Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-07 / 105. szám
4 2005. MÁJUS 7., SZOMBAT KULTÚRA „Mindent szeretek, ami közönség" A közelmúltban Salgótarjánban, az Apolló moziban vetítették a „Világszám - Dodó és Naftalin” című filmet. A bemutatóra eljött Koltai Róbert színész-rendező, akinek neve a rendezésen túl az egyik főszerepet is fémjelzi. Elkísérte őt barátja, Gommermann István, a neves dalszerző, akinek olyan ismert szerzeményei voltak, mint „Az én apukám egy nagyon híres bohóc volt”. 1957-ben hagyta el Magyarországot, azóta Los Angelesben él: 49 év óta első alkalommal látogatott haza. Hegedűs Erzsébet- A színész-rendezők célja az, hogy nagyvárosokban, a nagy mozikban ott legyenek, hiszen az a közönség meghatározó kritikát adhat, úgymond véleményformáló. Mi készteti arra, hogy a kisebb településekre is elkísérje a filmet?- A legfőbb cél az, hogy a közönség ott legyen a mozikban, nem az, hogy én ott legyek - mondja Koltai Róbert - Az már a hab a tortán, ha az ember olyan filmet csinál, amelyet sokan szeretnek. A Világszámmal volt egy kis gond, annak ellenére, hogy az előbe- mutatókon minden városban kitörő siker aratott. Elkövettük ugyanis azt a hibát, hogy december 23-án kezdtük az országos terjesztést, néhány vidéki városban december 30-án, ami még rosz- szabb. Az első két hét végénk „üres mozik” jegyében telt, s azóta csak úgy tudom ezt kompenzálni, hogy még több városba megyek személyesen, mint eddig.- Hány „nagykövete” van a Világszámnak?- Most úgy alakult, hogy főleg én megyek, de az idő függvényében jön Gáspár Sanyi, most a tengerentúlról kaptam erősítést Los Angeles-i barátom személyében. A filmnek nem elég egy reklám, nem elég, ha jó, nem elég, hogy szerethető: iszonyú fontos, hogy beszéljenek róla azok az emberek, akik látták. De ha üres mozikban nyit egy film, annak megpecsételődött a sorsa. Mi azt ígértük, hogy meglesz a 100 ezer néző egy év alatt: ahogy indult a film, még a 20 ezer sem lett volna meg, most 55 ezernél tartunk, de ez tényleg annak köszönhető, hogy mindenhová elmegyek vele.- A filmet bemutatták a magyar filmszemlén. Milyen visszajelzéseket kaptak?- Romsics Ignác történész, a Magyar Történelmi Filmalapítvány felügyelőbizottságának tagja többek között azt írta a filmről: a 34. filmszemlén látott filmek közül a Világszám lelkesítette a legjobban. Ennek okait abban jelölte meg, hogy a film a magyar történelemről szól, jelenetei a XX. század elején, 1944-ben, 49-ben, 56-57-ben és a hetvenes évek ben játszódnak: olyan térben és olyan időinterval lumban, amely nemcsak személyes életének része, hanem több mint három évtizede tárgya mindennapi munkájának. A kisember perspektívájából szól a magyar történelemről: Nagy Imre, Kádár János, Horthy Miklós vagy Bethlen István élete és politikája szintén része a történelemnek, de az ő perspektívájuk a mindenkori elit nézőpontja, azaz a magyar történelem felülnézete, amelyhez hozzátartozik az alulnézet A történelem bonyolultságát ritualizált ünnepek keretében értelmezik, hajlamosak a múlt szereplőit jókra és gonoszokra, hősökre és árulókra osztani. Pedig az emberek 99,9 százaléka sem nem hős, sem nem áruló, hanem túlélő vagy áldozat: inkább a történelem elszenvedője, semmint tudatos alakítója. Ilyen antihősök a Világszám hősei. Nem tragédia, nem melodráma, hanem tragikomédia: olyan film, amin lehet nevetni még akkor is, ha ebbe a nevetésbe olykor erős keserűség vegyül, s a nevetség tárgyai mi magunk vagyunk.- Milyen kritikákat kapott Dodó és Naftalin története?