Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-25 / 146. szám
g 2005. JÚNIUS 25., SZOMBAT VILÁGTÜKÖR KatonSÍ temető Lengyelországból is érkeztek zarándokok az ukrajnai Lembergben, a Licsakivi temetőben felújított lengyel katonai sírokhoz, amelyek péntek óta látogathatók. A két ország közötti új stratégiai partnerség keretében Viktor Juscsenko ukrán és Aleksander Kwasniewski lengyel elnök nyitotta meg az emlékhelyet, amely a két nemzet egymásra találását és rendszerváltozás utáni barátságát jelképezi. Szétverték a határzárat KELEBiA A piaci árusok egyszerű megélhetési csempészek A szerb csendőrség szétverte péntek délután a piaci árusok útblokádját a kelebiai határátkelőnél. Helyszíni beszámolók szerint csaknem százötven csendőr - a rendőrség különlegesen kiképezett osztagának tagjai - nekirontott a kelebiai határátkelőt eltorlaszoló mintegy kétszáz tüntetőnek és áttörte a kordont. A tüntetők azonban nem távoztak el azonnal a helyszínről, közvetlenül a határátkelőhöz vezető főút két oldalán várakoztak? A rendőrség előállított néhány tiltakozót, a belgrádi sajtó egy sérültről tud. Ezt megelőzően a szerb határellenőrzők péntek délelőtt negyed 9-kor lezárták a tompái közúti határátkelő másik oldalán lévő Kelebia határátkelő- helyet. Sem a személy-, sem a teherforgalmat nem engedték be Szerbiába - tájékoztatott a helyzetről Kovács Iván alezredes, a határőrség szóvivője. A határ- állomáshoz vezető út szinte teljesen kihalt volt, csak egy-két kamion álldogált a pihenőhelyeken. A tompái kamionterminál szinte teljesen megtelt. A zömében szerb sofőrök árnyékos helyekre húzódtak. A túloldalról még a bicikliseket is visszairányították. A magyar határőrök ezért már jóval a tompái határátkelő előtt átirányították a forgalmat Röszke, illetve Bácsalmás felé. Röszkénél a kamionosok- hak tegnap délelőtt már 3 órát kellett várakozniuk a kilépésre. Habár a tüntetőkről mindenhol azt mondják, hogy piaci árusok, nem kell hétköznapi kofákra gondolnunk. Tulajdonképpen egyszerű csempészek, akik átjárnak Magyarországra, a határ közelében bevásárolnak a nagy szupermarketekben. Ötvenezer forint feletti vásárlás esetén a határon áfa-visszatérítést kérhetnek és kapnak. Utána a szabadkai és más piacokon háromszoros áron kínálják a Szegeden vagy Baján vásárolt portékát. Ez a fajta bevásárlóturizmus még a milosevici rezsim idején vált legális megélhetési formává Szerbiában. Ezt szeretné most felszámolni a belgrádi kormány. Mivel azonban a csempészek nem tudják igazolni portékájuk eredetét, az új, adótarifákat is nyilvántartó pénztárgépeket sem tudják használni rendeltetésszerűen. ■ Tapodi K.-Szabó P. A. Kibukhat a kormányból az utolsó bolgár cár A tagállamok többsége támogatja az EU-reformot Új parlamentet választ ma Bulgária. A háromillió-hétszázezer választópolgár ezzel arról is dönt, hogy ki vezesse be a balkáni országot a tervek szerint 2007-ben az Európai Unióba. A szavazások legnagyobb vesztese a cár lehet: Bulgária utolsó koronás államfője, II. Szimeon hatévesen, 1943-ban lépett trónra. Nem sokáig uralkodhatott: három esztendőre rá a kommunisták elkergették, s csak 2001-ben térhetett vissza száműzetéséből Szimeon Szakszko- burggotszkiként a miniszter- elnöki pozícióba. (Vezetéknevét a Szász-Coburg-Gotha-Koháry hercegi család leszármazottjaként választotta. legyezzük meg: Valaha ő volt a bolgár cár a magyar ág nem vér szerinti.) A közvélemény-kutatások adatai szerint népszerűsége annak ellenére csökkent, hogy az országot bekormányozta a NATO-ba, s eljuttatta