Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-29 / 98. szám

2005. ÁPRILIS 29., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Hírek Balassagyarmat FOTÓKIÁLLÍTÁS. Április 29- én 16.30 órakor Szandtner Mari­anna Észak-Spanyolország épí­tőművészed alkotásait bemuta­tó fotókiállítása nyílik meg a Ró­zsavölgyi Márk Művészeti Isko­la galériájában. A tárlatot Pén­zes Géza tanár, festőművész ajánlja a közönség figyelmébe. Közreműködik Fogarasi Béla gi­tárművész. A kiállítás hétköz­napokon kilenc órától 18 óráig látogatható. KONFERENCIA. József Attila születésének 100. évfordulója al­kalmából április 29-én 17 órától konferenciát szervez a Madách Imre Városi Könyvtár. Eszmék és poétikák keresztútján címm'el József Attila párizsi éveiről dr. Tverdota György irodalomtörté­nész, a József Attila Társaság el­nöke beszél, Bolondot játszottak velem mottóval a költő és az el­mebetegség mítoszát dr. Valachi Anna irodalomtörténész elemzi, Játszani is engedd... címmel Ri­gó Béla író tart előadást. PONTOSAN. Hugyecz Jánosné, a helyi Játékvár óvoda vezető óvónője elmondta: az április 27- én megjelent cikk állításaival el­lentétben a megszüntetésre ítélt „B” épület sohasem^ tartozott a hajdani Ifjúság Úti Általános Is­kolához. 1976-tól óvodaként funkcionált, előtte szolgáltató­ház, cipészmúhely és fodrászüz­let működött az épületben. Buják KONCERT. A helyi művelődési ház és könyvtár, illetve a Bujá­kért Közalapítvány május else­jén, vasárnap 16 órától ingyenes anyák napi koncertet rendez a római katolikus templomban. Fellép a székesfehérvári Primavera kórus, karnagyai Horányi Otília és Szabó Adrienn lesznek. Közreműködik Kucsera Boglárka és Zsíros Réka fuvolán, illetve Szarka Andrea zongorán. Rétság KORÁBBAN KEZD. A művelő­dési központ színháztermében április 30-án - a meghirdetett időpont előtt egy órával - 18 óra­kor kezdődik a Petőfi Musical Stúdió előadásában Szabó Mag­da: Álarcosbál című musicalje. Salgótarján ANKÉT. A Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Nógrád Megyei Könyvtára és az MSZP nőtagozata Nők Lapja-ankétot rendez május 2-án, hétfőn 16.30 órakor a Munkásotthon tér 1. szám alatti könyvtárban. A Nők Lapja-staféta rendezvénysorozat keretében tartandó ankét vendé­ge Bus István újságíró. A programsorozat talán legfelemelöbb pillanata az egykori és jelenlegi tanárok, diákok találkozója volt Százharminc év óriási idő. Erre a 130 évre, elhaltakra és élők generációinak sokaságára, felejthetetlen tanárokra és felejt­hetetlen diákokra, a múló időre emlékezett szépen, bensősé­gesen, szívhez szólóan a város legpatinásabb, a Palóc liget fái közt álló iskolája: a Kiss Árpád Általános Iskola - az egykori „állami polgári”. A háromnapos rendezvénysorozat bővelke­dett emelkedett pillanatokban. Balassagyarmat A megnyitó műsort az intéz­mény aulájában Tibay András igazgató és diákjai tették emlé­kezetessé felidézve az eltűnt álomvilágot, a gyermekkort Job­bágy Károly szavaival: „Elsül­lyedt minden. Már csak én úszom az idők felszínén...” S Kányádi Sándor sorai is szíven üthették a hallgatóságot: „Halá­lunkig halljuk a csengőt.” Kalcsó István főtanácsos nyi­totta meg a névadó Kiss Árpád életének momentumait megörö­kítő emlékkiállítást:- Több mint tízezer gyermek és fiatal felnőtt tanult e falak kö­zött, akiknek egyetemes emberi értékeket közvetített ez az intéz­mény, amelynek üzenete a Taní­tás volt mindig is - hangzott el a köszöntő beszédben, amely