Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-26 / 70. szám
2005. MÁRCIUS 26., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal H Ú S V É T Krisztus feltámadt - Húsvéti gondolatok Megnyílt az örök élet Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának misztériumát kínálja az anyaszentegyház most, a XXI. század elején minden ember számára, különösen azoknak, akik tudatlanságuk, vagy saját helytelen döntésük következtében távol járnak attól az életformától, amely valóban boldoggá tehetné őket ebben a világban, és megnyitná számukra az örök boldogság útját is. Napjainkban is érvényesek Szent Pálnak 54-ben a korinthusi egyházhoz írt szavai: „A zsidók csodajelet kívánnak, a görögök bölcsességet követebiek, mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a görögöknek balgaság, a meghívottaknak azonban Krisztus Isten ereje és bölcsessége.” Napjainkban is sok „zsidó" csodajelet követel, és sok „görög” még Magyarországon is bölcsességet, azaz egy jó filozófiát, életreceptet vár a keresztényektől, annak feltételeként, hogy Krisztus-követővé váljon. A csodajel és a boldogító életel- mélet-várók számára a keresztény válasz az, hogy az egyedüli jel Krisztus feltámadása, mellyel igazolta, hogy Ő valóban Isten, ezért aki boldog szeretne lenni, az ő tanítását és életének példáját, egyszóval az evangéliumot kell élnie. A kereszténység nem módszer, nem elmélet, amely ideig-óráig boldogíthatja az embert, hanem életforma, Jézus Krisztus életformájának követése. A megfeszített Krisztus lehet, hogy botrányos, vagy értelmetlen lenne, ha nem támadt volna fel A keresztények hirdetik a szeretet legnagyobb jelét, a megfeszített Krisztust, áld engedelmes volt a kereszthalálig a mennyei Atyának, s ezzel az Atya előtt elégtételt adott minden emberi engedetlenségért, bűnért. Az Ő feltámadása azt jelenti, hogy többé nem öregszik meg, örök jelen időben él, örök fiatalként, semmilyen szenvedésben nincs része, az Ő teste elpusztíthatatlan és az Atya végtelen szerete- tének örvend mindörökké. A Fiúisten azért lett emberré, hogy mint ember elsőként megnyissa számunkra szenvedésével, halálával és föltámadásával a beteljesedésbe vezető utat. Az ember számára lehetőségként mindig ott áll a végső csőd, az az állapot, melyben semmi szeretet, semmi jóság, semmi szépség nincs, félelem, gyűlölet, a megváltoztathatatlan kudarc tudata kínok-kínjá- val gyötri őt örökké. Krisztus követőinek vele együtt kell meghalniuk, vele együtt feltámadniuk, a mennyek országába jutniuk a beteljesülésre. Ott nem lesz sem sírás, sem jajgatás, sem halál, mert ami volt, elmúlik. A szeretet, a szépség, a jóság és a tudás oly mértéke szakad rá az üdvözült emberre, amennyit csak be tud fogadni belőle. Ha Krisztus nem támadt volna fel, hiába való lenne a beteljesülésbe vetett remény, hiába való lenne a ke- resztelkedés, a bűnbánattartás, hiába való lenne a kereszténység és Krisztus követése. Azok a keresztények, akik csak ebben a világban remélnek, szánlomra méltóbbak minden embernél. Ha Krisztus nem támadt fel, akkor „együnk-igyunk, vigadjunk, mert holnap úgyis meghalunk”. A keresztények is ehetnek, ihatnak, vigadhatnak, amikor annak ideje van. Az idézett mondás azt akarja kifejezni, hogyha Krisztus nem támadt fel, akkor élj úgy, ahogy akarsz. Amit az ösztönök diktálnak az után nyújtsd kezedet, mert holnap úgy is földdé válsz... De Krisztus feltámadt elsőként a halottak közül, és minden ember feltámad, ki a kárhozatra, ki a mennyek országára - attól függően, hogy mi; lyen lelki állapotban jelenik meg az Ő ítélőszéke előtt. A kereszténység új életformát, életszemléletet kínál a mai világban is. Az élet beteljesedése, azaz az örök boldogság, bár nem teljes mértékben, megkezdődik a keresztség felvételével. Lelki értelemben a megkeresztelt ember teljesen hasonlóvá válik a feltámadt Krisztushoz. Szeretetben és hitben való élete által növekszik benne az Isten országa. Az I. század végén írja Szent János apostol az első levelében: „Testvérek! Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életre, mert szeretjük testvéreinket.” Ugyanő evangéliumában Jézust idézi: „Aki hallgatja tanításomat és hisz annak, aki küldött engem, az örökké éL Többé nem esik ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre.” A keresztény ember a hit és a szeretet révén már a földi életben kóstolgatja az örök élet boldogságát. Aki veszélyezteti önmaga vagy más üdvösségét, az nem szereti önmagát és embertársát. Az nem szeretet, ha valaki keresztény házasság nélkül, ösztönei kielégítésére használja embertársát, mert ezzel veszélyezteti saját és a partnere örök boldogságát. Aki az örök élet szempontjából rendezi földi létét, annak az élete már tökéletes, hiszen teljes életet éL Ezért nem féltek a keresztények a vértanúságtól, azért éltek minden időben a legnagyobb szabadságban, mert Szent Pállal együtt vallották: „Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség.” A keresztények számára élni any- nyit jelent, mint Krisztust követni, a halál pedig szintén Krisztus követése az örök életbe. Mitől féljünk hát? „Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem magasságok, sem mélységek, semmi el nem választhat bennünket Isten szereteté- től, amely a mi Urunk, Jézus Krisztusban van.” Az örök életnek van egy szent kenyere. Jézus mondta „Bizony, bizony mondok nektek, ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az Ő vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom majd az utolsó napon.” Ezt az étket Urunk az utolsó vacsorán rendelte el, amikor átváltoztatta a kenyeret és a bort a saját testévé és vérévé. Meghagyta apostolainak: „Ezt cse- lekedjétek az én emlékezetemre.” Ezzel hatalmat adott nekik arra, hogy a kenyeret és a bort ők is átváltoztassák Jézus testévé és vérévé. Kézfeltétellel és imádsággal ezt a hatalmat az apostolok tovább adták azoknak, akiket ma papoknak és püspököknek nevezünk. Sőt, meghagyták a püspököknek, hogy ezt a hatalmat ők is adják tovább újabb papoknak és püspököknek. Erről tanúskodik az Apostolok Cselekedetei, és Szent Pál levelei az Újszövetségi Szent írásban. A felszentelt püspökben és papban Krisztus működik, mint örök Főpap. Továbbra is Ő az aki a szentmisében a kenyeret és bort saját testévé és vérévé változtatja át. Önmagát adja áldozatul a mennyei Atyának a bűnökért cserébe, mint egykor a kereszten. Önmagát adja lelki táplálékul azoknak a keresztényeknek, akik nincsenek a súlyos bűn állapotában. Nekik ígéri, hogy a szent áldozásban már most megtapasztalják az örök életet, és majd a világ végén megdicsőült testben erre a világra is feltámadhatnak. Nemcsak a másvilágon lesz az Isten országa, hanem ebben a világban is. Ha valaki nyitna egy kenyérboltot és meghirdetné, hogy aki abból a kenyérből eszik, amelyet ő árul, örökké él, akkor ha ezer euróért is adna belőle egy kilót, nyilván sok kilométeres sor kanyarogna az üzlet előtt. Jézus nem kér pénzt az örök élet szent kenyeréért. „Én vagyok az élet kenyere. Aki e kenyérből eszik, örökké éL” Nem kell pénz hozzá, sorba állni sem kell, elegendő megkeresztelkedni és a kereszténység után elkövetett bűne- ' inktől a bűnbánat szentségében megtisztulni. Akárhányszor esünk vissza bűneinkbe, Ő mindig irgalmas szeretettel tisztítja meg lelkünket a bűnbocsánat szentségében, aztán így szól: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem. Én azért jöttem, hogy életetek legyen és bőségben legyen. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom majd az utolsó napon.” _______________m. PALKÓ juliAn ofm ' M átraverebély-Szentkút A szentkúti kegytemplom a bazilika rangot viseli Salgótarján, református templom. A történelmi vármegye területén igen jelentős református közösség élt Losoncon. Több, Losonctól északra eső településen is voltak, talán vannak is még református templomok. A megye határon inneni részén csak Diósjenőn, Balassagyarmaton és Salgótarjánban van a felekezetnek saját temploma. Virradat Semmi nem maradhat ugyanúgy Szörnyű dolog történt! Azt hitték, már minden elrendeződött, és végre helyreáll a rég megszokott rend, de Jézus nem maradt a sírban. Hogy ellopták-e, vagy feltámadt, arról még a tanítványok sem győződtek meg, de egy biztos:- Mostantól retteghet Pilátus, hiszen feleségének álma kísérteni fogja, és nyugtalan marad a lelke élete végéig. Ártatlan embert ítélt halálra érdekből, félelembőL- Aztán retteghet Kajafás, hiszen senki nem mossa le róla, hogy kudarcot vallott az őrsége, és még ha mesének tartja is a feltámadást, biztosan lesznek, akik nem veszik be azt a mesét az ellopott holttestrőL Az ügyre tehát mégsem sikerült pontot tenni, sőt, most kezdődik csak igazán a történet.- Júdás már önkezével beteljesítette sorsát. Talán ő járt legjobban? Aligha. A kötél nem oldja meg az árulást.- Retteghet Heródes is, hiszen gúnyt űzött abból a valakiből, akinek csodáira oly nagyon kíváncsi volt, és akinek különleges képességeiben még ő maga is hitt egy kicsit Hát most aztán tett csodát! De milyet?- Retteghet Barabás, hiszen megúszta ugyan a kivégzést, és más halt meg helyette, de vajon kicsoda lesz az, aki lemossa róla az ártatlan vért, és egész elrontott élete szennyét?- Retteghetnek a katonák, hiszen a szemük láttára történt mindaz, amit nem lett volna szabad hagyniuk. Nem a korbácsolás és keresztre feszítés, hanem a kő elhengerítése a sziklasír bejáratától, és a természet törvényeinek immáron nem engedelmeskedő test kilépése a szabadba. „Majd hazudjátok azt, hogy elaludtatok. Mi pedig kidumálunk titeket!” - de lehet ettől nyugodtan aludni?- Na és retteghet minden ember, hiszen a felelőtlenség, a közöny, a manipulálhatóság, a csőcselékben való üvöltözés nem fog megmenteni senkit. Befellegzett. Semmi nem marad ugyanúgy. Minden ember feltámad! Ezért aztán retteghetnek a gyáva szolgalelkű zsarnokok, mert a bukásukra tartogatott ciános kapszuláik és megváltó töltényeik nem rejthetik el őket az áldozataikkal való szembesítés elől.- Retteghetnek a szenteskedő, sunyi, szemérmetlen főpapok, mert önámításuk csak idei-óráig tart, és egyszer lehull róluk is az álarc, és nem kerülhetik el a találkozást igazi önmagukkaL- Retteghetnek a gátlástalan, hazug, pénzéhes árulók, mert anyagi javaikat nem vihetik magukkal a túlpartra, viszont követni fogják őket gaztetteik, és azok minden következménye.- Retteghetnek a könnyelmű, nagyra törő, beképzelt pojácák, mert amilyen meztelenül jöttek a világra, úgy fognak távozni innen, és minél magasabbra törtek, annál mélyebbre fognak zuhanni.