Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-13 / 84. szám

2 REGIONÁLIS NAPLÓ - BÁTONYTERENYE 2005. ÁPRILIS 13., SZERDA Munkanélküliségi jellemzők a kistérségben- Tavaly alig alakult új, jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltató a városban és környékén. Ha eltekintünk a köz­hasznú és közcélú munkáktól Bátonyterenyére és térségére inkább a munkaerő-leadás, mintsem a felvétel volt a jellem­ző - mondta Kecskés János, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ városi kirendeltségének vezetője. BÁTONYTERENYE Kecskés János elmondása sze­rint Bátonyterenye kistérségé­nek két meghatározó munkálta­tói centruma maga a város, illet­ve Mátraterenye-Mátranovák te­lepülések. A Kis-Zagyva völgyé­ben igen kevés és alacsony lét­számot foglalkoztató munka­adót találunk. A korábban jellemző bányászat mára teljesen eltűnt, munkahe­lyek főleg a feldolgozóipar terüle­tén alakultak ki. Többségük tőke­hiánnyal küzd, csak a legszüksé­gesebb fejlesztéseket tudják meg­valósítani. Szorult gazdasági hely­zetükben általában létszámleépí­téssel és átcsoportosítással élnek, átképzésben kevesen gondolkod­nak. A térség és a város helyzetét egyaránt rontja a közlekedés mi­nősége: néhány településről szinte lehetetlen Bátonyterenyére bejutni műszakkezdésre. A kistérség csaknem húsz szá­zalékos munkanélküliségi rátája meghaladja a megyei átlagot, csakúgy, mint a valamivel alacso­nyabb városi érték. A kirendelt­ség számára a legnagyobb erőfe­szítést a tartós munkanélküliség kialakulásának megakadályozá­sa, illetve, ha már bekövetkezett az érintettek újbóli munkába állí­tása jelenti. Számuk napjainkra a regisztrált munkanélküliek har­minc százalékát teszi ki. Az elhelyezkedés egyik felté­tele a tudás, melyet az iskolai végzettségek dokumentálnak.- Igaz a mondás, miszerint „nem a papír teszi a mestert”, de a papír a „belépő” a mesterségbe - fogalmazott Kecskés János. A regisztrált munkanélküli­eknek azonban több mint a fele nem rendelkezik szakképzett­séggel, sőt tizenegy százalékuk­nak még megszerzésének a le­hetőségét sem tudják felajánla­ni, mert nyolc általánosuk sincs.- Súlyosbítja helyzetüket, hogy alig van olyan szakképzés, amelyhez elég a nyolc általános. Aggasztó, hogy ezek az arányok már a pályakezdő fiataloknál is megjelennek. Ez a réteg folya­matosan újratermeli magát - tet- te-hozzá a kirendeltségvezető. Megyei szinten Bátony­terenye térségében a legmaga­sabb a megváltozott munkaké­pességűek aránya. Elhelyezésük főleg speciális üzemeknél törté­nik. A nők magasabb arányát (51 százalék) a munkanélküliek kö­zött elsősorban a térségben mű­ködő, őket foglalkoztató munka­helyek megszűnése okozta. Kecskés János elmondta, hogy a munkaügyi központ a munkanélküliség megelőzésére foglalkoztatatási információs tá­jékoztatót működtet a kirendelt- ség(ek)en, segítí a pályaválasz­tást, és elindította a „Vissza az iskolapadba” programot. Lét­számleépítés esetén - munkálta­tói igény alapján - elhelyezést segítő bizottságot működtet. Ezen felül ingyenes munkaköz­vetítéssel, tanácsadással, vala­mint az egységes magyar mun­kaügyi adatbázis üzemeltetésé­vel szolgálja a célt. A munkanélküliség kezelése díjmentes szolgáltatásokkal (közvetítés, tanácsadás, munka­erő-piaci információk), az állás­talanok és a munkaadók támo­gatásával, valamint a munkanél­küliek ellátásával történik. A kirendeltségi támogatási összeg nagy szeletét képezi a közhasznú munkavégzés.