Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-07 / 79. szám

2 2005. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK ________________________________________NÓGRÁD MEGYE K özel félezer ember él együtt a város szívében (Folytatás az 1. oldalról) A Nógrád 1973. szeptember 30-i számában néhány arc moso­lyog az olvasóra. Ők, a cikk sze­replői a garzonház első lakói. Nyi­latkoztak is arról, hogy milyen az élet a garzonban. „Sokan beköltöztek már. Még többen használják ki a mostani szabad szombatot, vasárnapot a rendezkedésre, a bútorok hordá­sára. Gyakran állnak meg napköz­ben teherautók a ház bejárata előtt, hozzák az új lakókat.” - írja a Nógrád tudósítója, „Cs. E.” mo­nogrammal, akit Pifkó Rudolfné házfelügyelő kalauzolt a torony­házban. A riportból kiderül, hogy az épület egyik szárnyában 120 lakás van, ötvenben már laknak. Az egyikben, a 15-ik emeleten egy liftszerelő. Pifkóék voltak a legelső beköltözők. Nemtiben laktak, on­nan ingáztak salgótarjáni munka­helyükre. Új lakásukban van egy televízió, három heverő, egy szép szekrény, néhány szék, virágáll­vány és egy rádiót is vettek. Sarankó néninek 1500 forint a nyugdíja. Férjével költözött a Bar­tók Béla útról a garzonba. A cikk­ben szó van arról is, hogy a lift nem boszorkányság, a nyugdíjas lakók is egyből megkedvelték. Van aki arról panaszkodik, hogy a falakba nem lehet szöget verni, csak belőni, annyira masz- szív a szerkezete. Az időutazás után a jelen kö­rülményekre is kíváncsiak vol­tunk, ezért több illetékest is meg­szólaltattunk a garzonházzal kap­csolatban. A hatalmas épületben, amely két toronyból áll, összesen négy lift segítségével juthatunk az „egekbe”. - Összesen 264 lakás van a garzonban, amelyekben je­lenleg 432-en laknak - hangzott el a házban rendezett lakógyűlésen, ahol Tóth Edit, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója is jelen volt. Információink szerint a lakók­ra vonatkozó szám csak egy rög­zített adat, hiszen vannak olyan lakók, akik nem hivatalosan él­nek a lakásokban. Például csa­ládtagok és őket a lakás bérlője nem jelenti be. Az épületben az üres lakások száma minimális, viszont Salgótarjánban több mint 200-an vannak várólistán, akik szociális bérlakást szeretné­nek igényelni. Lapunk információi szerint na­gyon sokan élnek albérletben. Egy nem hivatalos felmérés sze­rint Salgótarján lakosságának kö­rülbelül a fele albérletben vagy ön- kormányzati bérlakásban lakik. Többen szinte egész életüket ott élik le. Ennek egyik oka a biztos jövedelem hiánya. Salgótarjánhoz hasonlóan na­gyon sok városban igényelhetnek önkormányzati bérlakást a fiata­lok, akiknek gyakran éveket kell várniuk az egy szoba összkom­fortra, amelynek havi lakbére még mindig olcsóbb néhány ezer forinttal, mint egy albérlet.- Ki igényelhet önkormányzati bérlakást?- Lakásigénylés esetén különb­séget kell tennünk aszerint, hogy milyen lakásról van szó - tájékoz­tatta lapunkat Tóth Edit, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója. - „Piaci alapon meghatározott” lakbérű lakást tulajdonképpen bárki igényelhet, aki a bérleti díj megfizetését vállalja. Pályázat út­ján történő bérbeadásnál ugyan­csak bárki pályázhat, itt esetleg az lehet szempont, hogy előre hány havi lakbér megfizetését vállalja. A szociális bérlakások igénylé­sénél vannak bizonyos feltételek (megjegyezném, hogy a 220 fős várólista a szociális bérlakásokra vonatkozik), amelyeket a 36/1993. (XII. 20.) Ör. sz. rendelet határoz meg. A rendelet szerint jövedelmi, szociális és vagyoni helyzete alap­ján lehet lakást bérbe adni annak a nagykorú magyar állampolgár­nak, akinek tulajdon-, haszonélve­zeti, bérleti joga alapján nincs be­költözhető Lakása, és a rendelet nem zárja ki a részére történő bér­beadást. Az is ilyen bérlakásra jo­gosult, aki lakását az önkormány­zatnak ajándékozza. Kizáró okok