Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-18 / 140. szám
6 GAZDASÁGI TÜKÖR 2005. JÚNIUS 18., SZOMBAT Jól terem a cirok? homokhát Június 22-én, szerdán 9.30 órától Ballószögön, a faluházban (Rákóczi út) előadást tart Tar Ferenc, az FVM Vidékfejlesztési Főosztályának osztályvezetője az agrár-környezetgazdálkodás aktuális kérdéseiről. A Homokháti célprogram aznapi rendezvényén - a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara szervezésében - Geredy Péter helybéli gazdálkodótól a cirok, energiafű, facélia, köles, mohar, olajretek, somkóró, szudáni fű, szegletes lednek termelési tapasztalatairól is hallhatnak az érdeklődők. Konzultáció után megtekintik a mintaterületeket is. A részvételi szándék a kamara 76/481- 335-ös telefonján jelezhető. Ármegállapítás SERTÉSTENYÉSZTÉS A kijelölt árbizottság a francia, dán, német, holland és spanyol felvásárlási átlagárakra figyelemmel ’’június 13- tól 33 ezer „ 900 forintban állapította meg az E minőségi osztályú sertéshús árát 100 kilogramm meleg testtömegre számítva. Ez hideg hasított súlyra átszámítva, és azt vágóhídra szállítva 35 ezer 800 forintnak felel meg. Az árak áfát vagy kompenzációs felárat nem tartalmaznak. Fogyasztói árak ÉLELMISZEREK A statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint az utóbbi egy év alatt (2004 májusához viszonyítva) 2,7 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára. Ezen belül azonban jelentős szóródás figyelhető meg. A sertéshús 12, a munkahelyi étkeztetés 8 százalékkal drágult. Csökkent viszont a liszt, az étolaj, a tojás, a tej és a péksütemény ára. Az egy hónapos, tehát az idei áprilishoz viszonyított árnövekedés 2,1 százalékos, ami az idényjellegű élelmiszerek májusban szokásos átlag feletti, 20,3 százalékos áremelkedésének köszönhető. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva áprilishoz képest az árak 0,4 százalékkal csökkentek májusban. Parlagfűtérkép KÖRNYEZETVÉDELEM A parlagfű elleni idei védekezésben már segítséget nyújt az az áttekintő kimutatás, amit a Földmérési és Távérzékelési Intézet készített és tett közzé elektronikus formában. A térkép tájékoztatást ad arról, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján mely területeken és milyen mértékben várható idén a parlagfű megjelenése. Ezt nagymértékben befolyásolja a földhasználók és földtulajdonosok védekezése is. Újabb piaci lehetőség CUKORTERMELÉS Az Európai Unió újabb, 17 ezer tonnás cukor intervenciós lehetőséget hagyott jóvá Magyarország számára, amelyet szakmai szempontból egyértelműen kedvezőnek tart Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Véleménye szerint a magyar cukorpiac így közelebb kerülhet az egyensúlyi állapothoz. Az unió azért tette lehetővé a tagországok számára a többlet cukorkészletek intervenciós felajánlását, mert az EU piacán csaknem egymillió tonna cukorfelesleg van. A túlkínálat miatt a tagországokban átlagosan 5-10 százalékkal, tonnánként 631,9 eurós intervenciós ár alá csökkent a cukor ára. így az unió cukorrendtartása szerint automatikusan életbe lép a piaci korrekciós mechanizmus, az intervenciós felvásárlás. Több lesz a pénz Avop Az agrár-környezetvédelemre júliustól folyósított támogatások kerete 4,5-5 milliárd forinttal nő az előzetesen tervezett 20,4 milüárd forinthoz képest - jelentette be Gombos András a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. A gazdatüntetéseket követően már megfogalmazódott az a kormányzati szándék, hogy a tavalyi agrár-környezetvédelmi támogatási keret mégse csökkenjen, ám érdemi megállapodás a források mértékéről csak most földtulajdon Az állam birtokrendezést (koncentrációt) akar. Ennek elősegítéséhez a jogi eszköz, a törvény a „fiókban van”. Az alkalmazásához nemzeti konszenzus kell. De vajon a gazda akarja-e a „rendezést”? Őt erről mikor kérdezik meg? „Az uniós agrárpolitika megvalósulása a magyar mezőgazdaságban” címmel Kecskeméten a közelmúltban tartott szakmai nap témái között szerepelt a földbirtok-politika, a nemzeti birtokrendezési stratégia is. Ripka János, az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztályának vezető főtanácsosa volt az előadó. A gazdaságos termelés érdekében lépni kell - mondta, s az 1989 előtti nagyüzemi termelést említette, amely szerinte gazdaságosabb volt, mint a jelenlegi, az elaprózott birtokokon. A statisztika szerint ez idő szerint az ország földterületének 47 százalékát egyéni gazdák, 40 százalékát társaságok használják, 13 százalékot pedig nem mezőgazdasági célra vesznek igénybe. Jellemző, hogy a tulajdonlás és a használat szétvált, ezeket közelíteni szükséges a birtokrendezéssel. Azonban a politika fél a birtokrendezési folyamat beindításától, mert az 1945-ös földosztás, az 1950-60-as évekbeni kollektivizálás, majd a rendszerváltás után a szövetkezeti és állami tuFöldtulajdoni szerkezet 1989 előtt Nagy táblán is lehet rossz hatékonysággal dolgozni lajdonú földek felosztása, a kárpótlás - mind elhibázott