em­léket állított Kiss Árpádnak, a modern pedagógia megteremtő­jének is, aki a balassagyarmati Állami Gimnázium diákja volt, s a városba került vissza fiatal ta­nárként. Tibay András ajánlotta min­denki figyelmébe az iskola leg­újabb évkönyvét, amely főként az 1981 és 2005 közötti időszak­ból tartalmaz szemelvényeket, a pedagógusok írásait, régi fotókat - de a kötet megidézi az intéz­mény elhalt tanárainak, igazga­tóinak alakját is. Tolnay Klári, a magyar szín­játszás nagyasszonya 1924-től 1928-ig volt az iskola tanulója. Bállá István, a mohorai' emlék­múzeum megálmodója bocsá­totta rendelkezésre a művésznőt megörökítő képeket, relikviákat, amelyek az úgynevezett Tolnay- teremben kaptak helyet. Tomeskó Nándor, az első igazga­tó, aki negyven éven át vezette az intézményt, szintén emlék­táblát kapott, s az egyik tanter­met róla nevezték el. A városi könyvtárban megtar­tott emlékülést Lombos István polgármester nyitotta meg más­nap:- Szellemi, pedagógiai mű­hely lett az iskola, olyan megha­tározó személyiségek fordultak meg falai között, akik egy jobb világot hagytak maguk után - emelte ki a városvezető. Koval- csik András, az iskola egykori tanára Tomeskó Nándorról em­lékezett meg. A munkáját 1875- ben megkezdő igazgató fantasz­tikus szervezőkészségéről, min­taszerű iskolavezetéséről, sokol­dalúságáról lett ismertté. Létre­hozta a vármegyei tanítóegyesü­letet, a tornaegyletet, a táncokta­tást, a tűzoltóegyletet, részt vett a falusi népkönyvtárak kialakítá­sában. Negyvenéves szolgálatá­val beírta magát a város történe­tébe - mondta az előadó. Kiss Endre tanár, Kiss Árpád fia felidézte édesapja pedagógiai életművének jelentős eredmé­nyeit: a teljesítménymérés, a tu­dás alapú társadalom megterem­tése, a programozott tanítás te­rén végzett munkásságát, s megjelenítette a hallgatóság előtt Kiss Árpád szuggesztív szemé­lyiségét is. Gál Gyula Komjáthy Jenőről a századvég kiemelke­dő költőjéről, a „kudarcok lovag­járól”, a modern költészet egyik előfutáráról beszélt, aki szintén a „polgáriban” kezdte meg taná­ri pályafutását. Párkány László, Tolnay Klári életrajzírója arról szólt: a művésznő valójában egész életében tanult, olvasott, annak érdekében, hogy kitelje­síthesse páratlan művészetét. A tanulók számára megren­dezett- vetélkedőkkel színesített programsorozat talán legfeleme­löbb pillanata az egykori és je­lenlegi tanárok, diákok találko­zója volt. Különböző korosztá­lyokat kapcsolt egybe az alma mater: Botka Valéria, a Magyar Rádió világhírű gyermekkórusá­nak vezetője - valaha polgáris diák - éppúgy eljött, mint báró Buttler Mária, szintén hajdani tanítvány, akárcsak dr. Daróczi Gusztáváé, aki Tolnay Klári osz­tálytársa volt, s a későbbi nem­zedékekből Eszményi Viktória is megtisztelte jelenlétével a talál­kozót. Hemerka Gyuláné, Réti Zoltán, Kovalcsik András képvi­selte a régi tantestületet. Kunné Kubicza Erzsébet, aki a legnehe­zebb időkben, a második világ­háború vérzivataros éveiben ta­nult az intézményben, s kapott örök életre szóló élményeket - meghitten, az elérzékenyüléssel küszködve köszöntötte felemelő beszédében egykori osztálytár­sait s az iskola közösségét. Az ökumenikus istentisztele­tet követően a diákság színvona­las, szavalatokban, zenében, táncban bővelkedő gálaműsora - amelyet Borenszki Ervin, Nóg­rád Megye Közgyűlésének alel- nöke nyitott meg - tette fel a ko­ronát a nagy történelmi múlthoz méltó ünnepségsorozatra. SZABÓ ANDREA Salgótarján