Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-26 / 70. szám
12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap KULTÚRA 2005. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Múltidéző est a Kohász-barátoknál Salgótarján A hajdani kohászati üzemek egykori munkatársai adtak egymásnak randevút néhány napja a Salgótarjáni Kohász Művelődési Központban. A Kohász fúvószenekar vidám indulókkal köszöntötte az érkezőket, a táncteremben pedig az AKKORD fúvóskisegyüttes és a Bácskái duó szalonzenével kedveskedett a vendégeknek. A Bácskái duó a kiállításmegnyitón Fénypontja volt az estnek a Régi idők színjátszása című kiállítás megnyitója, melynek keretében a sok-sok régi szép emlék mellett a jövő is szóba került. így például az, hogy a fiatal utánpótlás hiánya mellett egyik legnagyobb gondjuk az elmúlt évszázad alatt összegyűjtött, és eddig gondosan őrzött relikviák sorsa. Mint megfogalmazódott: itt az utolsó lehetőség, hogy a munkás- színjátszáshoz kötődő, kedves, pótolhatatlan tárgyak szakavatott kezekbe, biztonságos tároló helyre kerüljenek. E nélkül remény sem marad arra, hogy unokáink bepillantást nyerjenek az elődök művészeti munkájába. A kiállítás megtekintése után a résztvevők a kohászhimnusz el- éneklésével tisztelegtek elődeik emléke előtt. A kötetlen programot Ürmössy László, az egykor nagyvállalat nyugalmazott vezérigazgatója nyitotta meg, gondolatai kiemelték a hagyomány- ápolás fontosságát. Az Országos Bányász-Kohász Egyesület nevében Krajcsi József volt elnök köszöntötte a megjelenteket, majd kérésére a bányász-kohász dalkör elénekelte a vendégköszöntőt. Az összejövetel további részében a baráti beszélgetésé volt a főszerep,, de a kellemes élőzene, a tánc, és az éneklés is hozzátartozott az estéhez. Az est főszereplői, az egykori munkatársak az eseményen Elődeik emléke előtt a kohászhimnusz eléneklésével tisztelegtek a vendégek Urmössy László beszédében a hagyományápolás jelentőségét hangsúlyozta Régi és mai petőfisek egy csoportja Defibrillátort kap a Madách Színház NMH-információ Életmentő defibrillátort kap a Madách Színház, ez lesz az első magyarországi teátrum, ahol defibrillátort alkalmazhatnak, ha valaki az épületben lesz rosz- szul - közölte a színház az MTI- vel. A félautomata műszert, amelyet Matos Lajos szívgyógyász, a Madách Színház orvosa és felesége, Lengyel Margit ajándékoz a teátrumnak, csütörtökön adják át Szirtes Tamás igazgatónak. „A Madách Színház az első magyarországi színház, ahol egy defibrillátor jelenléte is javítja az esélyt arra, hogy ha valaki a színház épületében lesz rosszul, segíteni tudnak rajta. Ha csak egyetlen embertársunk életét sikerül így megmenteni, már érdemes volt” - idézi a teátrum az adományozók levelét. Az orvosi műszer az életveszélyes szívritmuszavarok leggyakoribb formáját, a kamraremegést (kamrafibrilláció) képes megszüntetni áramütéssel úgy, hogy bárki használni tudja, minden előképzettség nélkül is. A műszer magyar nyelven mondja a teendőket. Magyarországon évente mintegy 15 ezer hirtelen szívhalál fordul elő, nem ritkán fiatal, egészségesnek tartott embereken, sokukat meg lehetett volna menteni azonnali újraélesztéssel, defibrillálással. Ahol sok ember van együtt - például színházban, bevásárló- központban, repülőtéren - ott nagyobb az esélye annak, hogy valaki rosszul lesz, összeesik és meghal - írták az ajándékozók, jelezve: öt perc után már igen kicsi az esélye annak, hogy a beteg visszahozható az életbe. ■ Könyvtári programsorozat A Balassi Bálint Megyei Könyvtár szakmai programsorozatának balassagyarmati állomásán Demus Iván alpolgármester köszöntötte a megye könyvtárosait. Beszédében kiemelte, mennyire fontos ebben a felgyorsult világban a könyv, az olvasás megszerettetése és azok a szakemberek, akik ebben segítenek. Mint minden szakterületen, itt is évről évre új kihívásoknak kell megfelelni, ebben nyújtanak fogódzót a továbbképzések, hiszen az előadások és eszmecserék továbbgondolkodásra késztetnek. _____ Balassagyarmat O roszlánná Mészáros Ágnes könyvtárigazgató előadásának