Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-08 / 80. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2005. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Egy „56-os” elítélt visszaemlékezései Dénes János 1956-os elítélt a salgótarjáni Erdély Kör vendége­ként érkezett a megyeszékhelyre a közelmúltban, a kommu­nista diktatúra áldozatainak emléknapján. Életútját végigkö­vetve, nógrádi kötődéseivel is megismerkedhetünk. 1956-ban a munkástanács el­nöke volt, helytállt, s mint mondta: „nem engedtem el a forró vasat, amikor sokan elen­gedték, s mindezt 15 éves bör­tönbüntetéssel jutalmazta a népbíróság, szervezkedés kez­deményezése, vezetése címén”.- 1916-ban, az akkor 16 éves édesapám, a román árulás következtében, amikor betörtek Erdélybe népfelkelőként önkéntes volt. Kikerült a szovjet frontra, majd az összeom­lás után haza Erdélybe, s Trianont követően nem volt hajlandó letenni az esküt a román királyra, ezért katonaszökevény­ként érkezik Magyaror­szágra. Édesanyám utána menekült, s a Börzsöny­ben, Diósjenőn telepedtek le. Négyen voltunk testvé­rek, s egyedüli fiúként a sorsom 1956-ban kiméret­tetett. Az az év számomra teljesen egyértelmű volt... 1956 lénye, hogy tízmillióan akartunk job­bak lenni tegnapi önma­gunknál. Mindannyian egyet akartunk: függet­lenséget, semlegességet. 1956 kora őszén kilenc- százezer tagja volt a Ma­gyar Dolgozók Pártjának, ennek ellenére azonban 1957. május 1-je előtt Ká­dár János nem volt képes ösz- szeverbuválni százezer haza­árulót. 27 évesen, 1956-ban a volt Richter munkástanácsi el­nökének választottak, amely kötelezett engem. Amikor letar­tóztatták a központi munkásta­nácsot, statáriumot hirdettek még az egy szem ember sztrájkjára is, akkor a helyemen maradtam, s követett az a kö­zeg, amely megválasztott... majd követett a börtön után is. Kádár, bármennyire is rabja volt a „munkáshatalom” ideoló­giájának, nem tudta a munkás- tanácsokat a szekerébe fogni, még azok után sem, hogy letar­tóztatták annak központi és a területi vezetőit. Bár azt remél­te, hogy előbb, vagy utóbb a ve­zetésétől megfosztott üzemi munkástanácsokat sikerül be­fognia. De ez nem következett be, így 1957 decemberével kor­mányrendelettel megszüntették ezeket is és termelők tanácsa néven álszervezetet kíséreltek meg létrehozni, ami hamvába elporladt. Mindez nagy dicsősé­ge a magyar társadalomnak és a magyar munkásságnak. Aki megúszta és életben ma­radt, annak a megtorlás szörnyű volt... Tettlegességgel meggya­láztak, de számomra mégsem az volt a legszörnyűbb, hogy há­rom, rendőrruhába öltözött bri- ganti vert egy éjjel, hanem hogy a törzsőrmester úr egyedül meg mert ütni a folyosón, amikor oda voltam állítva fejjel a falnak, várva a kihallgatásra. Fiatal sportember voltam, s a törzsőrmester urat meg tudtam volna „villásreggelizni”, de vol­tam olyan fegyelmezett, hogy nem ütöttem vissza. Aztán, ahogyan akkor rabtár­saimmal fogalmaztuk, „ismerd meg hazád börtöneit mozga­lomban” vettem részt. A letöltött hat évnek több mint egyharma- dát fegyelmin töltöttem. Az elsőfokú ítéletem már megvolt, 15 év, vártam a máso­dik ítéletre, s el is felejtettem, hogy a saját életemért kell resz­ketni, amikor kivégezték Nagy Imrét a gyűjtőben. Rabként a kőműveseknél dolgoztam, s a vesztőhely építésére vittek. Már az első téglánál megtagadtam a munkát. A 130 főből rajtam kí­vül még egy tette ugyanezt, rög­tön leváltottak, elküldték, s 14 hónapig voltam fegyel­min. Ekkor átvittek a gyűjtő­ből Vácra, az úgynevezett „Lordok Házába”, ahol sem látogató, sem