Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-16 / 138. szám
4. OLDAL 2005. június 16. Itt az ideje az idősügyi törvénynek Első alkalommal tartott együttes ülést Salgótarjánban Nógrád megye és Salgótarján város idősügyi tanácsa. A tanácskozás vendége Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára volt. Az államtitkár, aki az országos idősügyi tanács titkára is, azokról a készülő intézkedésekről szólt, amelyek az áttekinthető, biztonságos nyugdíj és szociális ellátórendszer kialakítását szolgálják. A kormányzat célja az, hogy a nyugdíj- rendszer a biztosítási elven nyugodjon, az kapjon több nyugdíjat, aki többet dolgozott és több járadékot fizetett. Szociális támogatásban pedig valóban azok részesüljenek, akik leginkább rászorulnak arra. Ezekkel összefüggésben szólt a nyugdíjrendszerben meglévő aránytalanságok megszüntetéséről, a régi, rossz nyugdíjak korrekciójáról. A szakmai vizsgálatok azt mutatják, hogy az 1991 és 1996 között, valamit az 1988 előtt megállapított nyugdíjak szenvedték el a legnagyobb értékvesztést, amelyet azóta sem korrigáltak. Ezek az idős emberek a nyugdíjszámítási szabályok aktuális változása miatt nehéz helyzetbe kerültek. Hiába volt hosszú szolgálati idejük, fizették a járadékot, nyugdíjukban ez nem jelent meg. Szükségesnek mondta az államtitkár a 75 éven felüli egyedül élők ellátásának javítását. Mint ahogy változtatni szükséges az éves nyugdíjemelés jelenlegi módszerén, az úgynevezett svájci indexáláson. Feltételeként a gazdaság tartós fejlődését, a csökkenő inflációt, a foglalkoztatottság növelését mondta. S azt is, hogy a kötelező járulékfizetésnek eleget tegyen mindenki. Rendezni szükséges a közgyógyellátásban, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszközök finanszírozásában meglévő anomáliákat is. Közel 600 ezer közgyógyigazolványnak van gazdája alanyi jogon, vagy méltányossági alapon és mintegy 67 ezer mögött nem találtak TAJ- számot. Felülvizsgálatra szorul az is, hogy melyek azok a gyógyszerek, amelyekhez a közgyógyigazolvánnyal rendelkezők hozzájuthatnak. A kormány májusi ülésén elfogadta a közgyógyellátás reformját. Végezetül Korózs Lajos arról szólt, hogy elérkezett az ideje az idősügyi törvény megalkotásának. Olyan törvényre van szükség, amely szabályozza, mennyi nyugdíjra, milyen egészségügyi és szociális ellátásra számíthatnak az idős emberek, a rászorulók és keretbe foglalja a kormány, az önkormányzatok, a civil szervezetek szerepét az idősellátásban. A továbbiakban Kovács László, a városi idősügyi tanács vezetője a testület megalakulása óta végzett munkát értékelte. Mint mondotta, a tanácsban résztvevő tizenegy civil szervezet célja az idős emberek élethelyzetének javítása. Arra törekszenek, hogy ezzel kapcsolatos javaslataik eljussanak a város vezetőihez és helyet kapjanak a döntésekben. Többek között elmondotta, a 23 települést összefogó kistérségi tanács elfogadta a három évre szóló szociális programot, amely az önkormányzatok és civil szervezetek közös munkájának eredménye. Az idős emberek élethelyzetének javítása kapcsán szólt az éves nyugdíjemelés módszerének megváltoztatásáról, az érték- vesztett nyugdíjak pótlásáról, a méltányos- sági nyugellátásról, amely sok kisnyugdíjas gondját enyhítette a városban is. Végezetül Szlovacsek Gyuláné, az Egészségügyi-Szociális Központ igazgatója előterjesztésében az idősügyi tanács megvitatta és javaslataival kiegészítette az időskorúak szociális ellátásának