Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-07 / 55. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2005. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ Salgótarján neveltje - A színművész Fiatalon határozott elképzelése volt az életérőL A kezdeti meg nem értettségre magyarázatot adott a színművészet, amelyben otthonra lelt. Tarr Veronica - művésznevén - Sal­gótarján szülöttje. Huszonnégy éves, legkedvesebb hangsze­re a hangja, amelyre rábízza jövőjét Salgótarján- Mi az első emléked, amire szívesen gondolsz?- Gyermekkorom az édesapámat juttatja eszembe, ő rengeteget foglalkozott velem. Es­ténként mesét olvasott és furulyázni tanított. Külön műsorral ké­szültünk a családi ün­nepekre. Mindig volt rám ideje, én pedig Tarr Veronica egy percig nem hagy­tam nyugton, lépten-nyomon a lába alatt voltam. Azt hiszem, az első szó is, amit kimondtam, az volt, hogy apa.- Milyennek ismerted meg a külvilágot?- Az óvodában szerzett élmé­nyeim közül az maradt meg bennem a legjobban, hogy dél­után mindig aludni kellett és én ezt borzasztóan utáltam. Volt egy szerelmem, ma is őrzöm a közös képünket. Ekkor kezdtem néptáncot tanulni.- Milyen hatások értek az ál­talános iskolában?- Mivel oda jártam, ahol az anyukám tanított, azzal a hát­ránnyal kellett megküzdenem - mert nem voltam egy mintagye­rek - hogy bármi rossz fát tettem a tűzre, anyukám már első kéz­ből kapta az információkat. Emellett zeneiskolába jártam öt évig, ahol hegedülni tanultam.- Milyen volt a kapcsolatod a zenével?- A tanárom istenáldotta te­hetségnek tartott, de én nem tudtam megszeretni ezt a hang­szert. Zongorázni szerettem vol­na, csak túl picinek találták a ke­zem. így a harmadik év végén szüleim és tanárom legnagyobb bánatára abbahagytam a hege- dülést.- Hogyan teltek a gimnáziumi éveid?- Egyszer az osztálytársam­mal dobtunk össze pénzt meny­asszonyi ruhára, és abban men­tem végig az aulában. Minden hét végén bulizni jártunk. Ha nem engedtek el, elszöktem ott­honról. Aztán persze volt olyan is, hogy anyuék jöttek keresni. Már akkor is imádtam- énekelni. A buli előtt K ^ Szandit és Madonnát énekeltem.- Mikor jött az első sze­relem?- Tizenhat évesen volt az első igazi, nagy diák­szerelem. A szakítás után nagyon kiborultam.- Mit szóltak ehhez a tanáraid?- Persze rengeteg figyelmez­tetőm volt, sokat késtem. Annyi igazolatlan órám összegyűlt, hogy a harmadik év végén ki­rúgtak a gimiből. Levelezőn kel­lett letennem az érettségit.- Voltak terveid? Mikor költöz­tél Budapestre?- Érettségi után Pestre men­tem és megkezdődött az önálló életem. Sok mindent próbáltam: felszolgáltam, voltam eladó, még egy kaszinóban is dolgoztam.- Hogyan keriihél a színitano­dába?- Egyik barátom mesélt róla. Verssel, monológgal, énekkel ké­szültem a felvételire, két rosta volt és sikerült. Végre azt csinál­tam, amit szeretek. Színészmes­terséggel, beszédtechnikával, tánccal és persze drámatörténet­tel foglalkoztunk. Az énekórákat szerettem a legjobban. Különö­sen, mikor a musicaleket tanul­tuk.- Kik voltak a tanítómestere­id? Melyik alakításodra gondolsz szívesen?- Málnai Levente, Igó Éva és Papp Csaba. A második év vé­gén Szép Ernő Május című da­rabjában főszerepet, a lányt ját­szottam.- Hogyan fejeződött be az is­kola?- A Kolibri Színházban volt egy musicalrészletekből összeál­lított előadásunk.- Mi történt ezután?- Sivók Irén vezetésével Musi­cal 20 néven társulatot alakítot­tunk, majd egyik osztálytársam­mal, Pély Barnabással csinál­tunk estet, ahol-szintén musica­lekből adtunk elő részleteket.