Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-09 / 57. szám

2005. MÁRCIUS 9., SZERDA REGIONÁLIS NAPLÓ BALASSAGYARMAT Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Feszes költségvetés 2005-ben Elfogadta idei költségvetését az önkormányzat Balassagyar­maton. A hiány mértéke nagyjából a tavalyi szinten maradt, ám ez úgy volt tartható, hogy mintegy 400 millió forintot vont el saját intézményeitől a város. A városvezetés szerint elengedhetetlenek a megszigorítások, az ellenzék politikai semmittevésről beszél. Népszerű a főiskola Markó József, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetője vázolta a város 2005-ös pénzügyi helyzetének alakulását, a felme­rülő problémákat és a lehetséges megoldásokat ismertetve. Az osz­tályvezető utalt arra, hogy a kép­viselő-testület február 24-i ülésén a városatyák elfogadták az önkor­mányzat idei költségvetését, amely 530 millió 40 ezer forint működési hiányt és 257 millió 411 ezer forint fejlesztési hiányt tartalmaz.- Ez a költségvetés nagyon hosszadalmas és többfordulós tárgyalássorozat eredményekép­pen jött létre, amely feszes, fe­gyelmezett és következetes munkát igényel a későbbiekben is az intézményvezetőktől, illet­ve az önkormányzat vezetésétől mind a bevételszerző, mind pe­dig a költségcsökkentő tevé­kenységet illetően - mondta Markó József, aki arról is szólt, hogy a költségvetési hiány a 2004. évivel megközelítőleg megegyező összegű. - A műkö­dési hiányból is kitűnik, hogy az önkormányzat kötelező feladata­it és ezen keresztül intézménye­it alulfinanszírozza a központi költségvetés. Ezért minden in­tézményvezetőtől megszorító intézkedéseket várunk el saját hatáskörükben, hogy a számo­kat tartani lehessen, mert az ön- kormányzatnak több pénz nem áll rendelkezésére. Ha a nevelési­oktatási intézményeket oktatási szintenként vizsgáljuk meg, megállapítható, hogy a legna­gyobb probléma az óvodai intéz­ményhálózatban jelentkezik. Az említett probléma a gyermeklét­szám csökkenéséből adódik el­sődlegesen. Jelenleg a városban működő öt óvoda kapacitása 900 gyermek ellátására képes, ehhez a műszaki és humán erőforrás is rendelkezésre áll a hálózatban, viszont idén csak 520-530 óvo­dásról beszélhetünk Gyarmaton. Ebből is látszik, hogy felesleges kapacitással működtette óvoda­hálózatát az önkormányzat - hangsúlyozta a pénzügyi szak­ember, hozzátéve: több éve je­lentkezik ez a probléma, mely­nek megoldására már tavaly is tett intézkedéseket az önkor­mányzat, s az idei intézkedési terv szintén a gondok orvoslását szolgálja.- Mivel a normatívát gyerme­kenként kapjuk, a városnak 520-550 kicsi ellátását biztosító óvodahálózatot kell fenntartania. Sajnos, ki kell mondani, hogy nem csak az óvodák számában, de a humán erőforrásban is feles­leg mutatkozik. Az intézmények száma és a szolgáltatásban dol­gozók létszáma is nagyobb, mint amennyit az ellátott gyermekek igényelnek. S ez a gond rövide­sen be fog gyűrűzni az általános iskolai hálózatba is, később pe­dig a középiskolák szintjén jele­nik meg. Nagy problémát jelen­tett a két ütemben történő közal­kalmazotti béremelés (a 2005. évben ez közel 11 százalék), hisz az önkormányzat csak egy részét kapja meg az összegnek, a többit saját forrásból kell pótolnunk - szögezte le az osztályvezető, aki a költségvetéssel egy időben elfo­gadott 26 pontos intézkedési tervről is szólt, mely az oktatási­nevelési, egészségügyi, kulturá­lis és egyéb intézményekre vo­natkozik. A megszorító intézke­dések a főösszegek tarthatóságát szolgálják.