- Egyes rétegek - például a nyolc általánossal sem rendelke­zők - számára a jelenlegi mun­kaerő-piaci helyzetben nincs más lehetőség munkavégzésre. A közhasznú, közcélú és köz­munkák nem jelentenek tartós elfoglaltságot, de nincs más, ami kiváltaná őket. A tartós foglal­koztatás megteremtésére a ki- rendeltség két forrásból gazdál­kodik. Az egyik a saját kere­tünk. Ebből fedezzük például a vállalkozóvá válás, a munkata­pasztalat-szerzés és a foglalkoz­tatásbővítő bértámogatás kiadá­sait. Ez a pénzügyi keretünk csaknem felét teszi ki. A másik rész uniós pályázaton nyert ösz­szeg, amit teljes egészében a tar­tós foglalkoztatás támogatására tudunk fordítani - zárta gondo­latait Kecskés János. Sokat mondó gyermekrajzok A Bartók Béla Általános Iskola diákönkormányzata és a vá­rosi baleset-megelőzési bizottság a közelmúltban ötödik al­kalommal írta ki közös rajzpályázatát a város, illetve kistér­sége általános iskolás tanulóinak. Minden évben fontos, ak­tuális, tanulságos, s a gyermeki fantáziát megmozgató téma került a pályázati felhívásba. mint a mikulási és a karácsonyi akciók. A kiállítást dr. Balázsi Károly, az intézmény igazgatója nyitot­ta meg. A bőség (és a minőség) zavarával küszködő zsűri: Bazsó Katalin szaktanár, Már­kus István főiskolai hallgató, Szilágyi Nándorné szaktanár, Nagy Lajosné diákönkormány­zat-vezető, Ónodi Viktória rendőr törzsőrmester, megbí­zott bűnmegelőzési előadó a keretes írásunkban szereplő ta­nulók alkotásait díjazta-jutal- mazta, elismerve valamennyi résztvevő, s az őket segítő-fel­készítő nevelő munkáját is. _________________________g Bá tonyterenye A „Tégy a gyűlölet ellen!”, „A jövő közlekedési eszközei”, a „Látni és látszani”, „A baleset- mentes közlekedésért” című ki­írások után idén „A közlekedési eszközök fejlődése napjainkig” mottó alapján készíthették el al­kotásaikat a pályázók. Közel négyszáz rajz érkezett, mintegy igazolva az esemény egyre nö­vekvő népszerűségét, s azt a gyümölcsöző sok éves kapcso­latot, ami a rendőrség és a tan­intézet között kialakult. (Példa erre a közös járőrözés, vala­1 -2. osztály: 1. Vida Márk (Bartók Béla Általános Iskola), 2. Tóth Máté (Bartók), 3. Pifkó Alexa (Erkel Ferenc Általános Isko­la) és Tövisi Kinga (Erkel). 3-4. osztály: 1. Hajdú Klaudia (Erkel) és Gulyás Enikő (Erkel), 2. Márkus Cintia Fanny (Bartók) és Farkas Erika (Mátramindszent Móra Ferenc Általános Iskola), 3. Lőrincz Ág­nes (Erkel). 5-6. osztály: 1. Kéri Ádám (Bartók), 2. Hatala Patrícia (Erkel), 3. Sándor Marcell (Erkel) és Farkas Bence (Bartók). 7-8. osztály: 1. Forgács Judit (Mátramindszent) és Pintér Ka­talin (Mátramindszent), 2. Molnár Sándor (Mátramindszent) és Bakos Ágnes (Mátramindszent), 3. Berki Rozália (3. Sz. Általá­nos Iskola Bátonyterenye) és Lukács Dániel (Bartók). Különdijat kapott: Orosz Alexandra, Jakab Alexandra, Nagy Bettina (valamennyien a mátramindszenti tanintézet diákjai). Veszteséges cégből életképes munkahely Bátonyterenye- A siker cége lehet a Mátrafűtőber, ha a piaci viszonyok ked­vezőbbre fordulnak - fogalmazott Tari Miklós, a kft ügyveze­tő igazgatója, a Munkaadók és Gyáriparosok Nógrád Megyei Szövetségének és az SVT-Wamsler Háztartástechnikai RL felügyelőbizottságának elnöke. gyakorlatilag 140 fős összlét- számmal működünk. Közel azo­nos létszámmal működik a te­lephelyünkön egy má­sik, a Plútó üzem, amely kandallógyártás­sal foglalkozik. Gya­korlatilag 300 családról gondoskodik a Mátra­fűtőber.