az Európai Unió küszöbére is. Bár az is igaz, hogy a csatlakozás a közösség válsága miatt halasztást szenvedhet, így a kialakult helyzet legnagyobb vesztese Bukarest mellett Szófia lehet. Miközben Bulgáriában a leggazdagabbak díszes villákban tengődnek és elegáns Mercede- sekkel flangálnak, az átlagjövedelem mindössze kilencszáz- harminc euró (mintegy kétszáz- harmincezer forint) - évente. Bulgária fordulatra vágyik. A szocialisták népszerűsége harminchat százalék. Todor Zsivkov egykori kommunista pártjának örökösei ígérik, hogy visszaszorítják a korrupciót (amelyben mellesleg élen járnak), megkurtítják a közkiadásokat, kétszáznegyvenezer új álláshellyel csökkentik a munkanélküliséget, emelik a nyugdíjat. Szimeon È Nemzeti Mozgalma (NDS) ezzel I szemben huszonegy százalék- = ban reménykedhet. ■ Gyulay Zoltán Üdvözölte Tony Blair brüsszeli kijelentéseit Villepin francia miniszterelnök, hozzátéve: az Európai Unió reformját illetően tetteket vár Londontól. A brit kormányfő előző nap azt mondta, nem „ejteni” akarja az EU-t, hanem rendeltetésének megfelelően használni, a polgárok életének jobbítása érdekében. Európa új „erős embere” szerint nem az unió szervezeti kérdéseivel kellene bíbelődni, hanem a közösség korszerűsítésével. Az Európai Parlament előtt Tony Blair világossá tette, hogy a versenyképességet nemcsak gazdasági és kereskedelmi, hanem biztonsági és társadalmi értelemben is gondolja. E megújítási igény összefüggésében a brit miniszterelnök az unió költségvetését jól használható eszköznek szeretné látni. „Előttem egyetlen brit vezető sem mondta, hogy hajlandó az asztalra tenni az angol visszatérítést. Azt sem mondtam soha, hogy le akarnám gyilkolni a közös mezőgazdasági politikát, vagy hogy egyik pillanatról a másikra kívánnám megváltoztatni azt” - hárította el Tony Blair az erőszakosság, az önzés és a nagyhatalmi gőg gyakran megfogalmazott vádját. Programbeszédét szinte minden europarlamenti politikai csoport elismeréssel fogadta. A szocialistákat vezető Martin Schulz azonban emlékeztette Tony Blairt: nem elég bírálni az unió hagyományos értékrendjének védelmezőit. Pontosan mondja meg, mit akar azzal a közösségi költségvetéssel, amely éppen miatta is csupán az unió gazdagságának egyetlen százaléka. ■ Róka Zsuzsa, Brüsszel A lengyel elnök segítene ALEKSANDER KWASNIEWSKI kész segítséget nyújtani a brit kormányfőnek az EU megreformálásához. A lengyel államfő Tony Blair beszédére reagált, amelyet az EU következő soros elnöki tisztét betöltő Nagy- Britannia kormányfőiéként mondott el az Európai Parlamentben. Nyilatkozatában Kwasniewski „európai szolidaritást” is sürgetett az alapok elosztásában. A pápa első hivatalos útja az olasz államfőnél példamutatóak az olasz-va- tikáni kapcsolatok, mindkét fél elégedett az együttműködést szabályozó lateránl szerződéssel - erősítette meg XVI. Benedek pénteken az olasz államfőnél, Carlo Azeglio Ciampinál. A pápa első „hivatalos külföldi útja” Olaszországba vezetett. Izrael megkétszerezi a zsidó telepesek számát tervet dolgozott ki az izraeli agrárminisztérium a zsidó telepesek számának megkétszerezésére Ciszjordániában. Benjámin Rom szóvivő szerint az a cél, hogy egy év alatt ötven százalékkal, majd ezt követően a kétszeresére növeljék a 21 ciszjordániai zsidó település lakosságát. Káoszt okozott a görög közlekedési sztrájk EZREK KÉNYSZERÜLTEK gyalogolni vagy taxit igénybe venni a munkába menetelhez tegnap Athénban. Számos bank és hivatal is zárva maradt, a tömegközlekedési járművek nem