- E terv a költségvetés szem­pontjából kiadáscsökkentést fog eredményezni, de elengedhetet­len a bevételnövelő tevékenység kidolgozása is. Bevételnövelő té­nyezőként lehet figyelembe ven­ni az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok hasznosításá­val kapcsolatos lehetőségeket, de nem elhanyagolható az sem, hogy a múlt évi önhiki-s pályáza­ton elnyert összeghez hasonló nagyságrendet szeretnénk meg­kapni. Tavaly 192 millió 700 ezer forintot nyertünk, de nagyobb si­kert kívánunk aratni a működés- képtelen önkormányzatok bel­ügyminisztériumi pályázatán, ami a múlt évben 25 millió forin­tot eredményezett. Fejlesztéseket pályázati pénzekből tervezünk megvalósítani - főként a na­gyobb támogatást biztosító pá­lyázatokból, melyeknél a támo­gatás kilencven-, a szükséges ön­erő pedig tízszázalékos. A pályá­zatokat a múlt évben is igyekez­tünk kihasználni, semmi olyan beruházást nem végeztünk, melyhez nem állt rendelkezésre pályázati pénz. A korábbi évek­hez képest tehát elindult egy in­tézmény racionalizálási folyamat a költségvetés tekintetében. Azo­kat a pluszfeladatokat (például gyermekvédelmi felelős, igazgató helyettesek bére stb.), melyeket az oktatási törvény eddig kötele­ző jelleggel írt elő, az idei törvény módosította és ajánlásként állnak fenn. 2003-tól jól látszik, de már korábbról is megfigyelhető volt, hogy a költségvetési hiány azon része, melyet nem fedtünk le, görgetődik az önkormányzat előtt, s így a hiány hosszú távon nem kezelhető. Emiatt volt fon­tos ez a szoros, feszes, költségta­karékos, a bevételszerző tevé­kenységre ösztönző intézkedési terv, melyhez valamennyi intéz­ményvezető megértésére és együttműködésére szükség van - fogalmazott a pénzügyi osztály- vezető. Csach Gábor önkormányzati képviselő szerint tipikus politikai semmittevés folyik a szocialista vezetésű önkormányzatokban, így Gyarmaton is. A városvezetés a pénzügyi osztályra hárítja a problémák megoldását, ahelyett, hogy politikai nyomást gyakorol­na a kormányzatra az elégtelen önkormányzati finanszírozás megváltoztatására.- A város működési hiányát nem a gyermeklétszám csökke­nése, az intézményi rendszerben lévő „felesleges létszámtartalé­kok” okozzák, hanem a három éve radikálisan lecsökkent állami finanszírozás. A 2002-es közal­kalmazotti béremelés egyharma- dát kell saját bevételeiből biztosí­tania a városnak, ami idén több mint 300 millió forint. Ezen felül az állami normatíva az intézmé­nyek dologi kiadásait 4,5 száza­lékban engedi növelni, noha az energiaárak 10-20 százalékkal emelkedtek. Az átengedett adóbe­vételek 2 százalékkal, a normatí­vák 4 százalékkal nőttek. Ha eh­hez hozzávesszük, hogy a 11 szá­zalékos béremelésből idén csak 5 százalékot finanszíroz az állam, hamar eljutunk az 500 milliós va­lós pénzügyi hiányig, melyért egyes-egyedül az elmúlt három év kormányai felelősek. Ma Ba­lassagyarmaton a legnagyobb munkáltató az önkormányzat, amely 2003 januárjához képest már így is 50 fővel kevesebb em­bert foglalkoztat. Ha ehhez hoz­zátesszük az intézkedési tervben előírt 25 fős óvodai létszámleépí­tést, a gamesz 12 fős karbantartói leépítését, az intézményekben megszűntetésre kerülő megbízási szerződéssel, illetve részmunka- idővel rendelkező munkaviszo­nyokat, a technikai létszám terve­zett radikális leépítését, látjuk, hogy Balassagyarmaton a jelenle­gi városvezetés több mint száz család megélhetését veszélyezte­ti. Abszurd, hogy a sehová sem vezető szolgalelkűség ennyire népszerű lehet felelős vezetőknél. Az ellenzéki képviselő szerint súlyosan sérül az intézmények szakmai munkája. Az intézmé­nyek döntő többsége a tavalyi eredeti terveknél 10-15 százalék­kal kevesebb pénzből gazdálkod­hat, emiatt az újabb elbocsátáso­kon túl jelentősen csökken példá­ul a dolgozók bére is.