- 43 európai film közül megnyertük a 2005-ös európai uniós filmfesztivált Chicagóban. A Los Angeles Times legszigorúbb kritikusa, Kevin Thomas március 17- én azt írta: „Koltai Róbert könnyed, keserédes vígjátéka, a Világszám ügyes jelenetsorral kezdődik: egy cirkuszi bohóc (Bodrogi Gyula) fiai, a Dodó és Naftalin becenevű ikerpár 1903. évi születésétől 50 éves korukig. Apjuk nyomdokait követve az ikrek a Budapesti Nagycirkuszban lépnek fel Magyarország miniszterelnöke, a kemény sztálinista Rákosi Mátyás előtt A nyughatatlan Naftalin (Koltai) artistatriikk- próbálkozása annyira balul üt ki, és olyan politikai felhangokkal, hogy a józanabb Dodó (Gáspár Sándor) önzetlenül, egy szándékos sértéssel magára fordítja a figyelmet, ezáltal magát juttatva börtönbe fivére helyett. Később ugyanez a nyug hatatlanság fogja Naf- talint nemcsak bátyja, hanem egy egész börtön szabadító jóvá tenni, a rövid életű 1956-os magyarforradalom idején. S ez a kedves, kalandos, tragikus és érzelmes szórakoztatás jellemzi ezt a túlélésről\ hazaszeretetről szóló, lebilincselő vígjátékot, amely egy darab szomorú és abszurd Közép-Európa. ” Azt mondom, ha ilyet írnak, én nyugodtan meghalhatok, mert végre valaki megértette, amit én 12 év óta próbálok tovább adni, mint színész.- Pályája sortín több elismerést is kapott, most legutóbb az „Arany csirke” díjat, amit színészként nyert el Hová helyed rangsorban az elismerések között?- Eltaláltak egy népszerű reklámfigurát, és fontosnak tartották, hogy végre a magyar filmről is beszéljenek ebben a szörnyű amerikai áradatban: nem a nagy amerikai filmeket szidom, hanem azt a sok „moslékot”, amelyek hetente megbuknak itt, hetente kidobják őket a mozikból, de arra jók, hogy a magyar filmeket kiszorítsák. 1985-ben lettem érdemes művész, azóta nem kaptam semmilyen díjat: a szakmában irigykednek, nem terjesztenek fel, mindig zsűrik döntenek rólam, filmszemléken is mindig lepontoznak. Az „Arany csirkére” nagyon büszke vagyok, mert ezt a közönségtől kaptam. Mint ahogyan nagyon nagy elismerésnek tartom - és bevallom, el is bőgtem magam, amikor arról értesítettek: Dunaújváros díszpolgárává választottak.-Ahogy beszél, egyértelmű, hogy ez a film különösen kedves önnek Miért?- A többi filmem is különösen kedves, csak most ez van a legtörékenyebb helyzetben. Ez a gének furcsa j átéka. Engem mindig izgatott a közönség, szeretem, ha nevetnek, ha sírnak, ha csönd van, mindent szeretek, ami közönség. Most, 61 éves koromban már nem szeretnék ezen változtatni. A mostani filmet Horváth Péter író alkotta meg először. Az alapkönyvben például Gáspár Sándor szerepe egyáltalán nem volt benne, szó sem volt ikrekről. Kavartuk-kever- tük a történetet, s amikor már a moziban ül az ember, abszolút lényegtelen, hogy mennyi történt meg igazán belőle, és mennyi benne a fantázia, az a lényeg, hogy működjön a film.-Ön a film rendezője és egyik főszereplője. Melyik feladat volt a nagyobb kihívás: a film rendezése vagy Naftalin szerepének megformálása?- Nehéz erre válaszolni, különösen akkor, ha tudjuk, voltak még kihívások szép számmal: az írásban részt venni, együtt hárman, ráadásul hatalmas harcban. Dés Laci volt a dramaturg, aki nemcsak zeneszerző, hanem fantasztikus érzékeny dramaturg, s mindig megérzi, mi az, ami nincs rendben. Az íróval való küzdelmek, az összeveszések, a kibékülések, szóval, nagy csaták voltak, ezért nem is lehet dönteni, melyik jelentette a nagyobb kihívást. A film utómunkája is egy őrület: a vágáson minden eldőlhet, akár el is romolhat. Ez kollektív munka, amely soha nem fejeződik be, és ráadásul a forgalmazás