Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-04 / 53. szám
2005. MÁRCIUS 4., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Új erőre kapott az üvegesszakma A miniszter a megye és Salgótarján vezetőinek jelenlétében beszélt a régiók helyzetéről FOTÓ! OY. T. (Folytatás az 1. oldalról) a céget, amiben számíthatnak a tanács és a megye segítségére is. Dr. Kolber István, a területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter avatóbeszédében örömét fejezte ki, hogy mégsem szűnt meg Salgótarjánban egy fontos ipari kultúra, a százéves üvegesszakma, sőt, ezt a hagyományt viszi tovább a Salgósík. A hazai építészeti üveggyártás segít abban, hogy az elmúlt időszakhoz hasonlóan ismét 40-50 ezer lakás felújítása valósuljon meg hazánkban. Felhívta a figyelmet, hogy a II. nemzeti fejlesztési terv a korábbinál háromszor-négyszer több fejlesztési támogatást hordoz, s ennek 50-60 százaléka kötődik az építőiparhoz! A támogatások elnyerésében nagy szerep jut a regionális fejlesztési társaságoknak, s a dupla költségvetésből gazdálkodó területfejlesztési tanácsoknak - hangsúlyozta, majd jelenlétében elindították az impozáns gépsort. Az ünnepség részeként Fejérvári Géza emléktárgyakat adott át dr. Kolber Istvánnak, Boldvai Lászlónak, Dóra Ottónak, Puszta Bélának, valamint a KRF Rt. és a Háromkő Takarékszövetkezet képviselőjének. Az ünnepség után a megyeházára ment a miniszter, ahol tájékoztatót tartott aktuális gazdasági kérdésekben. Mint elmondta, fontosnak tartja az elmaradott Nógrád megye felzárkóztatását, különösen akkor, amikor előtérbe kerülnek a versenyképességi szempontok és amikor egyfajta elvárás a versenyképes régió.- Elkezdődött az a tervezési folyamat, amely egy gazdaságilag és területileg egyaránt versenyképes és összetartó Magyarország képét rajzolja fel, valamint csökkenti a társadalmi különbségeket - fogalmazta meg a miniszter, majd hozzátette: a felzárkóztatás legjobb modellje a decentralizáció lenne, azaz ha a feladatokkal együtt a pénz is a régiókhoz kerülne. Amennyiben a források és a pénzeszközök lehetővé teszik ennek megvalósulását, a térségek - egyik fő célkitűzésüknek eleget téve - saját maguk tervezhetnének és jutnának forráshoz. Nógrád megyében egyértelműen látszanak a speciális gondok, ezért külön utat kell meghatározni a felzárkózás érdekében - hangsúlyozta dr. Kolber István, s mint mondta, nem lehet az országot a fővárosból fejleszteni, csak a megyéken, régiókon keresztül. Az összes térség egy évben jelenleg 57 milliárd forinttal rendelkezik, de a lehetőségek függvényében akár 4-500 milliárd forinttal is gazdálkodhatna. Kiemelte továbbá a területi társaságok megerősítésének, valamint bevonásának jelentőségét. Nógrádi példa kapcsán felvetette az utófinanszírozás problémáját, amelynek egyik lehetséges megoldása a társaságok közreműködése. Összegezve a miniszter elmondta: a felzárkózás egyetlen esélye az összefogás. Kolber István délután Balassagyarmatra látogatott, ahol a térség polgármestereinek és a gazdasági élet képviselőinek három fő területről: a területfejlesztésről, a turizmusról, illetve a lakás- és építésügyről szólt.- Ami összeköti e területeket, az az életminőség javítása - mind az életkörülményeket, a munkahelyteremtést, mind pedig a megélhetést megcélozva. 2007 után há- rom-négyszer nagyobb uniós forrással készülnek a tervek. Ha egy kistérség valamit' el akar érni, a regionális operatív program segítségével testre szabott problémák kerülhetnek előtérbe. Nógrád megyében fontos a felzárkóztatás ügye, a versenyképesség javítása. Alapkérdés a munkahelyteremtés, amely jövedelmet generál és biztosítja a megélhetést, s ezzel együtt elindulhat a településfejlődés is és a térségek felzárkóztatása - mondta a miniszter. T.N.L.-SZ.E.-SZ.A. Egy hónap múlva lehet ügynöktörvény Balassagyarmat-Salgótarján Nógrádi körútja alkalmával a megyei bíróságon is látogatást tett tegnap Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. A megye bírósági vezetői rövid tájékoztatást adtak az ítélkezés időszerű kérdéseiről, a bíróságok helyzetéről, működésük körülményeiről. Ezt követően az államtitkár szólt az IM aktuális feladatairól és az igazságszolgáltatás fontos szerepéről. Utalt arra, hogy az elektronikus cégeljárás informatikai hátterének biztosítása folyamatban van, azt időarányosan teljesíti a minisztérium. Kiemelte, hogy a jogszabályok előkészítése során is stratégiai partnernek tekintik a bíróságokat és fontosnak tartotta, hogy a bírósági ítéletek is minél teljeskörűbben elérhetővé váljanak az interneten. Befejezésül néhány jogszabályalkotással, előkészítéssel kapcsolatos kérdésre adott választ. Hankó Faragó Miklós szerkesztőségünkbe is ellátogatott, ahol az ügynöktörvény kapcsán beadott törvényjavaslatokról, s az ehhez kapcsolódó esetleges alkotmánymódosításról beszélgetett, s kijelentette: az esetleges alkotmánymódosításban megegyezés látszik a jobb- és baloldal között, s akár egy hónap múlva lehet ügynöktörvénye az országnak. Az SZDSZ politikusa este lakossági fórummal zárta prog- ramját a megyeszékhelyen. ■ Csörgő Balázs A lyukas ország Furcsa hely ez a Magyarország és még furcsább ez a Nógrád megye. Két hét fagy és némi hó után újabb lyukak „jöttek elő” az utakon. Azért írom, hogy újabbak, mert még az elmúlt évekből is maradtak itt bőven. Nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy biztosra állítsam: az ideiekből is biztosan marad. Mi pedig szitkozódunk. Szitkozódunk, mikor a zebrára lelépve bokánkat törjük, mikor a közelmúltban épített útszakaszon autónk új gumiját „felavatjuk” és akkor is fő a fejünk, amikor egy kráterből kipattanó kavics szélvédőnket re- peszti. Pedig hát kérem nem kellene ennek így lenni. Engedjék meg, hogy most ne példálózzak nyugati szomszédainkkal... Felelősöket is hiába keresünk, illetékesek vannak, tőlük azonban rögtön érkezik a válasz: ....kérem nincs elég pénz...” Ez ideig-óráig hihető is, de hát semmire? Gondolom fizetésemelésre volt... Fordítsuk meg egy kicsit a kérdést: mérhető-e forintálisan az emberi élet? Mert a hatalmas kátyúkkal az autósok életével játszanak, tisztelt illetékesek! Ez nem, az viszont nevetséges, hogy vasárnap délután (amikor kevesen látják) kátyúzgatnak, hideg aszfalttal és egy szál lapáttal a „sárgaruhások” (az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nagyobb lyukakat többen csinálták). Nevetséges továbbá az is, hogy a kátyúkra hivatkoznak, amikor azt kérdezik: miért nem ekézik a havat a síkosságmentesítők? ....hát azért mert a kátyúkba beleakadnának a gépek...” Mintha a zokat a kátyúkat nem is ugyanannak a cégnek kellene megszüntetni... Tisztelt illetékesek! Azért ugye érzik hogy a felsoroltakkal nincs minden rendben...? Mivel érdemes fűteni? A tél még nem vesztette el erejét, így egy pillanatra gondolkodjunk el a címben feltett kérdésen kényelmes meleg otthonunkban! Manapság sokat lehet hallani a környezetet kímélő technológiákról, s mindezek arra buzdítanak, hogy mi is ezeket használjuk. Tüzelőanyagaink között egyedüli természetes, ugyanakkor megújuló energiaforrás’er- deinkből származó tűzifa. Korszerű tüzelőberendezésekkel a levegőbe kerülő füst sem jelent akkora környezetterhelést, mint korábban. Fontos szempont, hogy nem túl költséges, ha valaki előrelátó, és téli