helyzetét és az ezzel kapcsolatos feladatokat, amelyről a városi önkormányzat dönt. A városban mintegy kilenc és fél ezer idős ember él, s az intézmény 1984-től modellként működik, az idősek alap- és nappali ellátását végzi. Milyen Európában fogunk élni? esélyegyenlőség Gurmai Zita a nők jogairól és lehetőségeiről Szívesen látott vendég Nógrádban dr. gurmai zita, az Európa Parlament képviselője, a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság alelnöke. Salgótarjánban és Bátonyterenyén iskolát és óvodát „fogadott örökbe”. Salgótarjánban a Területi Művelődési Intézmények Egyesületének megyei könyvtárában egy új szolgáltatást „indított el”, az EU forródrótot. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének meghívására korábban Bátonyterenyén, majd Salgótarjánban tartott tájékoztatót nyugdíjasoknak, az Európai Unióról, parlamentjében folyó munkáról, a magyar képviselők tevékenységéről, együttműködéséről. Esztendős mérleg- Egy év telt el azóta, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Akár mérleg is vonható az esztendőről- Meggyőződésem, Magyarország bölcsen döntött, hogy igent mondott a csatlakozásra. Még akkor is, ha tudtuk, előnyeit a mindennapokban még nem érzik az emberek, kell bizonyos idő ahhoz, hogy az együttműködés gyümölcsei beérjenek. Úgy gondolom, hogy ez az év az útkeresés, a tapasztalatgyűjtés időszaka volt. Közülük az egyik, hogy a tíz új tagállam belépése valós gazdasági növekedést hozott az Európai Unióban. De pozitív az ország „pénzügyi mérlege” is. Szociálpolitikai „menetrend”- Nőjogi kérdések és esélyegyenlőség a tevékenységi területe. Ebbe sok minden belefér. Az elmúlt egy évben mi volt benne?- Az elmúlt időszak fontos eseményének tartottam, hogy megvizsgáltuk a szociálpolitikai „menetrend” tervezetét. Azt, hogy milyen Európában is fogunk élni? Mit tervez az unió, hogy polgárai - köztük a nők - jobban, gondtalanabbul éljenek. Európa lakosságának több mint a fele nő, és itthon is többen vagyunk, mint a férfiak. Ezért úgy gondolom, amikor Európa és benne országunk jövőjét gondoljuk végig, számolnunk kell a nők esélyeivel a munkaerőpiacon, a gazdasági, a társadalmi életben.- Most milyennek ítéli meg a nők helyzetét, esélyeit ezeken a területeken?- A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnökeként a szociális politika három területét véleményezem: a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet, a szociális beilleszkedést és a szociális politika terveit 2006-tól 2010-ig. Az Európai Bizottság évente jelentést ad ki az esélyegyenlőség érvényesüléséről, a nők helyzetéről az oktatásban, a foglalkoztatásban, a társadalmi életben. Az idei is azt mutatja, hogy a nők Európa-szerte - így Magyarországon is - nehezebb helyzetben vannak mint a férfiak, esélyeik szerényebbek. Mintegy 16 százalékkal kevesebb nőt foglalkoztatnak mint férfit és 1,7 százalékkal több munkanélküli nőt regisztráltak, mint férfit. Az idősödő - 55 éven felüli - női munkavállalók aránya nem éri el az 50 százalékot. A nők esetében 2010-re előirányzott 60 százalékos foglalkoztatottsági arányt nem lesz könnyű elérni. De nincs egyenlőség a férfiak és a nők között a béreknél sem. Az elmúlt évben ugyanazon munkáért a nők 15 százalékkal kevesebb bért kaptak. Az unió tagállamai parlamentjeiben a képviselők 23 százaléka nő, a gazdasági vezetésben pedig 30 százalék körüli az arányuk. Nagyjából ilyen arányt képviselnek az unió parlamentjében és bizottságaiban is. Ami pedig bennünket illet, úgy látom, még bőven van mit tennünk a nők esélyegyenlőségéért. Biztonságos időskor-És a nyugdíjasok esélyeiért?