Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-09 / 81. szám
KULTÚRA 2005. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Élhetővé tenni huszonegyedik századot Nyolc alkalommal, kilenc számnyi terjedelemben (az eltérés az 1. és 2. szám összevonásából fakad) jelent meg 2004-ben a „Palócföld” című irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat. A sorszámozott hat számon kívül egy költészet napi és egy ünnepi könyvheti kü- lönszám is elhagyta a nyomdát. A bőkezűségnek, a tartalmi gazdagságnak nyomós oka volt: Nógrád folyóirata ugyanis az elmúlt évben jegyezte alapításának fél évszázados évfordulóját. Nagy szó ez egy vidéki lap esetében, méltó Balassi Bálint, Madách Imre és Mikszáth Kálmán „tájhazájához”. A Palócföld 2004- ben Nógrád megye Madách-díját kapta meg, a 2005- ös kultúra napi ünnepségen pedig Salgótarján Pro Urbe-díjában részesült. CSONGRADY BELA ________ A folyóirat idei - tehát ötven- egyedik évfolyamának - első száma a közelmúltban került az olvasók kezébe. Bár ugyancsak tavaly volt Balassi születésének 450. és halálának 410. évfordulója, a zólyomi születésű költő volt akkora alakja a magyar nyelvű líra kezdeti időszakának, hogy a rá való emlékezés ne kötődjön egy jubileumi évhez, s mintegy folyamatosan jelen legyen a köztudatban. Kiscseri Mihály és Konczek József - salgótarjáni, illetve magyarnándori - költő, valamint Kovács István versei mellett két tanulmány is helyet kapott az „Ismét Balassi” című rovatcím alatt. Tőzsér Árpád, a neves felvidéki lírikus „Palóc idiómák Balassi Bálint költészetében” című írásában - amely 2004 őszén a budapesti Balassi- konferencián hangzott el - Balassi nyelvének és szülőföldjének kapcsolatáról értekezik. Duplán megyei érdekeltségű Kovács Erzsébet „Balassi és Rimay: az első magyar költőpáros” című opusa, hiszen a 16-17. századi, szintén nógrádi Rimay János különösen az akkori Európa szellemi fősodrának követésében tartotta mesterének Balassit. Az 19ó4-es zászlóbontás óta megszokott, hogy a legújabb kori Nógrád megyei Madách-kultusz nak is a Palócfóld az egyik letéteményese. Ebben a szellemben került a lapba Pékár István figyelemre méltó, nagy hatású beszéde, amely nemrégiben, 2005. január 18-án, a hagyományos balassagyarmati Madách-ün- nepségen hangzott el. A gondolatgazdag szöveg alábbi részlete az egész mondandót jellemzi: „...a palóc eurorégió most megérett a megvalósulásra... Ez len- Feszt László: ne nekünk a madáchi me- Alakváltók 1.2003 nedék, a csesztvei, a sztregovai kúria, ahol sorra vehetnénk, nyugodtan átgondolhatnánk társadalmi és személyes gondjainkat Ami biztos fogódzót ad, ahonnan indulhatunk a megye ügyeiért, az ország ügyeiért, az emberiség ügyeiért. Nem a morál nélküli politika, nem a kérlelhetetlen gazdaság logikája szerint kell a 21. századot számunkra élhetővé tenni, hanem a kultúra, a tradíciók, a hit, az erkölcs fundamentumára építve. ” A Palócföld 2005/1-es számában tallózva nem nehéz újabb és újabb megyei vonatkozásokra akadni. Sulyok László ehelyütt folytatja a tavalyi 7-es számban elkezdett tanulságos beszélgetést, amelyet „Kölyökem- ber a forradalomban" címmel folytatott Juhász Attilával, a Pofosz Nógrád megyei elnökével, aki 2002 októberében elsők között vehette át a Nagy Imre Érdemrendet. Kúti István „A fehér csúcs ostroma” és mai emlékezések című írásában az erdélyi Nagy- Pietroszon 1944 januárjában történt lavinaszerencsétlenség tizennégy salgótarjáni és egy budapesti áldozatának állít emléket a tragikus események és a 2003-2004-es helyszíni túrák magasztos élményeinek felidézésével. Ugyancsak múltidéző Bozó Gyula dolgozata, amelyben a hetven esztendővel ezelőtt szüIgazi világsztárok a dixie-gálán Manapság, amikor csak úgy jönnek-mennek, egyik napról a másikra kineveztetnek az üyen-olyan hazai és nemzetközi sztárok, jó hírnek számít, hogy a salgótarjáni nemzetközi dixielandfesztiválra tényleg csillagnak nevezhető vendégek érkeznek a San Franciscó-i „The Golden Gate” együttes tagjai személyében. A több mint fél évszázada alakult énekkvartett ugyanis kétségtelenül vüágelső a gospel-spiri- tuálé műfajban. Az együttes alapítói teremtették meg a többszólamú vokális zene színpadi létjogosultságát, mintegy átmentve az egyházzenei stílust a templomok, szent helyek világából a civil szférába. énekese lesz visszatérő vendég. Az esten Berki Tamás (ének) és Joe Murányi (klarinét) működik közre. Mindketten népszerű, szívesen látott szólistái a fesztiválnak. A magyar származású amerikai klarinétos az autentikus dixie-muzsika Az idén 21. alkalommal megrendezendő koncertsorozat - amely Salgótarján legjelentősebb kulturális rendezvénye - május 5-én, csütörtökön 18 órakor szabadtéri programmal kezdődik. Május 6-án és 7-én 17 órától, 8- án vasárnap viszont 15-től 20 óráig dixielandparádé keretében élvezheti a közönség a Fő téren a jobbnál-jobb magyar és külföldi együttesek, szólisták műsorát. Az első gálaestet május 6-án pénteken 20 órától tartják a lózsef Attila Művelődési Központ színháztermében. Elsőként a Benkó Dixie- • land Band lép fel. A legnagyobb múltú, kiváló magyar zenekart az angol Anything Goes és a lengyel Warsaw Old A Jhe GoUen Gate” díszvendége lesz Salgótarjánnak só mohikánja. Ritkaságszámba megy, hogy 78.(!) életévében is vállal nyilvános szereplést. A má- jus 7-én, szombaton 20 órakor kezdődő gála egyedüli szereplője a „The Golden Gate” lesz. A nagy hirű kvartett 1974 januárjában Timers együttes követi. Mindkettő az európai élvonalba tartozik, az utóbbi formáció az első tarjáni fesztiválon már járt a városban, vezető trombitásuk a Molnár Dixieland Banddel lépett már itt fel, az angol zenekarnak pedig az már szerepelt Salgótarjánban, de az akkori összetétel már teljesen megváltozott. Jelenleg Clyde Wright (tenor), Paul Brembly (bariton), Frank Davis (tenor) és Richard Philips (basszus) alkotja a négyest Az első két énekes gitáron is játszik. További zenészek: Daniel Pines (billentyűs hangszerek),/«»/ Gerard Rocher (basszus- gitár) és Pascale Riou (dob). Bár nem dixie-zenét adnak elő, zenéjük jellege, hangulata jól illeszkedik majd a programba. E páratlan gála felülmúlhatatlan színvonala miatt ezúttal nem rendeznek templomi koncertet. Május 6-án 24 órától a Galcsik fogadóban „jam session”-t, úgynevezett örömzenélést rendeznek, a dixie- bált május 7-én 22 órától tart- , ják a József Attila Művelődé- Központ üvegcsarnokában. A salgótarjáni fesztivál - az utóbbi évek hagyományaihoz híven - ez évben is beépül a visegrádi négyek országai által ren dezett programok közé, ugyanis a lengyelországi Zakopanéban, a csehországi Hradec Kralo- véban és a szlovákiai Besztercebányán is lesznek hasonló rendezvények, s ezekből az országokból is érkeznek együttesek a nógrádi megyeszékhelyre. CS.B. letett és a 2000-ben eltávozott Kojnok Nándorra, az egykori könyvtárigazgatóra, művelődéspolitikusra, irodalomtörténészre emlékezik bevallottan szubjektív módon, de a hitelesség jegyében. A visszaemlékezés még azok számára is sok újdonságát villantja fel Kojnok Nándor élettörténetének, személyiségének, akik közel álltak hozzá, akik tisztelték lexikai tudását, számos közügy érdekében mozgósított szívósságát, akaraterejét. Bár címe szerint - „A kultúra fejlesztésének lehetőségei a vidék Magyarországán” - túlmutat a megyén, sőt az országhatáron is, konkrét sziráki példáival helyi témájúnak is tekinthető Mátis András írása. Baráthi Ottó interjúja Kecskeméti Sándor salgótarjáni szakértőt, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés elnökét szólaltatja meg a környezetbarát magatartás, mentalitás követelményeiről. Tarjáni helyszíne és néhány nógrádi szereplője következtében szintén megyeinek számít K Peák Ildikó cikke a közelmúltban bezárt XII. országos rajzbienná- léról, amelynek anyagából válogattattak a Palócföld e számának illusztrációi is. Hatvani József ver cenziója Faragó Zoltán újságírónak, a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettesének „Négy év- szaknyi barangolás" című kötetét mutatja be. A nemcsak jó íráskészségéről, fényképezni tudásáról, hanem szenvedélyes természetszeretetéről is ismert publicista a lap hasábjain megjelentetett „Terepjáró” című sorozatát adta ki könyv formáMint minden korábbi alkalommal, természetesen ezúttal is közöl a Palócföld Nógrádhoz nem közvetlenül kapcsolódó írásokat. Köztük van például FaludiÁdám és Kabdebó Tamás elbeszélése, Nyilas Attila, Lukács Gergely Sándor (ő mellesleg Nógrádból elszármazott) és Széki Patka László verse (ez utóbbi a kétszáz éve meghalt Csokonai Vitéz Mihályt idézi meg) és Szigethy Gábor „múltkóstoló” esszéje Katona József költeményeiről. Bár a József Attiláról szóló összeállítás még csak készül, a centenáriumról való megemlékezés - nagyon helyesen - már elkezdődött Jobbágy Károly „Kései sirató” című versének és Juhász Ferenc „Logika és varázslat” című versprózájának közzétételével, valamint egy különleges hármaskönyvnek, a Bettes István-Dudor István-József Attila féle „Gyémánthegyen" című, Jp'l t t Æ ■ ' : :f ■yt A-*" Árkossy István: Ostrom, 2003. (A XII. országos rajzbiennálé anyagából) ban, így is megőrizve, közkincs- csé téve az erdőkben, mezőkön, vízpartokon tett séták, vadlesek, madarászkirándulások, fotóstúrák emlékét. dunaszerdahelyi kötetnek a Kovács Tibor általi recenzálásával. Olvasmánnyal és értékkel teli a legújabb, Praznovszky Mihály főszerkesztette Palócföld. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Látom szomszédasszony, ma estére megint nincs programja!” Szerencsés nyertesünk: Kozálovits Endre Salgótarján, Rákóczi út. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb április 17-ig juttassák el szerkesztőségünkbe!
