Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-25 / 69. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2005. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Lepjük meg magunkat...! Közel az ünnep, érdemes figyelni a mentősvezető intelmeire „Salgótarján nehéz terep” Személyeskedésektől sem mentes gazdasági vitanapon került összeütközésbe salgótarjáni vállalkozókkal a város polgár- mestere, akit a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara salgótarjáni csoportja látott vendégül a kamara székházában. NMH-információ Mindjárt itt a húsvét, lassan csitul a bevásárlás, az előké­születek forgataga, sokan ha­marosan különleges program­mal lepik meg magukat A mentőautó vészjósló szirénája viszont a legbensőségesebb ünnepi hangulatot is megtör­heti... Az előző, hasonló piros betűs napok arra intenek: na­gyon kell(ene) vigyáznunk magunkra, egymásra. Ezt ta­nácsolják a mentősök is.- Küszöbön a háromnapos ün­nep, a rokonlátogatás szokása, ezenkívül a jó közlekedési viszo­nyok is autózásra csábítanak. Ez az az időszak, amikor volánhoz ülnek az úgynevezett „nyári autó­sok”, s ezt azért említem, mert a gyakorlatlanság hozzájárulhat baleseti helyzet kialakulásához. Sajnos sok a tragédia, illetve a sú­lyos sérüléssel járó karambol az utakon, s ugyancsak sajnálatos, hogy egyre több az olyan eset, ahol kiderül, hogy alkoholt fo­gyasztott a járművezető. Ittas sé­rült gyalogossal is gyakran van dolguk a mentőknek - mondta Tamási Gyula, a Nógrád megyei mentőszervezet vezető mentő­tisztje, aki felhívta a figyelmet ar­ra a szintén gyakori tapasztala­tukra, miszerint az ünnepi napo­kon a pszichés, lelki eredetű problémák egyeseknél felerősöd­hetnek, s öngyilkossági szándék­hoz vezethetnek. Ez inkább a rossz családi körülmények között élők körében jelentkezhet. A kör­nyezet figyelme, illetve fokozott figyelme nagyon sokat jelenthet, jegyezte meg a mentősvezető. Emlékeztetett arra is: sűrűn előfordul, hogy a húsvéti locsol- kodás-vígasság jó hangulatát megtöri a mentőautó szirénázá­sa, mert a meggondolatlan, vagy már alkoholos felnőtt szeszes italt ad a locsolkodónak, akinek a szervezete rosszulléttel tiltako­zik ez ellen... A felelőtlenség to­vábbi változata az, amikor a jár­művezető - mert már a pohár fe­nekére nézett - átadja a vezetést egy gyakorlatlannak, tapaszta­latlannak, s ebből is könnyen le­het baj. Aki pedig hosszabb bel­földi utat tesz, ne sajnálja az időt, iktasson közbe pihenőket, hiszen a fáradtság a rutinos ve­zető reflexeit is tompíthatja, las­síthatja. Ünneplők, szórakozók, autós kirándulók figyeljenek és vi­gyázzanak egymásra otthon és az utakon. Lepjék meg magukat egy bajoktól mentes, így gondta­lanul szép húsvéttal! Salgótarján A fórumon megjelent mint­egy kéttucatnyi vállalkozót Tordai Péter, a szervezet megyei elnöke köszöntötte, majd a nap témáját, Salgótarján gazdasági helyzetét és jövőképét dr. Institórisz András, a kamarai csoport frissen megválasztott el­nöke vezette fel. Ezt követően Puszta Béla pol­gármester vázolta a város előtt álló, döntően gazdasági fejlesz­téseket, amelyeket saját erő be­vonásával külső - uniós, kor­mányzati - forrásból valósítanak meg. Kiemelte az ipari park to­vábbi bővítését, a 21-es út négy- sávosításának folytatását, a vá­rost tehermentesítő út befejező ütemének indítását, a városre­habilitációs programot. Sajnálattal jegyezte meg, hogy a MÁV továbbra sem part­ner a Somoskőújfalu-Hatvan közötti vasútvonal korszerűsíté­sében, illetve jelezte, hogy bár első körben nem került be a vá­ros a 17 országos szakképzési kisrégióba, de az ez irányú lépé­seket tovább viszik, s ehhez fe­dezetet is ad a kormányzat. Szólt a sokakat, döntően a ke­reskedőket érintő ingatlanadó­emelés szükségességéről. Mint mondta, a verseny híve, de a hi­edelmekkel ellentétben nem tá­mogattak egyetlen betelepülő multinacionális céget sem. Je­lezte, hogy