Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-12 / 60. szám
A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2005. MÁRCIUS 12., SZOMBAT „Régi korok asszonyai belépnek az ajtónkon” „Egészen más az emlék és az emlékezet”: így kezdi egyik tanulmányát Praznovszky Mihály a* „Királylányok, múzsák, hitvesek” című „Női sorsok a magyar históriában” alcímű kötetében. A nemzeti emlékezethez azokat az emlékiratokat sorolja, amelyek több szinten értelmezhetők, amelyekben általánosítható élethelyzeteket, korjellemzéseket találni, amelyekben ötvöződik a személyes élmény és a magyar valóság leírása. Ezek közé tartozik Mikszáth Kálmán feleségének, a mohorai Mauks Ilonának az emlékirata, naplója, amelyből „kirajzolódik a dualista Magyarország politikai élete is”, amely „közelről láttatja az eseményeket...” tanulmány. E két személy, mint példázat „visszaköszön” az „Ezer esztendő veszprémi asz- szonyai” című dolgozatból is, amely egy pályázat alapján pertraktálja a XXI. században lehetséges mintaképek kérdéskörét. Ugyancsak a „genius j&uxftt&v&féty TfÙÀâùf “TCináúfíéuuft^í, műfyiá&, 6itveáe& 'H&, 4a*í«é * HKtf-ça* ééíttotfá** CSONGRADY BELA _______ A többi mellett ez a nógrádi vonatkozás az egyik oka annak, hogy a Veszprémben megjelent kötetről itt e hasábokon is szólunk. A másik motiváció a salgótarjáni születésű szerző személye, aki távol lakván is jelen van a megye szellemi életében, egyebek mellett a Palócföldet jegyzi főszerkesztőként. S van egy harmadik magyarázata is e méltatásnak: a könyv témája különösen aktuálisnak tetszik így március nyolcadika környékén, a nőnap közelségében. Annál is inkább mert a kötetet a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület adta ki, felkérvén Praznovszky Mihályt, hogy válogasson irodalomkuta- tói-történészi pályafutása során a magyar nőalakokról, a Ma- dáchcsal szólva „csodás keverésről” írt dolgozataiból, az általa „kibányászott” kincsekből. Ez megtörtént, s - mint Hu- szár Józsefné Júlia egyesületi elnök az előszóban írja - „a könyv közvetlen, szeretetteljes, de tényékhez ragaszkodó írásaiban a régi korok asszonyai belépnek az ajtónkon, elmondják vagy elhallgatják titkaikat és mi ámulunk, hogy eddig mi mindent nem tudtunk életükről, igazi személyiségükről, környezetükre, férfi társaikra, vagy művészi alkotásai kon keresztül a kor lelkére gyakorolt hatá sukról. ” Mi sem természetesebb egy veszprémi kiadványnál, hogy nagy hangsúlyt fordít a vá- i rosban és környékén élt, illetve oda kötődött höl- g y e k kiemelésére. En nek megfelelően a kö- t e t élére egy királyné különleges sorsa került. A szerző István király bajor feleségének, Gizellának az alakját a magyar történelmi színművek alapján elemzi az iskoladrámáktól kezdve - mások mellett - Sík Sándor, Szabó Magda, Boldizsár Miklós, Ratkó /ózse/művéig. Egyrészt ő személyesíti meg a mindenkori idegeneket, akik fellépnek a magyarok értékrendje ellen, másrészt általánosabb személyiségjegyek - magányos nő, gyöngéd anya, megtört hitves - hordozója is. „Minden kornak, minden generációnak magának kell döntenie a saját Gizella-ké- péről” - jut el a végkövetkeztetésig Praznovszky Mihály. A XIII. századi szent életű Margit királylánynak a veszprémi kolostorban el- töltött éveiről szól a következő ; A kötet címlapját Berta Agnes tervezte Krúdy-hősnők”) és több írásának is nógrádi főszereplője van. A „Védőbeszéd Fráter Erzsébetért” és a „Nők Mikszáth körül” esetében a cím egyszersmind a dolgozat témáját is jelzi, míg a „Vagyok egy kis csillag” a „halál költőnőj érői”, Ferenczy Teréz- ről, az „Arisztokrácia, műveltség - a hercegnő tanúsága” című tanulmány pedig a szintén szécsényi kötődésű Odescalchi Eugénie-rő\, pontosabban könyvéről, a főúri életmódról, stílusról, mecenatúráról szól egy keszthelyi konferencia kapcsán. Praznovszky Mihály néhány opusa a „Királylányok, múzsák, hitvesekében jelent meg először kötetben, mások már napvilágot láttak folyóiratokban, egyéb kiadványokban. Értéküket megsokszorozza együvé szerkesz- tettségük. loci”-t, a „hely szellemét” idézi meg Praznovszky Mihály a „Két szerető szív a háborúban” című írásában, amely Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor szerelmének, házasságának megpróbáltatásait mutatja be a XIX. század eleji hadi események tükrében, valamint a „Pannóniái sze- relmek”-ben. Az „Utazások Udvardy Erzsébettel” című írása szó szerint értendő, hiszen néhány alkalommal - bel- és külföldön egyaránt - útitársa lehetett a bajai származású Balaton-parti festőművésznek. „A dobozba zárt Galathea” Bárdy Margit győri kiállításának megnyitóján elhangzott beszédet rögzíti. Praznovszky Mihály foglalkozik Petőfi Sándor édesanyjával („Hruz Mária halhatat- lansága”), Krúdy Gyula szerelmeivel („Va- 1 ó d i Szent Imre, Szent István, Boldog Gizella M Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Olyan kulcslyukat keresek, amin tökéletesen át lehet látni.” Szerencsés nyertesünk: Szegedi Alexandra Bárna, Dózsa Gy. út 1. Kérjük, hogy matrejtvényünk megfejtését legkésőbb március 17-ig juttassák el szerkesztőségünkbe! Fráter Erzsébet 1865-ben
