Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)

2005-05-04 / 102. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005 - magyargec Polgármester: VELKI RÓBERT Alpolgármester: RÁCZ ISTVÁN Jegyző: CSERVENÁK ZSUZSANNA Polgármesteri hivatal 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75. E-mail: magyargec@xmail.proflnter.hu T./f.: 06-32/509-005. Közérdekű telefonszámok: Általános iskola 06-32/377-025. A lakosság lélekszáma: 880 fő 0-17 év 232 fő 18-60 év 486 fő 60 év fölött 162 fő. Helyi adó: kommunális és helyi adó Gazdaság: vállalkozók száma: 42 Civil szervezetek: Helyi kisebbségi önkormányzat, Tehetség Gyermekekért Alapítvány. Jeles nap: szept. 2. szüreti egyben falunappal. Szent Márton-napi búcsú, november elején. Sport: Mb III. csapat. Intézmények: Orvosi rendelők: Rákóczi út 60. Telefon: 377-128 Rendelés: kedd délelőtt, más napokon a gondozási központ veszi a hívást. Kisgéc: Alkotmány út 1. Telefon: 377-127 Óvoda Rákóczi út 75 Telefon.: 377-035 Látnivalók: Római katolikus templom, épült 1787-ben. Az iskola udvarán épített művészi jellegű, fából faragott játszóudvar Szabó István szobrászművész alkotása. A domboldalban álló magá­nyos tölgy, mellette fából épült kilátó. Vállalja a falu gondját VELKI Róbert pol­gármester tősgyö­keres magyargéci polgár. Alapvég­zettségét mező- gazdasági ismere­tekből szerezte, azonban mivel a családja faipari munkákat vég­zett, ezen a területen is jártassá­got szerzett. Mielőtt eljegyezte magát a közszolgálattal, a családi aszta­losműhelyben erősítette vállal­kozásukat. Később falugond­nok lett, majd a település polgá­rai bizalmat szavaztak neki és polgármesterré választották. Derűs, jókedélyű ember, s ami nagy érték, rendíthetetlen a nyugalma. Ez a nyugalom a kri­tikus helyzetekben sem hagyja el. Azt mondják róla az embe­rek, hogy nyitottságával, má­sok gondjainak felvállalásával kivívta a falusiak tiszteletét. Különösen érzékeny a cigány kisebbség problémáira. A pol­gármester szerint tudni kell a cigányok nyelvén beszélni, hi­szen más kultúrájú, más beál­lítottságú emberek, mint a többség. „Mindenhol ott vagyunk” HALMOSi György, a szécsényi Pa­lóc COOP Kereskedelmi és Szol­gáltató Rt. vezérigazgatója idéz­te a cég jelmondatát a magyar­géci üzlet felújításakor. A volt szécsényi járás mind a 24 telepü­lésén üzemeltetnek kiskereske­delmi egységet. A magyargéci üzlet nagyon jó forgalmú.- Köszönhető ez elsősorban az itteni dolgozók aktív munkájá­nak. Boltjaink dolgozói figyelmes kapcsolatot alakítottak ki a ki­sebbséggel, ugyanakkor az alkal­mazott fogyasztói áraink megfe­lelnek a gazdaságilag nem éppen dicsekvésre méltó réteg igényei­nek. Boltjainkban érzékeljük, amikor szociális segélyfizetés van. A nyári szezonban a gomba- , a csigaszezon tükröződik a bolt­jaink forgalmán. Alapvetően élel­miszer-jellegű boltokat üzemel­tetünk. A bolt nagyságától füg­gően iparcikkeket is tartunk. Magyargécen a korábbi kis földműves-szövetkezet révén 1946-tól vagyunk jelen. A kap­csolatunk a lakossággal ezért is szoros. Befejeztük a bolt korsze­rűsítését, bekötöttük a gázfűtést, átalakult a háttérberendezés, normális a raktár, vizesblokkot létesítettünk. Közel 3 millió fo­rintot fordítottunk erre a boltra. Az önkormányzattal is jó a kap­csolatunk. Örülünk, hogy a köz­ség a bolt mellett egy park kiala­kítását tervezi, amihez mi is sze­retnénk hozzájárulni. A COOP-üzletláncban műkö­dünk, s a jövőben is erre épí­tünk. Mindent megteszünk a kistelepülések színvonalasabb ellátásáért. Pályáznak, takarékoskodnak CSERVENÁK ZSUZSANNA jegyző 1982 óta dolgozik a közigazgatás­ban. Kishartyánban kezdett igazga­tási főelőadóként, majd áthelyezés­sel került a nógrádmegyeri közös tanácshoz. 1990-ben elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, s mind­járt megpályázta a körjegyzői állást, s ő lett Nógrádmegyer és Magyargéc körjegyzője. 1992- ben a testület döntött, hogy kiválik a körjegyzőség­ből, amikor megpályázta a magyargéci jegyzői ál­lást, s 1993. január 1-jétől jegyző a faluban. Nehéz manapság jegyzőnek lenni, még akkor is, ha a gazdasági helyzetük, összehasonlítva a többi településsel, aránylag még jó, hitelállomá­nyuk nincsen. A pályázati lehetőségeket igyekez­nek kihasználni, amennyire lehet takarékosan gazdálkodni. Éves költségvetésük 160 millió. Ép- penhogy szűkösen elég az intézményeik működ­tetésére. Sok a munkanélküli, szegény a falu, nagyon sok a szociális segélyre szoruló személy és család. Be­tudható ez a lakosság összetételének is, a lakosság negyven százaléka roma. Vannak köztük szorgal­mas emberek, de a többség nem is akar tenni a jobb sorsáért. Az Európai Uniótól a nagyobb fejlesztési, pályá­zati lehetőségeket várnám, de egyszerűsíteni kel­lene ezeket, mert néhány pályázat túlzottan bonyo­lult. A feltételek is elég szigorúak. Ha lenne 100 millió forintunk, az óvoda helyze­tét oldanánk meg. ABCOK A TELEPÜLÉSBŐL RUZSiNSZKJ györgyné. A rendszerváltás óta testületi tag, immár negyedszer. Szereti ezt a nagy felelősséggel já­ró munkát. Minden döntésüket a falu érdekében hoz­zák. S ez nem mindig mindenkinek kedvező. Nagyon sok konfliktushelyzet adódhat egy-egy döntés kapcsán, amiben neki is része van. Azt mondja, fel kell vállalni a negatív dolgokat is, de szereti csinálni. Óvodavezető, ­tíz éve Magyargécen, előtte húsz évig Nógrádmegyerben. Két éve két­csoportos lett az óvoda, a gyermeklétszámuk növekedett. A jelenleg 50 férőhelyes óvodában teljes a létszám. Álma egy olyan szép, óvodá­soknak készült épület, amely a mai kor követelményeinek megfele­lő udvari játékokat is tartalmaz. Talán ha majd Magyargécre is elér­keznek az uniós pályázatok. LEHOCZKl KLÁRA. A legutóbbi választáson került a tes­tületbe. Négy évig gyesen volt, s akkor a Nógrád Me­gyei Hírlapot hordta a faluban. Akkor került közvet­len kapcsolatba a falubeliekkel. Amíg a megyei kór­házban dolgozott, keveset beszélgethetett az itthoni emberekkel. Nagyon nehéz tenni a faluért - mondja. Az intézmények működtetése a fő cél, ami a legfőbb probléma és a romák, akikkel nehezen boldogulnak. Komoly gond a munkanélküliség, alig néhányan járnak dolgozni. Nehéz a képvi­selői munka és hálátlan. Az emberek minket bántanak, hogy nem adjuk a segélyeket. Én a szociális bizottságban vagyok. A faluban sok az idős ember. Szerencsére az egészségi állapotaink nem rosz- szak. Nekik az egészségük a fő téma, meg a szentmise. A tizenéve­sek azonban nem tudnak magukkal mit kezdeni. Közösség kellene, de nem becsülik meg, amit kapnak. Az Európai Uniótól mindenek­előtt munkát kérnék mindenkinek. SZERÉMi NÁNDORNÉ. Az első ciklusban vagyok képvise­lő. Nálunk az önkormányzati tevékenységet a férjem művelte, amíg élt, mert ő volt az első szabadon válasz­tott polgármester a faluban. Noha idős vagyok már, de úgy gondoltam, hogy a férjem emlékét tiszteletben tart­va leszek képviselő. Szívemen viselem a falu minden apró-cseprő gondját. Észrevételeimet, időskori tapasz­talataimat készséggel megosztom a társaimmal. Ez nagyon fontos. Egészségügyi dolgozó voltam, már nyugdíjas vagyok, 30 évet dolgoz­tam a megyei kórházban a reumatológián és a fizikoterápián. Mond­hatom, hogy