- Szerepekéi a Megasztárban. Mesélnél az élményeidről?- Én voltam az első műsor el­ső elődöntőjének legelső ver­senyzője... Nagyon jó csapattal, rengeteg emberrel dolgoztunk. Az előkészületek sok munkát, próbát igényeltek. Ekkor a Pesti Magyar Színház tagja voltam. Az István, a királyban és a Bob hercegben táncoltam, így elég nehéz volt a két dolgot időben összeegyeztetni.- Milyen lehetőségeket kaptál ezután?- Később Pierrot-val dolgoz­tunk együtt: francia mesterdalo­kat adtunk elő még három megasztárossal. Hazai előadók lemezén énekeltem. Felkeresett egy produkciós iroda, de nem egyezett az elképzelésünk, vala­mint égy zenekar is, viszont nem sokáig zenéltünk együtt, mivel külföldre hívtak, én pedig itthon szeretnék dolgozni egy­előre. Az elmúlt nyáron egy csa­pattal fellépni jártünk, főleg a Balatonhoz.- Hogy állsz a filmezéssel?- Szerepeltem két filmben, a Kistestvérben és a Rap; Revü, Rómeóban. Reklámfilm-forgatá- sokon vettem részt sok színész­szel és híres emberrel. Az egyik legemlékezetesebb találkozá­som Tony Curtisszel volt, ami­kor Magyarországon forgatott. Készült néhány közös kép ró­lunk.- Most hogyan zajlik az éle­ted?- Jelenleg karaokee-műsort vezetek, szinkronizálok és per­sze válogatásokra járok. A kö­zeljövőben pedig az egyik keres­kedelmi csatorna műsorában is szerepelek. Türelmesen várom, hogy egyedi és igényes lemezem elkészülhessen. Sok mindent szeretnék még csinálni, de erről még nem beszélek. Nagyon sok ember van körülöttem, így soha nem unatkozom, bár most egy kicsit magányosnak érzem ma­gam. Most költözött el két barát­nőm, s már annyira megszok­tam a jelenlétüket, hogy amikor csomagoltak, könnyekkel bú­csúztam. G. SZABÓ PÉTER Zongorista-énekesnő... Nem mindennapi kombiná­ció. Mégis, az utóbbi néhány év­ben hány művész hódította meg a közönség szívét ezen az úton a nemzetközi porondon. Gondol­junk csak Vanessa Carlton, Norah Jones, Diana Krall vagy Alicia Keys sikerére. Ám ha­zánkban nemigen találtunk ilyen gyöngyszemeket - eddig, mert most itt van Bizek Emi. Su­gárzóan szép, fiatal, s nem utol­sósorban rendkívül tehetséges. Megkapóan egyedi énekhangjá­hoz zongoráján már közel ötven saját szerzeményt írt, amelyek­ből a 2005-ben megjelenő be­mutatkozó albumához csak a bőség zavara miatt lesz nehéz válogatni. Tízéves kora óta zongorázik, 16 éves kora óta ír saját zenét, 18 éves korától tanul énekelni. A kilencvenes évek közepén kis kitérőként bejárja a fél világot fo­tómodellként, majd hazatérve elvégezte az ELTE ének-, zeneta­nár, karvezetés szakát. Közben jött a jazz-zongora, egy saját jazz-zenekar, s további saját szerzemények. Friss, egyéni hang, különle­ges hangulatok, őszinte érzel­mek - egy zongora, egy lány - úton a közönség szíve felé. Bizek Emit március 13-án hall­hatjuk a Magyar Televízióban, mint az eurovíziós dalfesztivál egyik lehetséges magyar részt­vevőjét.- Tízéves korom óta készü­lök arra, hogy saját szerzemé­nyeim egyszer eljutnak a nagy- közönséghez - tudtuk meg Bizek Emőkétől. Pardon: Emi­től. Merthogy így jobban szere­ti. - Ha a hamarosan elkészülő első lemezemmel egy cseppnyi boldogságot lophatok a hallgató szívébe, akkor nem küzdöttem hiába.- Mit kell tudnunk rólad?- Budapesten születtem 1975- ben. Szüleim legnagyobb megle­petésére hatéves koromban kezdtem el zenét írni, kedvenc xilofonom kíséretével. Nagy­apám zenész volt, az ő hatására tíz éves koromban végül hang­szert váltottam: klasszikus zon­gorára iratkoztam be. Azóta jazz zongorát tanulok, de elvé­geztem az ELTE ének-, zeneta­nár, karvezetés szakát is.