakulásának folyamatáról, a bekövetkezett károk és felszámolásuk közérdekű okairól, tapasztalatairól. A tennivalók sorát szűkebb és tágabb környezetünk védelme, értékeink megóvása, gyermekeink és unokáink életének biztonságosabbá tétele érdekében vég nélkül folytathatnánk, az előző írásaink alapján bizonyára olvasóinkban is számos ötlet, javaslat és tennivaló is megfogalmazódott. Környezetvédelmi sorozatunk ugyan végétért, de változatlanul azt kérjük, tiszteljenek meg véleményükkel, írjanak nekünk, keressék meg szerkesztőségünket. Abban a reményben köszönünk el olvasóinktól, hogy tettünk néhány lépést közösen egy elviselhetőbb környezet, egy élhetőbb világ felé. Tiszta környezetünkért! című cikksorozatunk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság támogatásával készült.
