Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-30 / 150. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2005. JÚNIUS 30. CSÜTÖRTÖK Eltűntek, keresik őket A rétsági rendőrkapitányság bűn­ügyi osztálya eltűnés miatt keresi a képen látható Szájbely Zsolt 18 éves, Rét- ság, Rákóczi út 34. \/\. szám alatti lakost. A fiatalember jú­nius 21-én reg­gel Balassa­gyarmatra in­dult a Szent-Györgyi Albert Közép­iskolába tanévzáróra, onnan azon­ban már nem érkezett haza. Szüleivel nem közölte, hová ment, ezért édesapja bejelentést tett eltű­néséről. Az eddig felmerült adatok alapján valószínűsíthető, hogy ba­rátnője, Tinyei Brigitta balassagyar­mati lakos társaságában tartózko­dik valahol az ország területén. Eltűnése előtt fekete színű öl­tönyt, fehér, rövid ujjú inget és feke­te színű alkalmi cipőt viselt. Sze­mélyleírása: 180-185 centiméter magas, vékony testalkatú, világos­szőke, rövid hajú, szeme színe zöl­des. Különleges ismertetőjele: ha­sának bal oldalán 4-5 centiméter hosszú régi műtéti heg, egyik comb­ján 3-4 centiméteres vízszintes heg, egyik hüvelykujján 2-3 centi- méteres kanyargós vágási heg lát­ható. Ugyancsak a rétsági rend­őrkapitányság bűnügyi osztá­lya (eltűnés miatt) keresi a képen látható Gáspár Lívia 16 éves felső­petényi lakost. A fiatal lány június 17-én távozott Felsőpetényből a „Margaréta” gyermekotthonból az­zal, hogy Karancsság, Palóc út 17. szám alatt lakó édesanyjához megy. Karancsságról június 18-án isme­retlen helyre távozott. Mivel a gyer­mekotthonba nem tért vissza, on­nan bejelentették eltűnését a rétsá­gi rendőrkapitányságon. A kislány személyleírása: 160 centiméter magas, kerek arcú, bar­na szemű, festett fekete hajú. Utol­só ismert ruházata: fehér nadrág, mélyen kivágott, fekete póló, fehér körömcipő. Keresik még továbbá a képen látha­tó Madegán József 35 éves, Felső- petény, Rákó­czi út 22. szám alatti la­kost. A férfi június 24-én éjjel 03 óra 30 perc­kor ismeretlen helyre távozott. Otthonából történő távozásakor azt a kijelentést tette, hogy öngyil­kos lesz. Keresése eddig nem ve­zetett eredményre. Személyleírása: 175 centiméter magas, vékony testalkatú, barna, egyenes haját a homlokába fésülve viseli. Különös ismertető jele: álla alsó részén egy 3-4 centiméter hosszú forradás látható. Utolsó ismert ruházata: fekete far­mernadrág, sötétzöld kötött pulóver, szürke, velúr alkalmi cipő, fekete bársonykabát. Amennyiben a képen látható fi­atal lányt, fiút vagy férfit felismer­nék, értesítsék a legközelebbi rendőri szervet, vagy a rétsági rendőrkapitányságot a 35/350- 144 számon. Elutasított határozati javaslat- A Gyurcsány-kormány ismét nemet mondott Nógrád me­gye, s ezen belül Salgótarján fejlődésére - jelentette ki Becsó Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képvi­selője. A parlament területfejlesztési bizottsága elutasította a Becsó Zsolt, dr. Nagy Andor és Bállá Mihály által jegyzett, „A Nógrád megyei foglalkoztatási feszültségek kezeléséről” szóló határozati javaslatot. Schveiczer K. Salgótarján. A parlament területfejlesztési bizottságának 2005. június 15-i ülésén (amelyen megyénk tíz parlamenti képviselője kö­zül egyedül Becsó Zsolt volt jelen...) 10-8 arányban utasították el a három nógrádi ellenzéki honatya határozati javaslatát.- A szocialisták még abban sem voltak part­nerek, hogy a javaslatról egyáltalán tárgyaljon az Országgyűlés. A Gyurcsány-kabinet az erő­seket támogatja, a gyengéket bünteti - hangsú­lyozta Becsó Zsolt - a fideszes képviselők java? lata ugyanis nem volt egyedülálló.- Precedens értékű volt, hogy a kormány 1093/2004. (IX. 29.) számon a Békés megyei foglalkoztatási feszültségek kezeléséről kor­mányhatározatot alkotott. A munkahelyek szempontjából jobb helyzetben lévő Békés megyét preferálta a kor­mány, a nagyon rossz mutatóval rendelkező Nógrádot ellenben nem - fejtette ki a honatya.