is segít (Folytatás az 1. oldalról) tulajdonossal való találkozásra már nem került sor, mivel a gyár felszámolása megkezdődött az egyeztetett időpont előtt. A pol­gármester elmondta, hogy a város mindig „rendelkezésére állt” az öblösüveggyárnak és a továbbiak­ban is azon lesznek, hogy a felszá­molás alatt kiderüljön: mely tevé­kenységek folytathatóak tovább? Az ülésen a képviselők meg­szavazták, hogy Mátra- keresztesen 40 közmunkaprog­ramban résztvevő segédkezzen. A munkások szállítását a Nógrád Volán Rt. vállalta. Napirenden volt egy javaslat, amely útfelújításokra vonatkozó pályázatok benyújtására irányult. Méhes András alpolgármester úgy fogalmazott, hogy olyan régiós pályázatok jelentek meg, ame­lyekkel kiegészíthetik saját forrá­saikat. A pályázatokon való jó sze­replés eredményeképpen meg­újulhat a Katona József, az Ybl Miklós, a Damjanich, a Kinizsi Pál, a Rózsafa, az Erkel Ferenc, a Vároldal út, valamint a Dobó Kati­ca út és köz is. A 2004. évi költségvetés végre­hajtása kapcsán a polgármester felsorolta a tavalyi „eredménye­ket”. Többek között beszélt arról, hogy bekapcsolódtak az iskolatej- programba, ingyenes volt az ét­keztetés a rászorulók számára, nőtt az óvodások, valamint az is­kolások egy főre eső támogatásá­nak összege és bérlakásokat is építettek. Komoly döntéseket is felvállalt az önkormányzat, amelynek következményekép­pen két iskolát és egy óvodát zár­tak be. Ennek három oka, hogy az intézményekben lévő férőhe­lyek és az igénybevevők száma egyre nagyobb mértékben tért el egymástól. Másik ok, hogy sza­bad iskolaválasztás van és harma­dik okként a polgármester azt mondta, hogy jelentős béremelés­re került sor az intézményekben. Emellett kilenc százalékot megha­ladó létszámleépítés volt és a nyugdíjasok foglalkoztatása is csökkent az önkormányzat intéz­ményeiben. Tatár Csaba fideszes képviselő a napirend kapcsán azt mondta, hogy „ritkán kap egy politikai erő tíz évet a választóktól”.- Ez a város olyan lett, amilyen­né önök formálták - jelentette ki Tatár Csaba, aki a „bánatos völgy­város” elnevezéssel illette és „fe­kete színekkel” ecsetelte az utóbbi tíz évre vonatkozóan Salgótarjánt. A képviselő kifejtette, hogy nem tartja normális állapotnak, hogy a munkanélküliségi ráta húsz szá­zalék körül van a városban és el­gondolkodtató az is, hogy 14 ezer ember kap valamilyen jogcímen segélyt, amelyre másfél milliárd forintot fordítanak évente.- A sérült hajó ellenére is a nyílt vizek felé kellene evezni - fogal­mazott Tatár Csaba. Ercsényi Ferenc, a Szabad De­mokraták Szövetségének frakció- vezetője szerint 2004 „nem ron­tott olyan sokat a város helyzetén, de nem is javított”. - A szereplők sem alkottak valami maradandót, de kifütyülni senkit sem kell - mondta Ercsényi Ferenc. A napirend elfogadása után hosszasan üléseztek még a képvi­selők, akik az adósságkezelési szolgáltatásról szóló önkormány­zati rendeletet is megszavazták.- Szakemberekkel együtt kell megkeresni a megoldásokat a ne­héz helyzetben lévő emberek problémáira és a tartozásokat fel­halmozó családokat egy adósság- kezelési programba kell bevonni - ecsetelte Puszta Béla, aki elmond­ta azt is, hogy a városban 300 csa­lád 150 milliós tartozást halmo­zott föl az önkormányzat felé. Képzési börzék (Folytatás az 1. oldalról) Bátonyterenyéről 103, míg Rét- ságról 100 meghívót küldtek ki a munkanélküliek számára. A börzén, amelyen a 9 képző­ből Balassagyarmat 8, Salgótarjánban 