bevezetőjében áttekintést adott a magyar könyvtárügy marketingstratégiájáról, s az abban megfogalmazott feladatokról. Majd a könyvtárak és környezetük közötti eredményes kommunikációról, a közönségkapcsolatokról, a külső pr- ről beszélt. Elmondta, hogy a pr eszközeinek alkalmazása a könyvtári és információs szolgáltatások terén hozzájárul a fenntartói, az olvasói, a munkatársi bizalom megteremtéséhez, ami megalapozhatja a szakma nagyobb erkölcsi és anyagi elismertségét. Mondanivalója gerincét a pr négy részterületének: a szakmai, a média, a közügyi és a pénzügyi kapcsolatoknak a Madách Imre Városi Könyvtár gyakorlatából vett számos példával illusztrált kifejtése jelentette. Ecsetelte, hogy a városlakók négyéves korukban kerülnek először kapcsolatba a könyvtárral, és az általános és középiskolákkal való együttműködés gazdag formáit is felsorakoztatta. A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság és a honismereti kör tevékenységét is a téma igényelte szemszögből vizsgálta. Utalt arra a nagyszerű tényre, miszerint a városban élő polgárok, vállalkozók, közösségek, magánemberek és cégek számos esetben szponzorálták a könyvtár rendezvényeit, kiadványait, vagy végeztek el munkákat ellentételezés nélkül. Alaposan górcső alá vette a határon túli magyarokkal kialakított élő és eleven kapcsolatot, és a segítés és a támogatás megannyi módozatáról számolt be. A második előadást Beke Pál, a Magyar Művelődési Intézet főtanácsosa tartotta, aki a vidéki, közösségi művelődési lehetőségeket vázolta fel. Röviden ismertette a művelődési egyesületek történetét. Gróf Széchenyi István kaszinóiban intézményesült a szabad időben végzett kulturális tevékenység. Kultúrát csak társas léttel lehet teremteni, s épp ezért az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Példákon keresztül mutatta be, hogy az egyes falvak mi módon végzik ezt a nemes feladatot. Az elmúlt tizenöt évben a művelődési intézmények száma kb. a harmadára csökkent, de ennek ellenére minden embernek egyenlő esélyt kell adni a művelődéshez. Előadásában kiemelte, hogy egy jó szervező meglátja mire van szüksége a lakosságnak, és szakértelmével hozzájárul ennek megvalósításához. Nemcsak a nagyobb városokban, hanem a perifériákon is kultúrát kell teremteni, mégpedig úgy, hogy előmozdítjuk az erre irányuló emberi öntevékenységet, támogatjuk az alulról érkező javaslatokat, elképzeléseket. Ennek megvalósításához azonban közösségfejlesztő képesség és tudás szükséges, mondta az előadó. ■ Közel negyedszázad kamarazene Balassagyarmat A kamarazene műfaji megjelölés a szólisztikus hangszer összeállítású zeneművekre érvényes és közel ötszáz éves zenei-előadóművészi gyakorlatot képvisel. A kamarazenélés természetes közege hosszú ideig a házimuzsikálás volt, majd a modern koncertéletnek vált szerves részévé. A balassagyarmati kamaraegyüttes 1981-es megalakulása óta, töretlen művészi elkötelezettséggel végzi munkáját: a zenetörténet és napjaink értékes kamarazenéjének bemutatását, a hangversenyélet és zenei nevelés kiteljesítését. A kamaraegyüttes tagjai: Kanyó András (fuvola, művészeti vezető), Baranyi Klára (hegedű), Réti Emőke (gordonka), Pemeczky Zsolt (zongora, orgona) - valamennyien a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola művész-tanárai. Munkájukat számos művészeti díjjal, elismeréssel jutalmazták, köztük Nógrád megye Madách-díjával is. Az elmúlt évadban is közel félszáz szereplésükkel meghatározói voltak a zenei életnek. Folytatódtak szerepléseik a Nemzeti Filharmónia diákhang- verseny-sorozatában, a megye több iskolájában az élőzenei órák előadásai, a templomi koncertek. Számos művészeti rendezvényen, ünnepségen, közreműködésükkel gazdagították a kulturális műsort. Különleges alkalmakhoz kapcsolódóan is nagy sikerrel szerepeltek, például a megyei jogászbálon, pedagógusnapi köszöntőn. Az idei évadban is a hagyományos koncertélet feladatai mellett, az új hangverseny lehetőségek, helyszínek (kastélykoncertek, múzeumi zenés estek) valamint, külföldi szereplési meghívásaik teljesítése jelenti munkájukat.
