Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-21 / 65. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYE 2005. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ N O G R A D Erdei közmunkaprogram: idén is A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal valamint az ÁPV Rt 2005-re is meghirdette tavaly sikeres közmunkaprogramját Idén elsőként az erdőművelési közmunkaprogramról tartott tájékoztatást néhány napja Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, Pásztohy András, az FVM politikai államtitkára és Mészáros Tamás, az ÁPV Rt elnöke. Csizmár Gábor kifejtette, hogy a programot összekapcsolják szakmai képzéssel és továbbképzéssel is. A későbbiekben induló projektek között megemlítette a Balaton és a parlagfű- mentesítési programot. Pásztohy András elmondta, hogy a tájgazdálkodás fontos részének tekintik ezt a programot, ezért a foglalkoztatottak részt vesznek az erdőkben található illegális szemétlerakó helyek felszámolásában, valamint azokban az erdőművelési munkálatokban is, amelyek során megnyesik az akác- és nemes-nyárültetvé- nyeket. Mészáros Tamás hozzáfűzte, hogy az ÁPV Rt. 300 millióját jó befektetésnek tekintik, ráadásul az erdészeti társaságoktól nem kívánnak osztalékot elvonni. A társaságok működése harmonikus, nyereséges, és március 10-én tárgyalja az ÁPV Rt. vezetése a társaságok üzleti terveit. Az erdészeti társaságok élnek azzal a lehetőséggel, hogy a munkálatok során keletkező fahulladékot a foglalkoztatottak számára felajánlják. (forrás: ForestPress) FOTÓ: LENGYEL LÁSZLÓ A miniszter elmondta:- A teljes közmunkaprogramban az elmúlt évben 10 ezer embert foglalkoztattak, s 4,4 milliárd forintot használtak fel erre a célra. 2005-ben várhatóan 12 ezer 500-an jutnak így munkalehetőséghez, és mintegy 6,2 milliárd forintot biztosít a költségvetés erre a célra. Az erdőművelési tevékenység elősegítésére 2004-ben 700 millió forint jutott, és mintegy 1000 főt foglalkoztattak az erdőgazdaságok. Idén 1,2 milliárd forintból gazdálkodhatnak ezen állami cégek, ami országosan 2000 ember foglalkoztatását teszi lehetővé. Az összegből 500 millió forintot a foglalkoztatáspolitikai szaktárca, 300 milliót az ÁPV Rt., 100 milliót az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 220 milliót pedig a résztvevő erdészeti társaságok állnak. A tavalyi nyolc társasággal szemben idén már 13 rt. vehet részt a programban, a Dunától keletre valamennyi, így a balassagyarmati székhelyű, Nógrád megye területének nagy részén gazdálkodó Ipoly Erdő Rt. is. Á munkálatok elsősorban az erdők rendbetételére irányulnak, vagyis a közjóléti beruházásokat, a turistautakat és erdei létesítményeket hozzák rendbe, újítják föl. A tavalyi közmunkaprogramról a Nógrád Megyei Hírlap is beszámolt. Az Ipoly Erdő Rt. a pályázati támogatások segítségével öt hónap alatt 130 állástalannak adott munkát. A cég erdőápolási, útjavítási, vágástakarítási és hulladékgyűjtő tevékenységet végeztetett el a közmunkásokkal, elsősorban az erdők közjóléti szerepére koncentrálva. A megélhetési gondokkal küzdő családok nem csak pénzhez jutottak, hanem télire tűzifához is. A közmunkaprogram teljes költségvetése mintegy 80 millió forint volt, ebből 39 milliót az FMM, 25 milliót az ÁPV Rt., 16 millió pedig a cég állt. A munkaerő közvetítésére a Nógrád és a Pest Megyei Munkaügyi Központtal is példaértékű együttműködést sikerült kialakítani. A munkavállalók kiválasztásánál előnyt élveztek a tartósan munka- nélküliek, a regisztrált ellátatlanok, a rendszeres szociális segélyben részesülők és a roma származásúak. A közmunkásokkal határozott időre szóló munkaszerződést kötött a cég, amelynek megfelelően a munkabéren felül minden olyan juttatást biztosítottak számukra, amit jogszabály, illetve a részvény- társaság kollektív szerződése előír. Ilyen például a munkaalkalmassági vizsgálat, a munkaruha, a védőeszköz, a személyszállítás, az étkezési utalvány, az illetményfa. Az öt hónap alatt mintegy 450 kilométernyi erdészeti séta- és fel- táróút javítását, 380 hektár fiatal erdő ápolását végezték el a közmunkások, 13 ezer órát fordítottak fakitermelés utáni vágástakarításra, 9 ezer órát az erdőben elhagyott szemét összegyűjtésére, 10 ezer órát a tisztások gondozására és közjóléti létesítmények javítására, karbantartására. Közmunkások az Ipoly Erdő Rt. diósjenői erdészetének területén. Az akác irtásával a tölgycsemeték fejlődését igyekeznek elősegíteni Egészségügyi gondok Salgótarján A Szövetség a Városért Polgári Kör március 22-én, kedden 18 órától a volt népjóléti képzési központban - Salgótarján, Május 1. út 54. - előadást szervez. A rendezvény vendége Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere. A téma az egészségügy helyzete ma Magyar- országon és a válságból kivezető út. Három autó ütközött Pénteken a délutáni órákban Salgótarjánban a 210- es számú főúton egy férfi személygépkocsival közlekedett a Kossuth út irányából a Bajcsy út irányába. A könyvtár előtti útszakaszon nem vette észre, hogy a gyalogos-átkelőhely előtt a forgalomirányító fényjelzőkészülék tilos jelzést mutat. Nekiütközött egy várakozó személygépkocsinak, melyet egy 24 éves csitári férfi vezetett és a járművet nekitolta egy tehergépkocsinak. A balesetben a csitári férfi könnyű sérülést szenvedett. Csodáld meg, de ne nyúlj hozzá! Fotós vallomások az erdőről, a természet szépségéről A rétsági művelődési központ kiállítási sorozatában nemrégiben Faragó Zoltán mutatkozott be. Sokan ismerik őt a Nógrád Megyei Hírlap jó tollú helyettes főszerkesztőjeként, s íróként is találkozhattunk már vele, amikor történelmi tárgyú regényét mutattuk be Rétságon. Talán kevesebben tudták róla, hogy rajongva a természetért, kirándulásai közben művészi fotókat is készít Ebből válogatva hozott el Rétságra némi ízelítőt A tárlat megnyitására Teszáry Károlyt, a Börzsöny tájvédelmi körzet vezetőjét kértük fel Az ő gondolataiból idézünk az alábbiakban. párszor megpróbáltam eldönteni, hogy melyik kép a legszebb. Nem sikerült rangsort állítanom, mert mindig az tetszett a legjobban, amelyik épp a kezemben volt. Ajánlom, próbálják meg ezt a játékot önök is! A megnyitón a kiállító művész is köszöntötte a megjelenteket, kívánva, hogy ezek a képek minden látogatónak szerezzenek annyi örömet, mint ahány kilométert lesétált készítésük közben. A természet szerelmeseként mindig egy elvet követett: Csodáld meg, de ne nyúlj hozzá! Az igazi természetrajongó ugyanis legfeljebb csak a fényképezőgépével viszi haza a múlandó A SZERZŐ FOTÓI CSOdát. Retsag Rengeteg törvényszerűséget lát az ember a természetben. Az egyik leglényegesebb, hogy él és állandóan változik. Az idő a másik tényező, mely kérlelhetetlenül rohan, s ha ezt a kettőt összekapcsoljuk, akkor döbbenünk rá, hogy a természet szinte pillanatról, pillanatra változik. Ezt a változást egyedül a fényképezés képes megállítani. A természet lüktetését, változatosságát csak nagyon kevés ember képes igazán megfogni úgy, hogy azt be is tudja mutatni másoknak. Csak az, aki ismeri, szereti, s nem kívülről közelítve, hanem valamilyen módon bennfentesként belülről fényképezi. Faragó Zoltán képes erre. Nem csupán a fényképezés által, hanem írásain is keresztülviláglik a természet szerete- te. Miért lényeges a természet fotózása? Egyrészt azért, mert az itt látott képek is gyönyörűek. Â másik indok az, hogy sajnálatos módon a mai ember a rohanó életmódja során egyszerűen nem ismeri közvetlen környezete csodáit. Őszintén remélem, hogy az ehhez hasonló kiállítások ösztönöznek arra, hogy igenis erőt kell venni, s időt szakítani arra, hogy ezt a csodát személyesen is megtapasztaljuk. A kiállítás megnyitójára készülve jó Teszáry Károly (balra) és Faragó Zoltán a kiállítás megnyitóján Vannak még csodák... De nem a XXI. században! - Gondolhatnák joggal a kedves olvasók. Nem így a Salgótarján, Kercseg és Sóslápa-dűlő telektulajdonosai, akik másfél évtizede várják reménykedve, de mindeddig hiába, a terület közművesítését. Nem ölbe tett kézzel, hiszen többször összefogtak már,és kezdeményezték az önkormányzatnál a közművesítés részarányos támogatását. Ám eddig minden kezdeményezés elakadt. Úgy tűnt, ez a térség végleg gazdátlanná vált. Többen eladták a telküket, mások elhanyagolták, egyi- ket-másikat fölverte a gaz a még reménykedők bosszúságára. Azután 2004 őszén újból felcsillant a remény és nem alaptalanul. Egy agilis telektulajdonos, Kurinka János kézbe vette a terület villamosításának ügyét és az ÉMÁSZ-ban partnerre talált. És lön csoda! Ma már állnak a villanyoszlopok a Kercseg és Sóslápa-dűlőben. De nézzük csak hogyan is történt! Erről így vall a legilletékesebb, Kurinka János: Mi a város egyik legszebb, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy a legszebb területén vagyunk telektulajdonosok és bérlők. A terület neve: KERCSEG és SÓSLÁPA-DŰLŐ. Ez a terület a Karancs lábánál található, és szemben láthatjuk a SALGÓI várat, a SOMOSKŐI várat, a BESZTERCE- lakótelepet és a strand területét, távolabb egy sportlétesítményt. Láthatjuk még a stranddal szembeni levegőtlen, zsúfolt ví- kend- és lakóházakkal tarkított területet Ahhoz, hogy értsék miről van szó, egy kis történelmi visz- szapillantásra is szükség van. A szocializmus éveiben a város kiváló tervezői, akiket a nagyra becsült nyugati építészek is elismertek, elkészítették a KERCSEG és SÓSLÁPA-DŰLŐ lakótelepi tervét. A csodálatos panorámát nyújtó környezetben egy rendezett, stílusos családi házas „rózsadombot” akartak létesíteni. Ez a terv még az illetékes hivatalokban megtalálható mint „műemlék”. A területen 800 négyzetméteres telket jelöltek ki, hogy a majdan fölépülő házak ne vegyék el egymás elől a levegőt. A telkek egy részét a helyi lakosoknak tartós bérletbe adták ki, de szigorú előírásokkal. Aki érzett magában egy kis ambíciót az az összespórolt pénzét befektette, hogy majd a közművesítés után vagy épít, vagy tovább adja. Csakhogy jött a rendszerváltás és minden szép remény füstbe ment. A bérlők, később egy részük tulajdonosok, várhattak a csodákra, hátha mégis akad valaki, aki megfelelő elképzeléssel fantáziát lát a családi házas övezet hasznosítására. A csoda hosszú ideig elmaradt, a terület gazdátlanná vált, és még csak távlati tervben sem szerepelt, hogy egy stílusos, impozáns családi házas lakóövezetté váljon. A tulajdonosok, bérlők egy része becsapottnak érezhette magát ezért a bérleményüket, tulajdonukat már ők sem kezelték. Egy kis részük optimistább volt, bíztak a jövőben. Nem hiába. De kellett hozzá egy elhivatott személy, segítők, valamint egy partner, aki felismerte, hogy ilyen természeti adottságokkal rendelkező terület nagy érték. Ez a partner, akinek a csoda köszönhető: az ÉMÁSZ. Bátran vállalta, hogy befektet, mivel kell, hogy legyen a területnek jövője is, még piacnak is jó lesz. 2004-ben megtervezte a hálózatot, majd 2005. év elején elkezdte a kivitelezést. Ma már a munkálatok ott tartanak, hogy a gödrök ki vannak ásva és az oszlopok egy részét is beállították. Ezt a bérlők és a tulajdonosok nagy örömmel fogadták, minthogy 80 százalékuk igényelte a hálózatot. Ezt a példát talán a többi szolgáltatónak is követnie kellene, meglátva benne az üzletet. Még azoknak is példát mutathat, akik esetleg tud- nak segíteni abban, hogy az úthálózat is kiépüljön. így Salgótarján egy új emberléptékű lakónegyeddel, kertvárossal gazdagodhatna. Az életminőség javulásával ez az igény előbb-utóbb kialakul Aki hisz a felemelkedésben, az már előre fel is készül rá. Az igaz, hogy nem egy nagyon nagy beruházás történik a területen, úgy gondoljuk, hogy a város vezetésének oda kellene figyelnie erre. Rá kellene jönnie, hogy ha a terület közművesített lesz, majd vállalkozó is akad, aki piacot lát benne és saját pénzén épít lakásokat értékesítésre. Talán képviselője is van a területnek, akinek észre kellene vennie, hogy a területén valami történik, felvéve a kapcsolatot a tulajdonosokkal (pl: Címlista, Felhívás egy nyári hétvégi találkozóra stb.). Ezzel is az emberek látókörébe kerülhet, és ne csak 2006-ban jelenjen meg a választások előtt. A személyes kapcsolatok adják a személyes tőkét, amivel már lehet mit kezdeni. Az embereknek valós, optimista jövőkép kell, hogy tudjanak érte lelkesedni. Végül a bérlők és a tulajdonosok nevében szeretnénk köszönetét mondani az ÉMÁSZ-nak és azon intézmény képviselőinek, akik tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy Salgótarjánban kialakulhatott egy újabb panorámás övezet, ahol bérlők és tulajdonosok kellemesen tölthetik el idejüket. Az ország bármely részéről ide érkező emberek csak csodálkoznak, hogy a helybelieknek föl sem tűnik, micsoda természeti érték van a birtokukban. Ezzel a fejlesztéssel talán még valamikor az elvándorlási folyamat is irányt változtathat, mert oda kell figyelni az emberekre, hogy ne érezzék magukat becsapottnak, az embereknek ezzel hitet tudnak adni. Az ígéretek betartása nagyon fontos, mert csak így lehet az emberek bizalmát megőrizni.