- Gondolom, elég elfoglaltsá­got nyújt... Magántanítványaimnak zongorát és éneket tanítok. Saját jazz-zenekart alapítottam, kü­lönböző rendezvényeken és helyszíneken léptünk fel. Közel ötven saját szerzeményt írtam. Készül az első szólólemezem, remélem a közönség olyan sze­retettel fogadja majd, mint ahogy megírtam.- Most szólóban énekelsz, de úgy tűni, nem vöt ez mindig így­- A Bizek Emőke Jazz Quartett a kezdeti Ernő és a Ré­mek formációból alakult át. Az együttes repertoárjában elsősor­ban az 1920-as évek világsláge­rei találhatóak.- S hogy nem csak a zenében vagy sikeres, bizonyítja, hogy jó pár évig fotómodellkedtél is...- Tizenkilenc évesen elindul­tam, hogy felfedezzem a világot. Bejártam Kanadát, Olaszorszá­got, fotómodellként dolgoztam Németországban és Dél-Koreá- ban. Tanulságos, szép évek vol­tak. És nem mellékesen megta­nultam angolul!- Mit vársz az eurovízós dal- fesztivál magyar döntőjétől?- Szeretném én képviselni Magyarországot! Emi (balra) testvérével, Szilviával, aki a Szeress most! című magyar sorozatban játszott Civilizációs vetélkedő a Bolyaiban ígéretes kezdet Diana hercegnővel, John Lennonnal és a 7-8. osztályos „angolosok” jó teljesítményével Salgótarján A nyelvtanulás és nyelvtudás fontossága és életünkben betöltött egyre nagyobb szerepe hívta létre a salgótarjáni Bolyai János Gim­názium pár napja megrendezett angol civilizációs vetélkedőjét, melyet Nógrád megye általános iskolái - 7. és 8. osztályos tanulói - számára hirdetett meg a középis­kola. További célját Kiss Emőné igazgatóhelyettes így fogalmazta meg:- Egyfajta hiányt akartunk ez­zel pótolni ezen korosztály szá­mára, hiszen olyan fajta megmé­rettetés, ahol a tanulók egy adott ország civilizációjával kapcsolatos ismereteikről adhatnak számot, még nem létezett. Az általános iskolák lelkesen fogadták a felhívást és 16 iskolából 23 négyfős csapat jelentkezett ver­senyünkre. Élőre meghatározták a verseny tematikáját: London nevezetessé­gei, az angol ünnepek, az angol házak, az étkezési szokások, éte­lek, illetve kortárs zene. Ezekkel kapcsolatos felkészülési anyagot eljuttattak minden jelentkező is­kolába. A versenyt a Bolyai János Gim­názium angol nyelvi munkakö­zössége szervezte Balki Arnold, Kiss Emőné és Zsiveráné Fekete Borbála vezetésével Február 25-én benépesült az is­kola aulája.- A tényleges vetélkedőn kilenc iskola tizennégy csapata verseny­zett a jó helyezésekért. A tét pedig nem más volt, mint az, hogy az el­ső három helyezett csapat tagjait felvételi nélkül vesszük fel intéz­ményünk angol-magyar két taní­tási nyelvű képzésére. A verseny két részből állt, írásbeli és szóbeli fordulóból, valamint előzetes fel­adatként minden csoportnak egy angol ünnepet kellett megjeleníte­nie valamilyen képi vagy tárgya formában, illetve leválasztani és bemutatni egy olyan személyt, aki szerintük legjobban képviseli Angliát. Természetesen a versen­gés angol nyelven folyt. A szerve­zési feladatokban a tanárok mun­káját a 11. c osztály segítette. Ez az első olyan osztályunk, ahol a ta­nulók fele a két tanítási nyelvű képzésben vesz részt. A szóbeli levezetését Oláh Krisztián és Dianovszki Lilla vezényelte - mondta az igazgatóhelyettes. A pontozás háromtagú zsűri feladata volt Elnöki feladatait Job­bágy hona, az Oxford Kiadó