Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)

2005-05-07 / 105. szám

4 2005. MÁJUS 7., SZOMBAT KULTÚRA „Mindent szeretek, ami közönség" A közelmúltban Salgótarjánban, az Apolló moziban ve­títették a „Világszám - Dodó és Naftalin” című filmet. A bemutatóra eljött Koltai Róbert színész-rendező, aki­nek neve a rendezésen túl az egyik főszerepet is fém­jelzi. Elkísérte őt barátja, Gommermann István, a ne­ves dalszerző, akinek olyan ismert szerzeményei vol­tak, mint „Az én apukám egy nagyon híres bohóc volt”. 1957-ben hagyta el Magyarországot, azóta Los Angeles­ben él: 49 év óta első alkalommal látogatott haza. Hegedűs Erzsébet- A színész-rendezők célja az, hogy nagyvárosokban, a nagy mo­zikban ott legyenek, hiszen az a kö­zönség meghatározó kritikát adhat, úgymond véleményformáló. Mi készteti arra, hogy a kisebb telepü­lésekre is elkísérje a filmet?- A legfőbb cél az, hogy a közön­ség ott legyen a mozikban, nem az, hogy én ott legyek - mondja Koltai Róbert - Az már a hab a tortán, ha az ember olyan filmet csinál, amelyet sokan szeretnek. A Világszámmal volt egy kis gond, annak ellenére, hogy az előbe- mutatókon minden városban ki­törő siker aratott. Elkövettük ugyanis azt a hibát, hogy decem­ber 23-án kezdtük az országos ter­jesztést, néhány vidéki városban december 30-án, ami még rosz- szabb. Az első két hét végénk „üres mozik” jegyében telt, s azóta csak úgy tudom ezt kompenzálni, hogy még több városba megyek személyesen, mint eddig.- Hány „nagykövete” van a Világ­számnak?- Most úgy alakult, hogy főleg én megyek, de az idő függvényé­ben jön Gáspár Sanyi, most a ten­gerentúlról kaptam erősítést Los Angeles-i barátom személyében. A filmnek nem elég egy reklám, nem elég, ha jó, nem elég, hogy szerethető: iszonyú fontos, hogy beszéljenek róla azok az emberek, akik látták. De ha üres mozikban nyit egy film, annak megpecséte­lődött a sorsa. Mi azt ígértük, hogy meglesz a 100 ezer néző egy év alatt: ahogy indult a film, még a 20 ezer sem lett volna meg, most 55 ezernél tartunk, de ez tényleg an­nak köszönhető, hogy mindenho­vá elmegyek vele.- A filmet bemutatták a magyar filmszemlén. Milyen visszajelzése­ket kaptak?- Romsics Ignác történész, a Magyar Történelmi Filmala­pítvány felügyelőbizottsá­gának tagja többek között azt írta a filmről: a 34. filmszemlén látott fil­mek közül a Világszám lelkesítette a legjobban. Ennek okait abban je­lölte meg, hogy a film a magyar törté­nelemről szól, jele­netei a XX. század elején, 1944-ben, 49-ben, 56-57-ben és a hetvenes évek ben játszódnak: olyan térben és olyan időinterval lumban, amely nemcsak szemé­lyes életének része, hanem több mint három évtizede tárgya min­dennapi munkájának. A kisem­ber perspektívájából szól a ma­gyar történelemről: Nagy Imre, Kádár János, Horthy Miklós vagy Bethlen István élete és politikája szintén része a történelemnek, de az ő perspektívájuk a mindenkori elit nézőpontja, azaz a magyar tör­ténelem felülnézete, amelyhez hozzátartozik az alulnézet A tör­ténelem bonyolultságát ritualizált ünnepek keretében értelmezik, hajlamosak a múlt szereplőit jók­ra és gonoszokra, hősökre és áru­lókra osztani. Pedig az emberek 99,9 százaléka sem nem hős, sem nem áruló, hanem túlélő vagy ál­dozat: inkább a törté­nelem el­szenve­dője, semmint tudatos alakítója. Ilyen antihősök a Világszám hősei. Nem tragédia, nem melodráma, hanem tragikomédia: olyan film, amin le­het nevetni még akkor is, ha ebbe a nevetésbe olykor erős keserűség vegyül, s a nevetség tárgyai mi ma­gunk vagyunk.- Milyen kritikákat kapott Dodó és Naftalin története?