Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-27 / 96. szám

2005. ÁPRILIS 27., SZERDA 3 REGIONÁLIS NAPLÓ - SZÉCSÉNY Elkezdődtek a munkák Az új kenyér ünnepére, augusztus húszadikára ígérik, hogy elkészülnek az első munkálatokkal Arról már korábban beszámoltunk, a város önkormányzata, a Nógrád Megyei Közgyűlés és a Kincstári Vagyonigazgatóság közösen nyújtották be azt a pályázatot, amely a Kubinyi Fe­renc Múzeum, Szécsény történelmi belváros útjainak, közte­rületeinek, valamint a várkert rekonstrukcióját tartalmazza. A Phare-pályázat sikeres volt Az abban foglaltak megvalósí­tására a város közel egymilliárd forintot nyert A pályázatot elnyert szervek a három felújításra külön-külön beszerzési pályázatot írtak ki. A beérkezett anyagok elbírálása megtör­tént Április 13-án a város dísztermében ünnepélyes keretek között aláírták a szerződéseket. Szécsény A fejekben is kellene lomtalanítani megyénket járva több helyen látni, hogy az or­szágutak mentén a mások által eldobált szeme- Szenográdi Ferenc tét összegyűjtik a közhasznú munkások. Bevallom őszintén, a látványt nem tudom kitörő lelkesedéssel fogadni. Örülök, hogy tisztább lesz környezetünk, eltűnnek a tájat rondító szemétbuc­kák. Minden elismerésem azoké, akik őket oda küldték, s termé­szetesen a munkásoké, akik mások piszkát összeszedik. ha azonban arra gondolok, hogy miért az út szélén kellett a szemetet, mondjuk, egy modern nyugati kocsiból kidobni, már nem tudok lelkesedni. Ellenkezőleg... Megkérdezem önmagám­tól, vajon meddig lesz tiszta az útszéli árok, mikor kerül oda újabb szemét? Vagy Kőműves Kelemenhez hasonlóan, amit megtisztítanak nappal, berondítják éjszaka? Amit ezek a jó szándékú emberek eltüntetnek, az csak a jéghegy csúcsa. Az utaktól távolabb az erdőkben, mezőkön hány és hány illegális szeméttelep „ékeskedik”. Nem értem, hogy miért nem lehet a szemetet az arra kijelölt helyre szállítani... valamikor a szemetelő emberek fejében kellene lomtalanítani. Kisöpörni onnan az ilyen hajlamot. A szemetelés a környeze­tünk csúfításának, károsításának csak egyik formája. Ott vannak a falfirkálók, akik elrondítják a város képét. A vonatotok kocsija­inak rongálói, a csatornák fedőlapjainak eltüntetői, a vezetékek és más megfogható, elvihető tárgyak tolvajai; a temetők vandál­jai, a kegyeletgyalázók. egyesek azzal passzióznak, hogy a kiültetett kis fákat tördelik le. A megye több településén valaminek az apropójából emlék­fákat ültetnek. Az egyik helyen egy országos politikus által el­ültetett emlékfa csak pár napig állt a parkban, mert valaki (k) derékban kettétörték. A párt helyi képviselője egy másik fát ültetett a helyére, amely hasonló sorsra jutott. Nem tudom, hogy a sziszifuszi harcot meddig bírta. Meggyőződésem, hogy a facsemetét nem politikai célzatból törték el; mint ahogy azokat sem, amelyek a környezet szépítésére kerültek az utak mentére. jó lenne, ha a rongálok egyszer számolnának, hány milliárd forint kárt okoznak az országnak. Felismernék, hogy a közmun­kások szemétgyűjtés helyett a köz javára értékteremtő munkát is tudnának végezni. Sok a kintlevőség Szécsény Hírek Szécsény JÁTSZÓHÁZ. A megyei és a szécsényi könyvtár lesz annak a történelmi játszóháznak a szer­vezője, amelyet május 23-án tartanak a városban. A buda­pesti Nemzeti Múzeum pedagó­gusai Rákóczi-korabeli játszó­ház-bemutatót tartanak a helyi ifjúság részére. AKVARISTAKLUB. A művelő dési