- Retteghetnek a magabiztos, dölyfös banditák, mert a földi igazságszolgáltatást kijátszhatták ugyan, de Isten elől nem tudnak elrejtőzni - a halálba sem.- Retteghetnek az ostoba, izomagyú programozható pofozógépek, mert itt eljátszhatták, hogy a törvényesség látszatával zaklatják az embereket, de ott, ahol nincs fegyver, sem karszalag, sem uniformis, ott más erő az úr.- Retteghet minden ember, hiszen a felelőtlenségért, a közönyért, a manipulálhatóságért, a csőcselékben való üvöltözésért bizony személyesen és egyenként kell számot adnia mindenkinek Isten színe előtt. Semmi nem marad ugyanúgy. Krisztus feltámadt, vele együtt minden ember feltámad. Győzött az élet a halál felett. És győzött az igazság a hazugság felett. Na és győzött a szeretet a gyűlölet felett. Meg hát persze győzött a világosság a sötétség felett. Ézzel együtt győzött a szabadság a rabság felett. Végül, de nem utolsó sorban győzött a béke a harc felett. Ja, igen, és el ne felejtsük még ezt sem: győzött az öröm a bánat felett. Krisztus feltámadt. Krisztus valóban feltámadt! Semmi ne maradjon ugyanúgy! Örüljetek! Hallelúja! ___________________________BARTH* ISTVÁN ba lassagyarmati evangélikus lelkész A kereszténység legnagyobb ünnepe Miért keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, feltámadt (LK 24,5). E rövid szentírási idézet kifejezi hitünk értelmét. Jézus Krisztus legyőzte a halál és a bűn sötétségét és feltámadt. A halál többé nem uralkodik rajta. A halál értelme és tudata megváltoztatja az emberiséget. Mi a bizonyíték Jézus feltámadására? Az üres sír és az apostolok hite. Jézus feltámadása megnyitja minden ember számára az örök élet lehetőségét, hisz a halállal nem zárult le semmi. A halál nem uralkodik a testen. Szent Pál az efezusiakhoz írt levelében ezt a következő módon fejezi ki: A mi hazánk a mennyekben van, onnan várjuk az üdvözítőt, Urunkat, Jézus Krisztust. Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez. A feltámadt Jézus jelen van minden szentmisében, a kenyér és a bor színében. Az Ő teste valóban étel, és az ő vére valóban ital. Jézus teste és vére mi számunkra orvosság, hisz lelkünket állandóan táplálnunk kell az ő testével. Jézus feltámadása minden ember szívébe elhozta a világosság örömét. Ő a fény, őt kell követnünk életünk minden napján, hisz ő az út, az igazság és az élet. Húsvét öröme hozza el mindannyiunk szívébe a békességet és örömet. Vigyük el az örömhírt mindenkinek, hogy Jézus él, legyőzte a halált és a halál többé már nem uralkodik rajta. _____________________ B.J. hi toktató Virradat Hajnalban ébredek. A látóhatár néma, a természet nyújtózik. Milliónyi apróság: hangya, földön futó rovar, bogár, állatka „szava” színezi meg a pillanatot. Végre az óriás is ébred. Színpompában látom bölcsőjét. Az ég horizontja még sötét, kékből bontja sárguló díványát. Kitárja karját, ásít és megölel. Tág teret ad szememnek, minden látszik belőle. Sárgája vörösen izzik, kontúrja fakul, aranyozódik. Eltolja az eget, magának akarja. Még ásít és mivé gazdagodott? Tengerpartot látok. Hullámai csapdossák lábam, amint a partjára ülök. Lágy szellője fodrozza vizét. Néhol csendes, néhol megdagad. Épp' egy angyal száll vörös vizére. Kitárja szárnyait és homlokon csókol engem. Csak csodálom némán a pillanatot. Keze kézbe veszi ecsetjét, látványa gazdag arannyá dúsul. Bölcsője lassan kihuny, átadja magát a ragyogó tündöklésnek. A természet, a Nap, és a nap megint boldog örömök között ébredt. És Te? G. SZABÓ PÉTER