között szerepel: önkényesen költözött be, lakás- bérleti jogviszonyának megszün­tetésére korábban (1994. január 1- je után) úgy került sor, hogy ő ezért pénzbeli térítést kapott, vagy aki korábban önkormányza­ti bérlakásban lakott, azt megvá­sárolta és magánforgalomban ér­tékesítette. Vannak bizonyos szempontok, amelyek alapján a rendelet szerint előnyben részesül az igénylő. Ilyen például: akinek állami gon­dozása öt éven belül szűnt meg, akit hajléktalanként látnak el, aki legalább három kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodik, aki rok­kant, munkaképtelen, vagy aki salgótarjáni lakos. (Természete­sen ha ingatlanszanálásra kerül sor, a közgyűlés dönthet úgy, hogy az ott lakók elhelyezéséről kell elsődlegesen gondoskodni.)- Mi alapján állapítják meg, hogy ki és mennyi lakbért fizet?- A lakbér megállapítása a köz­gyűlés hatáskörébe tartozik, és minden évben a lakbérre és lak­bértámogatásra vonatkozó 5/1995. (III. 27.) Ör. sz. rendelet mellékletének módosításával ke­rül meghatározásra az adott évi. A lakbért (szociális és piaci alapút egyaránt) épületenként m2-re ha­tározza meg a rendelet melléklete. Lakbér csak a rendelet szerint számlázható.- Információink szerint van­nak, akik nem fizetnek lakbért..- Sajnos a bérlői állományból szép számmal akadnak nem, vagy nem rendszeresen fizetők. A garzonban is előfordul, de an­nak az épületnek a bérlői állo­mányára - egy-két kiemelkedő esetet nem számítva - nem jel­lemző a potyázás. A bérleti szer­ződéseket is egyéves időtartam­ra kötjük meg, így aki nem ren­dezi az esetleges tartozását, az­zal nem kötünk újabb szerző­dést. Egy bérlő tartozásának összege itt lehetne ugyanakkor a legmagasabb, tekintettel arra, hogy a lakbérelőírás is itt a leg­magasabb.- Mi történik azokkal, akik nem fizetnek lakbért?- A nem fizető bérlők bérleti jogviszonyát felmondjuk a lakás- törvény rendelkezéseinek megfe­lelően. Amennyiben a felmondási idő letelte után is a lakásban ma­rad, bírósági eljárást indítunk a la­kás kiürítése és a tartozás megfi­zetése iránt. Az eléggé hosszadal­mas végrehajtási eljárás során is jelentősen nőhet a tartozás, ugyanis a legritkább esetben kell eltekintenünk a végrehajtási eljá­rás megindításától, mivel a volt bérlők még jogerős bírósági hatá­rozat esetén sem költöznek ki ön­ként.- Információink szerint a gar­zonházban „plusz vízdíjat" szám­láztak ki a lakóknak.- A „plusz vízdíjjal” kapcsolat­ban mindenképpen hangsúlyoz­nom kell, hogy ez egy elszámolás eredménye. Az épület főmérőjén mért vízfogyasztás, és az almérők szerinti vízfogyasztás különböze­ié, (levonva belőle az átalánydíja­kat) kerül így felosztásra a lakók között, méghozzá lakóra lebont­va. Természetesen a takarításhoz szükséges vízmennyiség, vala­mint a portaszolgálat vizesblokk­jának fogyasztása nem a lakókra hárul, azt a Salgó Vagyon Kft. nem osztja fel! A főmérő és mel­lékmérők által mért értékek egyébként még akkor is külön­böznek, ha minden lakásban van almérő, mindig van különbözet. Egyébként az átalányként megállapított díj egy elég magas összeg ahhoz képest is, hogy az almérővel rendelkező lakók men­nyi vízdíjat fizetnek. Nem állhat tehát elő olyan helyzet, hogy az átalánydíjas fogyasztók többet fo­gyasztanak, mint amit az átalány fedez, és azt számlázzuk ki a töb­bieknek is - ecsetelte Tóth Edit. Úgy tudjuk, hogy a Garzon­házban nagyon sok fiatal pár él Többnyire azért, mert ez az egyetíen megoldás arra, hogy haj­lék legyen a fejük fölött és saját ke­zükbe tartsák szerény életüket. Persze a szülők, nagyszülők segít­sége nélkül nem menne minden olyan egyszerűen. Az idősek közül vannak olya­nok is, akik már a ház megépülé­se óta ott élnek, az egy szoba összkomfortban, ahol az erkély majdnem nagyobb, mint a kony­ha és a fürdőszoba együtt. Az egy nagyszoba előfordul, hogy öt csa­ládtagnak és néhány kis kedvenc­nek nyújt biztos hajlékot. Mele­gebb idő esetén a garzonlakók az Erzsébet téri padokon ülnek kint egész nap, de ha hidegebb van, akkor a porta mellett töltik idejü­ket. Többnyire kisnyugdíjasok, van idejük a „szomszédolásra”. Többen vannak olyanok is, akik már nyugdíjasok, de mégis dol­goznak. A továbbiakban a szociális tá­mogatásokról érdeklődtünk.