levél, sem könyv nem volt... Ezt ki sem hevertem, jött a váci éhség- sztrájk... Ismét kezdemé­nyezőként próbáltak beállí­tani, így ismét kaptam egy évet Sátoraljaújhelyen, em­bertelen körülmények, visz- szaesők, csövesek, közbűn- tényesek között. A börtönben mindvégig az a hit éltetett, hogy az a sorsunk, ami, de ki kell bír­ni, s kint a társadalom is te­szi a dolgát. Aztán letelt a hat év, megkezdtük a hetediket, majd 1963-ban jött az am­nesztia, ki is kerültem a bör­tönből, de ekkor ért a csaló­dás... A társadalom ugyanis nem tette meg azt, amit a mi börtönbeli helytállásunk igényként vele szemben tá­masztott: a húst, a csontot és a vért tovább vigye... Tudom azt, hogy „élni kell alapon” a tényeket tudo­másul kell venni... Történelmi tény, hogy a Rákosi- és a Kádár­rendszer több kommunistát bör- tönzött be mint a Horthy-rend- szer. Hiszen Demény Pált, 1945- ben, mint illegális kommunistát becsukták, majd a 1990-es évek­ben - én akkor kormánypárti ol­dalon voltam országgyűlési kép­viselő - ő az MSZP frakciójában foglalt helyet. Demény Pál 1991 januárjában rosszul lett a parla­menti széksorokba és én, Dénes János az 1956-os volt munkás, a „piszkos ellenforradalmár” a karjaimban vittem ki őt, aki a parlament folyosóján lehelte ki a lelkét. Érdekes módon ez a bi­zarr történelmi kép egyetlen egy sajtóorgánumnak sem volt hír­értékű. Közös gyalogos járőrszolgálat A bátonyterenyei rendőrkapitányság illetékességi területén közös rendőr-polgárőr akció kezdődött március 16-tól. Ez annyit jelent, hogy a nappalos szolgálat idejében egy óra idő­tartamra egy hivatásos állományú rendőr és egy polgárőr járőrözik gyalogosan Bátonyterenye belvárosában: egyik nap Kisterenyén, másik nap Nagybátonyban. Bátonyterenye Amint azt Bakos Attila alezre­des, kapitányságvezető elmondta, nemcsak a város területére érvé­nyes az akció, hanem azokon a te­lepüléseken is, ahol működik pol­gárőrség: a körzeti megbízott és egy polgárőr rója egy órán keresz­tül a település utcáit.- Az akcióval több célunk is van: egyrészt az, hogy az állampol­gárok biztonságérzetét növeljük, nagyobb nyomatékot adjunk a lát­ható rendőrség programnak, illet­ve növeljük a polgárőrök megbe­csülését azzal is, hogy közösen ad­nak szolgálatot a rendőnel közte­rületen - mondta az alezredes. - Másrészt a minőségbiztosítás kere­tében az elmúlt évi társadalmi ha­tásvizsgálat azt mutatja, hogy a la­kosság igényli a rendőrök köny- nyebb elérhetőségét, valamint azt, hogy több legyen a közterületen el­töltött órák száma. A rendőrkapitány hozzátette: az akció március közepétől folyama­tosan zajlik minden hétköznap, ha eredményes lesz, a tervek szerint áprilistól a helyi Fáy szakközépis­kola rendészeti fakultációjának egy-egy tanulóját is bevonják azért, hogy ők is megtapasztalják a közterületi szolgálatot. A kapitány reményét fejezte ki, hogy az intéz­kedés pozitív visszajelzést vált majd ki a lakosság körében. Március közepétől egy hivatásos állományú rendőr és egy polgárőr teljesít gyalogos járőr- szolgálatot naponta egy-egy órán át _ Testvérvárosi dupla rajt Jönnek az olaszok! Vigarano Mainardából, Salgótarján testvér- városából, a tarjáni nemzetközi gyerektáborba, de a dixieland­fesztiválra, a vigaranói városvezetéssel az élen, delegáció is ér­kezik a megyeszékhelyre. Erről és még más, a kapcsolatápolás jegyében várható eseményről egyeztetett Olaszországban Kovácsné Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere, aki erről a nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján számolt be. Mialatt ő „kint” tárgyalt, négy tehetséges sportember, Papp Ildikó, Mol­nár Dániel, Kadlót Zoltán és Langer Olivér a vigaranói marato­ni utcai futóversenyen állt rajthoz, s igen szép eredményt ért eL vigaranói, mert mint mondta, ezek igen jól szervezettek és kitű­nő a hangulatuk. - Nagyon büsz­kék vagyunk a Danira, aki a maratonon harmadik lett - adta át a szót Molnár Dánielnek, sport­társának, aki elárulta: - Hirtelen felindulásból jött a gondolat: „be­vállal egy maratont”. - Végül is elég jól sikerült: ez a két óra 36 NMH-információ Kilencéves Salgótarján és Vigarano Mainarda testvérkap­csolata, amely a város egyik leg­eredményesebb partnersége. - Kulturális együttműködéssel in­dult, így a nógrádi megyeszék­hely jeles értékeit mutatta már meg Olaszországban. - tekintett vissza az elmúlt évekre az alpol­gármester, majd arról szólt: - A másik közös terület az oktatás, hiszen '97-től a vigaranói Galilei és a mi Gagarin iskolánk között évről évre váltakozó helyszínnel rendszeresek a cserelátogatá­sok. Most szót váltottunk arról is, oktatási vonalon érdemes len­ne tovább bővíteni együttműkö­désünket. Már több éve van le­hetőségünk arra, hogy 3-4 atlé­tánk részt vegyen a Vigarano- maraton nemzetközi utcai futó­versenyen. Büszkék vagyunk at­létáinkra, akik idén is plakettel, éremmel bizonyítottak. Papp Ildikónak: - aki a máso­dik helyet szerezte meg - a ked­venc versenyei közé tartozik a perc 40 másodperc elsőre nem is rossz - fogalmazott a fiatalem­ber. A sportolók emlékeztettek arra, hogy Kadlót Zoltán negye­dik és Langer Olivér - igencsak erős mezőnyben - az ötödik he­lyen végzett. Végül megköszön­ték az önkormányzatnak az utat, a lehetőséget. ____________________(iwi C sírázó idegenforgalmunk Salgótarján Legutóbbi összejövetelét is a hosszabb ideje beteg elnöke, dr. Horváth István nélkül kénysze­rült megtartani e hét szerdán a Salgótarjáni Polgári Kör. Ezút­tal Tóth Csaba, a civil közösség vezetőségi tagja, a Nógrád Me­gyei Közművelődési és Turisz­tikai Intézet igazgatója ismétel­te meg az Utazás kiállításon el­hangzott idegenforgalmi pre­zentációját Salgótarján idegenforgalma csak­is a megyei környezetben értelmez­hető - bocsátotta előre. Bemutatta a helybeliek előtt már ismert turiszti­kai nevezetességeket, az ismert ven­dégcsalogató programokat, hozzá té­ve azok erényeit, illetve gyengéit. Hollókő, mint kiemelt látványosság nehezen tud megbirkózni az évente egyszer rárontó tízezres tömeggel, megfelelő számú illemhely, illetve vendéglátóhely híján. Ipolytarnóc is­mertségét kellene növelni, a meg­szépült és megújult salgótarjáni bá­nyamúzeum viszont már sokak szá­mára úti cél. Elhangzott, hogy az ugrógála helyszíne ugyan páratlanul szép, de nagyközönséget nem képes fo­gadni; sokak szerint jobb lenne visszahozni a megyeszékhely ha­marosan megújuló főterére. A főtér más összefüggésben is szóba ke­rült. Egyöntetű volt a kör vélemé­nye, hogy hiába volt a megannyi ci­vil javaslat, konzultáció a város központjának rekonstrukcióját megelőzően, a megvalósítási tervek alapján vajmi kevés ötletre volt fo­gékony a város szakvezetése. Hiá­nyoznak azok a megoldások, ame­lyek valódi multifunkcionalitást ad­nának a területnek: ma már nem álom egy földbe süllyeszthető, hid­raulikus színpad, a sokoldalú köz­műkiszolgálás, vagy a „mozgó”, esetleg állandó WC sem... A kör tagjai támogatták azt az el­képzelést, hogy a tranzitforgalom erősödésével párhuzamosan meg kellene teremteni a biztonságos ke­rékpározás feltételeit, egy, a váro­son végig áthúzódó védett aszfalt­csíkkal, s egy, a várost