- Nem folyt érdemi egyeztetés a költségvetésről, a városvezetés megalázta intézményeit, alkal­mazottait: az igazgatók csak rosszemlékű „direktívákat” kap­tak végrehajtási felszólítással. A 400 milliós elvonásnak köszön­hetően az iskolák többségében például csökkennek a túlóra- és helyettesítési pénzek, a szakkö­rök és sportfoglalkozások, a ver­senyre felkészítő pluszmunka juttatásai, máshol a délutáni, hét végi pótlékok. A közalkalmazot­tak, pedagógusok egy jelentős ré­sze jóval kevesebb pénzt visz ha­za 2005-ben, mint tavaly. Mivel az állami finanszírozás megvál­toztatására semmilyen szocialista lobby nem érzékelhető, a 2006-os költségvetésnél további megszi­gorítások és elbocsátások várha­tóak. A városvezetés már Ózddal példálózik, hogy az ottani kevés intézmény fenntartása bezzeg mennyire megkönnyíti a városve­zetés munkáját. Felháborító, ha kötelező feladataitól kíván mene­külni egy város. Csach Gábor szerint jellemző, hogy a felhalmozás területén is további visszalépés történik, már csak a tavaly megkezdett fejlesz­téseket finanszírozza a város. A képviselő szerint aggasztó az is, hogy egyre több fejlesztési bevé­telt csoportosít át az önkormány­zat a működésbe.- Szomorú, hogy a kultúrát, a foglalkoztatottságot és a lakástá­mogatást érintő 4 módosító javas­latom közül egyet sem fogadott el a szocialista többség, annak elle­nére, hogy az összesen 23 millió forintos módosítás nem növelte volna a hiány mértékét. Nemet mondott a város a két éve kifize­tetlen kulturális támogatások megnövelésére, a közcélú szak­képzett foglalkoztatásra, a lakás- támogatási keret növelésére és a panelfelújítási keretre. Ez utóbbi azért is sajnálatos, mert ma a tár­sasházak csak önkormányzati tá­mogatással juthatnak hozzá az állami korszerűsítési támogatás­hoz. Balassagyarmat szocialista városvezetői kizárták az idei 7,9 milliárdos kormányzati keretből a gyarmati panelházakat, vagyis több mint 3000 családot. SZABÓ ANDREA Az a hír járja, hogy jelentős változás következett be az idei évben a gyöngyösi Károly Ró­bert Főiskola balassagyarmati kihelyezett tagozatának nép­szerűségét illetően. A felsőfo­kú képzésekre az idén koráb­ban kellett benyújtani a felvé­teli kérelmekeL A várható lét­számokról és a változásokról kérdeztük Demus Ivánt, a vá­ros alpolgármesterét- Valóban nőtt az érdeklődés a képzés iránt?- Örömmel mondhatom, hogy jó úton haladunk a főisko­lai képzés meghonosításában. Jelenleg harminc hallgatónk ta­nul a nappali képzésben, ők már 2006 őszén folytathatják tanul­mányaikat a főiskolai diplomáért idegenforgalom szakon. A kép­zésnek a vármegyeháza épülete ad otthont és remélem, hogy a folytatásban is ez az épület játsz- sza majd a főszerepet.- Mit jelent a folytatás?- A főiskolától kapott előzetes információk szerint a városból és tágabb vonzáskörzetéből nyolcvanöt fiatal jelentkezett a képzésre. Továbbra is népszerű az idegenforgalmi szak, de az idén már el tudjuk indítani a vendéglátás szakembereinek fel­sőfokú képzését is. Abban bí­zunk, hogy a nyári pótfelvételi után közel száz új hallgatója lesz a képzésnek.- Az induláskor sokat lehetett hallani arról hogy a képzést nép­szerűsíteni fogják a Felvidéken és várnak tanulókat Szlovákia ma­gyar lakta területeiről is. Ezzel mi a helyzet?- Beigazolódtak elképzelése­ink arról, hogy Balassagyarmat, mint iskolaváros, az uniós csatla­kozást követően jelentős hatást gyakorolhat a határon túli fiata­lokra. Miután eltűntek a határok, kinyíltak a város lehetőségei ab­ban a tekintetben, hogy vissza­szerezze korábbi kistérségi köz­pontként betöltött szerepét. En­nek alapján tovább nőtt a város szolgáltatásai iránti kereslet, így a képzési kínálatunk bővülését is Balassagyarmat és Rétság kör­nyékének tehetséges, de hátrá­nyos helyzetű tanulóit támogatja a közép- és felsőfokú továbbta­nulásban immár hét esztendeje az az alapítvány, melyet Pap