ma­gyarországi képviseletének igaz­gatója látta el, tagja pedig Dósa Il­dikó, a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola tanára, illetve Anna Elizabeth Dooland, az iskola Ausztráliából érkezett anyanyelvi lektora. Amíg a tanulók az írásbe­li feladatokat oldották, Jobbágy Ilona jól sikerült tréninget tartott a kísérő tanárok számára. A zsűri elnöke a verseny ér­tékelésében elmondta, hogy a verseny jól szervezett, érde­kes, izgalmas volt és nagyon jól érezte magát a délután fo­lyamán. Szavai szerint az elő­zetes feladatokat ötletesen és rendkívül sokszínűén oldották meg, a gyerekek fantáziája, kreativitása megjelent mind­egyik alkotásban. Sokáig emlé­kezni fog a megjelenített sze­mélyek bemutatására is, példá­ul Erzsébet királynőre, Diana hercegnőre, Churchillre, David Beckhamre, John Lennonra, Shakespeare-re. A bemutatások igényesek vol­tak, látszott, hogy sokat készültek rá a gyerekek. Véleménye szerint ebből a versenyből hagyományt kell teremteni, hiszen az első ígé­retes kezdet volt. Mind az írásbeli, mind a szóbe­li forduló azt mutatta, hogy a gye­rekek rengeteg ismerettel rendel­keznek az adott témákban, lát­szik, hogy szeretik az angol nyel­vet és aktívan és tudásuk legjavát adva versenyeztek. A vetélkedőt a Gagarin Általá­nos Iskola egyik csapata nyerte (Mester Anett, Czikora Emese, Ferhan Alida, Válóczy Bálint 8. osztályosok), felkészítő tanáruk: Feketémé Mikes Éva. A 2. helyezett a Gagarin Általá­nos Iskola másik csapata lett (.Petrucsik Krisztina, Horváth Ádám, Kovács Zsolt, Szabó Ádám 8. osztályosok), felkészítő taná­ruk: Feketéné Mikes Éva. A 3. helyezést pedig a pásztói Dózsa György Általános Iskola ér­te el (Bagó Dorottya, Vereb Viktor, Szabó Boglárka, Alapi Alexandra 8. osztályosok), felkészítő taná­ruk: Szabómé Ádám Marianna- Nekik tehát nem kell izgulni­uk, hogy hogyan sikerül a felvéte­li, hiszen a verseny végén isko­lánk igazgatója, Székyné dr. Sztrémi Melinda bejelentette, hogy kiváló teljesítményük ered­ményeképpen felvételt nyertek gimnáziumunk angol-magyar két tanítási nyelvű képzésére a 2005/2006-os tanévre. Támogatóinknak (a város ön- kormányzatának, helyi cégeknek, az Oxford Kiadónak, a Nemzeti Tankönyvkiadónak, a British Councilnak, Szendrődiné Scholtz Máriának, Knizse Józsefnek, Nagy Józsefnek) köszönhetően a szünetekben megvendégeltük a versenyzőket és kísérő tanáraikat, illetve minden versenyző és felké-. szítő tanár munkáját ajándékkal köszöntük meg. Kiss Ernőné összegzésében je­lezte: minden résztvevő jó élmé­nyekkel távozott. Mind a tanárok, mind a versenyző tanulók nagy ki­hívásnak tartják az ilyenfajta meg­mérettetést. Fontos, hogy a befekte­tett munkának megvan a gyümöl­cse, hiszen a felkészülés során rendkívül sok új ismeretre tettek szert a gyerekek. És nemcsak a ver­senyzők tudása gyarapodott, ha­nem az osztálytársaiké is, hiszen a tanórákon is foglalkoztak ezekkel a témákkal így mindnyájuk idegen nyelvi kifejezőkészsége és tudása mélyült A kísérő kollégák és tanu­lók egyöntetű véleménye egybe­cseng a zsűri elnökének a vélemé­nyével: folytassuk ezt a kezdemé­nyezést, jönnek jövőre is. Mi pedig készen állunk a folytatásra! Tehát a Bolyai János Gimnázi­um palettáján a már népszerű és közkedvelt környezetvédelmi és irodalmi verseny mellett civilizáci­ós vetélkedő bővíti a kínálatot, szolgálja a gimnázium és az álta­lános iskolák jó kapcsolattartását, együttműködését a gyerekek ér­dekében. M.J.

Next

/
Thumbnails
Contents