Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-26 / 70. szám
4 2005. MÁRCIUS26., SZOMBAT KULTÚRA „A boldogság az önzés legnagyobb diadala"? Füst Milán regénye, „A feleségem története” - aktuális szóhasználattal élve - „Nagy könyv”. Azaz joggal szerepelhetne a nemrégiben kezdődött irodalmi vetélkedő legjobbjai között, akár még a toplistán is. Akárcsak Szerb Antal „Utas és holdvilágba vagy Krúdy Gyula „Szindbád utazásai” című műve, amely az úgynevezett modern regények sorában - Füst Milán kapcsán nyilván nem véletlenül - harmadikként eszembe jutott. De úgy vélem egyik sem lesz az esélyesek között. Egyrészt mert kevéssé ismertek, másrészt mert nem könnyű olvasmányok. fejtett közvetett vélemények WS! sora, amely- ■m hez „csak” JÉP keretet képez Störr, a világHogyan tovább? Lizzy, Störr felesége (Kováts Adél) és szeretője, az író, krupié Dedin (Csányi Sándor) mes érzelmi élmény emlékével kerül ki, noha a legnagyobb bajban is szeretett, de hűtlennek hitt feleségére gondol. Hazaérve bizonyságot szerez róla, de nem is annyira a tény, mint inkább a puhány csábító, a tenyérbe mászó író, krupié Dedin személye háborítja fel. Eltöpreng hát a házasság, az emberi viszonyok értelmén, annál is inkább, mert Maria, a család szolgálólánya, Miss Borton a hajón megismert ifjú leányzó, sőt Éva, főnökének, Aie- ' xander Kodor hajómág- ^ násnak a szeretője is rajong érte és karjába sodródik, miközben az önmagában ugyancsak bizonytalan, tá- í vozó szépasszony dupla hibát vét: anyagiakban is megrövidíti férjét Störr valóságos „utazásaiban” és lelki vándorlásaiban egyedül marad és mint utazó holland tengerész, hajóskapitány szimbolikus alakja és felesége, Lizzy izzó szenvedélyekkel éppúgy, mint látványos elhidegü- lésekkel, nyílt és titkos megcsalásokkal, illúziókkal, álmodozásokkal, rejtelmekkel teli kapcsolata. Darvasi László abszolút mérték ben hűnek bizonyult az alapműhöz, s drámájában történéseket csak annyiban alkalmaz, ameny- nyiben szükséges, hogy mint vázra ráépíthesse Füst Milán szárnyaló gondolatait. Ezért kap hangsúlyos szerepet a Daphné fedélzetén átélt hatalmas vihar, amelyből a kapitány ösztönösen is győztesen, férfihiúságát is legyezgető, kellea változó idősíkok okozta víziókból, az álarcosbál sejtelmes hangulatából is kitetszik - igazán sem haragudni nem tud Lizzyre, sem megbocsátani - eltűnt vagy meghalt: számára majdnem egyre megy - feleségének, kérdőjelekkel ugyan, de igenli az életet - „a boldogság az önzés legnagyobb diadala” - s egyszersmind perben és haragban is áll múltjával, környezetével: „... rájöttem valamire... Hogy a dolgoknak voltaképpen nem is lehet a végére járni.. ” Deák Krisztina mély empátiával rendezte meg a Radnóti Színházban „A feleségem története” drámai változatát. Remek színpadtechnikai megoldásokat alkalmaz a szituációk érzékeltetésére. Érzékelhetően szereti Füst illetve Darvasi hőseit Ennek megfelelően kiválóan választotta meg színészeit. Címszerepre - a mostanság inkább filmekben játszó - Cserhalmi Györgyöt kérte fel, aki igazolta a bizalmat. Határozott, kemény férfiként és töprengő, kétségek közt vívódó emberként egyaránt hiteles figura. A színművész évtizedek után szerepelt újra Salgótarjánban. Mint elmondta, emlékezete szerint ezt megelőzően a szolnoki színházzal a Yermában játszott itt. (Ez 1975-ben volt: Cs. B.) Lizzy alakjában Kováts Adél jól, színesen formálja meg a szeretett és vádolt feleség zabolátlan hangulatváltozásait. Nagy név a stáblistán Jordán Tamásé, aki a beteg, nem éppen makulátlan Kodort igyekszik minél meggyőzőbben megjeleníteni. A további népes szereplőgárdából külön is említésre méltó Koós Olga és Keres Emil kedves néni és bácsi párosa, mint egy hosszú közös élet képviselője. Bár a József Attila Művelődési Központ nagy színpada és nézőtere - legalábbis az intim Radnótihoz képest - nehéz feladat elé állította a társulatot, a darab és az előadás értékeit ehelyütt is sikerült felszínre juttatni. gény, ugyanis a színműben is Füst Müán szólal meg a maga egyéni hangján, különleges atmoszférát teremtve. Ez öröm azoknak, akik szeretik a bölcselkedést, elviselik, esetleg élvezik is a szerelmi viszonyokat, a féltékenységi szituációkat is behálózó, öncélúnak tetsző szellemi csatározást, az örökös vívódást, a mélylélektani önelemzést, az üdvösségkeresés és pokoljárás kálváriáját. Mások számára ez unalmas, érdektelen, nem igazán élvezhető, ráadásul Füst Milán írásművészetének, regényalkotó „technikájának” sajátossága - a pátoszt a szikár humorral elegyítő groteszk önirónia - ezúttal is fontos szerepet kap, s ez ugyancsak nem egyértelmű hatású. Önmaguk ízlése, igénye alajr- ján természetesen azoknak is igazuk van, akik mást várnak a színháztól, pontosan körülhatárolt y kapcsolatokat, előrehaladó, izgalmakban bővelkedő eseménysort, kellemes kikapcsolódást, szórakozást nyújtó jellemvagy helyzetkomikumot, könnyen emészthető jó poénokat, happy endet, de legalábbis megoldott végkifejletet. A „Störr kapitány" nem szolgál ilyen jellemzőkkel, ennélfogva másként ítéltetik meg. 1942-ben, hétéves munka eredményeként jelent meg Füst Milán legnagyobb szabású szépírói vállalkozása, „A feleségem története”. A cím alapján könnyen hihető, hogy valóban élettársáról, Helfer Erzsébetről szól, akivel a szerző 1923-tól élete végéig együtt élt, pedig ez a könyv nem más, mint terjedelmes önvallomás, a világról, az emberekről kiCSONGRÁDYBÉLA Szerencsére Darvasi Lászlónak is tetszett Füst Milán írása, mert ellenkező esetben nem vette volna a fáradságot, hogy „Störr kapitány” címmel drámát írjon belőle. Ez feltétlenül üdvözlendő - hiszen ezzel sokat tett e nagyszerű mű megismertetése érdekében - de vajon engedi-e a lényegében történet nélküli gondolat- és látomássorozat a színpadra állítást. Nem könnyen adja meg magát a nagyre„Ha simogatni tudna a szavam../' Áll az asszony az idős emberek figyelő tekintetének kereszttüzében és verset mond, Várnai Zseni szép versét:- Ha simogatni tudna a szavam, Mint lágy, becéző szellemkezek, Szavak virágát hinteném rátok, Hogy ne szenvedjetek. Simon Lajosné már maga is nyugdíjas, de gyakorta látni, hallani őt az idősek rendezvényein. Karancskesziben él és a helyi termelőszövetkezetben dolgozott, amíg létezett a szövetkezet. Amikor megszűnt, arra kényszerült, hogy kicsinyke kis pénzzel nyugdíjba menjen. Három évig még talált magának munkát, aztán az is elmaradt.- Szerencsére olvasó ember vagyok. Újság, könyv van a kezemben, amikor tehetem... A nyugdíjasokról, a klubokról is az újságban olvastam. Tetszett, hogy összejönnek, közös programot csinálnak - meséli a karancskeszi nyugdíjasklub alakulásának előzményeit Összeszedte magát és elment Bátonyterenyére, ahol már volt egy jól működő nyugdíjasklub. Volt tapasztalatuk bőven, aminek Karancskesziben is hasznát vették. Mert Simon Lajosné nem sokáig gondolkodott, mit is tegyen. Összehívta az érdeklődő asszonyokat, eljöttek vagy huszonötén és megalakították a nyugdíjasklubot. Mi sem volt természetesebb, vezetőjüknek Simon Lajosnét választották. Neki meg az volt az első lépése, hogy kapcsolatot keresett a Nóg- rád megyei nyugdíjas-képviselettel, ahol hasznos tanácsokat, segítséget kapott a munkához. A klubprogramot együtt alakították ki az asszonyokkal. Előadásokat szerveztek, kirándultak, néphagyományokat kutattak, „megülték” a régi, szép ünnepeket. S alakítottak egy nyugdíjas-népdalkört. Megtanulták a helyben gyűjtött népénekeket, felelevenítették a régi szokásokat a fonót, a mátkatálat, Fodor Sándor tanár segítségével.- A múlt évben 25-26 fellépésünk volt. Jártunk Pásztón, Bátonyterenyén, Egerben... több országos versenyen. Áprilisban Mihálygergén az országos minősítő versenyen is ott leszünk - mondja Simon Lajosné. Arany és ezüst minősítést szereztek eddig, s a továbbiakban sem szeretnének alább adni. Az eredeti népdalokat, eredeti népviseletben éneklik az asz- szonyok.- Az önkormányzat, a vállalkozók szívesen adakoznak, a megyei közgyűlés is segített - sorolja a klubvezető asszony. - A kötényeket abból vettük, a blúzokat abból varrattuk, amit a Hungaroteltől kaptunk. Férje nyugdíjas, 2 fia felnőtt, így aztán otthoni dolgai megcsappantak. Unatkozni azért így sincs ideje. Havonta egyszer összejönnek a klubban, fel lépés a népdalkörrel, előtte próbák, hogy minden rendben menjen. Aztán ott az unoka, s arra bizony muszáj időt szánni.- S ha végképp nincs dolgom, vagy fáradt vagyok, nyugtalan, előveszek egy verseskötetet... Jobban helyrehoz, mint a legerősebb nyugtató - állítja. - Ezért mondom is szívesen a verseket... meg azért is, mert talán örömüket lelik bennük mások is, mert érzik a simogató melegüket. • Simon Lajosné meg szeret örömet adni, mert ahogy tapasztalja, sokan szorulnak rá. Ezernyi szóból szőnék most mesét... Simon Lajosné verset mond. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Tudja, nekem megvan a véleményem a női intelligenciáról. ” Szerencsés nyertesünk: Zeke Józsejrié Bátonyterenye, Rimay út 7. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb március 31-ig juttassák el szerkesztőségünkbe!
