Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-13 / 135. szám
2005. JÚNIUS 13., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Színpadon a Koleso, a szlovák folklóregyüttes V. G. RÓLUNK SZOL Vissza a virágokhoz Mlhalík Júlia de jó, hogy virágosítunk! Falun és városon, lassan, módszeresen és főként: jó szívvel. Visszamegyünk hát a virágokhoz. Honnan is? meglehetősen messziről. A szocreál építészeti stílus például csak nagyon módjával tűrte a virágszigeteket, pedig talán másként végezte volna, ha engedi, hogy rideg vonalait megtörje a színpompás dísznövények lágysága. A rendszerváltás után egyre inkább virágosodott hazánk-házunk tája. Kitéve lábunkat az országból, ámultunk, hogy nem csak a városok kirakati településrészein, intézményes hozzáértéssel, mértani kimértséggel és szögletességgel lehet tulipánágyásokat kreálni. Kis odafigyeléssel kivirulhatnak a legapróbb falvak zugai, parasztházak ablakai is - s nem csak akkor, ha az ember kedve virágos. ÉS BELESZERETTÜNK A TIROLI MUSKÁTLIBA. Ellestük, ideCSem- pésztük ezt a pompás szokást és jobban érezzük magunkat vele. Még akkor is, ha kifelé díszes az ablak, a ház és az erkély, s inkább a külvilágnak szól a virágzuhatagos külcsín. Sebaj. Ennyi hivalkodás kell, gondoljunk csak az átutazókra, a turistákra: a szép, muskátlis-petúniás fogadtatás, tisztelet, mindig jólesik. HA VISSZALAPOZOK AZ IDŐ KALENDÁRIUMÁBAN, látom a régi pa- rasztportákat, kút körül az alacsony, bokros, apró margarétával, illatos kamilla-szigetecskékkel, az ámbitus alatt magasodó krumplirózsával, a bársonyos büdöskével. Rózsaliget nem illett ehhez a világhoz. Rózsaligetet gondozni életforma. Ma már a rózsa is mindenkié, amint a tulipánfa, a gerbera. A növénykedvelők kézről kézre adogatják kerti, cserepes kincseiket, s mint régen a népdal, szájról szájra jár a nemesítés, gondozás és szaporítás tudománya. Közkinccsé lesz. s jöhet ború: könnyebb viselni egy szívet-szemet gyönyörködtető, virágosodé világban. Halfogó vasárnap Várfesztivál M. J. Salgótarján. Turisztikai látványosságok ötvözve művészeti programokkal - ez a Somoskő- Salgó várfesztivál. Ünnep műfaji és országhatár nélkül: ez is a várfesztivál. Zenés-táncos előadások, könnyű- és komolyzene, néptánc, historikus tánc, valamint színházi előadás is várja majd a közönséget június 24-26- án. A helyszínek változóak, ezek egyike a Petőfi-emlékpark, amely nem csak helyként, díszletként is szolgál. A legszebb természetes díszlet persze a kivilágított somoskői vár. Torják Vilmos, a főszervező Salgótarjáni Kamarazenekar Egyesület elnöke a rendezvénysor összeállításával kapcsolatban kiemelte: a minőség volt a legfontosabb szempont, vagyis az, hogy a kiállítók, előadók komoly művészi színvonalat képviseljenek. A bemutatók, előadások sikerét ígéri a partneri együttműködés a salgótarjáni Új Műhely munkaközösségével, illetve a határon túliakkal, többek közt a. sátorosl önkormányzattal. Az idei hasonlatos az előző évi várfesztiválhoz, amiben eltér: Salgó egy kicsit hangsúlyozottabban van jelen. Tervezik a rendezők, hogy idővel a salgói várnál is csinálnak művészi programot, hosszú távon pedig három várnak az összekapcsolása lenne a cél, még több szűkebb környezetünkben élő és határon túli művész megnyerésével. Zászlóavató Mátramindszent. Zászlóavató ünnepséget rendeznek ma a névadó tiszteletére a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában. A névadó tiszteletére elkészített zászlót - Molnár Zoltánná adományát - diákközgyűlést követően avatják fel. Kedden diák-önkormányzati napot tartanak, szerdán tantestületi értekezlettel zárul a tanév. Fogadónap Salgótarján. A Magyar Szocialista Párt városi irodájában június 14-én 15 órától Méhes András, Salgótarján alpolgármestere tartja fogadónapját. Salgótarján. A Nyugdíjasok Nóg- rád Megyei Képviselete és a József Attila Művelődési Központ tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Közösségi kincseket a hét végén, ahol Sámsonháza mutatkozott be. Méhes András, a város alpolgármestere köszöntötte a vendégszereplőket, időseket és fiatalokat, az elöljárókat, a színházteremben helyet foglaló, érdeklődő közönséget. Nagyra értékelte azt a hagyományápoló, közösséget teremtő és erősítő munkát, amelyet a megyei képviselet és a művelődési központ a Közösségi kincsekkel elindított. Elismeréssel szólt arról az igyekezetről, amellyel a települések, így Sámsonháza is, készültek a bemutatkozásra, hogy megmutassák múltjukat, dolgos, értéket teremtő hétköznapjaikat, az alkotásokat, amelyeket a településen élő, vagy onnan elszármazott, tehetséges emberek létrehoztak. A Kis-Zagyva völgyében elterülő, nem egészen 300 lakosú, szlovák ajkú település múltjáról, jelenéről Szpisák János, Sámsonháza polgármestere szólt. A településre szép, vetített képekkel kalauzolta, hívta a közönséget a polgármester. Szép templomának