körülölelő parkerdőkön vezető kör túraútvo­nallal. A civil szervezet úgy döntött, hogy a májusi összejövetel időpont­ját egy héttel eltolják, a dixieland­fesztivál miatt. így a következő talál­ka időpontja május 11. Ezt megelő­zően, április 20-án kerül sor a közös­ség születésnapjának megünneplé­sére, a La Fiesta étteremben. Erre az alkalomra időzítik a Salgótarjáni La­pok idei első számának megjelené­sét. A megújult bányamúzeumot a május elején esedékes múzeumi vi­lágnapon mutatja be körtag társai­nak dr. Szvircsek Ferenc igazgató. TNL Fel kell vállalni a pápa örökségét (Folytatás az I. oldalról) Az egyház hitele jórészt azon múlik, hogy vállalja-e az önkén­tes, javadalmazás nélküli szolgála­tot - tette hozzá. A püspök példa­ként említette a fiatalok számára szervezett hét végi programok fontosságát. Mint elmondta, a ta­pasztalatok szerint e korosztállyal nem foglalkozik eleget sem a szü­lő, sem a pedagógus, de a papok sem veszik ki eléggé a részüket e feladatból. Pedig a gyerekek akti­vizálásával hozzá lehetne látni „a Erdő Péter Rómában Magyarország gyászol, a politikai személyiségek kivétel nélkül Rómá­ba szeretnének menni, átérzik a nagy veszteséget - nyilatkozta Erdő Péter bíboros primás, esztergom- budapesti érsek kedden Rómában. A magyar katolikus főpap nyilatkoza­tában emlékeztetett az elhunyt pápa elhíresült „Ne féljetek!” mondására, s szavai szerint ezt az üzenetet hagyta örökségül az utókorra a szombaton elhunyt II. János Pál, il­letve azt, hogy a „Szentlélekbe” ve­tett hit irányítson az új pápa tekinte­tében is. Erdő Péter utalt a katolikus egyházfő emlékére hétfő este tartott budapesti szentmisére, s arra, hogy a temetésig minden nap megszólal­tatják Magyarországon a harangokat fél órán keresztül. mai magyar társadalom ki­mozdításához az enervált- ságból, depressziós állapo­tából”. Beer Miklós el­mondta, hogy vannak pozi1 tív példák. Több helyen, így például Vácott is rendszere­sek az olyan hét végi sport- programok, ahol a csellengő fiatalok mérhetik össze ügyességüket, a papok, ke­resztény szellemiségű civilek közreműködésé­vel és ezáltal apró kö­zösségek ala­kulnak ki. Ugyancsak modellérté­kű kezde­ményezés az eszter- Bt gomi tele- ) , ház, ame- I | lyèt a fran­cia Mária iskolatest­vérek szer­zetesrend működtet elsősorban a kör­nyékbeli cigány fi­atalok számára, hogy ily módon se­gítse elő a társadal­mi helyzetükből fakadó hátrányok leküzdését. Hírek Salgótarján SZÜLETÉSNAPI HANGVER­SENY. A szimfonikus zenekar kezdeményezésével, valamint a Váczi Gyula Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény és a főplébáni­ai egyházi kórus, a Cantate Domino közreműködésével az is­kola egykori igazgatójának, Virág Lászlónak a 75. születésnapja al­kalmából hangversenyt rendeznek április 11-én, hétfőn, 18 órai kez­dettel, a zeneiskola nagytermében. ELKÖLTÖZTEK. A Munkás párt városi szervezete a salgó­tarjáni, Lőwy Sándor út 12-14. szám alatti irodájából az Arany János út 15. szám alá költözött. A földszinti irodában április 11- től várják az érdeklődőket. Róma-Pásztó KEGYELET. Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Sisák Imre ország- gyűlési képviselő, Pásztó polgár- mestere vesz részt a párt nevében a pápa temetésén Rómában. Salgótarján-Szeged KIÁLLÍTÁS. A somosi születésű Földi Péter Munkácsy-díjas ér­demes művész 25 képből álló tárlatát nyitja meg dr. Nagy Imre a mai napon, Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban. ■ A salgótarjáni atléták szép eredményeket értek el Vigarano Mainardában

Next

/
Thumbnails
Contents