Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-04 / 76. szám
2 2005. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Tizenketten jutottak tovább Jövő az iskolában” Konferencia Szirákon Salgótarján Szombaton a József Attila Művelődési Központban rendezték meg a Győzike-show tehetségkutató versenyét A megmérettetésre csaknem 70-en (köztük csoportok is) jelentkeztek. A fővárosból, Miskolcról, Ózdról, Pécsről, Nagykanizsáról, Kunhegyesről és szerte a megyéből érkeztek benevezések. Különböző műfajokat képviseltek a versenyzők: elhangzott pop-rock zene, autentikus cigányzene és népzene is. A Majkából, Baby Gabiből, a V-Tech-ben szereplő Kefirből és ifj. Gáspár Győzőből álló zsűri összesen 12 énekest és együttest juttatott tovább a fővárosi gálaműsorra. Tavaszi bál a Nyírjesben NMH-információ Idén is megrendezi hagyományos, tavaszi bálját az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)) Nóg- rád Megyei Egyesülete. A sokak által várt tavaszi esemény nemcsak kikapcsolódást kínál majd az egyesület tagjainak és a vendégeknek, hanem változatos időtöltést is kínál majd. A szórakoztató programot ezúttal Balassagyarmat festői szépségű helyszínén, a Nyírjesben rendezik meg április 8-án 14 órától 20 óráig. Április 1-jén és 2-án a hátrányos helyzetű kistelepülések és intézményeik sorsáról rendezett nagyszabású konferenciát a sziráki Teleki József Általános Iskola , a község önkormányzata, valamint a Sulinova Kht, OOIH ÉMR Iroda. zetű általános és középiskolások esélyhez juttatását tűzte ki célul egy hét végi kollégium megszervezésével, mely a diákok foglaA konferencia résztvevői NMH-információ A Szirákon élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete az országos kistelepülési átlagnál is kedvezőtlenebb. A diákok közel 80 százaléka hátrányos helyzetű, ezért új szakmai, módszertani utak felkutatása vált szükségessé. 2004-ben Bércéi, Bér, Litke és Szirák iskolái a hátrányos helyzetű tanulók integrációja ügyében sikeres pályaművet készítettek, s a projekt a tanulásközpontúság helyett egyre inkább a tanulásszervezésre, az eltérő tanulási stílus figyelembevételére helyezi a hangsúlyt. Ennek jegyében szervezte meg a Tímár Ágostonná vezette sziráki iskola a szakmai tanácskozást. A programsorozat első napján előadásokat tartott többek között Mátis András, a község polgármestere, Berki Judit, a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda vezetője, Mayer József, az OKI Iskolafejlesztési és Integrációs Központ igazgatója, Nemes Katalin, az OOIH Észak-magyarországi Regionális Irodájának igazgatója és Botár Béla, a salgótarjáni Általános Iskola és Diákotthon vezetője. Valamennyien érintették az esélyegyenlőség megteremtésének, a hátrányos helyzetű tanulók integrációjának problematikáját. A szekcióüléseken háromféle modellprogramot mutattak be. A bátony- terenyei tanodamodell a roma és a hátrányos helykoztatását és a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozást veszi figyelembe. A komplex inst- rukciós program a tanulási esélyek saját képességek alapján történő kibontakoztatására fókuszál. A Lépésről lépésre program az eltérő szociokulturális hátterű gyerekek személyre szabott, egyéni fejlesztését kívánja megvalósítani, illetve megköny- nyíti az óvoda és iskola közötti átmenetet. A polgármesterek találkozóján jelen volt Sisák Imre ország- gyűlési képviselő, Pásztó polgár- mestere is, hisz Pásztó térségében ugyanúgy jellemző a kisebbségi lakosság leszakadásának problémája. Mátis András szerint a roma közösségnek meg kell szerveznie önmagát, hogy megfelelőképp tudja kommunikálni igényeit, elvárásait. Csík Juci, a Falbontó Egyesület alelnöke viszont arról szólt, hogy egy település lakossága egyazon közösségbe tartozik - mindenféle etnikai hovatartozástól függetlenül -sa cigányságnak igenis szükséges bekeKépünkön jobbról balra: dr. Göncz Kinga miniszter asszony, Tímár Ágostonná, a sziráki Teleki József Általános Iskola igazgatója és Csík Juci, a Falbontó Egyesület alelnöke FOTOK: GOCS EVA Or. Göncz Kinga rülnie a döntéshozók közé, hiszen az egész közösségnek együtt kell véghezvinnie a változtatásokat. A konferencia második napján dr. Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter beszélt a rendszerváltozás óta bekövetkezett komplex folyamatról, a szegregációról, a magyar társadalom kettéválásáról. A roma lakosság és a szegény, leszakadt rétegek koncentrálódnak a kistelepüléseken, ahol kevés a munkalehetőség, s a helyi értelmiség is elhagyja a falvakat - mondta a miniszter asszony, aki Magyarország decentralizáltságáról, az ezer 600 fő alatti településről is szót ejtett. - Központi kérdés a hátrányok ledolgozása, a gyerekek „verseny- és piacképességének” megteremtése, s a kistelepülési iskolák kompenzáló szerepe. A magyar iskolarendszer csökkenti legkevésbé a különbségeket Európában, ezért nem mindegy az, hogy az adott település hogyan él a forrásokkal, pályázati lehetőségekkel. Ehhez viszont helyi elkötelezettség kell, nem elég a központi segítség - szögezte le dr. Göncz Kinga. _______ SZABÓ ANDREA „ Mert az ember ragaszkodik szülőhelye földjéhez” „Amikor az olvasó kezébe veszi ezt a munkát, ne számítson egy minden mozzanatot, adatot figyelembe vevő tanulmányra, inkább egy válogatásfélére. Olyan adatok sora ez, amelyek egy részét a történelem rostálta ki, másik részét a szerző válogatta. Egy dolog bizonyosan elmondható, a falu megélhetésének alapját egészen a XIX. század közepéig kizárólagosan a mezőgazdaság adta. Ezen belül kiemelkedő, a táji adottságoknak megfelelően az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a bér- makkoltatás. A XIX. század második felétől egyre erősebben hatott a község társadalmára a szénbányászat megjelenése, a század végére ez a gazdasági ág válik meghatározóvá a falu életében.” - írja Földi István Honismereti tanulmányok Mátraszele múltjából című, legújabb kötetében. NMH-információ A település múltját feltáró munkáinak sorában ez a tizedik, S amely a gazdálkodás történetét (1304-től 1949-ig) tárja az olvasó elé. Mint a szerző egyik korábbi kiadványában megjelent, az első okleveles adat Mátraszeléről 1304-ből való. Ekkor az Ákos nembeli István nádor, Érne bán fia, az apja által valamikor 1271 vagy 1274 előtt szerzett Felszele nevű birtokát adományozta leánya férjének, a Rátót nembeli Desew mesternek. Alsózelét akkoriban Zele-i lth- imerius fiai birtokolták. „A falunkban folyó gazdálkodás első adata az állattenyésztéssel kapcsolatos.” A szerző példákkal alátámasztva hívja fel a figyelmet arra: a helyi birtokosok nem rettentek vissza attól, hogy jobbágyaikat felhasználják szomszéd birtokok jogtalan elfoglalásánál S kitér arra is, hogy például a XVI. század közepén „Szelén egyedül Feledy Fuszták volt birtokos, s neki összesen öt portáját számlálták össze.” S még mindig a XVI. században járunk, amikor is a török adószedők sanyargatták a háztartásokat, a falut, kapu-, puttony-, tűzifa- és szén-, menyasszony- és csősztartási-, hordó-, serés-, és a malomadóval. 1596-tól a porta helyett a ház, vagyis a füst lett az adóalap, de a 1609-ben újra visz- szatértek az adóporták összeírásához. Ekkor négy jobbágytelek, vagy tizenkét zsellérház alkotott egy adóportát. A következő fejezet a török uralom alóli felszabadulást közvetlenül követő időszak gazdálkodási dokumentumait, többek közt a Rákócziak vagy az állami összeírások adatait közli. A XVII. század utolsó éveiben más, környékbeli településekhez viszonyítva Szelén termelt legkevesebbet a lakosság. Ahogyan Radványi Ferenc papírra rótta, Hidegkúthoz és Bárnához hasonlóan Szele népének sincs sík területe, „lakosságuk a dombok és erdők közötti életet szokta meg, s durvább erkölcsű emberek a többieknél, makkoltatásból élnek.” Alapos terheket róttak a falura a Rákóczi- szabadságharc évei is a pénzbefizetési kötelezettséggel, a beszolgáltatásokkal S bár ezek az akkori lakóközösség javait