- Milyen szociálist támogatáso­kat lehet Salgótarjánban igénybe vermi?- Az igénybe vehető szociális támogatások az alábbiak: aktív korú nem foglalkoztatottak rend­szeres szociális segélye, rendsze­res szociális segély 67 százalékos rokkantak részére, időskorúak já­radéka, rendszeres gyermekvédel­mi támogatás, rendkívüli gyer­mekvédelmi támogatás, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, lakbértámogatás, közgyógyel­látás, gyógyszertámogatás, moz­gáskorlátozottak közlekedési tá­mogatása, átmeneti segély, teme­tési segély - tájékoztatta lapunkat Révay Ferenc, a szociális és egész­ségügyi iroda vezetője.- Salgótarjáni önkormányzati bérlakásokban milyen támogatá­sokat vehetnek igénybe a lakók és mi alapján?- Salgótarjánban az önkor­mányzati bérlakásban élő bérlők részére 1995-től lakbértámogatás nyújtható, amennyiben egyedül élő személy havi rendszeres jöve­delme nem haladja meg az 54 340 Ft-ot, illetve családban élőknél az egy főre jutó havi jövedelem ösz- szege nem haladja meg a 39 520 Ft-ot. Jelenleg közel 600 bérlő ré­szesül lakbértámogatásban. A garzonházban élő alacsony jövedelmű bérlő - a lakhatással összefüggő problémájával kap­csolatban - lakbértámogatást, il­letve lakásfenntartási támogatást igényelhet.- Milyen nyomtatványok, ok­mányok szükségesek a támogatá­sok igénybevételéhez?- Lakbértámogatás igénybevé­teléhez szükséges egy kérelem- nyomtatvány kitöltése, annak le- igazoltatása a Salgó Vagyon Kft.- vel, valamint csatolni kell a rend­szeres havi jövedelemről szóló igazolásokat. Lakásfenntartási támogatás igénybevételéhez az alábbiak szükségesek: formanyomtatvány kitöltése, igazolás rendszeres havi jövedelemről, lakásfenntartás költségét igazoló számlák (víz, gáz, villany stb.), lakás alapterüle­tét igazoló hivatalos irat (tulajdoni lap, adásvételi szerződés stb.) - válaszolt megkeresésünkre Révay Ferenc. A garzonház egyik lakója - aki neve elhallgatását kérte - elmond­ta: nyolc évedéinek a feleségével a garzonban. Ő már nyugdíjas, a fe­lesége minimálbérért dolgozik. - Amikor ideköltöztünk 2500 forint volt a lakbér, most pedig majd­nem 15000-et fizetünk. A havi re­zsire elmegy az egyikünk járandó­sága. Emellett még élnünk is kell, és ha tudunk, segítünk a lányunk­nak is egy pár ezer forinttal - ecse­telte a nyugdíjas lakó. Sári néni - ahogyan mindenki ismeri - azt állította, hogy ő a garzonház egyik legrégebbi la­kója. - Karácsonykor volt 31 éve, hogy beköltöztem a házba - me­sélte, majd arról panaszkodott, hogy csak most emelték meg 54 ezer forintra a nyugdíját és emellett nagyon sok a tóadása. - Novemberben múltam 77 éves, beteges vagyok, többször mű­tötték. Több mint 31 éve a 17-ik emeleten lakom. Előtte a „Stécé” klub melletti házban éltem - mondta, majd arról mesélt, hogy Palócz Imrét is ismerte - Nagyon rendes ember volt, de már nem nagyon emlékszem rá. A sírja mellett most is sokszor megállók és próbálok visszaem­lékezni azokra az időkre, ami­kor még az üveggyárban dolgoz­tam, mint anyagkiadó. Nagyon sok kitüntetésem van azokból az időkből. Jól dolgoztam, meg vol­tak elégedve velem. Emlékszem, amikor a házba költöztem a lift is elromlott és az üveggyári kol­légáimmal együtt gyalog hordtuk föl a bútoraimat. Üres volt a fo­lyosó és az egyik este nagyon megijedtem, amikor a szemétle- dobóhoz vittem tó a szemetet. Egy ember feküdt ott, a hideg elől húzódott be a házba.- Mindig egyedid lakott az Er­zsébet téri önkormányzati lakásá­ban?- Igen, egyedül, mivel elváltam.