- 43 európai film közül meg­nyertük a 2005-ös európai uniós filmfesztivált Chicagóban. A Los Angeles Times legszigorúbb kriti­kusa, Kevin Thomas március 17- én azt írta: „Koltai Róbert könnyed, keserédes vígjátéka, a Világszám ügyes jelenetsorral kezdődik: egy cirkuszi bohóc (Bodrogi Gyula) fiai, a Dodó és Naftalin becenevű iker­pár 1903. évi születésétől 50 éves korukig. Apjuk nyomdokait követve az ikrek a Budapesti Nagycirkusz­ban lépnek fel Magyarország mi­niszterelnöke, a kemény sztálinista Rákosi Mátyás előtt A nyughatat­lan Naftalin (Koltai) artistatriikk- próbálkozása annyira balul üt ki, és olyan politikai felhangokkal, hogy a józanabb Dodó (Gáspár Sándor) önzetlenül, egy szándékos sértéssel magára fordítja a fi­gyelmet, ezáltal magát juttatva börtönbe fivé­re helyett. Később ugyanez a nyug hatat­lanság fogja Naf- talint nem­csak bátyja, hanem egy egész börtön szabadító jóvá tenni, a rövid életű 1956-os ma­gyarforradalom idején. S ez a ked­ves, kalandos, tragikus és érzelmes szórakoztatás jellemzi ezt a túlélés­ről\ hazaszeretetről szóló, lebilincse­lő vígjátékot, amely egy darab szo­morú és abszurd Közép-Európa. ” Azt mondom, ha ilyet írnak, én nyugodtan meghalhatok, mert végre valaki megértette, amit én 12 év óta próbálok tovább adni, mint színész.- Pályája sortín több elismerést is kapott, most legutóbb az „Arany csirke” díjat, amit színészként nyert el Hová helyed rangsorban az elis­merések között?- Eltaláltak egy népszerű rek­lámfigurát, és fontosnak tartották, hogy végre a magyar filmről is be­széljenek ebben a szörnyű ameri­kai áradatban: nem a nagy ameri­kai filmeket szidom, hanem azt a sok „moslékot”, amelyek hetente megbuknak itt, hetente kidobják őket a mozikból, de arra jók, hogy a magyar filmeket kiszorítsák. 1985-ben lettem érdemes művész, azóta nem kaptam semmilyen dí­jat: a szakmában irigykednek, nem terjesztenek fel, mindig zsű­rik döntenek rólam, filmszemlé­ken is mindig lepontoznak. Az „Arany csirkére” nagyon büszke vagyok, mert ezt a közönségtől kaptam. Mint ahogyan nagyon nagy elismerésnek tartom - és be­vallom, el is bőgtem magam, ami­kor arról értesítettek: Dunaújvá­ros díszpolgárává választottak.-Ahogy beszél, egyértelmű, hogy ez a film különösen kedves önnek Miért?- A többi filmem is különösen kedves, csak most ez van a legtö­rékenyebb helyzetben. Ez a gének furcsa j átéka. Engem mindig izga­tott a közönség, szeretem, ha ne­vetnek, ha sírnak, ha csönd van, mindent szeretek, ami közönség. Most, 61 éves koromban már nem szeretnék ezen változtatni. A mos­tani filmet Horváth Péter író alkot­ta meg először. Az alapkönyvben például Gáspár Sándor szerepe egyáltalán nem volt benne, szó sem volt ikrekről. Kavartuk-kever- tük a történetet, s amikor már a moziban ül az ember, abszolút lé­nyegtelen, hogy mennyi történt meg igazán belőle, és mennyi ben­ne a fantázia, az a lényeg, hogy működjön a film.-Ön a film rendezője és egyik fő­szereplője. Melyik feladat volt a na­gyobb kihívás: a film rendezése vagy Naftalin szerepének megfor­málása?- Nehéz erre válaszolni, külö­nösen akkor, ha tudjuk, voltak még kihívások szép számmal: az írásban részt venni, együtt hár­man, ráadásul hatalmas harc­ban. Dés Laci volt a dramaturg, aki nemcsak zeneszerző, hanem fantasztikus érzékeny drama­turg, s mindig megérzi, mi az, ami nincs rendben. Az íróval va­ló küzdelmek, az összeveszések, a kibékülések, szóval, nagy csa­ták voltak, ezért nem is lehet dönteni, melyik jelentette a na­gyobb kihívást. A film utómun­kája is egy őrület: a vágáson min­den eldőlhet, akár el is romolhat. Ez kollektív munka, amely soha nem fejeződik be, és ráadásul a forgalmazás egy része is rám