- Mi jelend a legko­molyabb nehézséget a cég számára?- Manapság nagyon nehéz piacot szerezni ebben a profilban. Mivel hazai viszonylatban a beruházá­sok visszafogottan működnek, kénytelenek voltunk elsősorban az export irányába nyitni. 2004- ben a korábbi évhez képest meg­háromszoroztuk a kiviteli terme­lésünket. Ez önmagában jól hang­zik, csakhogy az exportgyártmá­nyokra az a jellemző, hogy na­gyon nyomott árakon lehet őket megszerezni. Kihegyezett árak mellett kell gazdálkodnunk, apró hiba is elegendő ahhoz, hogy el­veszítsük a tartalékot, amit nyere­ségként remélni lehetne... Ezzel függ össze az is, hogy míg 2003-ban a nyereségszin­tünk a másfél milliárdos árbevé­telhez képest közel tízszázalé­kos volt, addig tavaly már csak 4,5 százalék. Bár ebben az is szerepet játszott, hogy 2004-ben az alapanyagárak ötször is emel­kedtek, közel ötvenszázalékos mértékben. Az elmúlt négy évben azon­ban a cég megerősödött, folya­- Meséljen a kezdetekről!- Az SVT-Wamsler Háztartás- technikai Rt. hét éve vette meg a céget salgótarjáni gyártótelepé­nek és a kapacitásának bővítése érdekében. Kezdetben az eredeti felállásban próbáltuk megoldani a termelés összehangolását és irányítását, de évről évre veszte­ségesek voltunk. Főleg az okozta a problémát, hogy itt éveken keresztül sajátos, egyedi gyártás zajlott, többnyire vastag lemezekből: az emberek gondolkodása, irányítási mód­szere, technológiai jártassága en­nek megfelelően alakult ki. Rá­adásul az alkatrészek előállítása nem nálunk, hanem Salgótarján­ban történt: akadozott az ellátás, mert az ottani prioritás mindig a saját igény kielégítése volt. Mélyebb beavatkozást kellett elvégeznünk: felosztottuk a gyár profilját, szétválasztottuk a szé­riatermékeket a hagyományos „fűtőberes” termékektől, s en­nek megfelelően alakítottuk ki a szervezeti felépítést. A draszti­kus lépéssel sikerült megterem­teni a rugalmasabb kiszolgálás feltételeit is. 2001 márciusában kaptam megbízást arra, hogy átszervez­zem, kialakítsam és irányítsam a Mátrafűtőbert. Az elmúlt négy évben folyamatosan nyeresége­sek voltunk. Cégünk sikeres, fi­zetőképes, hitel nélkül gazdál­kodik. Feltöltöttük a rendelésál­lományt, megszereztük a piacot. Teljesen önálló gazdálkodásban, matosan fejlődik. Évente 40-70 millió forint közötti műszaki fej­lesztéseket valósítottunk meg, vannak új termékeink, önállóan bejegyzett, szabadalmaztatott találmányaink. Manapság tartá­lyok, ipari fémkémények gyár­tásában a legerősebb hazai cé­gek között vagyunk, s az alap­technológiáink szintjét is ehhez igazítjuk.- Egy cég nyugodt működésének az is fel­tétele lehet, hogy milyen a kapcsolata a helyi ön­kormányzattal - így van. Nekünk a várossal gazdasági kap­csolataink is vannak. A gyár 82 százaléka az SVT-Wamsler Rt. tulaj­dona, 18 százaléka pe­dig az önkormányzaté, mivel annak idején ők biztosí­tották a telephelyet. A városve­zetés képviselteti magát a fel­ügyelőbizottságban, s a taggyű­léseken is jelen van. Mindenkép­pen pozitívum, hogy egy gyár és egy önkormányzati vezetés'egy­mást támogatva tud működni.- Melyek a Mátrafűtőber leg­fontosabb tervei a 2005. évben?- Idén közel másfél milliárdos termelési értéket szeretnénk el­érni, 75 millió forintos ered­ménytervvel. A rendelésállo­mány feltöltési nehézségei miatt ehhez elég gyenge első két hó­napot produkáltunk, sok a bepó­tolni való. A technológiát szolgá­ló beruházások terén mintegy 40 millió forintos tervünk van. Az innováció területén ugyan­csak széleskörűek az elképzelé­seink: nagy hangsúlyt akarunk fektetni önálló termékfejleszté­seinkre, mert elsősorban ezek­kel lehet számottevő eredmény- tartalékot kialakítani. SCHVEICZER KRISZTIÁN Ez nem „játék” Kevés azoknak a száma - akár gyerek, akár felnőtt - akiket nem ejt rabul egy terepasztal, rajta a valóság kicsinyített mása, rajta a vasúti modellvilág megannyi csodájával Azt bizonyára kevesen tudják, hogy Bátonyterenyén már évek óta működik a világ modellgyártásában élenjáró német Viessmann Modellspielwaren GmbH magyarországi gazda­sági társasága, a Viessmann Modellgyártó Bt, ahol e modell­világ sokféle kiegészítő elemét készítik a modellezők örömé­re. A több mint egy évtizede működő üzemet Sárkányné Bo- csok Esztella Ágnes cégvezető és Genyç Illés üzemvezető se­gítségével ismerhetjük meg. A német anyaüzemet a szer­számkészítő Vieland Wissmann két keze munkájával te­remtette meg. 1988-ban jelent meg a piacon az első HO-ás lámpaszéria - termékpalettánk mára elérte a 800-t. A fiatal, dinamikus cégvezető asszony mindenekelőtt a cég „önkiszolgáló” jellegét említi, ami nagy előny a mai verseny­helyzetben. A cég felépítésében a tervező részlegektől a szer­számkészítő részle­gen át megtalálható: a műanyag fröccs­öntő, tamponnyo­mó, SMD-beültető, összeszerelő, minő­ségellenőrző, rek­lámanyag-készítő, valamint a saját gépparkkal a ren­delkező logisztikai részleg. A szellemi tőke erejét és a nagy alkotási kedvet jel­zi, hogy a Viess­mann cégnek már kilenc szabadalma van. A modellvasút piacon a Viess­mann név ismerő­sen cseng. A terve­zésben, gyártásban a technika adta legmagasabb szintű eszközöket használják fel: CAD/CAM-tervezés, vala­mint speciális szerszámkészítési eljárások. Persze az itt készülő termékek az emberek szemében „csak” játékok. Ezek azonban olyan színvonalú „játékok”, amelyek professzionális terve­zői készségeket és technikai megoldásokat igényelnek. Jelenleg 250 fővel dolgoznak. A cégnél jelentős a törzsgárda. A munkavállalók átlagosan 6-7 éve dolgoznak itt, de soraik bő­vülnek ügyes kezű, reménytel­jes fiatalokkal. A Viessmann Bt. nagy figyel­met fordít munkatársai képzé­sére. A cég több kihelyezett tanfolyamot szervezett munka- vállalói számára: REFA munka­módszertan, műanyag fröccs­öntő, SELOGICA 1 - de felsőfo­kú végzettség megszerzését is támogatta már. A cégvezető asszony különösen büszke ar­ra, hogy 2004-ben 100 órás in­tenzív tanfolyamot tartott a ter­melési középvezetőknek. A cég dinamikusan fejlődik, számos gépberuházás történik, folyamatosan fejlesztik a techno­lógiát, magasabb szakmai vég­zettségű munkatársakat keres­nek. A tulajdonos és a cégveze­tés a 2005. évben céljául tűzte ki: a munkakörülmények, munka- szervezés, illetve juttatási rend­szerek folyamatos fejlesztését. Sikeresek, rendszeresen pá­lyáznak és nyernek állami támo­gatást külföldi kiállításon való részvétel, vállalatirányítási rend­szer, illetve munkahelyteremtés témakörben. A tulajdonos, Wieland Viess­mann hosszú távon tervez Bátonyterenyén. S ez a város­nak is jó.

Next

/
Thumbnails
Contents