Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-14 / 136. szám
4 2005. JUNIUS 14., KEDD NÓGRÁD MEGYE Ellopták a Petőti-képet! Salgótarján. 1998-as kezdeményezésem óta, miszerint közös összefogással hozzuk rendbe a somoskői vár lábánál található Petőfi-kunyhót és -parkot, mindig örömmel számoltam be csodálatos eredményeinkről. A kunyhóban elhelyezett vendégkönyvekben már több mint tízezer látogató elismerő beírása tanúskodik, hogy érdemes nemes elődeink munkáját folytatni. Felújítottuk a Petőfi-kunyhót és a haranglábat. Megtisztult a park, dísznövényeket ültettünk, díszkutat és pihenőpadokat helyeztünk ki, ivókúttal ellátott, egyedi hangulatú nyársalóhelyeket építettünk. Legnagyobb eredményüknek mégis azt tartom, hogy 2001. augusztus 29. óta a vár magyar oldalról is látogatható. Petőfi 1845. június 12-i somoskői és salgói látogatására Somoskőben emlékkunyhó, a salgói váron márványtábla emlékeztet. Legnagyobb költőnk 160 évvel ezelőtti itt-jártáról ünnepi módon szerettünk volna megemlékezni. Sajnos, barbár kezek alig két hete előbb összefirkálták, majd pár nap múlva keretéből kivágva el is lopták Petőfi Sándor vászonra festett képét. Felháborító! Állítsuk meg a vandalizmust, állítsuk meg történelmi emlékeink rombolását! Ezúton kérek segítséget mindazoktól, akik szívükön viselik természeti és történelmi környezetünk ápolását, hogy a helyreállításban vegyenek részt. Tisztelettel: Angyal János Somoskő, Salgóbánya és Somoskőújfalu önkormányzati képviselője ilyen lett... Petőfi-kunyhó: ilyen volt,... Agrár-diáktalálkozó Szenográdi F. Szécsény. A Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola szervezésében ötödik alkalommal rendezték meg a nemzetközi agrár-diáktalálkozót. A találkozón a helyi iskola tanárain és diákjain kívül Csehországból és Szlovákiából, Ipolyságról 38-38 diák és hét-hét pedagógus vett részt. A háromnapos rendezvénysorozaton Czudor István, a helyi iskola igazgatója köszöntötte a vendégeket. A megnyitó ünnepségen megjelent Borenszki Ervin, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgár- mestere, a patronáló gazdasági egységek részéről Bakos László helyi vállalkozó. A találkozót a környezetvédelem jegyében szervezték. A diákok számára szervezett vetélkedőn a gazdálkodás, vidéki életforma „elevenedett” meg. Volt traktorvezetés, mezőgazdasági kisgépek, eszközök kezelése, szerelése, faültetés, virágbot-fara- gás, díszítés, növény- és állatismeret. A különböző feladatokat a tanulók versenyszerűen oldották meg, de nem az előkelő pontszámon, helyezéseken volt a hangsúly, hanem a barátkozáson. A mezei virágokból szebbnél szebb csokrokat készítettek. Ezekből és a rajzverseny alkotásaiból kiállítást szerveztek a találkozó idejére. A diákok bebizonyították, hogy a gasztronómia világában is otthonosan mozognak. Népi kultúrájuk egy-egy területét is bemutatták a résztvevő tanulók. A vendégek megismerkedtek Szécsény nevezetességeivel, ellátogattak Ipolytamócra, a Dunakanyarba. A nemzetközi agrár-diáktalálkozó sportrendezvénnyel zárult. A művészet gyógyító ereje Karinthy utódai irodalmi pályázat V.J. A budapesti Nyíró Gyula Kórház amerikai és angol példák nyomán bevezetett betegeik ápolása érdekében egy művészetterápiás módszert. Ennek során a résztvevők a a legkülönbözőbb művészeti technológiákkal ismerkednek meg, s természetesen lehetőségük nyílik a kiállításon való bemutatkozásra is. A kórház az egész ország területéről összegyűjtötte azokat, kik a legtehetségesebbeknek bizonyultak, s egy tábort szervezett számukra. A Bender Márta festőművész, szocioterapeuta által vezetett tábor szakmai programjai többnyire a kórház területén zajlanak, de a csoportépítés sikere érdekében beiktatnak kötetlenebb foglalkozásokat is. Ezek során a legfontosabbnak a természetközeli élmények szerzését tartják. Tapasztalataik szerint a csoportterápia is eredményesebb a természetben, s a kirándulás során a résztvevők feltöltődnek energiával, szelídséggel, s lelki egyensúlyuk is biztosabbá válik. Mindez belvárosi viszonyok között sokkal nehezebben elképzelhető. Alkotásaikban is gyakorta az itt szerzett emlékeket dolgozzák fel. így látogattak el a Rétság melletti Pusztaszántóra, megyénk egyik legfontosabb lovas bázisára. A táborlakók itt megismerkedhettek a szabadon legelő állatokkal, a bátrabbak még fel is ülhettek a szelídebb patások hátára. A tábor vezetője elmondta, hogy immár ötödik éve szerveznek hasonló csoportokat. Miután túl azon, hogy megbizonyosodott ennek hatásos, gyógyító voltáról, s beleszeretve a vidékbe, a közelmúltban a szomszédos Tereskére költözött, terveiben egy hasonló célokat maga elé