birtok- politikán alapult, vélte az előadó. A változások sebeket ütöttek, amit most el akarnak kerülni. Az osztatlan közös táblák kimérése, az áldatlan állapot felszámolása - országosan 1,2 millió hektárra 240 ezren adták be eddig igényüket - csak idén kezdődik meg. Ezek főként részarányföldeket foglalnak magukba. Ripka János elmondta: már történtek előkészületek a birtokrendezésre, a parcellák ösz- szehozására - „fiókban” a kész törvény a jogi megtámogatás- hoz, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet életjáradékos programja is ezt a célt szolgálja, a közreműködő intézményhálózatok, szervezetek adva vannak -, de társadalmi egyeztetésre is szükség lesz. Továbbá pénzre, nemcsak nemzeti, hanem uniós forrásra is, ami még nem nyert ügy. Ugyanis a 2007-2013-as ciklusban nem tervezik a birtokrendezés támogatását az új tagoknál. Lobbizni próbálnak az ügy érdekében. Egyelőre a spontán birtokrendezés folyik, de ez lassú. Az intézményesített formától várható gyorsulás. Ripka János az erőteljes ütemű birtokrendezést (koncentrációt) 2020 előtt illúziónak tartja. A siker feltétele a társadalmi elfogadtatás.- Hogyan képzelik elfogadtatni? - kérdezte egy hozzászóló. Állami 11% A válasz: egyeztetéssel, s eleinte az önkéntesség előtérben tartásával. Csányi György, az agrárkamara szakértője aziránt érdeklődött, mikor kérdezik meg a gazdákat: mit is kell szerintük rendezni? Mi a véleményük a felülről jövő kezdeményezésről? Ő úgy látja, a földhasználat szemszögéből a koncentráció megoldódik. És például Franciaországban nagyobbrészt bérelt földeken gazdálkodnak a használók. Nekünk ez a forma miért nem felel meg? ■ A. Tóth Sándor Egyeztetés a logisztikai ágazatról szállítás, raktározás A mezőgazda- ság jövőjére is kihat, hogy a termények tárolása és szállítása milyen feltételek mellett történik. A logisztikát nemzetgazdaság-politikai prioritásnak nevezte Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára tegnap Budapesten, egy szakmai tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A fejlesztési célok meghatározásához azonban társadalmi párbeszéd szükséges az államtitkár szerint, ezért a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott üzleti reggelin nemcsak a gazdasági tárca, hanem a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal valamint a Terület Fejlesztési Hivatal megbízottjai is részt vettek a szakmai szervezetek képviselőin kívül. A logisztika fejlesztésére rendelkezésre álló pénzekről sem Szanyi Tibor, sem Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke nem tudott konkrétumokat mondani, mivel szerintük a fejlesztés azon múlik, hogy a logisztikában érdekelt cégek- és vállalkozások milyen összegű forrásokat tudnak invesztálni e területbe. Szanyi Tibor ugyanakkor aláhúzta azt: a magántőke bevonása az állami logisztikai fejlesztésekbe mindenképpen ösztönzően hatott e területre. Az államtitkár megemlítette, hogy ennek hatására számos, Magyarországon működő vállalkozás kíván logisztikai központot létrehozni az országban. Az Európai Unióban Magyar- országot közép-kelet-európai logisztikai központként kezelik, adottságai ugyanis erre predesztinálják. Szanyi Tibor jelezte: az unió 2007-13 közötti fejlesztési tervében első helyen szerepel a szállítási infrastruktúra és a logisztika fejlesztésének ösztönzése. Doór Zoltán elmondta: ahhoz, hogy Magyar- ország gazdasága versenyképes legyen a világban és az unió piacán is,elengedhetetlen a megfelelő színvonalú logisztikai szolgáltatás. A finanszírozásról közölte: a magyar állam pályázatokon keresztül támogatja e terület fejlesztését, valamint az Európai Unió is ily módon segíti az infrastruktúra építését, a logisztikai szolgáltatások fejlesztését. A Magyar Logisztikai Egyesület elnöke tájékoztatott arról is: egy egységnyi állami pénzhez a magánszféra háromszoros-négyszeres forrást tesz hozzá. Magyarország raktárkapacitásait tekintve az unióban a második vonalban van, az infrastruktúra ellátottság tekintetében pedig a középmezőnyhöz tartozik.- Az a gyanúm, Ferenc, hogy az úr meg szeretné kóstolni Röfi vacsoráját. A BUX-index 2005. június 17-én >»HbÀe-1,ÏX Nyitóérték: 18 641 Záró érték: 18387 \ 1 Előző napi : Egls 18 095-2,66 186 záró érték: 15J0TaNewTotlH.A ..... D émász 14 000-2,06 39 18592 tőzsde nyitása/J Richter 28 585-1,94 1394 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Utofeóár(R) Változás(%) MüóFt FHB 1423 2,52 691 Danubius 5 000 2,04 Foirás/OE 726 1,54 Fotex 284 1,43 43 Zwack 9 350 0,54 VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MilUó Ft Mól 17 100-1,72 8 404 OTP 6 750-1,11 3 749 A BET indexe az elmúlt napokban MNB-árfolyamok 18 080 .................................................... 1 8 000.----------------------------------------p ont 06.10.06.13.06.14.06.15.06.16.06.17. FORRÁS: BÉT Hivatalos devizaárfolyam 2005. június 17-én /Ft $/Ft /$ i i f 247,91 204,24 1,21-0,18 Ft-0,84 Ft +0,1 cent FOTÓ: PN-ARCHÍV A gazda akar-« birtokot rendezni?