7, a 710 és 954 munkanél­küliből pedig Balassa­gyarmaton 462, míg Salgótarjánban 658 meg is jelent - a prog­ram célcsoportjainak tagjai, azaz a kifeje­zetten hátrányos helyzetű, tartósan ál­lás nélkül lévő 16 és 30 év közötti fiatalok, illetve a 30 évnél idősebb, hosszú ideje mun­kanélküliek és állásuk elvesztésé­vel veszélyeztetettek szólíttattak meg. A fő cél egy olyan fórum lét­rehozása volt, amely képes előse­gíteni a képzők, illetve a képzése­ken részt venni szándékozók egy­másra találását. Az ajánlati listán számos, már májusban indítható, közbeszerzési eljáráson nyertes tanfolyam szerepelt. Ilyenek töb­bek között a különféle felzárkóz­tató képzések, könnyűgép-keze­lői, illetve személy és vagyonőr tanfolyamok, kőműves-, ács-állvá­nyozó-, pék-, faipari gépmunkás- képzések. Meg kell említeni az igen népszerű bolti eladó és pénz­tárgépkezelő, vendéglátó eladó, szárazépítő, vagy gyermek és ifjú­sági felügyelő tanfolyamokat is. Ipoly-hidak: célegyenesben az ügy (Folytatás az 1. oldalról) szakvélemény készült már és mind műszaki, mind önkor­mányzati szempontból sok vo­natkozása van. A vegyes bi­zottság mindenképpen szüksé­gesnek tartja az Ipoly-hidak új­jáépítését, a szakértői egyezteté­sek pedig arról folynak, hogy mi legyen a sorrend? A lehetséges uniós és hazai források igénybe­vételével két híd kivitelezése kezdődhet meg a közeljövőben, így Szécsény-Pösténypuszta és Pető község, illetve a Ráróspusz- ta és Tőrincs közötti. Egyébként megemlíteném, hogy a vegyes bizottság magyar tagozata előb­bi, a szlovák az utóbbi mellett foglalt állást. Szólt arról is, hogy a két or­szág illetékes szerveinek olyan megállapodásokat kell kötniük, amelyek szerint a hidak megépí­tését a hozzájuk csatlakozó utak felújításának kell követnie. Eb­ből a szempontból szükség van a területi önkormányzati szer­vek, minisztériumok tevékeny­ségének egyeztetésére is.- A nyolc hídból hatnál már megkezdődtek az előkészítés munkálatai - mondta dr. Bujdo­só Sándor. - Ugyancsak készült tanulmány a közúti átkelési lehe­tőségek sűrítésére. Szeretnénk, ha a vegyes bizottság működése előmozdítaná ezt a munkát! Lukács Zsolt arról szólt, hogy közös érdek a hidak újjáépítése a régióban.- Az Ipoly képezte természe­ti akadályt, ami az együttműkö­dést gátolja a régióban, csak így szüntethetjük meg - mondta. - Ezek a hidak álltak egykor, s ma helyi kezdeményezéseknek kö­szönhetően építhetjük őket újjá. Legalább nyolc ilyen műszaki lé­tesítmény megvalósítására nyí­lik lehetőség. Ezekkel élnünk is kell, hogy szorosabbá fűzhes­sük a gazdasági és a kulturális szálakat a határ két oldalán élők között! Végezetül Sándor István szólt arról, hogy a vegyes bizottság szorgalmazni fogja az Ipoly gát­jain a hallépcsők megépítését is, hiszen ezen beruházás a Duná­ból és a folyó alsó szakaszáról ív­ni felúszó halak életterét növelik. A sajtótájékoztató résztvevői egybehangzóan megállapítot­ták: remélik, hogy a közeljövő­ben nem csak szavakban, ha­nem a valóságban is újjá épül­hetnek a hidak - bár a hivatalok­nak addig még bőven akadnak tennivalóik. A vegyes bizottság - amelynek javaslattevő szerepe van - szorgalmazza a kormány­zati szintű döntés meghozatalát is. ________ FARAGÓ ZOLTÁN A sajtótájékoztató résztvevői a kelecsénypusztai kastélyban. Balról jobbra: Sándor István, dr. Bujdosó Sándor, Ullein-Reviczky Lovice Mária és Lukács Zsolt. fotói rigó tibor Összekötő erő az ősi iskola

Next

/
Thumbnails
Contents