Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-05 / 103. szám
4 PF 96 2005. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nem bántja a szemét?! Búcsúsorok Csík Pálnéhoz Karancslapujtőn, a Petőfi út vége előtt, az út melletti erdőszél (magánterület) a közeli lakosoknak ideális és illegális szemétlerakó hely. Oda viszik ami otthon már nem kell: flakont, konzervdobozt, üveget, akkumulátort, de van ott 20 literes lemezkanna tele fáradt olajjal is. Korábban eltakarította az ön- kormányzat, de újból odahordazsák. Miért nem abba rakják a szemetet? A nagyobb daraboknak ott van a lomtalanítás, mégsem élnek a lehetőséggel. Talán a fejekben is szemét van? Kutatóknak kellene ezzel foglalkozni, ha volna, aki hajlandó lenne alávetni magát a vizsgálatoknak. Nincs-e itt is vírushordozó, mint a madárinfluenzánál? PélSok szállal kötődünk egymáshoz, mégis hidegen kopognak most a szavak, rideg kőként hullanak alá... Eljöttünk Hozzád, itt vagyunk Körülötted, a Te nagy családod: tanítványaid, kollégáid, iskolád, a város megannyi elszármazott és itt maradt egykori fiatalja, aki megtanulta tőled, hogyan lehet idegenben gyökeret verni, hogyan lehet vidéki kisvárosban értelmiségi létet élni. Hogyan lehet értéket teremteni, értékrendet kialakítani, megszeretni egy helyet, s érte cselekedni, élni, közösségi létformát kialakítani és megélni. Hitet, reményt, biztatást adni másnak, jó tanácsot, emberi szót, egy bátorító tekintetet küldeni a másik ember felé, megtalálni az utat lélektől lélekig... Észrevétlenül tanítottál minket, s amikor évekkel később bekerültünk a hatalmas egyetemi könyvtárba, jöttünk csak rá, mindent tudunk, amit könyvtárról, könyvhasználatról tudni lehet... Könyvtárosok generációit nevelted, fáradhatatlanul dolgoztál a könyvtárosok egyesületében, építetted ki a salgótarjáni új gimnázium máig példa értékű iskolakönyvtárát. Észre sem vettük, s a magad képére formáltál minket. Naponta kapom magam azon, hogy éppen azt az idézetet választom mottóul, amire Te hívtad fel a figyelmem, azt a részletet választom ki órán, amit Te is kiemeltél... Csodáltunk, hogy Te minden verset tudsz, bámultuk, ahogyan már a versmondással értelmezted a szöveget. A legnehezebb verset is megértettük azután, ahogyan Te felolvastad, elmondtad... Uradalmi iparoscsalád 5 gyermekének egyikeként lettél fővárosi bölcsészhallgató - nemrégiben immár aranydiplomás - az ELTE-n, majd gimnáziumi tanár egy kisvárosban, Salgótarjánban. Alföldi lányból Görbeország szerelmese, akit vonzott a hegyes-dombos táj varázsa. így lettél sok tősgyökeres tarjáninál tarjánibb. Ez a város lett az otthonod, nem vágytál el innen soha. Kutattam az emlékeim között, de nem találtam olyan emlékképet, mikor kétségbeesett lettél volna. Férjed, majd fiad halálát is olyan hihetetlen lelki erővel, olyan tartással viselted, amely keveseknek sajátja. Tudtad, megértetted, hogy ezt a keresztet kaptad, ezt kell tovább vinned, s szüksége van Rád a többieknek, Neked kell példát mutatnod. Bátor voltál akkor is, amikor a betegség kezdett elhatalmasodni Rajtad. Szorongtál, de erős voltál, róttad az utat... Különös kegye a Teremtőnek, hogy április 11-én, József Attila születésnapján, a költészet napján szólított magához... valami véget ért... Valami elkezdődött... Ez a megbékélés áradt Rólad kórházi ágyadon, ezt sugározta a mosoly arcodon. Ezt a képet őrizzük Rólad. Isten veled Rózsa néni! Isten veled Rózsa! ■ Székyné Sztrémi Melinda dr. a Bolyai János Gimnázium igazgatója (Részletek a ravatalnál 2005. április 27-én elhangzott beszédből) Kossuth, a díszpolgár nak minden szemetet. Igaz, hogy az takarítás csak a közelebbi részről történt, beljebb ott maradt a repedezett autószélvédő, sárhányó stb. Nem ritka a döglött háziáUat sem! Felmerül az arra járóban: milyen irányba „fejlődik” a lakosság egy része? Nem látszik meg az uniós követelmények teljesítése... Nem