- Természetesen azokért is, itthon és Európában egyaránt. Világjelenség, hogy az idős emberek száma, aránya nő a lakosságon belül. Fontos, hogy hosszú évek munkája, a gyermeknevelés, a család ellátása után biztonságos, nyugodt időskort éljenek. Ehhez változásokra van szükség a tagországokban. Az a véleményem, hogy a kormányoknak, a szociális partnereknek következetesen folytatniuk kell erőfeszítéseiket a gazdaság fejlesztéséért, új munkahelyekért, a szociális, a nyugdíj-, és egészségügyi ellátórendszerek megreformálásáért. Ez jelenthet biztos és tisztességes fizetést a munkaképes korú nőknek, több helyet a munkaerőpiacon a nyugdíjasoknak. A gazdaság fejlődése, a foglalkoztatottság növelése jelenthet átlátható és fenntartható nyugdíjrendszert. Tudom, hogy mindez nem megy egyik napról a másikra. Ma még Európában és itthon is viszonylag jelentős az egyedül élő, szegény ember. És én azt látom, hogy a szegénységnek többnyire női arca van, idős arca. Ezért mi mindenütt következetesen, fellépünk a szegénység ellen, a szociális támogatás növeléséért, a társadalmi szolidaritás erősítéséért. Azért, hogy ezek az emberek esélyt kapjanak a normális életre, hogy ne rekessze ki őket magából a társadalom. Eurós programok- Mit „ígérnek” a következő évek az esély- egyenlőségnek?- A kötelező joganyagok megalkotása mellett különböző stratégiák, akcióprogramok, pályázatok segítik az esélyegyenlőség érvényesülését. Az Európai Szociális Alap négy- milliárd eurós kerettel segíti a nemek közötti esélyegyenlőség fokozatos felszámolását. A vidékfejlesztési programok külön figyelmet fordítanak a nők érdekeire, hiszen az Európai Unióban a mezőgazdaságban dolgozók 34 százaléka nő. Az európai információs társadalom megteremtése ugyancsak a programok között szerepel. A sok közül még valamit említenék: az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi programot, amely közvetlenül érinti az emberek mindennapjait. Igaz, az egészségügyi rendszer működtetése, fejlesztése a nemzeti kormányok dolga, gondja. De több terület kaphat uniós támogatást. Ilyen például a kiemelt egészségügyi problémákkal foglalkozó egészségügyi központok létesítése, vagy a tagállamok fogyasztóvédelmi szervezeteinek együttműködése az egészségre káros termékek forgalmazásának megakadályozásában, vagy a lakosság tájékoztatása arról, milyen jogok illetik meg őket az EU fogyasztóvédelmi jogszabályai alapján és milyen jogaik vannak, ha egy másik tagállamban egészségügyi ellátásra szorulnak. A program 1,8 milliárd eurót szán erre. ■ v. G. A falugondnok A szociális törvény úgy intézkedik, hogy a 600 fő alatti településeken falugondnokok is elláthatják az egyes alapellátási feladatokat. Nógrád megyében 40 ilyen település van. Közülük az egyikben, Sámsonházán még a háromszázat sem éri el a lakosok száma. Kukely Róbert eredeti szakmáját tekintve csőhálózat- és központifűtés-szerelő, de tanult növénytermesztést és állattenyésztést is a szakközépiskolában. Szeptember óta ő a falugondnok. a gyógyszert, elviszi az ebédet annak, aki igényli, segélyt visz a rászorulóknak, vagy tüzelőt vág. Mikor, mire van szükség.- Mindenkinek eleget tud tenni?- Nem mondom, hogy mindig egyszerű ez, de jó szándékkal minden megoldható - érkezik a válasza. Két ciklusban is önkormányzati képviselő volt és már akkor felmerült, hogy gondoskodni kell azokról az emberekről, akik segítségre szorulnak. Kukely Kukely Róbert, a falugondnok fotóigócséva- Mi a dolga a falugondnoknak?- Segíteni, ellátni azokat az embereket, akik már ezt nem tudják megtenni. Idősek, betegek, hozzátartozójuk nincs, vagy ha van, a falutól munkája távol tartja, de szüleit biztonságban szeretné tudni - mondja. Gépkocsival járja a falut, mert húsz olyan ember van, akire figyelnie kell. Bevásárol, kiváltja Róbert nem sokáig gondolkodott, amikor elvállalta a munkát. Akkor is egyetértettek a polgár- mesterrel, a jegyző asszonnyal, most is jól együtt dolgozik velük.- A faluért, az emberekért dolgozunk - nyugtázza egyszerű természetességgel. Mint ahogy azt is, hogy így nem is érzi ezt olyan nagy fáradtságnak. Éledő bányászbarátság Még 1992-ben történt, hogy a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas bizottsága felvette a kapcsolatot a füleki nyugdíjasklubbal. Ahogy múltak az évek, úgy ismerték meg egyre jobban egymást, s úgy mélyült a két szervezet vezetőinek, tagjainak barátsága is. Minden évben találkoznak, s tanácskoznak közös dolgaikról, s alkalmanként közös programot is szerveznek. A fülekiek szívesen jönnek Salgótarjánba, látogatják az ország gyógyfürdőit, ülik meg együtt a bányászok ünnepeit. A nógrádiak meg évente egy alkalommal Szlovákia bányászvárosaival ismerkednek. Jártak Selmec- és Körmöcbányán, a közelmúltban pedig Prievidzára látogattak, majd a településtől egy ugrás- nyira magasodó bajmóci várkastélyt nézték meg. Kitűnő kalauzuk volt Natalia Margaritova személyében. A történelmi szigort pihentető legendákkal oldva mutatta be a várkastély történetét. A települést már az 1113-ból származó zobori apátság alapító levele említi. A régi favárat a XIII. században kővárrá építették és felváltva birtokolták királyok, gazdag főnemesek. Birtokolta Mátyás király is, akinek emlékét az évszázadok alatt hatalmassá terebélyesedett hársfa őrzi a parkban. Utolsó ura a dúsgazdag Pálffy János gróf volt, aki átépítette a várat és nagy pompával rendeztette be termeit. Közülük a legszebb az aranyszalon, amely nevét az erdei fenyőből készült és aranyfüsttel ékesített mennyezetről kapta. Eredetije Velencében, az Academie de Belle Arti-ban található. Mire elkészült a remekmű, Pálffy János már nem élt. S hiába halmozott fel mesés gazdagságot, magányos, szomorú emberként élt és halt meg. Vagyonát egyik fiatal rokonára hagyta azzal a kikötéssel, hogy a várkastély múzeumként szolgálja az embereket. Az örökös nem tudta teljesíteni végakaratát és 1922-ben a vár az államra szállt. Azóta emberek sokasága - köztük sok fiatal - járja a lépcsőket a pincétől a padlásig, fel a tornyokig, ahonnan szép kilátás nyílik Bajmócra, a hegyek közé zárt településre. Nem olyan régen Prievidzán, Handlován és Novákon működő bánya volt. Ma már csak a nováki ad szenet. A bánya támogatja nyugdíjasait, 300 idős emberrel szakszervezeti nyugdíjasklub alakult. Jan Chmelár, a klub elnöke és Maria Jancsovicova alelnök Bajmócra jöttek, hogy találkozzanak a nógrádiakkal. Fiikor Balázs, a nógrádi nyugdíjas bizottság elnöke mondta, hogy amikor még Nógrádban is működtek a bányák, rendszeres volt köztük a kapcsolat. Most kölcsönösen tájékoztatták egymást a nyugdíjasok helyzetéről és megbeszélték azt is, hogyan éleszthetik újra az együttműködést. A novákiak szívesen látják üdülőjükben a nógrádi bányászokat és baráti szóval invitálták őket bányásznapi megemlékezésükre is.