- Mennyi volt a beköltözésekor a rezsi?- Nagyon kevés. Pár száz forint­ból kijöttem. Persze akkor még a fizetések is ezer forint körül vol­tak. Emlékszem, a lifthasználatért 20 forintot kellett fizetni, a lakbér pedig a fűtéssel együtt háromszáz forint körül volt. Jól éltem, jó em­berek vettek körül, de most már ugyanezt nem tudom elmondani. Dolgoztam még nemrég is az egyik boltban, hetente kaptam 500 forintot érte. Takarítottam. Szeret­tem volna egy kis telefont venni a pénzből, azért kezdtem a nyugdíj mellett dolgozni. Vannak rokona­im és szerettem volna velük leg­alább telefonon beszélni, ha már személyesen nem találkozhatunk. A pénz sajnos elment gyógysze­rébe, most pedig már beteg va­gyok és nem tudok dolgozni. Nem tudok téüenül lenni és a múltkor még a két liftet is lesúroltam, mert nagyon csúnyán összefirkálták. Nyomorban élek, de nem pa­naszkodom. A Karancs utcába já­rok szinte minden nap vízért, mert nagyon sok a vízdíj és nem tudom fizetni. Van 1200 forint el­maradásom, pedig soha nem tar­toztam senkinek sem. Egy kis ko­csit húzok magam után, azzal já­rok vízért is. A másik kezemben egy bot van, így könnyebb a járás- mondta a néni, akinek arcáról és ruhájáról minden szenvedését, nyomorát le lehet olvasni. Azt is megosztotta velünk, hogy néhá- nyan szeretnék, ha elköltözne a garzonbóL Többen nevük elhallgatását kérték, de elmondták, hogy a gar­zonházból sok lakó jár át a kör­nyező épületekbe - például a vá­rosházára - vízért. A több kilónyi hirdetési újságokat pedig, meg­döbbentő, de nem olvasásra hasz­nálják, hanem arra, hogy szük­ségleteiket végezzék el velük.' Mint már szó volt róla, a na­pokban lakógyűlés volt az Erzsé­bet téren, ahol a Salgó Vagyon Kft. munkatársai is jelen voltak. A gyűlés a vízdíj körül forgott, amelyhez kapcsolódva Tóth Edit elmondta: összesen 559 992 fo­rint vízdíj volt még, a már kifize­tetten felül, ami az épület lakóit terheli. Sokan azon bosszankodtak, hogy a havi átalánydíj, amely 6,1 nd/fő/hó (körülbelül 3000 Ft/fő/hó) nagyon sok. A lakók so­kallják a háromhavonta esedékes szemétdíjat, a 3121 forintot laká­sonként, amelyet elosztva kijön egy szám: napi 17 liter szemét. - Ennyi szemetet senki nem termel egy nap alatt, főleg az nem, aki egyedül lakik - mondták felhábo­rodva a lakók. Tóth Edit úgy fogalmazott, hogy 1996 óta Salgótarján ön- kormányzata - a többi önkor­mányzati ingatlant is figyelembe véve - a garzonházra fordítja a legtöbb pénzt. Évente több mint tízmillió forintot. Folyamatosan, minden évben más és más kerül felújításra a házban. A fűtés kor­szerűsítését és a nyílászárók cseréjét, javítását szeretnék majd megoldani, amely egy na­gyobb munka lesz, körülbelül 500 millió forint, amelyet önerő­ből nem lehet megoldani. Pályá­zati pénz szükséges hozzá, eu­rópai uniós forrás. Szóba került az is, hogy a ház­ban nyolcmillió forint kintlévőség van, vagyis ennyi a lakók tartozá­sa. Persze nem minden lakó tarto­zik! Jelenleg 81-en kapnak lakbértá­mogatást, 32-en lakhatási támoga­tást Salgótarján legdrágább épüle­tében... * * * De mennyi a havi kiadása téli időszakban (november-április kö­zött) például egy családnak, ahol ketten élnek - mindketten dolgoz­nak és nem kapnak támogatást - a közel 30 m2-es önkormányzati bérlakásban? Az árak megközelí­tőleg, lekerekítve, minimális fo­gyasztás mellett, a téli hónapok­ban:- lakbér és fűtés (együtt van kiszámlázva) : 24000 Ft/hó (a lakbér ebből 15000 Ft/hó)- víz (átalánydíj) : 6000 Ft/hó-villany: 3500 Ft/hó-tv: 3600 Ft/hó- szemét: 3100 Ft/3 hó (1000 Ft/hó) Összesen: 38000 Ft/hó Amely lakásban egyedül élnek, ott az összeg körülbelül 33000 fo­rint. Havi, 55000 Forintos jövede­lem mellett, támogatás nélkül kö­rülbelül 20 ezer forintja marad egy embernek és ebből még enni, ruházkodni, élni kell, kellene... JUHÁSZ ANITA

Next

/
Thumbnails
Contents