tűző intézet megvalósítása szerepel. Jókai Anna Rétságon A városi művelődési központ meghívására a nyugat-nógrádi kisváros vendége volt a mai irodalom egyik legkiemelkedőbb személyisége, Jókai Anna. A Kossuth-díjas írónő népszerűségét jelzi, hogy ez évben elnyerte a Prima Primissima-díj közönségdíját és a magyar kultúra napján átvehette a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címet is. A magyar irodalmi életbe a hatvanas évek végén berobbant írónő nem először járt Rétságon. Első kötete megjelenése után már járt egyszer az akkori járási székhely füstös ifjúsági klubjában. A hangulatos találkozón egy tehetséges rétsági fiatal, Budai Zoltán mondta el Jókai Anna versét, s a találkozó természetesen nem maradhatott el dedikációk nélkül. Vers- és prózaíró-pályázatot hirdet általános iskolás felső tagozatosoknak, középiskolásoknak és fiatal felnőtteknek (26 éves korig) a József Attila Művelődési Központ (JAMK) - Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. Az intézmény téma korlátozása nélkül, Karinthy Frigyes emlékéhez méltó pályamunkákat vár a jelzett kategóriákban. A prózai írások három - A4-es méretű - gépelt oldalnál ne legyenek hosszabbak. A pályaműveket egy példányban, nyomtatott formában, nagy alakú zárt borítékban, a „Karinthy utódai” jeligével és a kategória megjelölésével ellátva július 1-jéig kell beküldeni az ifjúsági információs irodába. (Címe: Salgótarján, Klapka Gy. utca 4.) A szerző adatait zárt borítékban kell mellékelni. Szakmai bizottság bírálja el a pályázatokat, a meghirdetett három életkori kategória nyerteseinek írása megjelenhet lapunkban, ezen kívül a legjobbak a Balassi Bálint Megyei Könyvtár ajándék könyvcsomagját és a művelődési központ színházbérletét vehetik át. Eredményhirdetés július 14-én, csütörtökön lesz a JAMK Ifjúsági Információs Iroda diákkávézójában. „Szomszédvárak” A mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolában együttműködési megállapodást írt alá a gyöngyösi Almásy Pál Mező- gazdasági Szakképző Iskola, a házigazda intézmény, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezete és a Nógrád Megyei Vadász Szövetség. A megállapodás egyebek mellett tartalmazza, hogy az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezete, valamint a Nógrád Megyei Vadász Szövetség az erdő-, a vad-, a környezetgazdálkodás és természetvédelem területein az AlmáSy Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola, a Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium képzését oktatási, nevelési lehetőségeit segíti. A szakképző iskolák az általuk oktatott korszerű mezőgazdasági és vadgazdálkodási ismeretek átadásával segítik a megyei vadászatra jogosultak tevékenységét. A megállapodást Plachy Péter, az OMVK Nógrád Megyei Területi Szervezetének elnöke, Csengődi Ottó, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, Varga Kálmán, az Almásy Pál Mező- gazdasági Szakképző Iskola igazgatója és Kristó László, a Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola megbízott igazgatója írta alá. Idill a háború sodrában Sz. A. Az ünnepi könyvhét keretében mutatták be a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtárban Soós Géza gyarmati újságíró Szerelem és különbéke a Piave folyó hídján című kötetét a Békétász Kiadó és Oroszlánné Mészáros Ágnes könyvtárigazgató gondozásában. A müvet Kovács Ferenc, a Balassi Bálint Gimnázium földrajz-történelem szakos tanára ajánlotta a nagyszámú érdeklődő figyelmébe. 1918-ban indította meg az Osztrák-Magyar Monarchia az utolsó nagy támadást az olasz fronton, amelynek kimenetele valójában a monarchia összeomlásához vezetett. Az önéletrajzi ihletésű, lírai párbeszédekből építkező kisregényben a háború sodrában kialakuló szép emberi kapcsolatok, az ellenfelek között létrejövő barátság és a szerelem csillannak fel. Az író zilahi származású édesapjának állít emléket, aki a Piave folyónál harcolt és haza is hozta századát. Későbbi feleségének sokat mesélt olaszországi katonáskodása emlékeiről. Soós Géza keresztapja szintén részt vett a küzdelemben, így az ő története is beleszövődik a cselekménybe.- A béke szigetévé válik a Piave hídja a háború borzalmai közepette - emelte ki a könyv méltatója. Szinte titkos paktum alakul ki olaszok és magyarok között: amíg az egyik nem lő, a másik sem nyúl fegyverhez. Az olasz lány és a fiatal magyar katonatiszt őszinte és tiszta szerelme csak még emelkedettebbé teszi a történteket. Nem háborús kalandregényről van tehát szó (bár a szerző igen alaposan utánanézett a történelmi adatoknak is), hanem az emberség, az idill, a békesség diadaláról a barikád két oldalán.