külön története van. Sámsonházán valószínűleg Nógrád megye legrégebbi evangélikus közössége él, s volt olyan évszázad, hogy három templomot építettek, a jelenlegi 1870- ben készült el. A gyülekezet büszke arra, hogy egykoron Kossuth Lajos látta el a főfelügyelői tisztét. Már turini száműzetésben élt, amikor megkérték erre és 1871 áprilisában maga írt levelet, köszönte a megtisztelő felkérést a sámsonháziaknak. A levél másolata bekeretezve ma is ott függ a lelkészi hivatal falán. Kossuth Lajosnak pedig szobrot emelt a község 2001-ben. Óvodája van, de iskolája nincs a településnek. Lucfalvára, Nagybárkányba, Pásztora járnak a gyerekek. Az orvos hetente kétszer rendel. Az ipart né-' hány kisvállalkozó jelenti, de az idegenforgalomnak lehet jövője. Tájvédelmi körzete gazdag látnivalóban, kőfejtője a tantúra útvonal egyik állomása. Van turista- szállójuk és nagy reményeket fűznek az 1200 méter mélyről feltört meleg vízhez, amelynek vizsgálata már folyik. A településen több civil szervezet is működik, az önkormányzat támogatásával. A szlovák kisebbségi önkormányzat „működteti” a Kolesát, a szlovák folklórcsoportot, helyi alapszervezete van a Rokkant Nyugdíjasok Egyesületének és teszi a dolgát a Sámsonházai Nemzetiségi Szövetség. Alapítványt hoztak létre Sámsonházáért és múltjuk megismeréséért is. A közelmúltban nyugdíjasklub alakult 25 taggal. A műsor, amelyet a sámsonházi idősek és fiatalok magukkal hoztak, érzelmekben és látványban egyaránt gazdag volt. Kukely Ildikó, Demen Szabolcs és Treczka Tímea szép hangját hosszú tapssal köszönte meg a közönség, akárcsak Matus Annamária versmondását. A Koleso hagyományőrző csoport magyar és szlovák népdalokkal, néptánccal lépett színpadra, a Ragadozók - fiatal lányok csoportja - pedig modern táncokkal. A bemutatkozásra hazaérkezett és Puccini-áriákkal ajándékozta meg közönségét Kukely Júlia, a Magyar Állami Operaház Liszt- és Melis-díjas magánénekese. Szeretettől fűtött, meleg szavakkal emlékezett szülőfalujára, Sámsonházára, szüleire, az itt élő emberekre. A tisztelet és köszönet hangján mutatta be a zongoránál ülő Guthy Éva művész-tanárt, aki segítette tehetsége kibontakozását, egyengette első lépéseit. A művésznő mindkét produkciója méltán aratott nagy sikert. Kellemes időben tizenegy horgászegyesület mérte össze tudását, szerencséjét vasárnap a ludányhalászi sóderbánya-tó- nál, a Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetségének A- kategóriás halfogó csapatbajnokságán. A versengés több volt, mint megmérettetés: sokak számára jó családi programnak, szabadtéri főzéssel, baráti ösz- szejövetellel tarkított, aktív és szórakoztató pihenésnek bizonyult. A verseny egyik szervezője, előkészítője a helyi Öreg- potyka Horgászegyesület volt, csapata a negyedik helyen végzett. További helyezések: a bajnok a pesti Kék Duna Horgászegyesület lett, második a bátonyterenyei BSHE, harmadik helyet pedig a szécsényi Petőfi szerezte meg. A bajnokságon egyéni teljesítményeket is díjaztak. FOTÓ: GÓCS ÉVA A CBA lógóit és minőségi termékeit találják néhány napja a vásárlók a salgótarjáni Öblös ABC-ben. UJ ÜZLET A CBA ÉGISZÉ ALATT Mint hősök hunytak el... Mihalik I. Pásztó. - Ha minden elgondolt, ki nem mondott jó szó, kedves hang egy-egy szál virág lenne, akkor ez a szomorú kert az örök élet, az örök kövek és imák kertje, felejthetetlen mártírjaink érdemében csupa szín lenne. Minden útnak, minden háznak, szegletnek emlékeztetni kellene: a világ csak akkor szép, ha mi hagyjuk, hogy szép legyen. Ha nem szakítjuk le a virágokat, nem kiabálunk bántó mondatokat - mondta Verő Tamás rabbi tegnap a pásztói izraelita temetőben tartott megemlékezésen elhangzott beszédében. Majd arra intett: - ne feledjük az éveket, mikor az ember figyelmen kívül hagyta az általános emberi törvényeket: ne ölj, szeresd felebarátodat! A világ legborzalmasabb éveiben az ember kezdte azt hinni: ő a mindenség. Parancsokat osztogathat, jutalmazhat és büntethet. Ennek eredménye csak gyász és könny lehet. Millió - tanult és örökölt - emléket hordozunk magunkban, ezeknek életünk részévé kell válnia. A hagyomány szikrái bennünk élnek, akik ránk hagyták, ma nem lehetnek itt, mártírjainknak a mi ajkunkról kell szólniuk. Pásztó ortodox közösségének méltó utódaivá kell válnunk itt és bármely városban. Sisáklmre, Pásztó polgármestere, országgyűlési képviselő az emlékezőknek arról szólt: ma és holnap úgy kell élnünk és tennünk, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg a holokauszt borzalmai. A rendezvény résztvevői a rúzták a száz évig használt volt mártírok elhurcolásának 61. és a zsinagóga falán lévő emléktábtúlélő kevesek felszabadulásá- lát, majd a városi és a temető- nak 60. évfordulóján megkoszo- ben lévő emlékművet. „A hagyomány szikrái bennünk élnek, akik ránk hagyták, ma nem lehetnek itt" Közösségi kincsek