- A békési szocialista lobby jóval erősebb, mint a nógrádi. Másrészt valószínűleg zavart okozott, hogy ellenzéki képviselők vetették fel a problémát és dolgoztak ki megoldási javaslatot. Pedig - Becsó Zsolt szerint - a fideszes nógrádi képviselők támogat­tak volna minden olyan szocialista kezdeményezést, amely révén me­gyénk jobb foglalkoztatási helyzetbe kerülhetne.- Ilyen azonban nem született. Sőt! Kezdeményeztük, hogy salgótar­jáni munkahelyteremtésre különítsen el a kormány egymilliárd forin­tot. Leszavazták... Egyetértettünk azzal, hogy területi integrált szakkép­ző központ jöjjön létre Salgótarjánban. Első körben nem támogatta a kormány a pályázatot.... Válaszokat vártunk az öblösüveggyár több mint érdekes privatizációjával kapcsolatban. Mellébeszélést kaptunk... Kezdeményeztük, hogy a Nógrád megyei foglalkoztatási feszültségek kezeléséről határozat és intézkedési terv szülessen. Ezt is lesöpörték... - fejtette ki az ellenzéki honatya.- Nógrád megyében és Salgótarjánban drámai mértékű a munkanél­küliség. A fejlődés érdekében váltásra van szükség - zárta gondolata­it Becsó Zsolt. „Igen” azuszndafdiíjításra Küencvenmillió forint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújt a salgótarjáni uszoda felújításá­hoz az Észak-magyarországi Regionális Terület- fejlesztési Tanács, amely tegnap döntött erről. Boldvai László elnökségi tag tegnapi, az MSZP- irodán tartott sajtótájékoztatóján számolt be a részletekről. A területi regionális fejlesztési célelőirányzat (trfc) forrá­saira benyújtott munkahelyte­remtő pályázatokat és a szenny­vízberuházásokhoz kapcsolódó kiegészítő pályázati kérelmeket bírálta el a testület (Több mint négy és fél milliárd forint áll a ré­gió rendelkezésére éves szinten, a benyújtott igények jóval meg­haladják ez az összeget) A hu­mán erőforrásokra iskolára, óvodára, egészségügyi intézmé­nyekre - szóló pályázatokról a későbbiekben, az augusztus végén tartandó ülésen fognak dönteni. Ennek oka az, hogy olyan nagyszámú pályamun­ka érkezett a régióból, hogy a feldolgozáshoz még több idő kell, másrészt még lehetőség van továbbiak benyújtására, a határidő ugyanis még nem járt le. Boldvai László kérésére a salgótarjáni uszoda esetében kivételt tett a tanács: a létesítmény felújítását célzó száz­milliós forrásigényt kedvezően bírálta el: kilencvenmil- lió forint vissza nem térítendő támogatást ad a százmil­liós költségű beruházáshoz, a saját erő tízmillió forint Boldvai László arra is felhívta a figyelmet, régiós szinten, adott esetben, távlati fejlesztési elképzelések birtokában hogyan lehet befolyásolni a pályázat feltételrendszerét A trfc, mint pályázati lehetőség ugyanis igen sokféle cím­szó alatt fogadhat be pályázatot, s a mindenkori régiós tanácsokra van bízva, hogy a forrás leszűkítése miatt vé­giggondolják a befogadható címeket és célokat Az első elképzelések között ebben a régióban nem szerepelt sport- szabadidős beruházásokra szóló pályázatok befo­gadásának lehetősége. Boldvai javaslatára került ez be a feladatok közé. Tiszta környezetünkért! A környezettudatosság erősítése az előrelépés fundamentuma Környezetvédelmi cikk­sorozatunk befejező ré­szével tiszteljük meg ol­vasóinkat, akik közül bi­zonyára sokan észrevet­ték, a megelőző részek bármelyikéből - kimond­va vagy kimondatlanul, de - kitetszhetett az em­ber környezetben betöl­tött szerepe, környezet- alakító tevékenysége, fe- lelőssége-felelőtlensége. Az ember környezethez való viszonyulása, hozzá­állása, tettei környezettu­datosságának függvénye. Utóbbi mai állapotára és színvonalára aligha lehe­tünk büszkék. Ezért is foglalkozunk