egész életemben utaztam a munkahelyemre, ami nem volt egyszerű három gyerek mellett. Jó kis falu ez, de sok bajunk és tennivalónk a kisebbséggel. Hosszú ideig lehetett őket kezelni, ám most már szociálisan annyi ingyenpénzhez jutnak, hogy nehéz bírni velük. Nagyon sok a munkanélküli, rossz nézni, hogy fiatal emberek lézengenek az utcákon. Nagyon körültekintően kell megragadni a kí­nálkozó munkalehetőségeket és megtanulni az életmódváltást is, ha szükséges. Az Európai Unióba való belépésünk jó dolog, de előbb ren­det kellett volna tenni a fejekben. PÁSZTOR FERENC. 1994-től, a második ciklustól vagyok képviselő. Nagyon szeretem ezt a közéleti tevékenysé­get, mert a faluért sokat tudok tenni, mivel falugond­nok is vagyok 1997-től. Sok gondot nem látok a faluban, mert jó szándékkal mindent meg lehet oldani az idő­sek körében is. A kisebbség körében adódnak eseten­ként gondok. Ez elsősorban abból adódik, hogy nem tudják beosztani a pénzüket. Voltaképpen szobafestő a szakmám, de néhány éves művelés után átnyergeltem a gépkocsivezető-szakmára. Szereztem szakmásított jogosítványt. Aztán ez megszűnt és újra szo­bafestő lettem, majd munkanélküli. Ide az önkormányzathoz vettek fel közhasznú munkásnak és a középületeket csinosítottam. Húszéves és 17 éves fiam van, aki gimnáziumba jár. A nagyobbik számítógépes ismereteket szerzett Az Európai Uniótól azt várnám, hogy a szegény népnek jobb sorsa lenne. Különösen a kisnyugdíjasok nagyon nehe­zen élnek meg. RÁCZ DEZSŐ. Kisgéci lakos. - Nyolcán voltunk testvérek, anyám, apám írni, olvasni nem tudott De mi mind a nyolcán kijártuk az általános iskolát A három fiútest­vér szakmát tanult. Én 1970-ben tanácstag lettem, s megválasztottak vb-tagnak is. Húsz évig gyakoroltam a közszereplést, majd 1990-től az önkormányzatban vagyok képviselő, s a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Mindig iparkodtam jól dolgozni, tenni valamit a faluért. Sze­retem a falut, a szépet és a jót Elvállaltam a mozit is és 1968-tól 90-ig mozigépész is voltam, de a mozit sajnos be kellett zárni. A megyében egyedüli roma gépész voltam, Magyargécen szélesfilmet, Kisgécen keskenyfilmet vetítettem. Figyelek a templomra, temetőre, az iskolá­ra, óvodára, hogy mindenütt rend legyen. A romákkal jó a kapcsola­tom, noha vannak olyanok, akiknek én nem vagyok jó, mert tőlük min­dig többet várok. Több éven át én irányítottam őket a közhasznú mun­kán, s mindig arra ösztönöztem őket, hogy akarjanak többek lenni, képezzék magukat Kerüljék el a verekedéseket és ne lopjanak. GYÚRKl FERENC József. A korábbi polgármesternek se­gített barátságból, meg aztán kihívásnak is tartotta. Autószerelő egy vállalkozásnál. - A pénzügyi bizottság­ban vagyok, de az ilyen kis testületben mindennel kell foglalkozni. Közösen beszélünk meg minden kérdést Kevés a pénz, mindig kapunk támadásokat, ha valaki nem kapott valamit, akár intézmény, akár személy. Ha valaki nem kapott segélyt, nem azon múlt, hogy mi nem akartunk ne­ki adni. A lehetőségeink korlátozottak. Ha valakinek kedvezünk, va­lakitől meg el kell venni. Ha lenne 100 millió forintom munkahelye­ket teremtenék, mert 30-50 főnek még dolgozni kellene a faluban. Itt az emberek nem önfoglalkoztatóak, innen valamikor mindenkit elvit­tek Salgótarjánba dolgozni. A várostól messzebb élő emberek rá vol­tak kényszerítve az önfoglalkoztatásra. Most az emberek nem tudnak magukkal mit kezdem, s egy idő után megszokják a munkátlanságot. Feleségem is az önkormányzatnál dolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents