Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-22 / 66. szám

2005. MÁRCIUS 22., KEDD NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Hírek Bátonyterenye FOGADÓSZOBA. Fogadónapot tart Romhányi Gyula címzetes főjegyző március 23-án, szerdán, 8 és 12 óra között a városházán. NYÍLT NAP. Fogadónapot tart Szomora Szilárd, a cigány ki­sebbségi önkormányzat elnöke március 21-én, hétfőn, délután háromtól fél ötig a kisterenyei ügyfélszolgálati irodán. Ipolytarnóc ÚTÉPÍTÉS. A községben az el­múlt két évben, főleg pályázati pénzből, elkészült az Ipoly, Kis, Petőfi és Úttörő utcák úttestének a felújítása. Az idén sor kerül a Vasút utca rendbetételére. Érsekvadkert ORVOSI ELŐADÁS. Dr. Kovács János háziorvos tartott előadást március 21-én Érsekvadkerten az ifjúsági házban a szív- és érrend­szeri megbetegedésekről. GOBELI NTÁR LAT. Erdélyi Zsu- zsanna gobelinjeiből rendeztek tárlatot szintén az ifjúsági házban. A községben élő hölgy első önálló kiállításán több mint harminc képben gyönyörködhetnek a láto­gatók. Az alkotások e hónap végé­ig tekinthetők meg. SZAVALÓVERSENY. József Attila születésének századik év­fordulója alkalmából szavalóver­senyt rendezett az érsekvadker­ti Petőfi Sándor Általános Iskola. Március 21-én az iskolai forduló­ban mérték össze tehetségüket a diákok, a területi döntőt pedig árpilis 11-én bonyolítják le a kö- zösségi házban. __________■ Sa lgótarján Színvonalas és egyben meg­ható emlékünnepséget tartott március 18-án, pénteken este a Kohász Művelődési Központ Egyesület, Salgótarján várossá nyilvánításának helyszínén, az intézmény kamara- - egykor kis- színpados - termében. A 117 éves Petőfi színjátszók életéből nyitottak meg fotódokumentáci­ós emlékkiállítást, felidézve az egykor színházpótló szerepet betöltő, nagy múltú együttes mozgalmas életét, a város hatá­rain is túljutott népszerűségét és sikereit. Bolyós Lászlóné, a csoport je­lenlegi rendezője felidézte az egykori nagy egyéniségek, így a rendezők: Vertieft József, Csics György, Somoskői István, a dísz­lettervező: Brunczel Tibor és a színészek: Ambróz Ica, Eisler Bébi, Bolyós László, Csákvári László, Lévai Árpád, Szamecz Ica, Ágoston Judit, Szórád Ica, Tordai Zsuzsa és mások felejthe­tetlen alakját és alakításait. A nagy létszámban összegyűlt egykori acélgyáriak (ma a mű­velődési központ baráti körének tajgai) megilletődve hallgatták a visszaemlékezést és örömmel állapították meg, hogy a 127 éves kultúrház még mindig ké­pes fogadni és örömet szerezni vendégeinek az „acélgyári feny­veserdő aljában”. Ez utóbbi nóta már a nosztalgiazenével fűsze­rezett baráti esten hangzott fel a Sándorok és Józsefek műsoros köszöntésén, a bányász-kohász dalárda előadásában. ■ Elmúlt idők színjátszása Fotódokumentációs kiállítás nyílt a Kohászban Összejöttek az egykori jeles acélgyári színjátszók a kiállítás megnyitására Bővítés, képzés, új kapcsolatok Salgótarjáni felsőoktatási konzorcium: feladatterv az első félévre Várható a salgótarjáni felsőoktatási konzorcium bővítése, az együttműködés keretein belül tervezik szociális munkás, va­lamint környezetgazdálkodási felsőfokú szakképzés indítását is - hangzott el a konzorciumi tagok napokban tartott idei el­ső értekezlete utáni városházi tájékoztatón. ______NMH-információ_____ M int Kovácsáé Czene Csilla, Salgótarján alpolgármestere a bővítésről szólva elmondta, Ba­lassagyarmat pártoló tagból rendes taggá szeretne válni, il­letve tárgyalnak az egri Észter- házi Károly Főiskola és a Mis­kolci Egyetem csatlakozásáról is. - Szeretnénk ezt dűlőre vin­ni és közgyűlési döntésekkel megerősíteni. Mostanra idősze­rűvé vált a kapcsolatfelvétel a szlovák területtel. Az elmúlt időszakban Besztercebánya ön- kormányzata jelezte, hogy sze­retnének kapcsolódni, ami azért lenne hasznos, mert van­nak olyan, magyar-szlovák, fo­lyamatban lévő, Phare-pályáza- tok, amelyekre - bár gazdaság- élénkítés, vállalkozásfejlesztés az elsődleges cél - a felsőokta­tást és a humánerőforrás-fej­lesztést is szeretnénk ráépíteni. A magyar-szlovák együttműkö­dés három sarkalatos pontja: a szakmai szervezetek közös munkájának erősítése, (itt ki­emelten a szociális szakma meglévő kapcsolatrendszerére gondolok), a hallgatók fogadása a határon túlról, illetve az okta­tói, intézményi cserekapcsola­tok. A harmadik fontos terület pedig a térségfejlesztés, régió- fejlesztés a felsőoktatás segítsé­gével, tehát az önkormányza­tok szerepvállalásával. •Demus Iván: a Nemzeti Csa­lád- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjának megbí­zott igazgatója az első félévi konzorciumi munka lényeges elemét a Salgótarjánban indítan­dó szociálismunkás-képzés ter­vezett indítását említette. Ezt a Tessedilf Sámuel Főiskola Gyu­lai Intézetével közösen valósíta­nák meg. Az igazgató közölte: fi­nisbe érkeztek az előkészületek, s ha a feltételek teljesülnek, illet­ve amennyiben az akkreditációs ütem jól alakul, a jövő év febru­árjában keresztfélévvel várható­an megkezdődhet az oktatás. Ebben a határon átnyúló kap­csolataikra is építenének, s el­képzeléseik szerint bevonnák a szlovákiai intézmények szakem­berképzését is. Vachtler István professzor, (Károly Róbert Főiskola, Gyön­gyös, általános rektorhelyettes) a következőkre hívta fel a figyel­met: mint ismeretes, a Károly Róbert Főiskolának a konzorci­um keretében van egy kihelye­zett, felsőfokú szakképzési tago­zata Balassagyarmaton, ide, a következő tanévre mintegy nyolcvanan jelentkeztek, s en­nek a fele szlovákiai magyar. Ko­moly fogadókészséget tapaszta­lunk tehát a határon túlról, s ez további lehetőségeket nyithat Salgótarjánban, a felsőfokú szakképzésben. Ebben a kon­zorciumban szeretnénk elindí­tani a környezetgazdálkodási felsőfokú szakképzést. A külön­böző megállapodások megvan­nak ehhez, az engedélyre azon­ban még várni kell. A sajtótájékoztatón elhang­zott az is: a Miskolci Egyetem és az egri főiskola felnőttképzési központjával az NSZSZI tárgya­lásokat folytat kihelyezett kép­zések indítására. BARÁTHI OTTÓ Éltető elemünk: a víz A nap minden órájában kapcsolatba kerülünk vele: isszuk szomjunkat oltva, jóízűen, fogyaszt­juk ételeinkben, használjuk mindenkori tisztálko­dásunkhoz spontán módon,- ősidők óta így kielé­gítve legelemibb szükségleteinket éltető földi alapelemünkkel - a vízzel. Amellyel nemcsak egyéni szükségleteinket fedezzük, de a legszélésebb társadalmi igénynek is eleget teszünk, minthogy a víz a termelőtevékenység nélkülözhetetlen „nyersanyaga” is. Amit sajnos nemcsak a szükséges növekvő mértékben használunk, de a termelés felfutása, a kemikáliák tömegméretű alkalmazása követ­keztében szennyezünk is. Ami így együtt már a természet kizsákmányolása, a környeze­tünk elleni merénylet. Mert csak kevesen gondolnak arra, az em­beriség jelenének és jövőjének sorsa azon is múlik, miképpen sá­fárkodunk vízkészleteinkkel, miként óvjuk meg azokat, hiszen az élet fenntartásához egyre több vízre, jószerivel kifogyhatatlan víz­bázisokra lenne szükségünk. A vízválság nem elsősorban a kész­letek szűkös volta miatt fenyeget, hanem megfontolatlan gazdálko­dásunk, kíméletlen, embertelen magatartásunk következtében. A vízválságtól a fejlett országok éppúgy fenyegetettek mint a fej­letlenek. A különbség legfeljebb abban áll, hogy az előbbiek a vi­zek mérhetetlen szennyezésébe, az utóbbiak a víz krónikus és pó­tolhatatlan hiányába pusztulhatnak bele. A számtalan és kataszt­rofális méretű vízszennyezés közül a mai Románia területén fek­vő Nagybánya fogalommá vált a környezetvédők körében a Sza­most és Tiszát sújtó szennyezés okán. Utóbbi folyónkon az elmúlt években levonuló árvizek óta hazánk is figyelem középpontjába került. Bárha az idén tavasszal elkerülnénk egy újabb árvízi „ál­dást”: ám amikor e sorokat írom, hallom a híradást: a Körösök víz­szintje is fenyegetően emelkedik... Hazánkban sem csak a pusztító vízbőségtől vagyunk veszélyez­tetettek. Kontrasztja, a vízhiány is fenyeget bennünket. Az aszály előfordulásának valószínűsége egyes hazai mezőgazdasági terüle­teinken növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt években a mérsékelt szárazság előfordulásának növekvő valószínűsége mellett egyes időszakokban a rendkívüli aszály kialakulásának esélye is na­gyobb lett. A valós szárazság meg jelentős károkat okozott. A fentebb említett példáim arra intenek, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a vízvédelemre és a vízgazdálkodásra, ezen belül is a megelőzésre, az átgondolt intézkedések megtételére. Nekem mindez a „víz világnapján” - amelyet március 22-én tartanak meg szerte a világban - jutott eszembe, ám üdvös lenne, ha az év min­den napján vigyáznánk vizeinkre, éltető kincsünkre. A szakembe­rek pedig - ígéretek helyett -»hatékony intézkedéseket tennének... AZ ÉLET FORRÁSA. A víz világnapja alkalmából hétfőn kilenc sal­gótarjáni általános iskola vette át a Veolia Water Hungary Kft. adomá­nyát. A hordozható laboratórium, egy teljes körű pedagógiai eszköz­tár, amivel negyvennél is több látványos kísérlet végezhető el. Hétfő délután a salgótarjáni Beszterce-lakótelepi Általános Iskolában egy bemutatóóra keretében lehetett megismerni a kék színű műanyag konténer tartalmát.. Az eszköz, a „Víz felfedezése” oktatóprogram szemléltetőrésze, melyet pedagógus munkacsoportok, vízügyi mér­nökökkel, fizikusokkal együtt hoztak létre. A diákok az eszköz segít­ségével megismerhetik a víz körforgását a természetben, de még a környezetszennyezést csökkentő eljárások is szimulálhatok a szak- tanteremben. Közelebb kerülhetnek a biológiai, kémiai és fizikai fo­galmak megértéséhez, és felhívja a figyelmüket a természeti erőfor­rások tiszteletben tartására. A kis méretű laboratórium egy olyan pe­dagógiai eszköz, amely szórakoztató tanulást tesz lehetővé, de nem nélkülözi a szaktanár kreativitását és elősegíti a fiatalok környezettu- datosságra nevelését._______________________________-*n­Kék hírek BICIKLIS SÉRÜLÉSEK Múlt héten csütörtökön a kora délutáni órák­ban egy 24 éves érsekvadkerti férfi kerékpárral Érsekvadkerten a Rákóczi úton haladt a körfor­galom felé. Közben hátulról beleszaladt az előt­te az úttest jobb szélén közlekedő, 45 éves nő biciklijébe. A nő az egyensúlyát vesztve az út­testre zuhant és könnyű sérülést szenvedett. 23 óra 45 perckor egy 38 éves férfi kerékpárral Salgótarján felől Karancsalja irányába közleke­dett az úttest bal szélén. Lehajtott a bal oldali útpadkára, mely mélyebben helyezkedik el, mint az útburkolat és elesett. A baleset követ­kezménye a kerékpáros könnyű sérülése. NEM ADOTT ELSŐBBSÉGET Az elmúlt hét csütörtökén egy 46 éves kerec­senül férfi személygépkocsival Bátonyte- renyén a Zrínyi úton közlekedett. A 21-es szá­mú főutat keresztezve nem biztosított elsőbb­séget a Salgótarján felől érkező személygépko­csinak, amelyet egy 27 éves férfi vezetett. A baleset következtében a 27 éves férfi könnyű sérülést szenvedett. ■ Palócok az Arcvonalban NMH-információ Az elmúlt héten nyitotta meg kapuit a „Palóc napok” rendezvénysorozat a budapes­ti Arcvonal irodalmi kávézó­ban, ahol beköszöntőt a prog­ram legfőbb patronálója, dr. Nagy Andor, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője mondott. A rendezvényt pedig Pékár István, a Duna Televízió egykori elnöke és Szabó Csa­ba, Hollókő polgármestere nyitotta meg. Az első három nap a nógrádi világörökség, Hollókő bemutat­kozásával indult, majd 21-én, hétfőn Terény, a mai napon Becske, Bércéi, Galgaguta, szer­dán Ipolytarnóc, Nógrádsipek, Szalmatercs, 24-én, csütörtö­kön pedig Szécsény és Varsány szolgáltat változatos programo­kat az érdeklődők számára. A „Palóc napokon” mutatják be továbbá a Palóc mesebeszéd című könyvet, az Allprint kiadó legújabb kiadványát. A kötet a nagy sikerű Székely mesebe­széd hagyományait követi, s Palócország hatalmas mesekin­cséből ad ízelítőt. A könyvhöz mellékelt CD-n palóc gyerme­kek adják elő a történeteket eredeti, ízes tájszólásban. Mi­vel Palócföld jelentős része je­lenlegi határainkon kívül esik, ennek megfelelően a négy me­semondóból három a Felvidé­ket képviseli. Az élő népművé­szetet képviselő Palóc mesebe­széd a szeretet és a humor hangján szórakoztatva nevel gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Sikeres véradóakció Szurdokpüspöki A pásztói Vöröskereszt szervezete és a Nóg­rád Megyei Vérellátó Központ szervezé­sében, Szurdokpüspökiben tartott a kö­zelmúltban véradást, amelyen mintegy hetvenen vettek részt. Képünkön a salgó­tarjáni Percze Jánosné, aki Buda Antaltól, a község többszörös véradójától veszi a vért, s ma már számát sem tudja hány ember karjába szúrta be a véradáshoz szükséges tűt. Szereti a szakmáját, szeret az egészségügyben dolgozni m és csodálja azokat az embereket, fis akik önzetlenül segítenek másokon.

Next

/
Thumbnails
Contents