sorozatzáró írásunkban a környezeti nevelés néhány összefüg­gésével. Dr. Baráthi Ottó HOVÁlfTT A „HOMO SAPIENS”? Kipufogógázzal szennyezett levegő városaink csomópontjai­ban, ipari szennyeződéssel ter­helt Ipoly és Zagyva, erősen ero­dált földterületek a Mátra-alján és a Cserhát szélén, illegális sze­métlerakók sokasága az egész megyében. Kutyagumi a játszó­téri homokozókban, cigaretta- csikkek garmadája a pihenőhe­lyeken, parkolókban, nylonzacs­kók, műanyagflakonok és min­den más szemét szanaszét - ut- cákon-tereken. Településeink ízlésromboló kísérő jelenségei, mindennapjaink valósága ez, a 21. sz. elején. Mindez egyben sorozatírá­sunk előző kilenc részének rövid és elrettentő esszenciája is. Mi­közben az is nyilvánvaló - hi­szen ez is kiderült -, minden jó­érzésű ember szeretne tisztább, gondozottabb, szebb településen élni, lett légyen lakóhelye nagy­városban vagy éppen kisközség­ben. Sajnos az meg jól látható, ta­pasztalható és érzékelhető, hogy nem mindenki tesz ezért. Sőt, ki­jelenthető: a környezettudatos életmód messze nem mindenki sajátja még, a környezetbarát vi­selkedés és mentalitás meg egyenesen csak kevesek megkü­lönböztető ismérve. Mert az odáig rendben van, hogy az ember, minthogy kör­nyezetében él - használja is azt. Ahogy arról szóltunk is az elő­zőekben, hol szándékosan ron­gálja, hol akaratán kívül szeny- nyezi. Sorozatunk egészéből ki­tűnhetett tehát, hogy a környe­zet állapotáért, minőségéért ide értve a természeti és az épített környezetet is, kizárólagosan az ember felelős (nem beszélve most a természeti katasztrófák­ról stb.), aki környezetével kap­csolatban nem viselkedik min­dig méltányosan, emberhez méltóan, elég bölcsen. Hol a „homo sapiens”? A KÖRNYEZETI KULTÚRA ALAKITASA Kihalt örökre vagy csak elbu- tult? Vagy van még sok bölcs ember csak nem elég környe­zettudatos, mert a kor és az ér­dekei más viselkedést, magatar­tást kényszerítenek rá? Vagy nem tanulta meg az ember a környezet tiszteletét, a termé­szet szeretetét? Hol kellett volna megtanulnia? Mikor és kitől? Ki a felelős környezeti kultúra ki­tapintható hiányáért? A mai gyakran környezettudattalan mentalitásért? Az esetenként természetellenes magatartá­sért? Ilyen és hasonló kérdések merülhetnek fel olvasóinkban, akik követték előző írásainkat. Az alábbiakban igyekszünk ezekre a kérdésekre is választ adni. Az ember nem magányos far­kasként éli életét a társadalom­ban, hanem különböző kisebb- nagyobb közösségekhez tartozó­an: a családban, az iskolában, a munkahelyén, a lakóhelyén, a különböző szervezetekben. így evidens, hogy a környezet iránti tisztelet, a természet iránti sze­retet, a környezettudatos gondol­kodás elsajátítása, a környezeti nevelés is ezekben a közössé­gekben történhet. Nyilvánvaló­an mindegyiknek megvan a sa­játos, kitüntetett szerepe, felada­ta, kötelezettsége. Minden ember gyermekként kezdi életét s - általában és jó esetben - családba születik be­le, ezért véleményünk szerint a környezettudatos gondolkodás alapjainak lerakásában kitün­tetett szerepe van, kell(ene) le­gyen a családnak, a gyermek­kori szocializációnak. A szülő megtanítja a gyermekét a tisz­tálkodásra, az öltözködésre, a kulturált étkezésre, a köszönés­re, a közösségbe történő beil­leszkedésre, a viselkedésre stb. Rendkívül fontos szerepe van a szülői mintának, a viselkedés­nek és a mentalitásnak. E komplex szocializációs folya­matnak kellene része legyen a környezettudatos nevelés is. Aminek folytatódnia kell az óvodában, az iskolában s mind­azokban a közösségekben, ahol az ember folyamatosan megfor­dul, ahol később tanul, dolgozik és egyáltalán él és létezik.