egy része is rám hárul, hogy meglegyen a nézőszám: ehhez pedig nagyon nagy plusz- energiák kellenek. Eladó „10 nő” E bizarrnak tetsző cím nem kétes, tiltott ügyletre utal. Sőt éppen ellenkezőleg, jótékonysági célokat szolgál. Arról van ugyanis szó, hogy Püski Sándor grafikus- művész „10 nő” című könyvének eredeti, nagy értékű képeit és a kötet kétszázadik példányát ajánlja fel értékesítésre, hogy azután a befolyt összegből támogathasson alapítványokat, karitatív szervezeteket. Csongrády Béla Püski Sándor 2000-ben jelentette meg fenti könyvét, amelyben József Attila-versrészletek- hez készített sorozata kapott helyet. A kiadványt annak idején a Magyar Kultúra Házában Gyurkovics Tibor író mutatta be a közönségnek. A József Attila-szö- vegeket Bács Ferenc és Gáti Oszkár színművész keltette életre. A kötet egy-egy sorszámozott példánya azóta több magas rangú személy tulajdonában is megtallyen hölgyek egyike vásárolható meg lálható mind Magyarországon, mind külföldön. A „leányszépség dicséretéit sugalló képek természetesen erősen lírai hangulatúak, érzelmi megfogalmazásúak, de - a költő mondandójához simulva - egyszersmind mély gondolati tartalmúak is: a férfi és a nő viszonyának, egymásrautaltságának és örök párharcának dilemmáját is kifejezik. Amit József Attila oly találóan és szépen fogalmazott meg az alábbiakban: „mért hagytál el, hogyha kívánsz/ Igaz-e, hogy éreztek most is, / amikor messzire vagy tőlem?/ Miért hagytál el, hogy'ha kívánsz, / ha bennem lehetsz csak ünneplőben. ” A képek - túl a művészi, esztétikai kvalitáson - azért is képeznek különleges értéket, mert nagy méretűek, 50x70, illetve 60x90 centiméteresek, s a keretezésük is elegáns, minden igényt kielégítő. E könyv, illetve képsorozat apropóján került kapcsolatba Püski Sándor a Pető Intézettel, amelyet komoly összegű támogatásban sikerült részesítenie. Ugyancsak támogatta az „Aranyág”-at és a korábbi köztársasági elnök felesége, Göncz Zsuzsa asz- szony által patronált „Kézenfogva” elnevezésű alapítványt is. A „10 nő” képeinek értékesítéséhez június elején félhivatalos, baráti segítséget is kap az alkotó, amennyiben Budapesten egy pro- tokollebéd keretében diplomatafeleségek is támogathatják a jótékony akciót. A Békésben élő, 45 éves Püski Sándor - aki 1997-ben Kelet-Kö- zép-Európa tíz legjobb művésze tárlatán szerepelt a németországi Neubibergben - egyébiránt nem ismeretlen Nógrádban sem, hiszen 2002 márciusában Szirákon, a Kastély Szállóban volt kiállítása, amelyet a jelenlegi külügyminiszter, dr. Somogyi Ferenc nyitott meg, akkor a Magyar Atlanti Tanács elnökeként és a Stone Brigde Communication AG vezérigazgatójaként. A tárlatot a Nógrád Megyei Hírlap is bemutatta, majd 2004. december 11- én ismét esett szó a művész munkásságról a megyei lap hasábjain. Mint megtudtuk tőle, Püski Sándor a közeü hetekben - május végétől - egy újabb kiállításával is jelen lesz a fővárosban, a Hotel Kempinskyben. Teljesen új munkáit - amelyek témáját ugyancsak hölgyek adják - mutatja be, amelynek úgymond szivacstechnikáját legkisebb gyermekétől, a négyéves Dóra lányától tanulta, leste el. Püski Sándor grafikusművész lakáscíme: 5630 Békés, Körösi Cs. S. u. 29/1, mobilszáma: 06/30/928-7945, internetelérhetősége: ps 1960@freemail.hu . Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: .„Anyu, miért kellett agyoncsapnod Batmant?” Szerencsés nyertesünk: Ponyi Gyulámé Balassagyarmat, Móricz Zsigmond u. 13/B. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb május 12-ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