há­rul, hogy meglegyen a nézőszám: ehhez pedig nagyon nagy plusz- energiák kellenek. Eladó „10 nő” E bizarrnak tetsző cím nem kétes, tiltott ügyletre utal. Sőt éppen ellenkezőleg, jótékonysági célokat szolgál. Arról van ugyanis szó, hogy Püski Sándor grafikus- művész „10 nő” című könyvének eredeti, nagy értékű képeit és a kötet kétszázadik példányát ajánlja fel ér­tékesítésre, hogy azután a befolyt összegből támogat­hasson alapítványokat, karitatív szervezeteket. Csongrády Béla Püski Sándor 2000-ben jelen­tette meg fenti könyvét, amely­ben József Attila-versrészletek- hez készített sorozata kapott he­lyet. A kiadványt annak idején a Magyar Kultúra Házában Gyurkovics Tibor író mutatta be a közönségnek. A József Attila-szö- vegeket Bács Ferenc és Gáti Osz­kár színművész keltette életre. A kötet egy-egy sorszámozott pél­dánya azóta több magas rangú személy tulajdonában is megta­llyen hölgyek egyike vásárolható meg lálható mind Magyarországon, mind külföldön. A „leányszépség dicséretéit sugalló képek termé­szetesen erősen lírai hangulatú­ak, érzelmi megfogalmazásúak, de - a költő mondandójához si­mulva - egyszersmind mély gon­dolati tartalmúak is: a férfi és a nő viszonyának, egymásrautaltságá­nak és örök párharcának dilem­máját is kifejezik. Amit József At­tila oly találóan és szépen fogal­mazott meg az alábbiakban: „mért hagytál el, hogyha kívánsz/ Igaz-e, hogy éreztek most is, / ami­kor messzire vagy tőlem?/ Miért hagytál el, hogy'ha kívánsz, / ha bennem le­hetsz csak ünneplőben. ” A képek - túl a művészi, esztétikai kvalitáson - azért is képeznek külön­leges értéket, mert nagy méretűek, 50x70, illetve 60x90 centiméteresek, s a keretezésük is elegáns, minden igényt kielégítő. E könyv, illetve képsoro­zat apropóján került kap­csolatba Püski Sándor a Pető Intézettel, amelyet komoly összegű támoga­tásban sikerült részesíte­nie. Ugyancsak támogat­ta az „Aranyág”-at és a korábbi köztársasági el­nök felesége, Göncz Zsuzsa asz- szony által patronált „Kézen­fogva” elnevezésű alapítványt is. A „10 nő” képeinek értékesítésé­hez június elején félhivatalos, ba­ráti segítséget is kap az alkotó, amennyiben Budapesten egy pro- tokollebéd keretében diplomata­feleségek is támogathatják a jóté­kony akciót. A Békésben élő, 45 éves Püski Sándor - aki 1997-ben Kelet-Kö- zép-Európa tíz legjobb művésze tárlatán szerepelt a németorszá­gi Neubibergben - egyébiránt nem ismeretlen Nógrádban sem, hiszen 2002 márciusában Szirákon, a Kastély Szállóban volt kiállítása, amelyet a jelenlegi kül­ügyminiszter, dr. Somogyi Ferenc nyitott meg, akkor a Magyar At­lanti Tanács elnökeként és a Stone Brigde Communication AG vezérigazgatójaként. A tárlatot a Nógrád Megyei Hírlap is bemu­tatta, majd 2004. december 11- én ismét esett szó a művész mun­kásságról a megyei lap hasábjain. Mint megtudtuk tőle, Püski Sán­dor a közeü hetekben - május vé­gétől - egy újabb kiállításával is jelen lesz a fővárosban, a Hotel Kempinskyben. Teljesen új mun­káit - amelyek témáját ugyan­csak hölgyek adják - mutatja be, amelynek úgymond szivacstech­nikáját legkisebb gyermekétől, a négyéves Dóra lányától tanulta, leste el. Püski Sándor grafikusművész lakáscíme: 5630 Békés, Körösi Cs. S. u. 29/1, mobilszáma: 06/30/928-7945, internetelérhetősége: ps 1960@freemail.hu . Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: .„Anyu, miért kellett agyoncsapnod Batmant?” Szerencsés nyerte­sünk: Ponyi Gyulámé Balassagyarmat, Móricz Zsigmond u. 13/B. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legké­sőbb május 12-ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!

Next

/
Thumbnails
Contents