alaposan megnyirbálták, de a gazdálkodás körülményei ha lassan is, de változtak, nőtt a jobbágytelkek nagysága, s már dolgoztak itt mesteremberek - a sokféléhez értő molnárokon kívül csizmadia, és kovács - is. Igaz, az időjárástól való függés, a gyakori állati járványok, a magas adóterhek miatt sok adósság gyűlt fel. Egy 1738-as tűzvész kárainak lajstromba vétele sokat elárul a parasztházak felszereltségéről, ugyanígy az egyházlátogatási jegyzőkönyvek is. A tanulmánykötet fejezetei országos összeírások eredményeit is közreadják, lehetőséget teremtve az összehasonlításra, következtetésekre. Valószínűsíthető dohánytermesztésről, a szelei erdők makkol- tatási jogának bérbeadásáról is említést tesz a szerző. „Amint az a II. József-féle népszámlálásból kiderült, a falu házai nem szilárd anyagból, hanem fából épültek, nem csak az épületfabőség miatt, hanem azért is, mert a vályogházakban a gyakori árvizek könnyebben kárt tehettek.” A tanulmánykö-• tetnek arra is „van gondja”, hogy felvillantsa, milyen területeket birtokoltak a Ráday-zsellérek 1775-ben. így például „Bata Andrásnak betsületes kukoricás és káposztás kertje, szilvása, elegendő kenderföldje volt, Kazinczi Urbán egy kisebb káposztáskertben, Dudás József három kertben gazdálkodott. A hatodik fejezet 1801-től, 1848-ig ad képet a faluról, birtokosokról, árvízkárokról, vallásról, fuvarozók járandóságairól és egyáltalán a mindennapok megannyi jellemző vonásáról. A jobbágyfelszabadítástól a kiegyezésig, a környékbeli bányák új korszakot nyitnak a település életében, munkalehetőség életmód, életfelfogás tekintetében. Földi István munkája elkalauzolja az olvasót a világháborús évek Szeléjére, s a békebeli esztendők adataival összevetve is érzékelteti az életminőség kedvezőtlen változásait. Igen beszédesek, érdekesek, olvasmányosak a Házak, bútorok, a Szövés-fonás, A tisztaszoba díszei, a Munka és a Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma című fejezetek. S hogy a kép a szó szoros értelmében teljes legyen, a mindennapi élet használati tárgyairól, a házbelső díszeiről készült fotókkal zárul a tanulmánykötet első része. A második Mátraszele község történeti helynévtára című, tartalmáról sokat sejttetnek az előszó sorai: „Miért vannak ma is élő ősi helyneveink? Mert az ember ragaszkodik szülőhelye, lakóhelye földjéhez. Olyan fontos számára, hogy minden dombját, ligetét, patakját, rétjét, szántóját névvel illette.” Eltűnt egy szécsényi kislány Öreg bükkfa mohos gyökerei a Gyalogút-lápában NMH-információ A városi rendőrkapitányság körözését rendelte el eltűnés miatt Hugyecz Violetta 14 éves, Szécsény, Sobieski út 20. szám alatti lakosnak. A rendelkezésre álló adatok szerint a kislány április 1-jén (pénteken) 22 óra 45 perc és 23 óra közötti időben indult haza a Sport úton, amely a város szélén a futball- pálya és a Liget néven ismert rész között van. A körülbelül 300 méterre lévő otthonába azonban már nem érkezett meg. Hugyecz Violetta személyleírása: körülbelül 170 centiméter magas, vékony testalkatú. Szőke hajú, melyben vörössel hosszában melírozott rész van. Bordó felsőkabátot viselt, amelyben hónalj alatt derékig érő fehér csík van. Barna bársony térdnadrág és térdig érő, barna, fűzős velúrcsizma volt rajta. A képen a bal oldali kislány Hugyecz Violetta, a mellette lévő lány viseli azt a pólót, ami Violettán volt az eltűnésekor. Az eddigi adatgyűjtés alapján nem zárható ki, hogy a kislány sérelmére bűncselekményt követtek el, feltételezhető az is, hogy megsérült, életveszélyben van. A rendőrség kéri, hogy aki látta Hugyecz Violettát április 1- jén este, vagy bármi gyanúsat észlelt az eltűnés helyszínén, A fotón a bal oldali kislány Hugyecz Violetta, eltűnésekor az a póló volt rajta, amit a mellette álló lány visel esetleg idegen vagy gyanús gépkocsit látott, illetve bármilyen információval rendelkezik a kislányról, jelentkezzen a szécsényi rendőrkapitányságon a 32/ 372-255-ös telefonszámon.