már az engedélyezte­tési eljárás stádiumában van a Lidi üzletlánc és az OBI barkács- áruházlánc salgótarjáni áruhá­zának megvalósítása. Örömmel tájékoztatta a megjelenteket a kamarával folytatott egyeztetés eredményéről, amely szerint az építményadó felét pályázat út­ján visszaigényelhetik az érin­tettek, amennyiben városreha­bilitációs célra fordítják az ösz- szeget: saját irodájuk, kereske­delmi egységük, telephelyük stb. korszerűsítésére. Dr. Institórisz András, a ka­marai csoport vezetőjeként és gyakorló kereskedelmi vezető­ként (Nógrádker Rt.) is elfogad­hatatlannak minősítette az épít­ményadó 30 százalékos idei megemelését, s jelezte: hajlan­dóak elmenni az Alkotmánybí­róságig is, hogy érvényt szerez­zenek igazuknak. Szerinte ez a mérték tönkreteszi a helyi ke­reskedelmet, s nemhogy a fog­lalkoztatást nem segíti, jelentős boltbezárásoktól kell tartani. Saját adatgyűjtésére hivatkoz­va cáfolta, hogy a városban tíz, a kistérségében 18 százalékos len­ne a munkanélküliség, mint azt Puszta Béla állította. Szerinte ez a ráta meghaladja a 21 százalé­kot, a KSH adatai szerint. Azt is hangsúlyozta, hogy a városban tevékenykedő vállalkozók ipar­űzési adóterhe mindig is a maxi­mumon volt, amit azonban nem támaszt alá a város gazdasági ál­lapota. S hogy nem könnyű a helyi vállalkozók helyzete, azt azzal is indokolta, hogy folyamatosan csökken a számuk, sokan más településekre helyezik át névleg telephelyüket, a foglalkoztatot­tak száma csökken. A fiatal pá­lyakezdők közül félezren nem tudtak elhelyezkedni. Alacso­nyak a bérek, emiatt a vásárló­erő is erősen korlátozott, így nem indokolt további hipermar- ket-engedélyek kiadása - han­goztatta, hozzátéve: az önkor­mányzatnak nem lehet érdeke a helyi vállalkozók tönkretétele. Puszta Béla nem vitatta: Sal­gótarján nehéz terep, de cáfolta, hogy segítették volna a multina­cionális láncok letelepedését. (Institórisz András ezt egy ön- kormányzati rendelettel támasz­totta alá.) Szerinte egy szűk körű tanácskozáson elhangzott, mi­szerint Institórisz András a piac- gazdaság híve, de csak úgy, ha megszüntetik a lengyelpiacot, a helyi adókat eltörlik, s nem en­gednek be vetélytársat a városba. Az érintett ezt visszautasítot­ta, s idézte a pénzügyminisztert, aki a radikális helyiadó-emelése- ket az adott település polgármes­tereinek erkölcsi ítélőképességé­vel hozta összefüggésbe. A to­vábbiakban Dombi András (Lí­via Csokoládé Kft.) tett javaslatot a helyi járati közlekedés kiigazí­tására, a vízdíjak csökkentésére. Dóra Gyula (Salgó Center Coop Rt.) kiemelte, hogy nem lehet egy kalap alatt kezelni azt az adózót, aki egy hipermarketben tevékenykedik, s azt, aki har­minc üzletet tart fenn, zömében kis falvakban biztosítva az alap­ellátást. Zsivera Zsolt (Merszi Kft.) azt tette szóvá, hogy jelentős adóbe­fizető, ennek ellenére évek óta hiába küzd, hogy a telephelyé­hez vezető utat megcsinálják. Ugyancsak megfogalmazódott, hogy szükség van-e a Lidi üzlet­lánc jelenlétére a városban. A ta­nácskozáson emellett még szá­mos javaslat, vélemény hangzott el, amelyek figyelembevételét ígérte Puszta Béla. ___________ T.N.L Összefogtak egy fiúért Pályázatíró­felkészítő Salgótarján __ Kis-, közép- és nagyvál­lalkozások számára tartot­tak pályázati felkészítő érte­kezletet a városházán. Amint azt Méhes András al­polgármester elmondta: a megyeszékhelyen több ilyen rendezvény volt a kö­zelmúltban, de a tapasztala­tok szerint nagyon kevés a valóban jó és valóságosan is díjazható pályázatok szá­ma. Az idén több mint négy- milliárd forint hívható le pá­lyázatok útján, amely a vál­lalkozói és az önkormány­zati szféra számára lehető­séget nyújt a program kere­tein belül fejlesztések meg­valósítására. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. szakemberei tartottak elő­adást a Gazdasági Miniszté­rium megjelent pályázatai­ról. A Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Ügynökség Kht. képviseletében Holes Miklós beszélt a regionális decentra­lizált terület- és régiófejlesz­tési célelőirányzat lehetősé­geiről. Nagylóc A Lászlók családot februárban mutattuk be. A család 15 éves le­ukémiás fiáért immár nem csak a falu, hanem tágabb környezete is összefogott. Először a helyi általá­nos iskolások ajánlották fel zseb­pénzüket, osztálypénzüket, majd a nagylóci hívek adakoztak Ba­lázs gyógyulásáért, mára pedig egyre többen mozdulnak meg a háromgyermekes család anyagi helyzetének könnyítéséért. Balázst heti rendszerességgel fővárosi gyógykezelésre kell szál­lítani, iskolai tanulmányait is fel kellet függesztenie egy időre. Dr. Nagy Andor, a Fidesz- MPSZ országgyűlési képviselője segítségével megvalósult Balázs egyik álma, internetezhet ott­hon. Az országgyűlési képviselő finanszírozta az internetbekötés költségét.- A Nógrád Megyei Hírlapból értesültem arról, hogy választóke­rületemben, Nagylócon nagyon beteg egy iskolás fiú. Munkatár­saimon keresztül felvettem a kap­csolatot a családdal és a település polgármesterével, Dulai Barna­básáéval is. Örömmel tapasztal­tam, hogy összefogással már si­került a család gondjain enyhíte­ni. Az internet-hozzáférés bizto­sításával megoldódott a kapcso­lattartás Balázs és iskolája között is, így lehetősége van a fiatalem­bernek arra, hogy tanulmányait tovább folytassa. Kívánom neki, hogy mihamarabb gyógyuljon meg, és használja az internetet tudásának gyarapítására! - fogal­mazta meg Nagy Andor. A salgó­tarjáni székhelyű Profinter Kft. ügyvezető igazgatója Lengyel Jó­zsef elmondta: Balázs és családja életét azzal kívánják segíteni, hogy a havi internet-előfizetési díj ötven százalékát elengedik. Jelentkezett továbbá az Állami Autópályakezelő Rt. is: „megpró­bálnánk segíteni a család helyze­tén az ÁAK Rt. eszközeivel, sze­retnénk a társaság nevében in­gyenesen felajánlani nekik egy éves autópálya-matricát”. A család ezúton szeretne kö­szönetét mondani dr. Nagy An­dor országgyűlési képviselőnek, a Profinter Kft.-nek, az Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek és mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak Balázs gyógykezeléséhez. Aki továbbra is segíteni kíván a családon, az a következő szám­laszámra történő utalással teheti meg: 75700207-10000142. A befi­zetésnél jelezzék: „Lászlók Ba- lázs gyógykezelésére”. sz.e. Lendületben a város Salgótarján A civil szervezetek képviselőinek részvételé­vel tegnap fórumot tartottak Salgótarjánban a városházán. A fórum két részből állt. Az első felében Puszta Bé­la polgármester, országgyűlési képviselő beszélt Sal­gótarján város 2005. évi terveiről. A továbbiakban Uramecz János önkormányzati képviselő, a civü szervezetek ta­nácsnoka tájékoztatta a jelenlevő­ket a közös célú pályázatokról, a civil alapról, valamint a civil kerekasztal munkájáról Puszta Béla négy témakör köré csoportosította beszédét. Érintette a munkahelyteremtéseket, a be­fektetések ösztönzését, a humán területen, valamint a közszolgálta­tások terén való fejlesztéseket, il­letve a városrehabilitációt.- Leglényegesebb törekvésünk közé tartozik az ipari park fejlesztése, a város jobb megközelíthetősége, a vállalkozásfejlesztés, valamint a határon túli kapcsolatok kiterjesztése - kezdte a pol­gármester. - Az elmúlt tíz év törekvései részben sike­resek voltak, részben nem. Körülbelül 1500 munka­helyet teremtettünk, viszont a munkahely-kibocsátás is majdnem ugyanennyi volt. Salgótarján és kistérsé­gében a munkanélküliség jelen pillanatban megha­ladja a húsz százalékot, viszont Salgótarjánban tíz százalék körüli ez a szám. 1997-ben indult útjára az ipari park programja, amelyre eddig 1,2 milliárd forintot fordítottak. Ennek körülbelül a 35 százaléka volt önerő. Az ipari park 18,5 hektárral fog bővülni és 250 millió forintot fordí­tunk erre a célra.- Az említett összegből tíz százalék körüli lesz az önerő, a többi pályázati pénzből valósulhat meg - ecsetelte Puszta Béla, aki a továbbiakban szólt arról, hogy a Salgótarjánt Hatvannal összekötő útszakaszon összesen nyolc gyorsítósáv fog 2007-ig épülni. A humán szolgáltatások terén informatikai fejlesz­tésekre, valamint idegen nyelvi képzésre fordítanak nagyobb összeget, de megújul a Gagarin Általános Is­kola és a baglyasaljai diákotthon is. Folytatódik az uszoda felújítása, a strand korszerűsítése, a sportcsar­nok rehabilitációja és két idősek otthona is létesül Sal­gótarjánban. A SITI mellett egy „diáktanya” fog léte­sülni, de Puszta Béla beszélt még arról is, hogy a na­pokban eldől, hogy vajon nyert-e a Nógrád Volán Rt.- vel közös pályázatuk és elkezdődhet-e a buszpálya­udvar rekonstrukciója?- A Karancs Szállónak új tulajdonosa van, aki a to­vábbiakban is szállodaként kívánja üzemeltetni az épületet - tudatta a polgármester. LENGYEL HETEK A LAKBÉRBEN. Lengyel bútorokból - ülőgarnitúrákból, szekrénysorokból, székekből, asztalokból - nyílt bemutató és vásár a Nógrádker Rt. salgótarjáni Lakberendezési Áruházában fotó, rigó tibor G. Szabó Péter Az élet játéka Tudod, mikor játszottál először? Az édesanyád po­cakjában. Egyenletes rúgásokkal szóltál hozzá és azt mondtad: itt vagyok és majd jövök. Születésed Isten já­téka - elgondolt téged és világra jöttél Az első időben környezeted öröme voltál szabadságod határtalan volt. Az első csörgőid a legkisebb ágyad felett megszólaltak veled Épp azt mondták, amit te szerettél volna. De hogy megértették-e1 A külvilágba belecsöppenve magaddal vitted a böl­csők bölcsességét. Óvodáskorodban már hiú éned ébredt és birtokolni vágytál A legkedvesebb játékot. Persze min­denkinek ez az egy volt a kedves... A legnagyobb varázs, a mese, amelyet sok-sok szereplő bőrébe bújva olvastak szükid Ragaszkodtál személyekhez, tárgyakhoz. Oltári csetepatét csaptál ha elvették, amit szerettél Ha így pró­báltak nevelni, kézzel-lábbal tiltakoztál Az általános is­kola megvonta legszabadabb önmagad De a szünet - tétlenül tobzódó vágyaidat, amelyet hosszú órákon ál kordában kellett tartanod - végre kieresztette fogságából A többi gyerekkel együtt csodálkoztál: mennyire hasonlí­totok..., aztán pedig azon, hogy mégsem. Az idő múlásával komolyodtál - kényszerűen. A ser­dülőkor azonban visszabillentett legkuszább önmagod­ba. Nem is értett meg senki, önmagodat sem értetted Egymással játszottatok hol kedvesen, hol csúfosan. Ez , a játék élete már az érzelmek játéka volt. Felébredt az első nagy szere­lem. Rájöttél hogy nem csak te játszol veled is játsza­nak. Húszévesen megnyílt a színpad és láttad magad: egy előadáson vagy. Önmagodat figyelted A főiskola megtanított az alázatra. Arra, hogy bármit is tudsz, nem hisznek neked és nem értenek. Az egyetem megint szabaddá tett. Minden tiltott játékot űzhettél Rá­jöttél környezeted korlátáim. Egyéniességed élettapaszta­lattá nőtte ki magát. Szívesen megosztottad magad má­sokkal A házasságod jól sikerült. Rájöttél az élet kénye, s kedve szerint terelget. Feleséged hűn szeret, gyermekeid mindazt tanulják, ami te tanultál az életről Játszanak. Úgy, mint egykor te. Felhőtlenül tisztán, önfeledten. Gyermekeid nőnek, élményeikben sokszor magadra is­mersz, de látod, változik a világ. Benned és körülötted Felnőtteket neveltél egy élet munkájaként, vagy ha úgy tetszik, Isten játékaként. Megöregedtél Éppoly daccal ragaszkodsz mindenhez, ami kedves, mint rég, gyerekként. Tiszta vagy, mert becsben étéi Tudod, hogy az Úr mindenkit megkérdez. Te nyugodtan felelsz. Most boldog tekintettel ülsz és né­zed, hogyan zajúk a világ, amiben éhéi Nézed a csetlés- botlást és könnyedén mosolyogsz. Előkerül gyermekko­rod legkedvesebb játéka. Hallod a mesä. Merengve el­gondolod életed s figyeled mivé lett a játék...

Next

/
Thumbnails
Contents