adott az unió tájékoztatást, mit tehet az erdő- és földtulajdonos a szemetelők ellen. Mi köze van a tulajdonosoknak a lakossági szeméthez? Minden háznál van kuka vagy szemetesdául mi köze van a szaporodó autótulajdonosnak a szaporodó szeméthez? Ha megvalósulna a tévében bemutatott műszer bevezetése, hogy aszerint fizetnék a szemétdíjat, amennyi súlya van, akkor aztán semmit sem raknának a kukába, hanem kihordanák a határba a szemetet. Ha akad olyan az olvasók között, aki meg tudja mondani: miért nem a kukába rakják a szemetet (egyes személyek), jutalmat érdemel! ■ Horváth Ágoston (cím a szerkesztőségben) A Kossuth Szövetség - Kossuth és kora hagyományápoló szervezet - elnöke voltam 2003-ig. Az egy évtized alatt sokszor megkérdezték: mely és hány településnek volt díszpolgára Kossuth Lajos? Miért nincs erről egy kiadvány? Különböző források más-más számot közölnek: 31, 34, 36, vagy ennél is több helyen. A bizonytalanság másik oka, hogy voltak települések, amelyek tiszteletbeli bíróvá, vagy képviselővé, avagy egyletek, körök, egyesületek tiszteletbeli elnökévé választották Kossuth Lajost. Dr. Körmöczi Katalin Kossuth hagyatéka című munkájából is idéztem: „Kossuth díszpolgári oklevelei azzal a Kossuth-iratanyaggal együtt, amely az 1930-as években az Országos Levéltárba került, a második világháború alatt megsemmisült.” Az aktív elnöki feladataim megszűnése után elhatároztam, összegyűjtők minden, még fellelhető - korabeli - elöljárósági jegyzőkönyvet, határozatot, sajtóhírt Kossuth díszpolgárságáról. Gyűjtőmunkámat a ceglédi Kossuth Múzeummal együttműködve Reznák Erzsébet muzeológus-történésztől kapott forrás és tanácsadás alapján megkezdtem és folytatom. Munkámat a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága is támogatja. Kutatásaimat azóta egyre többen - az Országos Széchényi és a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Országos Levéltár munkatársai, történészek, egyetemi tanárok - segítik tanácsokkal, forrásmunkákkal. Biztatásuk, véleményük szinte megegyezik, egybecseng: „a teljességre törekedve gyújtsd ösz- sze és szerkeszd egybe Kossuth díszpolgár dokumentumait! Erről egységes szerkezetű kiadvány még nem jelent meg!” Sejtem, sőt tudom, többéves munka eredményeként megvalósulhat e terv. Ehhez a megyei és települési levéltárak, irattárak, múzeumok vezetői és munkatársai, történészek és helytörténeti kutatók, könyvtárosok segítségét, a polgármesterek, képviselő-testületek és mások anyagi támogatását is kérem. A hontalanná lett államférfi megtisztelő díszpolgári s más tiszteletbeli címeit bemutató kötet - legkésőbb 2007-ben - Kossuth Lajos Pest megyei követté választásának 160. évfordulója tiszteletére jelenhet meg. Tisztelt Olvasó! A fenti kötet összeállításához az Ön és ismerősei segítségét és támogatását is kérem, amit ez úton előre megköszönök! Eddigi kutatásaim alapján azt tudom, hogy Kossuth Lajost Nógrád megyében díszpolgárrá egy település sem választotta. Kossuth iratai szerint példa nélkülinek tűnik az, hogy Diósjenő lakói 1867-ben a község tiszteletbeli bírójává választották a nagy hazafit. Szíveskedjenek levélben jelezni, vagy fénymásolatban megküldeni a fentieket megerősítő, kiegészítő, vagy eltérő, avagy újabb adatokat tartalmazó dokumentumokat, újságcikkeket! ■ Gavlik István helytörténész 1084 Budapest, Déri M. u. 3. Fax: 06-1/318-7903 Bérlő fizesse a vízórát? A garzonház hirdetőtábláján az alábbi szöveget olvastam: Május hónapban a Salgó Vagyon Kft. vízórák cseréjét tervezi a házban, ez előreláthatólag 18 000 forintba fog kerülni, amit a lakóknak kell kifizetni. Mint ismeretes, a garzonházban lakók többsége kisnyugdíjas, egyedülálló. Salgótarjánban itt kell a legmagasabb lakbért fizetni. Tisztelettel kérdezem, miért a bérlőkre terhelik a vízórák cseréjét, nem lehetne a lakbérből kigazdálkodni? A bérleményhez a vízórák nem tartoznak. Kérem, szíveskedjenek kérdésemet megjelentetni, remélve, hogy az illetékesek meg tudják magyarázni ezen elképzelésüket. Tisztelettel: ■ Szabó Istvánná Salgótarján Erzsébet tér 1. Meghívás egy életmű-kiállításra Megoldás: az összefogás Salgótarjánban nem romakérdésről, hanem perifériára szorult emberi társadalomról van szó. Kérem a lakosságot és a vállalkozókat, hogy keressenek bennünket, támogassanak, működjünk együtt és segítsünk az embereken! - fogalmazott Oláh András, az Élettér Egyesület alelnöke. A szervezet célja a cigányság életfeltételeinek javítása. A Nógrád Megyei Hírlap 2005. április 25-i számában látott és olvasott döbbenetes szeméthegyek, szemétügyek miatt szégyenkezni voltam kénytelen. Ugyanakkor megerősítette bennem az „Élet az erdőben” című alkotásom hitelességét, ami az életmű-kiállításom egyik képén látható: az őzek a szeméttel fertőzött vizet isszák a csörgedező kispatakból. JJa ítéletet mondunk a jelenről, a jelen szörnyűségeiről, feltétlen érdemes az elmúlt időszakot vizsgálni, ami már mögöttünk van, amit én a pedagógiai csődnek tudok be. A környezetünk, erdők, városunk, annak járdái, terei tisztaságának óvását már az óvodában kell elkezdeni, utána az iskolában alsó-, közép- és felsőszinten is ébren kell tartani e nemes ügyet. A Nógrád Megyei Hírlapban közölt 340 zsák szemét össze- szedésének a ténye késztetett arra az elhatározásra, hogy a Palócország minden településének önkormányzatát, kis- és végzős diákját meleg szeretettel meghívjam a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában látható életmű-kiállításomra, aminek a tárlatvezetését, a képek elemzését, üzenetét én mondom el. Az ifjúságot fenyegető veszélyek elkerülése mindannyiunk közös ügye és kötelessége. Ezért szóvá kell tennünk aggodalmainkat, küzdelmeinket. Egy alkotásomnak az üzenete az alkohol, a drog, a nikotin, a szenvedélybetegek végzetes életútja. Ez rádöbbenti a nézőt a tátongó szakadékra, amiből visz- szaút nincs. Mellbevágó képem a „Gyűlölet magvetője”, aki még a Kertész Imre „Sorstalanság” című könyvét is lábbal tiporja. Látható a kiállításon „Az én Krisztusom” is, aki azért is vállalta a kereszthalált, hogy szeretni tudó jó ember legyen. Összegezve: szeretettel várok minden szépre vágyó nemes lelkű pedagógust és kisdiákot. Érkezésük időpontját kérem jelezzék előre a 32/440-002-es telefonszámon. ■ Gyüre Nándor festőművész, Salgótarján S. K.- A problémákat a munkahelyek hiányára és a képzetlenség számlájára lehet írni - hangsúlyozta Lakatos Ernő, az 1997-ben alakult Élettér Egyesület elnöke. - Ösztönözni kell a roma fiatalokat, hogy részt vegyenek a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ által indítandó szakmai tanfolyamon. Egyesületünk - szakemberek segítségével - vállalja a felvilágosító program lebonyolítását. A szervezet ismertette célkitűzéseit Puszta Béla polgármesterrel is, aki megerősítette, hogy támogatja az Élettér Salgótarján érdekében végzett tevékenységét. A szervezet javasolta a polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi osztályának és a salgótarjáni kht.-nek, hogy vegye sürgősségi sorrendbe és foglalkoztassa azon személyeket, akiknek lakbér-, vagy egyéb közüzemi díjhátraléka van. Együttműködési megállapodást szorgalmaznak az érintett önkormányzati cégekkel is. Lakatos Ernő elmondta, hogy a továbbiakban munkahelyteremtés céljából pályázatot kívánnak benyújtani. Megpróbálnak külső vállalkozókat is bevonni a folyamatba - beleértve a teljes kistérség területét. A munkaügyi központtal közösen szakmai tanfolyamokat indítanak a 18-35 éves korosztálynak.- Összefogással megoldhatóak a lakásproblémák, megelőzhető a kiköltöztetés - zárta gondolatait Lakatos Ernő, az Élettér Egyesület elnöke, hozzátéve, hogy a felvilágosító program elindítását követően lakossági fórumot tartanak, továbbá megkezdték és folytami fogják az önkéntes munkák szervezését.