közlekedtek. Görögország legnagyobb szakszervezete hirdetett sztrájkot, a munkabeszüntetés a turistákat is érintette. Újjáépítik a lerombolt tévétornyot MEGKEZDŐDTEK a NATO 1999. évi légi hadjáratában lebombázott belgrádi tévétorony helyreállítási munkálatai. A 203 méter magas tornyot 1965-ben építették, és sokáig a modern szerb építészet büszkeségeként tartották számon. A pápához fordul az MPSZ Egyházfők bevonásával fogalmazza meg az erdélyi Magyar Polgári Szövetség azt a levelet, amelyet XVI. Benedek pápához juttatnak el. Az MPSZ azt kéri a katolikus egyházfőtől, nyújtson segítséget az erdélyi magyarság autonómiájának kivívásához. Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke szerint az autonómia békét jelent, ami a pápának is érdeke. A Magyar Polgári Szövetségnek nem ez az első kísérlete, hogy a Vatikánt bevonja az ön- rendelkezésért vívott harcba. Két éve Szász Jenő országos MPSZ-elnök kért kihallgatást II. János Páltól, akkor a trianoni döntés felülvizsgálatát szerették volna elérni. Trianon orvoslása az MPSZ értelmezésében azt jelenti, hogy a román állam biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek alkalmazásával erdélyi honfitársaink megmaradhatnak magyarnak a szülőföldjükön. ■ Lukács János, Kolozsvár A hősi vízlépcső ügye nem csak nemzeti kérdés Csak kevesen értik földrészünkön a közép-európai kisebbségi problémákat és azok történelmi gyökereit - mondta Sólyom László. A megválasztott köztársasági elnökkel a pozsonyi magyar Új Szó és a szlovák SME című lap készített interjút. „Nem hiszem, hogy a szlovák és a magyar nemzeti érdekek eleve g ellentétesek egymással” - fogai- 5 mázott Sólyom László. Mint | mondta, az alkotmány előírja, J hogy az államfő köteles elősegí-1 teni a határain kívül élő magyarok kapcsolattartását az anyaországgal. „Ezt az alkotmányos kötelességet nagyon komolyan fogom venni.” A magyar-szlovák viszonyban sok vihart kavaró kedvezménytörvényről kijelentette: egyes szomszédos államok magatartásában „jogilag indokolatlan, politikailag túl heves és ellenséges reakciók fordultak elő”. Sólyom László a kettős állampolgársággal kapcsolatban érthetőnek nevezte, hogy a határon túli magyarok kitartanak követelésük mellett. Az államfőt Frantisek Miklosko Budapesten elhangzott bocsánatkéréséről is faggatták. A szlovák kereszténydemokrata politikus két hete Budapesten az Adalbert-díj átvételekor a saját nevében vállalkozott arra, amitől a szlovák politika elzárkózik: bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború utáni sérelmeiért, azért a jogfosztásért, amelyet a Benes-dekrétumok törvényesítettek. „Amit a szlovák politikus A megválasztott köztársasági elnök mondott, azt nagyon komolyan kell venni, és erre ugyanilyen komolysággal és őszinteséggel reagálhatunk” - mondta Sólyom László. A két ország között sok éve fennálló „hősi kérdésre”, a hágai ítélet végrehajtására is kitérve elmondta: bántja, hogy az ügy holtpontra jutott. Ám ennek egyik oka az, hogy a hágai nemzetközi bíróság „a problémát meg nem oldó, salamoni ítéletet hozott. A tárgyalásokat azonban folytatni kell, és végre kell hajtani az ítéletet”. Ennek fontos eleme, hogy elegendő víz jusson a Duna régi medrébe. Magyarország nem építi fel a dunai vízlépcső alsó fokozatát, amire a hágai ítélet sem kötelezi. Ellenkezőleg: az ítélet kimondja, hogy „a nagymarosit nem kell felépíteni, a bősit nem kell lebontani”. A vízlépcső kérdése semmiképp sem szlovák-magyar nemzeti kérdés, hanem környezetvédelmi vita - hangsúlyozta Sólyom László. ■ Toronyi A.