tüzelőjének beszerzésekor a jövő évre is gondol, hisz hatékonyan csak száraz fával lehet fűteni. Az Ipoly Erdő Rt. területén csak gondosan felújított erdőkből származó tűzifát lehet beszerezni, így biztosítja az energiaforrás megújulását, és ezért ajánlja még tavaszi akciójában ezt a Nógrád megyében igen keresett árucikket. Hirdetés holnapi lapszámunkba. Fakitermelés az Ipoly Erdő Rt. területén A tetű demokratikus - a NMH-információ A címbeli kissé ironikus megjegyzés, amelyet iskolavédőnők hangoztattak, mély igazságot tartalmaz. Nevezetesen azt, hogy a tetvesség nem egy eltitkolni- való, szégyenletes állapot, amely feltétlenül a tisztátalansághoz kötődik, hiszen a tetű nem válogat, még a legtisztábban ápolt hajban is „tanyát üthet”. Mégis mintha negatív asszociációk sora kapcsolódna a fertőzéshez: nem véletlen, hogy az állapot még szitokszóvá is válhatott nyelvünkben. A tetvesség hosszú évek óta felüti a fejét az oktatási intézményekben, a gyermekek között, s van olyan iskola- igazgató, aki ezt teljesen természetes jelenségnek tartja, amely mindig volt és mindig lesz. Bizonyos intézményekben azonban komoly gondot jelent a betegség, amelynek kezelése anyagi gondokat, bonyolult személyiségi jogokat, ráadásul diszkriminatív megjegyzéseket von maga után. Dr. Pálosi Béla, az ÁNTSZ Nógrád Megyei Intézetének epi- demiológusa elmondta, hogy a kezelés a települési szervezetek szintjén történik, hozzájuk bejelentés a közelmúltban nem érkezett tetvességgel kapcsolatban. A „leápolások” megoldás azonban nem vita tárgya árát az önkormányzatok biztosítják, de ha az ÁNTSZ felfedi a gócot, aldcor finanszírozza a kezelést.- A megyei intézet munkatársai minden jelzéskor készséggel állnak rendelkezésre - szögezte le a helyettes megyei tiszti főorvos. Bárányáé Koczka Erzsébet és Perczéné Mócsány Gyöngyi, a balassagyarmati védőnőszolgálat iskolavédőnői arról számoltak be, hogy kérés nélkül is rendszeresen, meghatározott szabályok szerint legalább negyedévente szűrővizsgálatot tartanak az intézményekben a védőnői és orvosi vizsgálatok során. Szülői jelzésre azonnal rendelkezésre állnak, az iskolákba tájékoztatót küldenek a helyes kezelésről. A tájékoztató levél tartalmazza a gyógyszertárakban vény nélkül kapható szerek nevét, azok helyes alkalmazását, s azt is, hogy a fertőzött gyermek összes használati tárgyát fertőtleníteni kell. A hajhoz tapadó serke eltávolítása fontos, mert ha az elmarad, nyolc nap múlva újra kikel a tetű és életképessé válik. Az egész családot, környezetet fertőtleníteni szükséges - magyarázták a védőnők, akik elmondták: kötelességük a szülők felhívása, tájékoztatása, de a személyi kezeléshez (a személyiségi jogok miatt) már nincs jogosultságuk, tehát óriási a szülő felelőssége.- Szükség esetén az ÁNTSZ-t hívjuk segítségül, amelynek munkatársai a hátrányos szociális helyzetű családok esetében akár a szerek eljuttatásában, akár a kezelésben is segítenek. Balassagyarmaton 5253 tanuló közül sok, ha öt gyermeket érint a probléma, akik azonban fertőző gócokká válhatnak - jegyezték meg a szolgálat dolgozói, akik hangsúlyozták azt: a szülőknek nem szabad folyton külső intézkedésekre várniuk, maguknak is tenniük kell az ügy érdekében. Az egyik érintett oktatási intézmény igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű nagycsaládosoknak nincs elég jövedelmük a fertőtlenítőszerek megvételére, s a szülők nem mindig ismerik, vagy pedig elmulasztják szakszerűen véghezvinni a helyes ápolási módot.- A családok még szélesebb körű bevonásával talán elejét lehetne venni a folyamatosan jelentkező problémának - hangsúlyozta az intézményvezető. SZ. A.
