Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)

2005-05-17 / 112. szám

2005. MÁJUS 17., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Alulról építkező agrárpolitika A május 14-i őrhalmi pünkösdi falunapon Gráf Jó­zsef, az új földművelésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter vett részt. Szabó Andrea A miniszter el­mondta: - Csupán egy év áll rendelkezésem­re, s csak azt vállalom, amit ilyen rövid idő alatt végre tudok haj­tani. ígérem, a ma­gyar gazdálkodók idő­ben hozzájutnak majd ahhoz a juttatáshoz, amihez a többi csatla­Gráf József miniszter kozó ország gazdál­kodói. Ehhez a hiva­tali rendszer átala­kítására van szük­ség: a túl nagy lét­számú budapesti központ helyett a megyei FVM-hivata- lok kapnak na­gyobb szerepet. A falugazdászok kezé­ben lesz a lista ar­ról, hogy kik tartoz­nak hozzájuk a megyéjükben, s ők felelnek majd a regisztrációs papírok kitöltéséért. A tavalyi 40 százalékos kitöltési hiba­arányt ezáltal visszaszoríthat­juk 2-3 százalékra. A másik fel­adat a tárolási feltételek javítá­sa. Hazánkban megbomlott az állattenyésztés és növényter­mesztés egysége. Az unió inter­venciós felvásárlása azt jelenti: a növénytermesztés termékfe­leslegét felvásárolja, amennyi­ben a tagországok megfelelően tárolják a terményt. Hitelfelvéte­lekkel segítjük a tárolóépítést és a meglévő tárolók uniós nor­mákhoz való igazítását. Az ál­lattenyésztő-ágazatot is „hely­zetbe hozzuk” a jelenlegi támo­gatási borítékok átcsoportosítá­sával. Rendet és szigort veze­tünk be az állat- és növényegész­ségügy területén. Kiszorítjuk a hitvány minőségű külföldi árut, például a 2,8 százalékos zsírtar­talmú cseh tejet vagy a kétes mi­nőségű tojást a megbízható ha­zai árukkal szemben - nyilat­kozta lapunknak Gráf József, aki a kezdőrúgást is megadta az Urbán Árpád országgyűlési kép­viselő vezette Fradi-Őrhalom labdarúgó-mérkőzésen. „Magyar kézen maradt a vár” (Folytatás az 1. oldalról) származó „ vitézek” - mintegy húszán - bármikor hadba vet­hetők a török ellen, kiknek ko­rát és harcmodorát az egriek segítenek megidézni. A mint­egy 1400 látogató előtt a ma­gyarok sikeresen védték meg Hollókő várát. Szent László Vi­tézei ágyúval döntötték el a harc kimenetelét. Ezután kö­vetkezett a vegyes csapatok­ban való küzdelem: volt itt lán­dzsadobás, hajítóbárddobás, kötélhúzás, íjászat, tolóver­seny váltnak vetve, s a ma­gyar-török összecsapás ezút­tál döntetlen lett. A két nép kö­zötti valódi megbékélést mu­tatta az, hogy a vendégek so rában ott voltak a török nagy- követség tagjai is. Mindkét megmérkőző fél korhű ruhákba öltözött, me­lyek elkészítésében bőrdi művesek, ötvösök is segédkez­tek. A törö­kök elhoz­ták ma­gú k k a 1 Aj se tán­cosnőt is aki hastáncával ejtette rabul a bátor férfihadat. A Bourdon együttes középkori élőzenéjé­re a Pavane törté­nelmi tánc- ! együttes lej- ' tette el ud­vari táncait a vár palotarészé­ben. ínycsiklandozó ételek, kéz­művesportékák kellették ma­gukat a vásári forgatagban, s a fegyvereket is kipróbálhatta a nagyközönség. Legközelebb - június 11-én - a keresztes lovagok kora idéződik meg Hollókőn. Szent László Vitézei ak­kor majd a szaracé- ■ nők ellen vívják j meg nemes harcu­kat. Sokan voltak kíváncsiak a történelmi játékokra RÓLUNK SZÓL Hatvan év nem nagy idő... \L> I a holt költők társasága című film híres jelene- ^ÊÊ tében a diákok életébe szinte berobbanó, sorsú- Hí , kát megváltoztató, lenyűgöző egyéniségű tanár Szabó Andrea a tablóképekhez hívja diákjait. A síri csöndben a régi fotók mesélni kezdenek: a képeken tűnt idők - már rég a temető csendjében nyugvó - fiataljai néznek szembe a diákokkal: lelkes, kigyúlt arcok, reményteli, elszánt tekintetek, tele hittel, élni akarással, tervekkel. - Carpe diem - suttogják a fotók. Ragadd meg az életet, ragadd meg a mát, a pillanatot, addig, amíg teheted, hisz az élet véges. Ez a jelenet jutott eszembe az egykori polgári, ma Kiss Árpád Általános Iskola 130. évfordulóján rendezett meghitt ünnepsé­gen, amikor is egykor volt és mai tanárok, diákok találkoztak egymással. Az alma matert Kunné Kubicza Erzsébet köszöntötte, aki nem akármilyen időszakban lett az iskola tanulója. Osztályuk 1941- ben lépett az ősi intézmény falai közé és 1945-ben, a második világháború befejezése után végeztek tanulmányaikkal a fiata­lok. Már aki végezhetett akkor... Mert szinte kézzelfoghatóan, tapinthatóan idéződtek meg a kö­szöntő során a hatvan évvel ezelőtti események, a maguk meg­rázó valóságában. „1944 április 1-jén véget ért az iskolaév. Is­kolatársaink, osztálytársaink egy része soha nem járt többet iskolánkba. Osztálynaplónkban talált tavaly megyei főlevéltárosunk egy bejegyzést Lihner Magdánál: „Aranyos, kedves kislány volt. Istenem, mi lehet vele?” A sort Wolcsánszky Jánosné osztályfőnök írta az elhurcolt tanuló ne­ve mellé. igen, hatvan esztendeje aranyos és kedves kislányok százait vit­ték el Balassagyarmatról, egy olyan korban „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt”... Ők azok, akik már soha nem mosolyoghattak többé tablóképeken, s az életet, a pillanatot sem ragadhatták meg, hisz azt erőszakkal elvették tőlük. AMIKOR EMLÉKÜK KÉZZELFOGHATÓAN MEGIDÉZŐDÖTT, az eltelt hat évtized nem is tűnt olyan nagy időnek. Clemanceau mondta: „egy ember halála tragédia, sok emberé pedig statisztika”. A 130 éves polgári iskola ünnepsége óta a fasizmus áldozatai­ról hallva nekem minduntalan az aranyos és kedves, élete vi­rágjában elpusztított Lihner Magda jut eszembe... ni-- ■ ff 77 * m — H. E. A Nemzeti Kulturális Alap­program „A könyv jó barát, ta­nít és szórakoztat” című pályá­zatán könyvtári gyermekprog­ramok rendezésére 150 ezer fo­rintot nyert a tari Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár. A pályázati támogatást játékos, hagyományőrző gyermekfoglal­kozások rendezésére fordítják, amelyeket a könyvtárban két­hetente tartanak. A művelődési ház vezetője, László Istvánné és a Kodály Zoltán Általános Isko­la pedagógusa, NagynéPatkó Er­zsébet januártól júniusig gon­doskodik a gyerekek szabad idejének tartalmas eltöltéséről: az év jeles napjaihoz fűződő szokásokat ismertetik meg az óvodás és általános iskolás kis­diákokkal, céljuk az olvasás népszerűsítése, az olvasási kul­túra fejlesztése. Templom a természet Baudelaire Kapcsolatok című versével indította Kovács Ferenc id. Telek Zoltán festőművész tár­latának megnyitóját a balas­sagyarmati Madách Imre Városi Könyvtárban. „Egymásba ring a szín, a hang és az illat” - magya­rázta e verssorral az érzékek