központban Kovács István és Máté József vezetésével az el­múlt hónapokban alakult meg az akvaristák klubja. A közös­ség, amelynek 30 tagja van, csatlakozik az országos akvaris­ta szövetséghez. ZENEI FESZTIVÁL. A balassa­gyarmati Rózsavölgyi Márk Mű­vészeti Iskola szécsényi tagintéz­ményéből Lévárdi Beáta tanárnő két tanítványa, Kiss Flóra és Ke­lemen Zsanett részt vesznek áp­rilis 30-án Kecskeméten az ifjú­sági zenei fesztiválon. A kislány­ok négykezest játszanak. A Ma­gyar Rádió a legjobb hat produk­cióról felvételt készít és azt má­jus hónapban tűzi műsorára. KERTI MUNKÁK. A kertbará­tok körének tagjai április 28-án este 18 órakor az időszerű kerti munkákról és a palántázás talaj­előkészítéséről hallgatnak meg egy szakmai előadást. A témá­val kapcsolatban kérdéseket le­het feltenni az előadóhoz. ■ Majális Szécsény Április 30-án, szombaton lesz Pösténypusztán az ünnepélyes hídalapkő-letétel. Másnap, má­jus elsején a városi majálisnak is Pösténypuszta ad otthont. Az Ipoly-parti majális prog­ramja 11 órakor kezdődik. En­nek keretében lesz kézműves bemutató, játszóház, népi játé­kok, hídi vásár, rajzverseny, mo­torbemutató, ügyességi verse­nyek, nemzetközi öregfiúk lab­darúgó-mérkőzés, magyar-szlo­vák emlékfutás, kuruc-labanc történelmi hadijáték. A szabadtéri színpadon 13.30 órától a balassagyarmati Vitali­tás SE táncosai adnak műsort. Két órától Tárnái Kiss László dalénekes szórakoztatja a kö­zönséget, 16 órától Kozsónak tapsolhat a közönség, 17 órától Sub Bass Monster műsora követ­kezik. Lesz lovasbemutató, hin- tózási lehetőség, s a vendégek bográcsolhatnak, főzhetnek az Ipoly partján. A szécsényi buszmegállóból ingyenes autóbuszjárat indul 10, 12,14,16 és 18 órakor. __■ E zen a pályázatot benyújtók részéről részt vett Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke, Borenszki Ervin, a közgyűlés al- elnöke, Vágvölgyi Ferencné, a Kincstári Vagyonigazgatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága salgótarjáni kiren­deltségének vezetője és dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, S z é csény város polgármestere, aki köszöntötte a megjelentetteket, valamint Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet, Szécsény város címze­tes főjegyzője. A belváros re­konstrukciójára a pályázatot el­nyerő EGŰT Egri Útépítő Rt.-t a vezérigazgató, Kobzsvári Gyula, s a terület főmérnöke, Pap Kor­nél képviselte. A múzeum és a várkert felújítására kiírt pályáza­tot megnyerő budapesti Rene­szánsz Rt.-t a vezérigazgató, Pál Lajos András és munkatársai képviselték. A Reneszánsz Rt. az ország legnagyobb műemlékeket felújí­tó cége. Többek között ők újítot­ták fel Budapesten a Szent Ist­ván-bazilikát, Pécsen a szé­kesegyházat. Pál Lajos András azt mondta, hogy a munkálato­kat a szerződés aláírását követő­en elkezdik. Bizonyos feladato­kat helyi alvállalkozókkal kíván­nak megvalósítani. Úgy üteme­zik a feladatokat, hogy a múze­um augusztus 20-ára elkészül­jön. A várkert rekonstrukciójá­val novemberben végeznek. Ko­lozsvári Gyula nyilatkozatában azt mondta, hogy együtt kell dol­gozniuk a múzeum régészével, aki a földmunkák során a törté­nelmi belváros területén feltárást végez. Folyamatosan utat kell biztosítaniuk a kastély épületé­hez a Reneszánsz Rt.-nek. Úgy tervezik, hogy a múzeumhoz ve­zető Ady Endre utcát és az előtte lévő teret államalapítónk ünne­péig elkészítik, így nem lesz aka­dálya szeptemberben a szé­csényi országgyűlés 300. évfor­dulója méltó megünneplésére. A többi munkák ősszel fejezik be. Őze János, a város főépítésze azt mondta, hogy a történelmi belvárosban a szennyvízhálóza­tot, a felszíni csapadékvizet elve­zető csatornát, az ivóvízvezeté­ket felújítják. A légvezetékek a földbe kerülnek. Az Ady Endre utca a Rákóczi úttól a múzeu­mig sétálóutca lesz. A történelmi belváros hangulatához alkal­mazva az utca teljes szélességé­ben kockakövekkel lesz burkol­va úgy, hogy a növényzetnek helyet hagynak ki. A közvilágí­tást három méter magas ková­csoltvas kandeláberekkel fogják biztosítani. A többi utcában út­test és járda épül, ahol a közvilá­gítást hat méter magas kandelá­berekről oldják meg. A múzeum előtti parkoló megmarad, de a bejárata - a sétálóutca miatt - át­kerül az északi oldalra. Az Ady Endre utcában lévő szögletes bástyától a Haynald-kertig, pon­tosabban a Haynald-kapuig sétá­ló épül, ami éjszaka le lesz zár­va. A belvárosban a hangulathoz illő padokat helyeznek ki, két helyen díszkút épül. A felújítást követően megvál­tozik a belváros forgalmi rendje. A várkertben felújítják a sétá­nyokat, hidakat, utakat. A sétá­nyok mellett másfél méter ma­gas oszlopokon lesznek elhe­lyezve a lámpatestek. A területre a régi várkertet idéző növénye­ket ültetnek. A tavat kikotorják, s ahogy Őze János fogalmazott, minden remény meg van arra, hogy ott csónakázótó legyen. Szerepel a felújításban a várkert bekerítése. Majcher Tamásnál, a Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatójánál az iránt érdeklődtünk, hogy mi­lyen munkálatokra kerül sor. A modern követelményeknek megfelelően korszerűsítik a gé­pészeti részt, a fűtést, az elektro­mos hálózatot, ami már-már bal­esetveszélyes volt. Kicserélik a burkolatot, sor kerül a falak fes­tésére, a külső homlokzati rész felújítására. Megoldódik az épü­let akadálymentesítése. Megújul a múzeum előtti díszudvar, en­nek egyik fontos célja, hogy a fa­lak vizesedését megszüntessék.- Milyen belső átabkításra kerül sor?- Az emeleten eddig könyv­tár, irodák, klubterem és kiállító- termek voltak. Az átalakítást kö­vetően az egész emeleti rész az állandó és időszakos kiállítások helye lesz, illetve kialakításra ke­rül egy előadótér. A földszinten lesznek az irodák, kutatószo­bák, ide kerül a könyvtár, a tör­ténelmi gyűjtemény, a régészeti anyagok raktára. Tervezünk egy látványraktárt, ahová a látogatók is bemehetnek. A földszinten lesz egy kisebb büfé. A tartozások befizetésére történt intézkedések ellenére még mindig magas az önkor­mányzat kintlevősége: 64,5 millió forint. Gépjármű- és he­lyi adóval 1572-en 32,2 millió forinttal tartoznak a városnak. A be nem fizetett szemétszállí­tási díj összege 3,6 millió forint. A vízdíj fizetési hátraléka 58 családnak 7,6 millió forint (a vízmű az önkormányzati bérla­kások vízdíját az önkormány­zat felé számlázza). A lakbérek tartozása 6,1 millió forint, a ve­Az elmúlt év elején a város és vonzáskörzetének 13 önkor­mányzata megalakította a kistér­ségi területfejlesztési társulást. A többcélú kistérségi társulást 2004. június 30-áig lehetett vol­vők hátraléka 8,8 millió. Van­nak, akik a felvett lakástámoga­tási kölcsönüket nem fizették vissza. Szerepel a listán mező­őri járulék elmaradása, mun­káltatói kölcsön vissza nem fi­zetése, közterületi használati díj ki nem fizetése, étkezési hátralék, építésügyi bírságok be nem fizetése. A kintlevőségek behajtására az önkormányzat még szigo­rúbb intézkedést foganatosított, akár az évek óta nagy összegű lakbérrel és vízdíjjal tartozók ki­lakoltatásárai is sor kerülhet. na életre hívni, ezt azonban nem sikerült megoldani. Ennek oka, hogy a közoktatási felada­tok közös ellátásában, az intéz­ményfenntartó társulásban az önkormányzatok nem tudtak megegyezni. Nem többcélú Szécsény Közmunkaprogram Szécsény A város önkormányzata és a térség tíz települése a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli­ek, elsősorban roma származá­sú személyek foglalkoztatására kiírt közmunkaprogram megva­lósítására közösen nyújtottak be pályázatot a Munkaügyi Minisz­tériumhoz. A pályázat sikeres volt. A 11 településen április 18- ától november 17-éig 95 fő, aktív korú regisztrált munkanélküli foglalkoztatására kerülhet sor. A program megvalósításában az önkormányzatok együttmű­ködnek a cigány kisebbségi ön- kormányzatokkal és a területfej­lesztési társulással. A települése­ken felszíni vízelvezető árkok, csatornák karbantartására, tisz­títására; illegális hulladéklera­kók megszüntetésére, a hulla­dék elszállítására; zöld területek karbantartására, gondozására, parkok ápolására, az önkor­mányzati intézmények karban­tartására lesz mód. József Attilára emlékeztek A balassagyarmati Rózsa Völ­gyi Márk Művészeti Iskola szé­csényi tagintézményének szín­játszósai József Attila születésé­nek 100. évfordulója alkalmából rendhagyó irodalmi órát tartot­tak. A műsort Garamvölgyi And­rea tanárnő állította össze és ta­nította be. Április 22-én a műve­lődési ház nagytermében a vá­ros diákjai a rendhagyó irodalmi órán egy szép élménnyel lettek gazdagabbak. Életet mentett a horgász Szécsény Az elmúlt év szeptember 17- én borongós, szeles idő volt. Beck Pál szécsényi lakos, a Pe­tőfi Horgászegyesület tagja ki­ment a sóderbánya-tóhoz, hogy a másnapi horgászáshoz beetesse a halakat. Amikor ki­szállt a kocsijából, látta, hogy a tó közepén a vízben egy férfi az erős hullámzásban egy házilag készített csónakba kapaszkod­va küzd az életéért. Egy na­gyobb hullám a szeren­csétlenül járt horgászt a víz alá nyomta, de szerencsére ismét a felszínre került. „Segítség, nem tudok úszni!” - kiabálta. Beck Pál szétnézett, látta, hogy a tó partján rajta és egy idős emberen kívül nincg más. Nem gondolkodott, ledobta fel­sőruházatát és a vízbe ugrott, beúszott a tó közepéig, hogy a szerencsétlenül járt férfin segít­sen. Horgásztársa belekapasz­kodott és a stéghez úsztak. Beck Pálnak még volt annyi ereje, hogy a fuldokló férfit fel­tegye a stégre, majd összeszed­te maradék erejét és a stégbe kapaszkodva kivánszorgott a partra. A szerencsétlenül járt hor­gász később elmondta, hogy az erős szél magával ragadta a horgászbotját. Ő egy darab deszkával a kezében - amit eve­zőnek használt - a házilag ké­szített csónakba ült, hogy be­menjen a botja után. A vihar azonban a csónakot felborítot­ta. A háromgyermekes édesapa azóta második édesapjaként néz fel Beck Pálra, aki meg­mentette az életét. A Petőfi Horgászegyesület a 2005. évi közgyűlésén úgy dön­tött, hogy Beck Pált életmentő elismerésben részesíti. A díszes plakettet Vida Pál, az egyesület elnöke a napokban nyújtotta át az emberségből jelesre vizsgázó Beck Pálnak. SZENOGRÁDI Vidu Pál (balra) a horgászegyesület elismerését a napkban adta át az életmentő Beck Pálnak FOTÓ: SZ.T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents