Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-13 / 110. szám
2 2005. MÁJUS 13., PÉNTEK KAPASOM VAN! Horog Megyénk egyik leglátogatottabb taván, a Komra-völgyi víztározón rendezte kétfordulós (tavaszi-őszi) horgászversenyét a Nógrádi Vízügyi Horgász Egyesület. A Feeder Kupa ez idáig a egyetlen ilyen jellegű erőpró ba. A tó nem volt éppen adakozó kedvében, ezért nagyon meg kellett szenvedni a dobogós helyekért. Az ifjúságiak között Borbás László, Fodor Patrik és Kurunci Dávid volt a sorrend. Az első helyezett 3000 grammos teljesítményt ért el. A felnőtteknél László Gábor (6700 gramm), Verebélyi Tibor (4700 gramm) és Lipták Zoltán (2900 gramm) volt a sorrend. A legjobb női versenyző Jakubovics Józsefné lett. A verseny díjait Babják János, Bódi Lajos, Godó György, Nagy József, az ÉRV Rt., a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft., a Peugeot Mártha Kft., a Vincze István és Fia pékség biztosították. Folytatása következik - így búcsúztak szervezők, versenyzők. Lomtalanítanak H. E. Etes. A település önkormányzata lomtalanítási akciót szervez május 17. és 20. között. A falu különböző pontjain konténereket helyeznek el, amelyekbe a házaknál feleslegessé vált kaca- tokat lehet kirakni. Az akció végén a konténerek elszállíttatásáról az önkormányzat gondoskodik. A ballagás hónapjában megduplázott ItVos kcdrcuntnyl 3100 Salgótarján, Március 15. u. 32. Tel./fax: 32/415-337. VIVALDI UTÁN SZABADON: NÉGY ÉVSZAK AUTÓBUSSZAL (BÁRHOVÁ EURÓPÁBA!) I. TÉTEL: TAVASZ■ CSÖKKENT Válassza a minőséget és a biztonságot külön(b)járat a Nógrád Volán Rt.-től. KÜLÖNJÁRAT RENDELÉSE: 32/311-884. TTIGAZ fik Emi A Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság pályázatot hirdet GÁZDÍJTARTOZÁS MIATTI GÁZMÉRŐ LESZERELÉS És HITELESÍTÉS miatti gázmérők, HÁZI NYOMÁSSZABÁLYOZÓK CSERÉINEK ELVÉGZÉSÉRE. A vállalkozási terület Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun- Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves és Pest megyék településeire terjed ki. Ajánlatot nyújthatnak be azon vállalkozások ill. társaságok, melyek a 26/2000. (VII.28.) GM rendeletben meghatározott gázszerelői jogosultsággal és a rendeletben meghatározott, érvényes "Gázszerelői igazolvánnyal" rendelkező szakembereket alkalmaznak. Az ajánlattétel határideje: 2005. május 31. (kedd) 10.00 óra. A pályáztatás feltételeit részletesen az ajánlati dokumentáció tartalmazza. Ajánlatot csak az tehet, aki az ajánlati dokumentációt átvette. A dokumentáció térítésmentes. Az ajánlati dokumentáció átvehető a Tigáz Rt. Beszerzés szervezeténél (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184.), vagy postázása megkérhető az (52)363-842-es faxszámon a hirdetés megjelenését követő egy hétig munkanapokon 8 órától 14 óráig. NÓGRÁD MEGYE Kibe kapaszkodjon a nógrádi falu? Salgótarján környéki települések polgármestereit látta vendégül legutóbbi, szerdai ülésén a Salgótarjáni Polgári Kör. A rendkívül tanulságos beszélgetés arra irányult, milyen együttműködés jellemzi a falvakat és a megyeszékhelyt, a szűkös anyagiak mellett melyek a fejlődés irányai falvaink számára. T. N. L. Kazár egy lokálpatrióta civil szervezet elképzelését ültette át önkormányzati programjába, a kilencvenes évek közepén - mondta el a jelenlévők előtt molnár Katalin polgármester. A program azonban nagyrészt meghiúsult, mivel azzal számoltak, hogy a foglalkoztatásban számíthatnak Salgótarjánra, s egy polgárosodó réteg majd kiköltözik a csendes faluba, ahol bekapcsolódik a faluépítésbe. Se a munkahelyteremtésben nem következett be áttörés, sőt, inkább a bejáró munkaerő első körben történő leépítése vált jellemzővé. Polgárosodó réteg nem alakult ki oly' mértékben, hogy ezzel falun számolni lehetne, bár kétségtelen - állapította meg- hogy néhány tehetősebb panellakéval gyarapodott Kazár lakossága. Infrastruktúra szempontjából Kazár rendezett településnek számít, s nagyon sokat költöttek az iskolára is, amely szeptembertől már 250 gyermeket fogad. Turisztikai elképzeléseik megvalósítása is jól halad, s tovább erősítheti azt a kezdeményezésükhöz köthető Palóc út program is. Salgótarjánnal a kapcsolat lehetne jobb is - vélekedett, de ehhez több bizalomra van szükség. Az mégsem megy - szögezte le- hogy behúznak a szennyvíztársulásba, majd úgy adják el saját részüket, hogy azt nem közük a társult községekkel. Reményét fejezte ki, hogy a Forgách- telepi összekötő út közös pályázattal való rekonstrukciója jótékony hatással lesz mindkét településre. A tekintetben viszont szkeptikus, hogy mit akar a politika a falvakkal: ebben elengedhetetlen a tiszta kormányzati állásfoglalás. Karancsalja mindössze 5 km- re van Salgótarján belvárosától, így nem véletlen, hogy elfogytak az értékesíthető önkormányzati telkek - ezt már lantos Sándor polgármester osztotta meg a kör tagjaival. Ezért fontosnak tartja, hogy újabb területeket szerezzenek meg, ahol a közművesítést követően újabb családok telepedhetnek le, többek között Salgótarjánból is. A szűkös anyagiak miatt valószínűsítette, hogy a projektet befektető segítségével valósítják meg. Karancsalja fontosnak ítéli a térség, elsősorban a Karancs- völgy turisztikai fejlesztését. Ennek egyik jelentős programjaként fogadták el a Palóc kerékpárút megvalósítását célzó elképzelést, amely több községen is áthaladna, s az Ipoly mentén elérné Szécsényt, s Hollókőt is. Ugyancsak napirenden van az oktatás reformja, amelyet egy új térségi iskola megvalósításával szeretnének demonstrálni. Ehhez partnernek mutatkozott a szomszédos Karancslapujtő is, hiszen az intézmény a két község közötti közös területen épülne fel, továbbá csatlakozott a gondolathoz Etes, Karancsbe- rény, Karancskeszi és Mihály- gerge önkormányzata is. A megvalósítást 8-10 év múlva látja reálisnak a polgármester. Azt gondolja - Kazár polgármesterével együtt - hogy mindez nincs hatással a salgótarjáni iskolabezárásokra, hiszen a szülő dönti el a minőség alapján, melyik oktatási intézménybe íratja be gyermekét. Mátraszele a rendszerváltás előtt közös tanácsi irányítás alatt állt, ezt követően azonban saját kezébe vette sorsa irányítását - ecsetelte vincze László polgármester. Az önállóság feltételeit azonban nem adják ingyen, s bár a község főutcája a körtagok véleménye szerint is példás, Vincze László egy sor megoldatlan problémát vetett fel. Nagyon fontosnak ítéli, hogy élhető falut teremtsenek, amely visszavárja a távoli iskolákban tanuló helyi diákokat, s akik lehetőleg helyben, vagy a környező településeken kapnak munkát. Ehhez szükség van önálló iskolára, háziorvosra, óvodára, könyvtárra, teleházas kultúrház- ra stb. Mátraszele számára a sport kitörési pontot jelentett, hiszen a hazai íjászbajnokság egyik állomását jelenti évek óta. Nagy baj, hogy a településen nincs jelentős vállalkozás, a legnagyobb foglalkoztató a polgármesteri hivatal. S bár elvileg támogatják a Palóc kerékpárút programot, nem tudja: ehhez biztosítson inkább önrészt, vagy a négy kilométernyi földút szilárd burkolattal való ellátásához. A társulásokat elemezve elmondta, hogy nem mindegyiknek van haszna a község fejlődése szempontjából, ezért például az oktatási együttműködésben nem vesznek részt. Támogatták viszont a rádiófrekvenciás internet kiépítését, vagy a kábel- televízió megvalósítását. Vince László szerint a kormányzatnak abban kellene dönteni, hogy a közigazgatási reform során a demokrácia szabályai szerint mű- ködjön-e tovább a falu, vagy a hűvös racionalitás dönt majd felettük. Az ezt követő beszélgetésből kitűnt, hogy a környék települései elsősorban Salgótarjántól várják a foglalkoztatási gondok enyhítését. Érdemi párbeszéd azonban még nem alakult ki e téren - mondták többen is. Az is elhangzott, elfigyelve Kazár központját, Karancsalja rendezettségét, Mátraszele csinosodását, hogy ezek a települések lassan élhetőbbnek tűnnek, mint a nógrádi megyeszékhely. Az önkormányzatok többet foglalkoznak településükkel, hiszen a polgármesterek napjában többször is végigjárják falujukat, s nem áttételeken keresztül szembesülnek a problémákkal. A másik nagy tanulságot mindhárom vendég megfogalmazta: a falu ma azért tarthat előbb mint a város, mert nem a politika, hanem a lokálpatriotizmus vezérli cselekedeteiket. Abban is sokan egyetértettek, hogy a jövő útja egyértelműen az együttműködés lehet, bár kérdés: a várossal, vagy egymás között kell a folyamatokat erősíteni. Is-is, hangzott többektől, de nehezíti a helyzet megítélését, hogy mások a gondok falun, s mások a városban. Ha pl. Kazáron a polgármester rászól egy renitensre, hogy takarítsa el a portája előtt a szemetet, másnapra biztosan eltűnik, a városban mindez nem érzékelhető - fogalmaztak. Falun az ügyintézés a lakóért történik, városon - látszólag - az ügyekért. Egy másik vélemény szerint a turisztikában hatalmas lehetőségek rejlenek, de úgy tűnik, egy idegenforgalmi központ a kistérség valamely települése lesz, s nem Salgótarján. Német- országi példát előhozva elhangzott: mi is előbbre tarthatnánk, ha a kistérség településeit jó minőségű utak kötnék össze, s nemcsak napjában kétszer - reggel és este - lenne tömegközlekedési járat a falvak felé. A legnagyobb gond - fogalmazott egy körtag - a koncepciótlanságból ered. Amíg a falvak kemény, racionális jövőképet formáltak, addig a térség központjaként aposztrofált Salgótarjánban improvizáció folyik. Ügyek vannak, de nincs a menedzsmentnek hosszú távú forgatókönyve. Az együttműködés jelenlegi alacsony szintje a korrektség hiányának köszönhető - vélekedett egy másik körtag. A civil szervezet az ülés végén arról döntött, hogy hamarosan kiadják elhunyt elnökük, dr. Horváth István tiszteletére ösz- szeállított újságot, a Salgótarjáni Lapok következő számát. Nevelés a természetszeretetre Kisgyermeknevelés a természet közelségével címmel óvodai szakmai napot szervezett április 29-én a somosi tagóvoda nevelőtestülete. A szakmai konferencia elsődleges célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a környezeti nevelés fontosságára, környezetünk értékeire, védelmére. Másrészt pedig bemutatásra került néhány olyan országos szervezet, melyekhez csatlakozva, közösen összefogva segíthetnénk a bajban lévő, bajba hozott környezetünkön. A szakmai napra a téma fontossága és a nagyobb összefogás érdekében meghívást kaptak Nógrád megye valamennyi településének és Szlovákia határ menti településeinek magyar nyelvű óvodáiból az érdeklődő óvónők. A közel félszáz résztvevő Ozsvártné Marosok Katalin bevezető gondolatai után egy országos szervezettel, a KOKOSZ-szal (Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége) ismerkedhetett meg, amelyet Kerezsi Andrásné közoktatási szakértő, a dunakeszi Gyöngyharmat óvoda vezetője, a KOKOSZ országos szervezete óvodai munkacsoportjának ügyvivője* mutatott be. A KOKOSZ, mint egy ernyőszervezet fogja össze tagjait: óvodákat, iskolákat, civil szervezeteket. Röviden áttekintést adott az óvodáskorú gyermekek természeti nevelésének mindennapi gyakorlatáról is. Az előadást egy terepgyakorlat, vagyis egy a természetben szervezett bemutatófoglalkozás követte az óvoda közelében lévő erdőben. A nap folytatásaként még két hasznos előadást hallgathattak meg a résztvevők. Az egyik előadója Dupákné Gecse Adél, a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet óvodai munkatársa volt, bemutatva a Zöld óvodai kritériumrendszert. A másik előadó, Lantos István, a Bükki Nemzeti Park munkatársaként a Karancs-Medves tájvédelmi körzet és a Cseres-hegység természeti értékeit mutatta be a hallgatóságnak. A kora délutáni órákban a napi program zárásaként Sipos László népi fafaragó és Molnáráé Kiss Anikó óvónő irányításával gyermekjátékokat készítettek a vendégek természetes anyagok felhasználásával. A résztvevők az egész nap folyamán igazi falusi vendégszeretetben, vendéglátásban részesültek. A szervezők köszönetüket fejezik ki az előadóknak, a falu lakóinak és mindenkinek, aki segítségével hozzájárult ahhoz, hogy a konferencia résztvevői a nap végén testiekben és szellemiekben feltöltődve, jó hangulatban az újra találkozás reményében köszöntek el az óvodától. Közel félszáz érdeklődő óvónő vett részt az előadás-sorozaton