egy­másba fonódása, a szinesztézis lényegét a tanár úr, aki úgy fogal­mazott: Telek Zoltán egyéni temp­lomában a művészetek találkoz­nak valami titkos egységben. Az 1943-ban született, lo­sonci származású autodidakta festő előszeretettel ábrázolja gyermekkora folyójának, az Ipolynak érintetlenségét - kü­lönösen az ipolytarnóci, őrhal­mi szakaszokon. A válogatás­ban a szinte Van Gogh-i fogan- tatású csendéletek, naprafor­gók éppúgy feltűnnek, mint a - portrék. A kiállításmegnyitón az alkotó fiaival együtt muzsi­Id. Telek Zoltán tájképe A Chritas Fortissima emlékezete Holnap napirendjére tűzi a parlament a Civitas Fortissima cím törvénybe iktatását. Ezzel kapcsolatban kértük ki Balassagyarmat város lakóinak véleményét. KUNNÉ KUBICZA ER­ZSÉBET, a honismereti kör tagja:- Nagy­apám vas­utas pol­gárőrként, nagybá­tyám futár­ként és elsősegélynyújtó­ként vett részt a csehki- verésben. Édesapám ja­nuár 26-án főispáni tit­kárként Bazovszky zsu­pán társaságában utazott a háromtagú küldöttség­gel Zólyomba tárgyalni Srobár miniszterhez. Ja­nuár 29-én édesapám je­lezte telefonon a minisz­terelnökségre, hogy a vá­ros segítséget vár, 30-án pedig jelentette, hogy Gyarmaton már nyuga­lom van. Jómagam a Nóg- rád Megyei Hírlap kezde­ményezésére az elsők kö­zött adtam le szavazato­mat a cím elnyerésére vo­natkozólag. KOVÁCS Miklós, fel­nőttképzési és közoktatá­si szakértő:- Buda­pesti va­gyok, 1987- ben kerül­tem Balassa­gyarmatra. Eddig itt töltött éveim alap­ján azt mondhatom: e város számára kapaszkodó a csehkiverés hősi tette. A vá­ros történetét tanulmányoz­va, az itteni emberekkel bé- szélgetve tudom, hogy igen gazdag történelmet tudhat maga mögött ez a település. Bizony, kevés olyan húsz­ezer fő alatti lakosságú vá­rosa van az országnak, amely ilyen nagyszerű mó­don vívta meg harcát, s eny- nyi éven át őrizni tudta ha­gyományait. Mindez ismé­telten bizonyítja azt a tényt, hogy a múlt ismerete a je­len és mindenekelőtt a jövő számára is alapvető fontos­ságú. lajkó Pé­ter, terület- fejlesztési menedzser: Déd­dSu tort nag) apam .* vasutas­ként még részt vett a harcok­ban, nagy­mamám pedig sokat me­sélt erről a családban. Otthoni könyvtárunkban az eseményekről szóló könyvünk is van. Szép­nek találom a címerben a Civitas Fortissima-jel- képet, no meg a város táblája alatt a feliratot. Patinát kölcsönöz a Civitas Fortissima elne­vezés Balassagyarmat­nak, hisz hasonló címmel csak Sopron büszkélked­het az országban. Idegen- forgalmi szempontból sem jelentéktelen a hősi tett hagyománya. Remél­jük, mind több turista lesz kíváncsi „a legbát­rabb városra”. KOVAL- CSIK AND­RÁS, a hon- ismereti kör elnöke:- Régóta nagyon jól ismerem a csehkive­rés történe­tét, amivel magam is foglalkoztam, s természetesen a róla szó­ló irodalmat is alaposan áttanulmányoztam, így például Antal Zoltán, Vizy Zsigmond, valamint Mollináry Gizella műve­it. Ezeknek a korabeli harci cselekménynek meghatározó és történe­lemformáló ereje volt. Az egész Ipoly mentét ma­gyar földön tudták meg­tartani az akkori harco­sok - akár életük árán is. A balassagyarmati embe­rek viselkedése komoly hősiességről tanúskodott 1919-ben, amely a ma em- | here számára is példával | szolgál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents