Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-04 / 102. szám
Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005 - magyargec Polgármester: VELKI RÓBERT Alpolgármester: RÁCZ ISTVÁN Jegyző: CSERVENÁK ZSUZSANNA Polgármesteri hivatal 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75. E-mail: magyargec@xmail.proflnter.hu T./f.: 06-32/509-005. Közérdekű telefonszámok: Általános iskola 06-32/377-025. A lakosság lélekszáma: 880 fő 0-17 év 232 fő 18-60 év 486 fő 60 év fölött 162 fő. Helyi adó: kommunális és helyi adó Gazdaság: vállalkozók száma: 42 Civil szervezetek: Helyi kisebbségi önkormányzat, Tehetség Gyermekekért Alapítvány. Jeles nap: szept. 2. szüreti egyben falunappal. Szent Márton-napi búcsú, november elején. Sport: Mb III. csapat. Intézmények: Orvosi rendelők: Rákóczi út 60. Telefon: 377-128 Rendelés: kedd délelőtt, más napokon a gondozási központ veszi a hívást. Kisgéc: Alkotmány út 1. Telefon: 377-127 Óvoda Rákóczi út 75 Telefon.: 377-035 Látnivalók: Római katolikus templom, épült 1787-ben. Az iskola udvarán épített művészi jellegű, fából faragott játszóudvar Szabó István szobrászművész alkotása. A domboldalban álló magányos tölgy, mellette fából épült kilátó. Vállalja a falu gondját VELKI Róbert polgármester tősgyökeres magyargéci polgár. Alapvégzettségét mező- gazdasági ismeretekből szerezte, azonban mivel a családja faipari munkákat végzett, ezen a területen is jártasságot szerzett. Mielőtt eljegyezte magát a közszolgálattal, a családi asztalosműhelyben erősítette vállalkozásukat. Később falugondnok lett, majd a település polgárai bizalmat szavaztak neki és polgármesterré választották. Derűs, jókedélyű ember, s ami nagy érték, rendíthetetlen a nyugalma. Ez a nyugalom a kritikus helyzetekben sem hagyja el. Azt mondják róla az emberek, hogy nyitottságával, mások gondjainak felvállalásával kivívta a falusiak tiszteletét. Különösen érzékeny a cigány kisebbség problémáira. A polgármester szerint tudni kell a cigányok nyelvén beszélni, hiszen más kultúrájú, más beállítottságú emberek, mint a többség. „Mindenhol ott vagyunk” HALMOSi György, a szécsényi Palóc COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. vezérigazgatója idézte a cég jelmondatát a magyargéci üzlet felújításakor. A volt szécsényi járás mind a 24 településén üzemeltetnek kiskereskedelmi egységet. A magyargéci üzlet nagyon jó forgalmú.- Köszönhető ez elsősorban az itteni dolgozók aktív munkájának. Boltjaink dolgozói figyelmes kapcsolatot alakítottak ki a kisebbséggel, ugyanakkor az alkalmazott fogyasztói áraink megfelelnek a gazdaságilag nem éppen dicsekvésre méltó réteg igényeinek. Boltjainkban érzékeljük, amikor szociális segélyfizetés van. A nyári szezonban a gomba- , a csigaszezon tükröződik a boltjaink forgalmán. Alapvetően élelmiszer-jellegű boltokat üzemeltetünk. A bolt nagyságától függően iparcikkeket is tartunk. Magyargécen a korábbi kis földműves-szövetkezet révén 1946-tól vagyunk jelen. A kapcsolatunk a lakossággal ezért is szoros. Befejeztük a bolt korszerűsítését, bekötöttük a gázfűtést, átalakult a háttérberendezés, normális a raktár, vizesblokkot létesítettünk. Közel 3 millió forintot fordítottunk erre a boltra. Az önkormányzattal is jó a kapcsolatunk. Örülünk, hogy a község a bolt mellett egy park kialakítását tervezi, amihez mi is szeretnénk hozzájárulni. A COOP-üzletláncban működünk, s a jövőben is erre építünk. Mindent megteszünk a kistelepülések színvonalasabb ellátásáért. Pályáznak, takarékoskodnak CSERVENÁK ZSUZSANNA jegyző 1982 óta dolgozik a közigazgatásban. Kishartyánban kezdett igazgatási főelőadóként, majd áthelyezéssel került a nógrádmegyeri közös tanácshoz. 1990-ben elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, s mindjárt megpályázta a körjegyzői állást, s ő lett Nógrádmegyer és Magyargéc körjegyzője. 1992- ben a testület döntött, hogy kiválik a körjegyzőségből, amikor megpályázta a magyargéci jegyzői állást, s 1993. január 1-jétől jegyző a faluban. Nehéz manapság jegyzőnek lenni, még akkor is, ha a gazdasági helyzetük, összehasonlítva a többi településsel, aránylag még jó, hitelállományuk nincsen. A pályázati lehetőségeket igyekeznek kihasználni, amennyire lehet takarékosan gazdálkodni. Éves költségvetésük 160 millió. Ép- penhogy szűkösen elég az intézményeik működtetésére. Sok a munkanélküli, szegény a falu, nagyon sok a szociális segélyre szoruló személy és család. Betudható ez a lakosság összetételének is, a lakosság negyven százaléka roma. Vannak köztük szorgalmas emberek, de a többség nem is akar tenni a jobb sorsáért. Az Európai Uniótól a nagyobb fejlesztési, pályázati lehetőségeket várnám, de egyszerűsíteni kellene ezeket, mert néhány pályázat túlzottan bonyolult. A feltételek is elég szigorúak. Ha lenne 100 millió forintunk, az óvoda helyzetét oldanánk meg. ABCOK A TELEPÜLÉSBŐL RUZSiNSZKJ györgyné. A rendszerváltás óta testületi tag, immár negyedszer. Szereti ezt a nagy felelősséggel járó munkát. Minden döntésüket a falu érdekében hozzák. S ez nem mindig mindenkinek kedvező. Nagyon sok konfliktushelyzet adódhat egy-egy döntés kapcsán, amiben neki is része van. Azt mondja, fel kell vállalni a negatív dolgokat is, de szereti csinálni. Óvodavezető, tíz éve Magyargécen, előtte húsz évig Nógrádmegyerben. Két éve kétcsoportos lett az óvoda, a gyermeklétszámuk növekedett. A jelenleg 50 férőhelyes óvodában teljes a létszám. Álma egy olyan szép, óvodásoknak készült épület, amely a mai kor követelményeinek megfelelő udvari játékokat is tartalmaz. Talán ha majd Magyargécre is elérkeznek az uniós pályázatok. LEHOCZKl KLÁRA. A legutóbbi választáson került a testületbe. Négy évig gyesen volt, s akkor a Nógrád Megyei Hírlapot hordta a faluban. Akkor került közvetlen kapcsolatba a falubeliekkel. Amíg a megyei kórházban dolgozott, keveset beszélgethetett az itthoni emberekkel. Nagyon nehéz tenni a faluért - mondja. Az intézmények működtetése a fő cél, ami a legfőbb probléma és a romák, akikkel nehezen boldogulnak. Komoly gond a munkanélküliség, alig néhányan járnak dolgozni. Nehéz a képviselői munka és hálátlan. Az emberek minket bántanak, hogy nem adjuk a segélyeket. Én a szociális bizottságban vagyok. A faluban sok az idős ember. Szerencsére az egészségi állapotaink nem rosz- szak. Nekik az egészségük a fő téma, meg a szentmise. A tizenévesek azonban nem tudnak magukkal mit kezdeni. Közösség kellene, de nem becsülik meg, amit kapnak. Az Európai Uniótól mindenekelőtt munkát kérnék mindenkinek. SZERÉMi NÁNDORNÉ. Az első ciklusban vagyok képviselő. Nálunk az önkormányzati tevékenységet a férjem művelte, amíg élt, mert ő volt az első szabadon választott polgármester a faluban. Noha idős vagyok már, de úgy gondoltam, hogy a férjem emlékét tiszteletben tartva leszek képviselő. Szívemen viselem a falu minden apró-cseprő gondját. Észrevételeimet, időskori tapasztalataimat készséggel megosztom a társaimmal. Ez nagyon fontos. Egészségügyi dolgozó voltam, már nyugdíjas vagyok, 30 évet dolgoztam a megyei kórházban a reumatológián és a fizikoterápián. Mondhatom, hogy egész életemben utaztam a munkahelyemre, ami nem volt egyszerű három gyerek mellett. Jó kis falu ez, de sok bajunk és tennivalónk a kisebbséggel. Hosszú ideig lehetett őket kezelni, ám most már szociálisan annyi ingyenpénzhez jutnak, hogy nehéz bírni velük. Nagyon sok a munkanélküli, rossz nézni, hogy fiatal emberek lézengenek az utcákon. Nagyon körültekintően kell megragadni a kínálkozó munkalehetőségeket és megtanulni az életmódváltást is, ha szükséges. Az Európai Unióba való belépésünk jó dolog, de előbb rendet kellett volna tenni a fejekben. PÁSZTOR FERENC. 1994-től, a második ciklustól vagyok képviselő. Nagyon szeretem ezt a közéleti tevékenységet, mert a faluért sokat tudok tenni, mivel falugondnok is vagyok 1997-től. Sok gondot nem látok a faluban, mert jó szándékkal mindent meg lehet oldani az idősek körében is. A kisebbség körében adódnak esetenként gondok. Ez elsősorban abból adódik, hogy nem tudják beosztani a pénzüket. Voltaképpen szobafestő a szakmám, de néhány éves művelés után átnyergeltem a gépkocsivezető-szakmára. Szereztem szakmásított jogosítványt. Aztán ez megszűnt és újra szobafestő lettem, majd munkanélküli. Ide az önkormányzathoz vettek fel közhasznú munkásnak és a középületeket csinosítottam. Húszéves és 17 éves fiam van, aki gimnáziumba jár. A nagyobbik számítógépes ismereteket szerzett Az Európai Uniótól azt várnám, hogy a szegény népnek jobb sorsa lenne. Különösen a kisnyugdíjasok nagyon nehezen élnek meg. RÁCZ DEZSŐ. Kisgéci lakos. - Nyolcán voltunk testvérek, anyám, apám írni, olvasni nem tudott De mi mind a nyolcán kijártuk az általános iskolát A három fiútestvér szakmát tanult. Én 1970-ben tanácstag lettem, s megválasztottak vb-tagnak is. Húsz évig gyakoroltam a közszereplést, majd 1990-től az önkormányzatban vagyok képviselő, s a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Mindig iparkodtam jól dolgozni, tenni valamit a faluért. Szeretem a falut, a szépet és a jót Elvállaltam a mozit is és 1968-tól 90-ig mozigépész is voltam, de a mozit sajnos be kellett zárni. A megyében egyedüli roma gépész voltam, Magyargécen szélesfilmet, Kisgécen keskenyfilmet vetítettem. Figyelek a templomra, temetőre, az iskolára, óvodára, hogy mindenütt rend legyen. A romákkal jó a kapcsolatom, noha vannak olyanok, akiknek én nem vagyok jó, mert tőlük mindig többet várok. Több éven át én irányítottam őket a közhasznú munkán, s mindig arra ösztönöztem őket, hogy akarjanak többek lenni, képezzék magukat Kerüljék el a verekedéseket és ne lopjanak. GYÚRKl FERENC József. A korábbi polgármesternek segített barátságból, meg aztán kihívásnak is tartotta. Autószerelő egy vállalkozásnál. - A pénzügyi bizottságban vagyok, de az ilyen kis testületben mindennel kell foglalkozni. Közösen beszélünk meg minden kérdést Kevés a pénz, mindig kapunk támadásokat, ha valaki nem kapott valamit, akár intézmény, akár személy. Ha valaki nem kapott segélyt, nem azon múlt, hogy mi nem akartunk neki adni. A lehetőségeink korlátozottak. Ha valakinek kedvezünk, valakitől meg el kell venni. Ha lenne 100 millió forintom munkahelyeket teremtenék, mert 30-50 főnek még dolgozni kellene a faluban. Itt az emberek nem önfoglalkoztatóak, innen valamikor mindenkit elvittek Salgótarjánba dolgozni. A várostól messzebb élő emberek rá voltak kényszerítve az önfoglalkoztatásra. Most az emberek nem tudnak magukkal mit kezdem, s egy idő után megszokják a munkátlanságot. Feleségem is az önkormányzatnál dolgozik.