Ta­másról, a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. Balassagyar­mati Üzemmérnökségének ve­zetőjéről neveztek el, aki 1998- ban ötvenéves korában hunyt el. Az elmúlt öt esztendőben 44 fia­talt segítettek mintegy kétmillió forint értékben. A dr. Szakos Pál kedvezően fogad­ták a szlovákiai magyar lakta te­rületeken és a magyar nyelvű középiskolákban. Örömmel mond­hatom, hogy Lé­vától Ipolyságon át egészen Rimaszombatig te­kintve az érdeklődők körét, har­mincegy fiatal adta be jelentke­zését a gyöngyösi főiskola Balas­sagyarmatra kihelyezett képzé­sére. Ebben óriási szerepe van Baráth Ferenc tanár úrnak, a fel­sőfokú képzés helyi vezetőjé­nek, aki valamennyi magyar nyelvű középiskolát és számos önkormányzatot keresett fel a si­ker reményében. És lám az ered­mény nem maradt el! Együtt hit­tük, hogy sikerül megnyerni a szlovákiai magyar fiatalokat a képzésnek. Ez azért is nagyon fontos, mert a térség vállalkozói alapú idegenforgalmának fejlesz­téséhez elengedhetetlen a szak­emberek képzése.- Biztosítható-e a városban a hallgatók kollégiumi elhelyezése?- Természetesen. Megkezd­tük a tárgyalásokat a kollégiu­mok vezetőivel és az előzetes fel­mérések alapján az látszik, hogy tudjuk biztosítani a szükséges férőhelyeket, sőt még a főiskola által biztosított kollégiumi nor­matívát is.- Milyen perspektívái vannak a balassagyarmati tagozatnak?- A képzés lehetőségei kétirá- nyúak. A kétéves akkreditált fel­sőfokú képzés befejezését köve­tően a végzettek elhelyezkedhet­nek közvetlenül a szakmájuk­ban, vállalkozhatnak az idegen- forgalom és a vendéglátás terüle­tén. A gyöngyösi főiskola ugyan­akkor lehetőséget kínál a tovább­lépésre, vagyis a főiskolai diplo­ma megszerzésére. A most ta­pasztalt tendenciák alapján bát­ran mondhatom, hogy sikerült megalapozni a főiskolai képzés bázisát Balassagyarmaton, az idegenforgalom és a vendéglátás szakembereinek felkészítésében. SZ. A. vezette kuratórium a közelmúlt­ban megtartott nyilvános ülésén úgy döntött: a középiskolások közül Czele Tamást, Farkas Ar- noldot, Flugyecz Margitot, Kusik Ádámot, Medvik Annamáriát, Puruczki Esztert, Szeleczky Gá­bort, Varga Sebastiant, Varga Sergiót, a főiskolások, egyetemis­ták körében pedig Banda Ádá­mot, Csímár Katalint, Farkas Gabriellát, Fűrész Gábort, Szalai Tamást, illetve Varga Ágnest tá- mogatja az alapítvány. ______■ A megszorító intézkedések a főösszegek tarthatóságát szolgálják. Negyvennégy fiatalt segítettek Újabb indulatokat kavart az óvodaügy Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) A szülők múlt kedden lakos­sági fórumon találkoztak a vá­rosvezetéssel, valamint az ön- kormányzat képviselőivel és sa­ját szempontjaikat hangoztatva a határozattal való egyet nem értésüknek adtak hangot. A tü­zes hangulatú fórumon Demus Iván, a város alpolgármestere és Gáspár Imre, a körzet szocialis­ta képviselője ígéretet tett a na­pirend újratárgyalására. Ellen­kező döntés esetén Gáspár a bi­zalmatlan szülők megnyugtatá­sa végett még lemondását is ki­látásba helyezte. Antalicz Loránd önkormány­zati képviselő megkeresésünkre elmondta, hogy szerintük telje­sen előkészítetlen és szakmaiat- lan az intézkedés, ezt bizonyít­ják az összevissza elhangzó számadatok is, a hivatal ugyan­is októberi számokkal dolgozott az előterjesztéskor, miközben, köztudott, hogy áZ óvodákhán. mozgó létszám van, s a „tanév” végéig az folyamatosan növek­vő. De ezt a diktatórikus mód­szert igazolja az is, hogy az in­tézményvezetők az előterjesz­tésről csak két nappal a testületi ülés előtt értesültek hivatalosan, és hogy a végül elfogadott javas­latot csak a napirend tárgyalása­kor kapták kézhez a képviselők, s ahhoz már indoklás sem tarto­zott. Az ellenzék szerint az egyetlen helyes megoldás a tes­tületi ülésen Csach Gábor módo­sító javaslata volt, amely az ügy alaposabb kidolgozását és egy későbbi időpontban való újra­tárgyalását kérte. Ezt a polgár- mester a napirend elején vita nélkül szavaztatta meg és a többség sajnos elutasította. Örü­lünk - mondta az ellenzéki kép­viselő - hogy ezt a hibájukat a Nyitnikék óvoda szülői fóru­mán beismerték a megjelent szocialista, képviselők és várjuk a megígért folytatást. Antalicz szerint a jelenleg elfogadott cso­portleépítés oda vezethet, hogy gyermekeket kell eltanácsolnia az ellátásból a városnak, hiszen öt évig a megszüntetett státuso­kat nem töltheti újra fel, a védő­női szolgálat ugyanis két éve enyhén emelkedő születésszá­mot regisztrál a városban. Lombos István polgármester megkeresésünkre elmondta, hogy a testületi döntés jelenleg érvényben van, s az intézkedési terv óvodákra vonatkozó hatos pontjának újratárgyalását kérő hivatalos bejelentés idáig nem érkezett hozzá. A városvezető az ellenzék részéről hangozta­tott koncepciótlan, átgondolat­lan döntés vádját visszautasítot­ta. - Már tavaly elkezdődött az óvodai csoportok számának csökkentésére irányuló terv ki­dolgozása, mely hosszú távon vette figyelembe a demográfiai hullámot, s,három .csoportot megszühtetétt. 'Akkbf már jelez­tük a további csökkentési szán­dékot. Ha a Nyitnikék óvoda a vidéki gyermekek saját közsé­gükben való elhelyezéséről gon­doskodik, akár új csoportot is „összehozhat” a felszabaduló helyeken. Az öt intézmény ará­nyosan vállalta a megszorításo­kat, s július 1-jétől 15-20 fős el­bocsátással kell számolnunk az óvodai dolgozók köréből - mondta Lombos István. Egy magát megnevezni nem kívánó szülő felháborodásá­nak adott hangot: - Két gyer­mekem jár a Nyitnikék óvodá­ba, s a harmadikat is oda sze­retném beíratni. Közel van hozzánk, s rendkívül jól fel­szerelt intézmény. Nincsenek vegyes csoportok, az óvónők maximálisan odafigyelnek a ki­csikre, akik korosztályuknak megfelelően fejlődnek. Nem is tudom, hogyan tudnánk meg­oldani, ha a város másik végé­be kellene vinnem a harmadik gyereket - így is roppant nehe­zek a reggelek. Egy órával előbb kellene kelteni a kicsiket a buszozás miatt. A Nyitnikék egyébként is a legnagyobb vonzáskörzetű óvoda a város­ban, csendes helyen van, nagy az udvara, s minden csoport­ban megvan a 25 gyerek, va­gyis maximálisan kihasznált az intézmény. A vezető óvónő elmondta, hogy azonnal be tudna rendezni egy külön tor­natermet is, tehát a felszerelt­ségre nem lehet panasz. Vilá­gos termek, külön öltözők, mosdók állnak rendelkezésre. A szülők Batyusbál címen ala­pítványt hoztak létre és adójuk egy százalékával is segítik az óvodát. Külön logopédusa van a gyermekeknek - más óvodá­ban pedig fizetni kellene ezért a szolgáltatásért?! Az „A” épü­let önmagában szűkös lesz a gyermekeknek, a kisterembe csak 13 kicsi fér be, nem pedig egy egész csoport. Az ágyak el­helyezése is problémás lesz. Az összehívott fórumon De­mus Iván alpolgármester úr és Gáspár Imre képviselő úr, akik mindketten megszavazták a Nyitnikék leépítését, belátva hibájukat ígéretet tettek arra, hogy rendkívüli testületi ülést hívnak össze, ahol visszavon­ják az intézkedést, és az új ada­tok, a jelentkezők számának ismeretében újratárgyalják azt. A körzetben élők majd ezer aláírásával mi is megkerestük a polgármester urat, de azt mondták, nem hivatalos papír­ra gyűjtöttük az aláírásokat. Mintha csak az időt akarnák húzni a hivatalban. A beiratko­zást azonban jó fél hónappal előre hozták, s mi szülők most azt sem tudjuk, hogy mitévők legyünk. Sajnálom, hogy csak a pénz számít, a gyerekek és a szülők pedig már semmit nem. _________ SZABÓ ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents