Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-27 / 147. szám
4 2005. JÚNIUS 27., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE A jogok védelméről és pénztárcánk őrzéséről Nyugdíjas fogyasztóvédelmi konferencia Salgótarjánban A fogyasztóvédelem és a nyugdíjasok volt a témája annak a konferenciának, amelyen az észak-magyarországi régió nyugdíjastagságú civil szervezeteinek képviselői vettek részt. A tanácskozást a Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Nógrád megyei képviselet rendezte Salgótarjánban az elmúlt hét végén. Ozsvárlstvánné, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a legsérülékenyebb fogyasztó a nyugdíjas. Nehezen igazodik el a törvények, a rendeletek útvesztőjében, többségük nem ismeri, hogy milyen jogok illetik meg őt, mint fogyasztót Azért, hogy a szükséges információk eljussanak a nyugdíjasokhoz, sokat tehetnek az érdekvédő civil szervezetek és ebben a régiók növekvő szerepére hívta fel a figyelmet Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Nógrád Megyei Szervezetének elnöke, Tari Ottó ezt a gondolatsort folytatta bevezető előadásában. Többek között elmondotta, 1997-ben jelentős változás állt be a fogyasztóvédelmi munkában, amikor az Országgyűlés elfogadta a fogyasztóvédelmi törvényt. A fogyasztóvédelem lényege, hogy a törvényben rögzített jogok érvényesüljenek a gyakorlatban. Az alapjogok legfontosabbjaként említette a fogyasztók információhoz való jogát, rendszeres, közérthető tájékoztatását. Kiemelte a civil szervezetek, a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek szerepét ebben a munkában és azt, hogy közülük egyre több vállalkozik erre. A továbbiakban Dietz Gusztáváé dr, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Pénzügyi Szakértői Bizottságának elnöke, a fogyasztókat leginkább érintő kérdésekről szólt. Többek között a termékek és szolgáltatások, közte a közüzemi szolgáltatások szavatosságáról, a jótállásról, a mindennapi pénzügyek intézéséről és arról is, hol kereshetik panaszuk megnyugtató rendezését a fogyasztók. Mint mondotta, a fogyasztóvédelem körülményei jelentősen megváltoztak az elmúlt időszakban. Korábban ugyanis az állam kötelező erővel többnyire kikényszerítette a fogyasztók védelmét. Ma a vásárlókat fel kell készítem arra, hogy megvédjék maguk és környezetük érdekeit, hiszen nincs mögöttük a gondoskodó állam és hiányzik a szolidaritás, az alapvető fogyasztói magatartás is. Ezt követően hasznos, gyakorlati tennivalók egész sorát adta közre az előadó. A fogyasztónak csak hibátlan árut kell megvennie, csak hibátlanul elvégzett munkát kell kifizetnie. Az árunak pedig meg kell felel nie rendeltetésének, nem lehet veszélyes a fogyasztóra. Elmondta azt is, a fogyasztói panaszok orvoslására ma már több lehetőség kínálkozik. Ha a szóbeli megegyezés, a panaszkönyv, a jegyzőkönyv nem hoz eredményt, jöhet az állami hatóság, majd a bíróság. Külön szólt a fogyasztói jogérvényesítés alternatív formájáról, az 1999 óta létező és ma már minden megyében működő békéltető testületekről. Ezek a panaszos bejelentésére indítanak eljárást és a feleket meghallgatva hozhatnak kötelező érvényű határozatot. Mint kiderült, Nógrád megyében öt éve működik a testület Salgótarjánban az Alkotmány út 9. sz. alatt. Találóan jegyezte meg az előadó, mi magunk vagyunk jogaink védelmezői, pénztárcánk őrzői. Az előadás külön szólt arról, hogy mi változott uniós csatlakozásunk óta. Időben megtörtént a jogharmonizáció a fogyasztóvédelemben is. Az Európai Unió garantálja a termékek és szolgáltatások - így a magyar termékek és szolgáltatások - szabad áramlását. Ez piacot, de ugyanakkor versenyt is jelent a fogyasztókért. A vásárló pedig azt az árut veszi meg, azt a szolgáltatást veszi igénybe, amelynél a minőség és az ár összhangban van, elfogadható számára. Az előadást követően konkrét kérdésekre konkrét válaszok következtek az olcsó árukról, az akciósán hirdetett termékek áráról, az árak és a jövedelmek közötti arányról, a tisztességtelen haszonról, a szolgáltatási szerződések betartásáról, valamint a vásárlói panaszok intézésének mindennapi gyakorlatáról. Dr. Pálfy Gyula, a NYOK Közigazgatási Bizottságának elnöke elismeréssel szólt arról, hogy egyre nagyobb figyelem fordul a fogyasztóvédelemre. Szükségesnek mondta, hogy a nyugdíjasokat képviselő civil szervezetek szakértői csoportokat hozzanak létre a nyugdíjasok tájékoztatására, jogaik megismerésére. Több helyen, így Egerben már működnek ilyen csoportok. Majd a fogyasztó- és a környezetvédelem összefüggéseit taglalta, ugyanis az ivóvíz, a talaj, a levegő, egyszóval: az egész emberi környezet is védelemre szorul, hiszen ma még meglehetősen pazarlóan bánunk értékeinkkel. A NYOK'ezért országos mozgalmat indít az emberi környezet, lakóhelyünk védelmére. Balassagyarmat. Június 25-én nyitotta meg kapuit a régi Suzuki-autószalon helyén a Motor-Speciái Kft. Lévárdi Nándor ügyvezető elmondta: a mintegy 30 millió forintos beruházás során, a Karancs Épker Kft. kivitelező munkájának köszönhetően közel 300 négyzetméteres lett az üzletrész és szerviz, ahol új és használt Suzuki motorokat adnak el és javítanak, illetve motoros ruházati cikkeket is árusítanak. Motorszalon nyílt Tiszta környezetünkért! Megyénk talajviszonyai meglehetősen kedvezőtlenek Általános értelemben a környezet fogalmába minden beletartozik, ami az embert körülveszi. Az így meghatározott környezet elemei természetesen nem egyformán fontosak számunkra. A sok természeti tényező közül csupán néhány az, amely az élőlények létfeltételeit potenciálisan meghatározza. Környezetvédelmi sorozatunkban - amelynek immár hetedik darabját nyújtjuk át olvasóinknak - eddig a vízzel és a levegővel foglalkoztunk behatóbban, az alábbiakban pedig a talajviszonyokat tesszük vizsgálódás tárgyává, Nógrád megye mellett az észak-magyarországi régióra is figyelemmel. Jellemzők és összetevők A talajról sok tapasztalati ismerettel bírhat az ember, például tudhatja, hogy a talaj a bioszféra része, a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. A talaj keletkezése során fizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatok eredményeként a kőzetek felaprózódnak, miközben a víz és a szerves anyagok főleg mikrobiológiai módon a talajt „éretté” teszik. Az is közismert, hogy a talajban szilárd, cseppfolyós és légnemű anyagok találhatók, így fizikai, kémiai és biológiai folyamatok bonyolult rendszerének állandó színhelye. Már a fenti néhány mondatból is kitűnhet, a talajnak számos jellemzője és még több összetevője van, amelyekről itt csak címszavakban tehetek említést. így például, hogy a talajok szemcse nagyságuk szerint jól láthatóan tartalmaznak kavicsot, homokot, port, iszapot, agyagot és humuszt, mely utóbbi a talaj termékenységének egyik fontos fundamentuma. De különböznek például kapillaritásuk, vízkapacitásuk, hőmérsékletük szerint is. Fontosak a talaj természetes ásványi anyagai, melyek közül a legismertebbek talán a nátrium, a kálium, a kalcium, a foszfor, a fluor, a cink vagy az arzén. Szennyező és károsító tényezők Számos szennyező anyag károsítja a talajt, amelyek teljes körű felsorolása itt nem lehetséges. Először az ásványi anyagokat érdemes megemlíteni, amelyek részben közvetlenül kerülnek a talajba, részben pedig az ipar és a közlekedés szennyező forrásaiból először a levegőbe jutnak, majd a részecskék ülepedése és a csapadék kimosó hatása következtében a talajra. Utóbbi úton szennyeződik a talaj egyes kohók környezetében fluorral vagy ólommal, arzénnal. Közismert, hogy a benzinüzemű gépkocsik kipufogó gázaiból ólom jut a talajba. Jelentős hazánkban a mező- gazdasági tevékenységből eredő talaj szennyezés. Ezen belül is a talajjavításra, a talajfertőtlenítésre és a növényi kártevők ellen felhasznált hatóanyagok károsítják a talajt, amelynek következtében például arzén, higany és réztartalmú készítmények juthatnak a talajba. Az utóbbi években szerencsére csökkent ezen szennyezők mennyisége. Korábban nagyobb mértékű volt a talaj ásványolaj eredetű szennyezése. Ma is jelentős még a hulladékokból és a hulladékkezelésből eredő talajszennyezés. A fekália, a házi szennyvíz és a szennyvíziszap elhelyezésénél baktériumok fertőzik a talajt. Ugyanakkor a talaj és a környezet közötti egyensúly megbontása olyan emberi beavatkozások révén is létrejöhet, amelyek nem szennyezés eredetűek, mint például a talajerózió és a talajok másodlagos szikesedése, mely utóbbit az öntözővízben oldott sók okozzák. Ennek során - rosszabb esetben - a növényzet jelentős pusztulása következhet be. Mindezekről a következőkben régiónk és megyénk viszonylatában szólunk röviden, ám konkrétan is. Változatos viszonyaink A hagyományos és biztonságos szántóföldi művelésre a talaj és domborzati viszonyok alapján Nógrádban a mezőgazdasági területek fele sem igazán alkalmas. Összességében a megyében a lejtőviszonyok, az erózió és az eliszaposodás következtében a terület igen jelentős része igényli a meliorációs beavatkozást, a meglévő talajértékek megtartását, illetve javítását. Az un. talajdegradációs folyamatok közül Nógrád megyére jellemző a talajerózió. Környezetvédelmi szempontból azért kell különös gondot fordítani a folyamatra, mert a talajjal együtt a benne lévő tápanyagok és a herbici- dek is mozognak, s bekerülhetnek a felszíni vagy felszín alatti vizekbe, s előbb-utóbb a táplálékláncba. A megyében az erősen erodált terület nagysága mintegy 63 ezer ha, amely a megye összes földterületének (254 ezer ha) közel 25%-a. Közepesen erodált a megyében 59 ezer ha (23,2%), a gyengén erodált terület nagysága 25 ezer ha, mely az öszszes terület 9,8%-a. A megye talajviszonyai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. A talajadottságok egyik jellemzője a savanyú kémhatású, gyenge termőképességű területek kiterjedése. A talaj termékenységét csökkentő degra- dációs folyamat a talajsavanyodás is jelentős területeken tapasztalható. Régiós támogatások A régió több mint felén különféle barna erdőtalajok (agyagbe- mosódásos, Ramann-féle és csernozjom) találhatók. A terület mintegy háromnegyed része lényegében kedvező a szántóföldi növények termesztésére. A talajok közel 40%-a 200-400 t/ha szerves anyagot tartalmaz, ami azok jó termőképességére utal. A talajtípusokból adódóan a terület talajainak 60-65%-a gyengén savanyú. Meszezéssel minden szántóföldi és kertészeti növény termeszthető. Erősen savanyú talaj az összterület 20%-a. Az erősen savanyút talajok elsősorban BAZ megyére jellemzők, ahol korlátozott a termeszthető növényfajok száma. A régió talajainak erózióra való érzékenysége megyénként különböző: az erodált területek nagyobb része azonban egyértelműen Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékbe esik. A régió déli, alföldi területei egyáltalán nem erodáltak, a hegységekben magas az erdősültségi %, ami jó ellenszere a talajok eróziójának. A víz mint korlátozó tényező jelentkezik a biomassza előállítás során. Ezért szükséges ismerni a régió talajainak vízgazdálkodási tulajdonságait. Természetvédelmi szempontból az érzékeny területek besorolása miatt érdemes megemlíteni a régió belvízérzékenységét. Komolyabb belvízveszély csak a Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Mezőkövesdi, Hevesi és Salgótarjáni kistérségben van. Talajtani szempontból a területek mintegy 40%-a a közepesen belvízveszélyes körzetekhez tartozik. A belvízérzékenység időjárástól, talajműveléstől függően jelenthet aktuális belvizet. A védelem fegyverei A változatos domborzati adottságok és lejtőviszonyok, valamint az erős szabdaltság következtében - ahogy az a következő táblázatból látható - igen nagy terület veszélyeztetett eróziós kártétel által, és ez a vízmosásos területek számának növekedését eredményezi. A táblázat adatai önmagukért beszélnek: mi nógrádiak vagyunk a régióban a legrosszabb helyzetben, relatíve a legnagyobb területen erodáltak talajaink. De, hogy valamivel jobbat is mondjunk környékünkről: a Medves-vidék talajtakarója rendkívül változatos. A dombok és hegyek domináló talaja az agyagbe- mosódásos barna erdőtalaj. Emellett a bazaltterületeken fekete nyiroktalaj található. A mélyen fekvő völgyek löszfoltokat is tartalmaznak, amelyeken szintén barna erdőtalaj jött létre. Azok a területek, ahol barna és rozsdabarna erdőtalaj jött létre, kiváló termőképessé- gűek. Ám a nagymértékű erózió következtében a jó termőképességgel rendelkező talajok is veszélybe kerültek. A felső termőréteg folyamatos pusztulása a termésátlagok egyre nagyobb mértékű csökkenéséhez vezetett. Ezt a hiányt megfelelő trágyázással sem lehet már pótolni. Ahhoz, hogy az eróziós hatás mértékét csökkenteni tudják - a talajvédelem viszonylag hatékony fegyvereként - erdősávokat és vetésforgókat hoztak létre. Ezek megfelelő szinten védik a talajt. Mezőgazdasági szempontból kiemelhető a gyep- sávok és takarmánynövények pásztáinak alkalma- zása, melyek védőhatást jelentenek a felső termőréteg számára. A korábban lezajló erdőpusztításokat is megpróbálták visszaszorítani a cél elérése érdekében. Ez sikerült is, hiszen mára a meredek lejtők fásítása megindult. Amint a fentiekből kitűnhet a talaj - és most elsősorban a termőtalajra és a termőterületekre gondolok - szennyezésének ezer oka is van, miközben a védelem fegyverarzenálja nem túl gazdag. Sokkal több odafigyeléssel, környezetkímélő magatartással, a természet iránti elkötelezettségünk növelésével azonban a védekezés fegyverzetét is hatékonyabbá lehet és kell is tenni. Létünk forog kockán: a huszonnegyedik órában vagyunk! ■ Dr. Baráthi Ottó Tiszta környezetünkért! című cikksorozatunk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság támogatásával készül Megyék Erősen Közepesen Gyengén Összesen Erodált 1000 ha Nógrád 63 59 25 147 Heves 19 39 29 87 B-A-Z 54 116 54 224 Összesen 136 214 108 458 Országos 554 885 838 2297