- Én alapvetően optimista embernek tartom magam. Hi­szek abban, hogy az emberek gondolkodása - és a környezet- védelem jelentős mértékben mentalitás, tudati állapot is - jó irányba változtatható. Ehhez mindenkinek hozzá kell tennie a magáét, minden szervezetnek és mindenkinek a maga helyén a saját feladatát kell maradékta­lanul ellátnia. Az államnak, az önkormányzatnak, a szakmá­nak, a civil szervezeteknek - nyilatkozza egy helyütt dr. Kecs­keméti Sándor környezetvédel­mi szakértő. Az előbb vázolt szellemben és folyamatban jutunk el oda, hogy az oktatás, a képzés legalapve­tőbb feladata az, hogy az embe­rek számára közérthetővé tegye, megvilágítsa azt, hogy egyes döntéseinek környezetre ható következményei vannak és, hogy a helyes döntésekhez mi­lyen megoldási módozatok tar­toznak. Kiemelten fontos a fel­növekvő generáció oktatása, képzése, felvilágosítása a kör­nyezet- és természetvédelmi is­meretek, egyáltalán a környeze­ti kultúra terén, a különböző is­kolatípusokban a mindenkori - remélhetően egyre korszerűbb - tantervek bázisán. A KORNYEZETTUDATOSSAG ERŐSÍTÉSE A környezeti kultúra - alap­vetően a szocializáción, az óvo­dai, iskolai nevelésen, oktatá­son keresztül történő - alapjai­nak lerakása utáni lépések a környezettudatosság megte­remtésére irányulhatnak. (Még ha a folyamat itt vázolt fázisai - nevelés, kultúra alakítás, tuda­tosság erősítés - a gyakorlatban soha nem különülnek el egy­mástól élesen.) Ebben a tömeg­tájékoztatási eszközök szerepe szinte felbecsülhetetlen. A cél a környezeti, környezet- védelmi jellegű információk számának, terjedelmének, ha­tékonyságának növelése - a tu­dati állapot formálása érdeké­ben. A gyakoriság növelésével, a tájékoztatás színvonalának emelésével elő kell segíteni azt, hogy a jelenleg szerény színvo­nalú - negatív hatásoktól, rossz beidegződésektől sem mentes - környezettudati állapot megvál­tozzék, és a környezet - mindig beleértve a természeti és az épí­tett környezetet is - értékei, azok védelmének szerepe és je­lentősége kerüljenek be a köz­tudatba és az egyén gondolko­dásába. S hogy mit lehet és kell tenni a környezettudatosság erősítése céljából és érdekében? Egy köz­hellyel válaszolva saját kérdé­sünkre: nagyon sok mindenki­nek, nagyon sok mindent. Terje­delmi korlátok miatt itt csak há­rom kiemelést teszünk:- az iskolarendszerű és iskola- rendszeren kívüli képzésben, oktatásban és nevelésben na­gyobb figyelmet kell fordítani a környezeti szemlélet formálásá­ra (egészséges életmódra neve­lés, személyi higiénia, termé­szet- és környezettisztelet, tu­risztikai viselkedés, növény- és állatszeretet és -gazdálkodás, ke­mikáliák szakmai kezelése és így tovább),- erősíteni indokolt a környe­zetet érintő valamennyi (politi­kai, társadalmi, központi és he­lyi) döntés- előkészítésnél a civil szervezetek szereplőivel, a la­kosság széles rétegeivel való kommunikációt, demokratizálni szükséges a döntési folyamatot;- széles körű nyilvánosságot indokolt biztosítani a környezet állapota alakulásának folyama­táról, a bekövetkezett károk és felszámolásuk közérdekű okai­ról, tapasztalatairól. A tennivalók sorát szűkebb és tágabb környezetünk védelme, értékeink megóvása, gyermeke­ink és unokáink életének bizton­ságosabbá tétele érdekében vég nélkül folytathatnánk, az előző írásaink alapján bizonyára olva­sóinkban is számos ötlet, javas­lat és tennivaló is megfogalmazó­dott. Környezetvédelmi soroza­tunk ugyan végétért, de változat­lanul azt kérjük, tiszteljenek meg véleményükkel, írjanak nekünk, keressék meg szerkesztőségün­ket. Abban a reményben köszö­nünk el olvasóinktól, hogy tet­tünk néhány lépést közösen egy elviselhetőbb környezet, egy élhe­tőbb világ felé. Tiszta környezetünkért! című cikksorozatunk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság támogatásával készült.

Next

/
Thumbnails
Contents